Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-09-11 / 37. szám

új ifjúság 8

A fiatalok IV. könnyűzenei fesztiválja

A bojnicei vár mögött, kellemes, er- dőkkel-völgyekkel szegélyezett környezetben kerül sor a SZISZ SZKB rendezésében a fiatalok zenei fesztiváljára, amelyen felléptek nemcsak az amatőr zenekarok és énekesek, hanem a hivatásosak is.

A sétány végén, a völgybe zárt szabadtéri színpadon idén is nagy siker volt. Olykor ötezren is összegyűltek a nézőtéren, ott volt a több száz szereplő és vendég, sőt néhány százan az erdőszélen szorongtak, hogy lássák-hallják a IV. fesztivál kedvenceit.

A SZISZ SZKB, a szlovák zeneszerzők könnyűzenei szakosztálya és a helyi szervezők már jő előre készültek a fesztiválra. A résztvevők há- tcmnapos szemináriumon már korábban elmondták, mi aj, mivel akarnak fe 'épní, hogyan képzelik el szereplésüket, a szeminárium előadói pedig őtnézték, ha szükséges volt, kijavítottak a jobbára fiatal és olykor zeneileg vagy nyelvileg nem mindig képzett szerzők műveit.

A szeminárium természetesen arra is jó volt, hogy a szervezők megbizonyosodjanak, jól választottak, emberileg és erkölcsileg is számíthatnak azokra a fiatalokra, akik fellépnek a fesztiválon, hiszen nem mindegy, Ijogy kik és hogyan képviselik a fiatalokat, mert a színpad fölött ott függött az ifjúsági szervezet jelvénye

Igv beszámolóinkat azzal kezdhetjük, hogy minden jól sikerült, és nem lehet panaszunk sem a szereplőkre, sem a közönségre. Akadtak ugyan a közönség soraiban olyanok, akik nem a legvonzóbb látványt nyújtották kopott farmerükkel, borzas hajukkal, de végül is el kellett ismerni, hogy azok, ak:k engedtek az ifjúsági szervezet hívásának, és eljöttek a fesztiválra, fegyelmezetten viselkedtek. Voltak bár a fesztiválnak forró pillanatai is, Ipiri.t a „katlan“, de amikor befejeződött egy-egy kedvenc együttes vagy . énekes fellépése, a , lehető ráadásokkal együtt, egy darabig még követelték és ünnepelték őket, aztán mégiscsak belátták, hogy nem kívánhatják végkimerülésüket.

Mindezt szerencsésen előjegyezte Marián Párkányi, a SZISZ SZKB titkára ünnepi megnyitójában, aki az ifjúsági szervezet küldetésén, munkáján és tervein kívül beszélt arról is,

PETER NAGY

hogy egyre több fiatal él ma a zenével. Az ifjúsági szervezetek rendezvényein, klubjaiban a zene, az ének fontos szerepet tölt be, így nem véletlen, hogy ez a fesztivál is rendkívül népszerű és közkedvelt a fiatalok körében.

A SZISZ SZKB titkára szólt arról is hogy a dal, az ének mindig is az öröm és a boldogság forrása volt, s legyen hát most is az, s tükrözze a fiatalok életkedvét, vágyait.

Mindez aztán be is bizonyosodott a fesztiválon.

Első este a folkegyüttesek léptek fel. A szöveg, a mondanivaló központi szerepet kapott dalaikban, de a győztes együttes, a Luscínia nemcsak a szöveggel, a jó zenével is hatott a közönségre.

A második napon a kemény rock művelői következtek. Itt, mint ahogy a bíráló bizottság is megállapította, valamivel gyengébbek voltak a szövegek, de annál tüzesebb, temperamen- tumosabb a zene. A győztes bardejo- vi együttes' produkciója mutatta, hogy tényleg él, változik a mezőny. A jó zenészek újra és újra felbukkannak, és egyre inkább előretörnek.

A harmadik nap az énekeseké volt, pontosabban fogalmazva az énekesnőké, mert míg az együttesekben elvétve sem akadt lány, ebben a kategóriában csupa lány lépett a dobogóra. A siker itt valamivel mérsékeltebb volt, ami talán azzal magyarázható, hogy ők a már ismert, sokat játszott, énekelt daloknak adtak előnyt.

A versenyek után minden este, majd pedig vasárnap délután felléptek a korábbi évfolyamok győztesei, illetve a hivatásos énekesek és együttesek. Azaz, általában azokat az e- gyütteseket és énekeseket hallhattuk, mint Peter Nagyot, Miroslav Zbirkát, az Indigót, az Elánt, a Modust vagy a Limitet, akik vagy amelyek nem is olyan régen még maguk is az amatőrök között szerepeltek, de a siker nemcsak az elismerést' és népszerűséget hozta meg számukra, hanem azt is. hogy ma már csak kimondottan a zenéből élnek.

Az csak természetes, hogy a közönség nagyon várta a korábbi győztesek fellépését, de főleg a hivatásosak szereplését. És ez így is volt jó, ők ugyanis — Peter Nagy és a többiek — olyan hangulatot, vidámságot és önfeledtséget vittek a színpadra, hogy mindenki velük együtt örült. Ezt nem egy esetben elősegítette az is, hogy a fesztivál közönsége már ismerte a dalaikat, s velük együtt dúdolta vagy énekelte őket.

Kíváncsi voltam a Gravis, a fiatalok zenei fesztiválja első évfolyama egyik helyezettjének a fellépésére, hiszen ez ideig már annyi mindent hallottam róla, és lapunk slágerlistáján is előkelő helyen szerepel. Az együttes most nem volt legjobb formában. Csak hárman léptek fel, mivelhogy az egyik társuk katonai szolgálatát tölti. Ennek ellenére nem o- koztak csalódást, s a fesztivál hallgatósága velem együtt rá tudott hangolódni dalaikra. Kemény, jó zenét produkáltak, s bár a közönség nem értette a szöveget, megtalálta a kapcsolatot a zenekarral. Valóban jó az, amit csinálnak, mint ahogy maga a fesztivál is jó volt, és csak örülni lehet annak, hogy estéről estére többezres tömeg szorongott, örült és olykor táncolt a SZISZ SZKB rendezvényén, a fiatalok IV. könnyűzenei fesztiválján.

NÉMETH ISTVÁN

40 éve jelent meg a felkelési Pravda első száma

A szó fegyverével

A forradalmi és kommunista sajtó mindig fontos szerepet játszott népünk újkori történelmében. A burzsoá köztársaság idején a Rudé právo, a Pravda, a Kassai Munkás, a Pravda chudoby, a Slovenské zvesti és még egy egész sór újság és folyóirat ébresztette az osztályöntudatot, és bűz. dított harcra. A forradalmi sajtó hangja az ország kettéosztása után és a fasiszta megszállás éveiben sem némult el.

Szlovákiában is több időleges saj. tótermék látott napvilágot, amelyek igazságosan tájékoztatták a lakosságot az itthon és a fronton uralkodó helyzetről. Időnként saját újsággal jelentkeztek az egyre élénkebb tevékenységet kifejtő partizáncsapatok. A Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése u- tán pedig 14 napilap, 4 hetilap és 8 rendszertelenül megjelenő sajtótermék hirdette a forradalom igazát.

Ezek között meghatározó szerepet játszott Szlovákia Kommunista Pártjának központi sajtőszerve, a Pravda, amelynek első száma 1944. szeptember 9-én jelent meg Banská Bystricá- ban. A nehéz körülmények ellenére mindjárt az első perctől nagy segítségére volt a párt vezetőségének és á Szlovák Nemzeti Tanácsnak a felkelés népszerűsítésében és szervezésében. Nemcsak hogy gyorsan tájékoztatta a lakosságot és a harcoló katonákat, illetve a partizánokat a harci helyzetről, hanem szervezte is

a lakosságot a felkelők soraiba.

Mérhetetlen jelentőségük volt azoknak az elvi cikkeknek, amelyek megmagyarázták a felkelés célját, s felvázolták, hogyan alakul majd a társadalmi fejlődés a megújhodott és demokratikus Csehszlovák Köztársaságban. A szerkesztőség, amelyben a legjobb kommunista újságírók dolgoztak, nagy figyelmet szentelt a Szovjetunióval való szövetségünk népszerűsítésének. Az újság nagyon népszerű volt a munkások, parasztok, az értelmiség és a harcoló partizánok és katonák körében. Nyugodtan elmondhatjuk róla, hogy valóban a tömegek, a nép sajtójává vált. Ezt bizonyítják azok a levelek, amelyeket a szerkesztőség az egyszerű emberektől kapott, s nagyobb részüket meg is jelentetett.

Ezenkívül a szerkesztőség is állandó kapcsolatban volt a harcoló néppel. Munkatársai nap nap után elmentek az első arcvonalba, a munkahelyekre, ahol a szabad felkelő Szlovákia fennmaradásáért dolgoztak az embérek. A lap közölte az SZLKP központi vezetősége és a Szlovák Nemzeti Tanács legfontosabb határozatait és nyilatkozatait, az említett szervek ülésein elhangzott fontos beszédeket.

A párt vezetősége nagy jelentőséget tulajdonított a Pravdának. Ezt bizonyítja, hogy közvetlenül Gustáv Hu- sák és Ladislav Novomesk?, szeptember végétől pedig Ján Sverma és Marek Culen tartotta a kapcsolatot a szerkesztőséggel. Az említett elvtársak és maga Karol Smidke is több cikket írt a Pravdába. Ugyanakkor együttműködtek a szerkesztőséggel az élvonalbeli szlovák költők és -képzőművészek is.

Amikor a felkelést a hegyekbe szorították, a Pravda utolsó száma Me- dzibrodban jelent meg 1944. október 25-én. De ezután sem hallgatott el teljesen, hanem mint a partizánmozgalom legfelsőbb parancsnokságának lapja jelent meg szükség szerint vagy a lehetőségeknek megfelelően. így például 1944. december mésodikától a nagy nyomdaipari nehézségek ellenére hetente rendszeresen megjelent, az utolsó fennmaradt száma 1945. január 28-án, de köztudott, hogy februárban még két további száma is napvilágot látott. Sajnos, eddig egyiknek sem sikerült a nyomára bukkanni.

Időközben azonban a szovjet hadsereg felszabadította területen, Mi- chalovcében az SZLKP körzeti bizottságának lapjaként 1945. január 7-én megjelent a legális Pravda első száma, amelyet március 3-án Koáicében már mint az SZLKP központi sajtószerveként adtak ki. A felkelési Prav. da mindenképpen a forradalmi csehszlovák sajtó fényes lapjaira tartó- Zilc.

FARAH VALÉRIA

Utánpótlás a színházba

Az 1984—85-ös évadban tíz színész- -„tanonccal“ bővül a MATESZ társulata, ami azt bizonyítja, a színház törődik az utánpótlással. Reméljük, hogy a pályájuk elején álló fiatalok rászolgálnak a bizalomra, s alakításaikkal gazdagítják színházi életünket.

Varga Mária a sikeres felvételi u- tán Komáromból (Komárno) került a MATESZ kassai (KoSice) társulatához. Komáromban született, s itt végezte el a gimnáziumot. Döntéséről, terveiről beszélgetünk.

— Miért a színi pályát választottad? Mi vonzott a színházhoz?

— Amióta az eszemet tudom szerettem színházba járni. Igaz, nincs nagy választási lehetőségünk, de megragadott az előadások légköre, hangulata. Mindig csodáltam a színészeket. Talán ekkor ébredt bennem a vágy, hogy én is színész leszek, s ez valósággá vált.

— Volt valamilyen közvetlen kapcsolatod azelőtt a színházzal, szerepeltél-e színpadon?

— Meghökkentően hangzik, de nem. Ha csak nem számítom fellépésnek a barátnőmmel közösen tartott néhány zenés estet.

— Milyen szerepet szeretnél eljátszani?

— Konkrét szerepálmaim nincsenek. A legfontosabb számomra a tapasztalatgyűjtés, a mesterség fogásainak elsajátítása.

— Egy szerep megformálásánál

számodra mi a meghatározó?

— Az átélés. Ahhoz, hogy sikeresen oldjam meg a feladatot, szinte teljesen át kell alakulnom, egybeforrnom a darab hősével. Ez a képesség hosszú évek munkájával szerezhető meg, örökös tanulással.

— Nem keserített el, hogy kezdetben csak súgó lehetsz?

— Furcsán hangzik, de örülök neki. Mivel így nyugodtabb körülmények között lesz alkalmam ismerkedni a szerepekkel, társaimmal, vagyis a színházi élettel.

— Mennyire fontos számodra a közönség?

— Hiszem, hogy a jó közösség jobb teljesítményre sarkall. A színháznál ez még inkább érvényes.

— Példaképed, kedvenc színészed van?

— Nincs. Mindenkitől szeretnék tanulni.

— Ügy tudom, a felvételin a helyzetgyakorlatod jól sikerült.

— Igen, állítólag. Amikor megkaptam a feladatot, szinte magától „jött“ a megoldás.

— Lesz-e erőd elviselni a kudarcokat, és ha minden jól megy, nem kábít-e el a siker?

— Erre most még nem tudok válaszolni, azt tudom, hogy terveim vannak, amelyeket szeretnék megvalósítani. A többire majd az idő megadja a választ.

— Sok sikert hozzá!

Vörös Lajos

Erősségük a társadalmi munka

A hetvenes évek elején a SZISZ nagycsalomijai (Vefká Calomija) a- lapszervezete a nagykürtösi (Vefky KrtíS) járás legtevékenyebb szervezetei közé tartozott. Az azóta eltelt tíz esztendő alatt természetes folyamat volt az ifjúsági szervezet életében, hogy a kiöregedettek helyébe fiatalok, tizenéves tagok kerültek. Vanda Katalin a hetvenes évek közepén, az általános iskola elvégzése után lett SZISZ-tag. Ma a nagycsalomijai ifjúsági szervezet elnöke. Munkahelye az ipolynyéki gyógyszertár. Itt találkoztam és beszélgettem vele a falu fiataljairól.

0 Milyen a szervezeti élet?

— A tíz regisztrált taggal együtt harmincegy fiatalból 611 a szervezetünk. Rendszeresen tartunk taggyűlést, s ezeket a gyűléseket egybekapcsoljuk a politikai oktatással. Legszorgalmasabb politikai előadónk Petényi Bertalan hnb-elnök.

0 Egykori, jó hírű ifjúsági klubotok működik-e még?

— Igen, és háromtagú klubtanács irányítja tevékenységét. Televízió, magnó, társasjátékok állnak a fiatalok rendelkezésére. Leginkább hétvégeken, péntek, szombat, vasárnap zajlik a klubélet. Kritikának és önkritikának is szánom: színvonalasabbak is lehetnének klnbösszejöveteleink.

0 Ügy emlékszem, a nagycsalomijai fiatalok sohasem húzódoztak a társadalmi munkától. De volt gyenge oldaluk is, a kulturális élet.

— Nemigen változott azóta a helyzet, ma is#szivesen járunk társadalmi munkába. Minden évben szerződést kötünk a Szlovákgyarmati (SÍ. Darmoty) Magtermesztő Állami Gazdasággal, hogy segítünk a széna- és terménybetakarításban. Idén a falu közepén levő park fölött vállaltunk védnökséget. A kultúra talán azért is gyenge pontunk, mert azt tapasztaljuk, hogy községünkben különösebben nem igénylik a kultúrát; ha például ellátogat hozzánk a MATESZ társulata, meglehetősen gyér érdeklődés

kíséri előadását. Egyébként mast van alakulóban szervezetünk dzsesszba- lettcsoportja, talán-talán lesz belőle valami. A kulturális tevékenységről szólva hadd említsem meg, hogy a- ránylag jó az együttműködésünk a CSEMADOK helyi szervezetével, és szívesen részt vállalunk rendezvényeikből. Az SZNF 40. évfordulója alkalmából ünnepi műsort készítettünk.

0 Befejezésül egy, nem a szervezetet érintő kérdés, pontosan fogalmazva, kérés: Mondjon néhány szót önmagáról is a SZISZ-elnök.

— Nem hiszem, hogy ez szorosan a témához tartozik, de ha nagyon ragaszkodsz hozzá, hát magamról csak ennyit: gyógyszerész asszisztensnőként dolgozom; szabad időmben szívesen olvasok, kézimunkázok, s egy időben, lazításképp, rendszeresen futottam. Alkalmasint diszkóba is elmegyek, mert szeretem a diszkózenét.

Bodzsár Gyula , A szerző felvétele