Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-09-11 / 37. szám
Egészségünk védelmében Ússzunk többet! A mai modern világban, amikor iépten- -nyomon műszaki vívmányokkal, technikai „csodákkal“ vagyunk körülvéve, s a legtöbb átlagember a nap nagy részét ülve, azaz mozgás nélkül tölti munkahelyén vagy otthon, a sportolásnak egyre nagyobb a jelentősége. Sportoljunk egészségünkért — hangsúlyozzák egyre meggyőzőbben az orvosok. A technizált világ ugyanis egy sor kóros jelenséggel is gazdagodott. A legfigyelemreméltóbb a szívinfarktus rohamos ; elszaporodása — amit az orvosok szintén a túlzott kényelemnek, a mozgás nélküli életformának tulajdonítanak. Hát ezért kell vigyázni, többet sportolni. S itt ötlik fel az a kérdés, hogy mely sportágak a legegész- ségesebbek az átlagember számára? Ősidők óta a futás mellett az úszás a legtermészetesebb és legegyszerűbb mozgásfaj- j ta. Bár magas fokú technika vesz körül bennünket, úszni mégis minden nehézség nélkül a legtöbb helyen csak nyáron lehet. Mert sajnos még mindig kevés a fedett u- szoda, s télen aligha merészkedne valaki a folyók vagy tavak jéghideg vizébe. De ezen is lehet segiteni. távúszással, sok edzéssel. Az úszásnak ezt a fajtáját az „igazi“ úszósport hívei általában csak megtűrt kistestvérnek tekintik. Ugyanis az ötvenméteres medencében a naponta több kilométeres távot végigúszók célja már kizárólag a rekordok, csúcsteljesítmények megdöntése. S ez, ugye, kemény munkának számít? De hát ez ma az élsportolás legjellemzőbb vonása nemcsak az úszásban. Ha az egészségről beszélünk, akkor el kell mondanunk, hogy a nem túlságosan megerőltető távúszás lényegesen ésszerűbb és jobban szolgálja az ember egészségét, mint bármilyen más sportág. A távúszók felkészülése lényegesen eltér a gyorsasági ú- szókétól. A hosszabb táv lassabb tempóban megtéve egyenletesebben terheli meg a szervezetet, nem igényel rövid, de maximális erőbedobást, viszont a másik oldalon kitartásra, az erő okos beosztására tanít, növeli az akaraterőt, edzi a szervezetet és ezzel védi a különböző megbetegedések, főleg a megfázás eilen. Természetesen a távúszást is lehet versenyszerűen űzni. Általában a „kiöregedett“ gyorsúszók, akik már túljutottak pályafutásuk csúcsán, hódolnak ennek a sportágnak. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a távúszók általában a nyári hónapokon kívül, kimondottan hideg vízben ússzék a hosszú kilométereket. Ehhez pedig alapos, tervszerű és rendszeres, speciális felkészülés szükséges. A legfontosabb a szervezetet rászoktatni a hűvös környezethez, az igényes ieitéielekhez. A cseh országrészekben egyre népszerűbb a távúszás, ezt bizonyítja az a nem kevés rendezvény is, amelyeken a sportág hódoló, riak ezrei vettek részt. Prágában például a tél kellős közepén egyre többen úszkálnak a jégtáblák között, a Vltava jéghideg hullámaiban. Szlovákiában is megvan minden lehetőség arra, hogy ez az egészséges spot tág közkedveltebb legyen, ehhez azonban szükséges, hogy elsősorban a testnevelők és a szülők már a kicsi gyermekekkel, tanulókkal megszerettessék a vizet, az úszást. A rendszeres, vízben töltött órák javítják a közérzetet, ellenállóbbá teszik a szervezetet és a természet szeretetére nevelnek. Az úszás már ősidők óta népszerű, erre bizonyíték többek között az is, hogy az ó- kori Egyiptomban és Spártában köteles volt mindenki megtanulni úszni. Ami a távúszást illeti, a múlt század közepén Angliából indult hódftó útjára. Minden távúszó álma átúszni a La Manche, -csatornát. De erre azonban nem mindenkinek nyílik alkalma. Viszont annál több lehetősége van hazánkban minden távúszónak felmérni képességeit, állóképességét az országszerte megrendezett erőfelméréseken. A szakosztályok évente 40 távúszőversenyt szerveznek. Szlovákiában a legismertebb versenyekre a Szenci-tón, illetve Bratisla- vában az Aranyhomokon (Zlaté piesky)) kerül sor. A bajnoki versenyeket kizárólag állóvizeken rendezik. Magyarországon a legnépszerűbb rendezvények közé tartozik a Balaton átúszása (75 km). Aki kedvet kapott rá, kezdjen el edzeni. Ha mégse sikerülne a kísérlet, akkor sincs semmi baj, mindenképpen sokat tett az egészségéért. K. G. A Barátság ’84 sportversenyeken már csak a finálé van hátra A mikor ezt a lapszámot a kezébe veszi az olvasó, már csak néhány olyan sportág marad, amelyben még nem rendezték meg a Barátság ’84 vetélkedőt. Közismert, hogy ezeket a versenyeket, a- melyek egyébként nemzetközi sportmércével mérve nyílt kategóriás viadalok, elsősorban a szocialista országok sportolói számára rendezik, akik a Reagan-adminisztrá- ció „jóvoltából“ kénytelenek voltak távolmaradni az idei nyári olimpia sportversenyeitől. Eddig bebizonyosodott, hogy az e- setek nagy többségében az olimpiai játékok sportversenyeinek színvonala alacsonyabb volt a Barátság-versenyekénél, illetve, távolról sem hoztak olyan Izgalmas és értékes versengést, mint amilyet a teljes mezőnyű olimpián láthattunk volna. Mint az legmarkánsabban minden bizonnyal a várnai sűly- emelőviadalon megmutatkozik, hiszen az o- limpián Los Angelesben olyan eredménynyel is lehetett nem egy súlycsoportban a- ranyérmet nyerni, amilyennel a tavalyi csehszlovák bajnokságon reménykedni sem lehetett. Mindent egybevetve még a bevezetőben meg kell állapítani, hogy ezután valóban már csak a Barátság-versenyek fináléja van hátra, s e sorozaton a csehszlovák sportolók váltakozó sikerrel szerepeltek. Az összképet jelentősen befolyásolhatja a súlyemelők, az öttusázók, a női gyeplabdázók teljesítménye, s megvan rá minden remény, hogy az összkép végül is nem lesz kedvezőtlen. Már csak azért sem, mert nem kis meglepetésként ezüstérmet szereztek a férfi kosárlabdázók Moszkvában, mégpedig úgy, hogy váratlanul érett játékkal rukkoltak elő. A legváratlanabb ebben az volt, hogy elsősorban taktikailag szárnyalták túl a riválisokat — természetesen a mezőnyből messze kiemelkedő szovjet együttest kivéve. Ezt részletezni természetesen csak a sportág híveinek, szurkolóinak, de elsősorban értőinek jelentene igazi csemegét, néhány a- lapvető szempontot azonban Így sem mellőzhettünk. Tehát a taktika fő jellemvonásairól, a- melyről 1— még utólag is — a tévéközvetítések alapján képet alkothat az olvasó. A taktika, azaz a stratégiai játékterv a szilárd védőmunkából indult ki, ebben elsősorban Skála jeleskedett, megfelelő társra talált Kropilákban, a mezőnyben pedig Havlík játszott jól. Közismerten a csehszlovák kosárlabda gyengéi közé tartozik a gyors ellentámadásokon alapuló támadójáték, szerencsére nem ezt erőltette a csapat. A fokozatos támadásépítésben Böhm, Hpvlík , és néha Zuffa nyújtott átlagon felülit, míg Raj- niak távolról, Kropilák közelről célozta általában jól az ellenfél kosarát. Ezzel a taktikával minden ellenfelet le tudott győzni — a szovjet csapat kivételével — a csehszlovák férfiegyüttes. így szerezték meg az ezüstérmet, amellyel a moszkvai utazás e- lőtt reálisan aligha számolt valaki. Ráadásul mindezt egész sor fiatal Játékossal érte el a csapat, akik számára ez csak a bemutatkozás volt a nagy nemzetközi viadalok légkörében. A csehszlovák röplabda-válogatott ugyan csak negyedik lett a kubai Barátság-viadalon, ennek ellenére a szakvezetés úgy értékelte a csapat szereplését a karib-tengerl országban, hogy megtette az első lépést a visszatéréshez a világ élvonalába. Ezt a megállapítást tulajdonképpen egyetlen momentumhoz kapcsolták a szakemberek, mégpedig ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó visszaesése után az együttes le tudta győzni azt a bolgár válogatottat, amely ellen az elmúlt évtized során egyszer sem sikerült győztesen befejezni a mérkőzést. Tatjana Kazankina mindenképpen megérdemli, hogy a Barátság-versenyekről szólva vele is foglalkozzunk, még ha az atlétikai viadalokat legutóbbi számunkban részben már taglaltuk. A 33 éves leningrádi futónő a női atlétika kiemelkedő egyénisége, hiszen a prágai viadal óta pályafutásának hetedik világrekordját is elérte. Ezúttal a 3000 méteres síkfutásban javított 8:22,62 perccel világrekordot. Ez az eredmény 4,16 másodperccel jobb honfitársnőjének, Szvetlána Ulmasovának korábbi világcsúcsánál. Ez e- gyébként már csak azért is fantasztikus, mert a sportvílág történetének aranykönyvébe Kazankina először nyolc évvel ezelőtt, a montreáli olimpián irta be nevét. Akkor a világon elsőként megnyerte az olimpián a 800 és az 1500 méteres síkfutást, ráadásul a 800 méteren világrekorddal győzött. Négy éve Moszkvában Ismét győzött 1500 méteren. Emlékezetes futással diadalmaskodott a prágai viadalon, Zürichben pedig az 1500 méteres síkfutásban harmadszor futott világcsúcsot úgy, hogy közben más senki sem tudott beleszólni ezen a távon a világranglista legelőkelőbb helyezésének kérdésébe. Ö egyébként a 2000 méteres világcsúcsnak tulajdonosa és a 4x800 méteres szovjet váltóban is szerepelt, amikor az felállította az érvényben levő világrekordot. Már a bevezetőben említettük, hogy a súlyemelés lesz minden bizonnyal az a sportág, amelyben a Barátság-verseny színvonala szinte minden súlycsoportban messze meghaladja a Los Angeles-i olimpiai verse* nyék színvonalát, hiszen néha kilök tucatjaival lehetett rosszabb az eredménye a kaliforniai aranyérmesnek, mint amilyennel a várnai dobogóra egyáltalán föl lebet majd állni. Ezen a versenyen a csehszlovák színeket teljes csapat, azaz tíz súlyemelő kép. viseli. A sportág hazai vezérkara kijelölte a dobogóra lépő együttest, amelyben ott szerepel a 190 kilósok között a Strojár Hur- banovo csapatában Lajos Benő tanítványaként kiemelkedő sportolóvá fejlődött Dudás György is. A jelenlegi nevezésben még u- gyan 11 sportolót találni, de úgy hogy három súlycsoportban nincs csenszlovák induló, négyben viszont párosával szerepelnek. A névsor: Rusznyák Imre (52 kg), Rusznyák András (56 kg), Lubos StudniCka (75 kg), Lubomír Vymazal és Lubomír Srseö f90 kg), MiloS Ciernik és Dudás György (100 kg), Anton Baraniak és Óta Zaremba (110 kg), Bohuslav Braum és Jirí Zubrick? (110 kg). Ezek szerint a 50, 67,5 és 82,5 kilogrammban nincs induló, ez egyrészt azzal magyarázható. hogy ezekben a súlycsoportokban nincsen megfelelő tudású hazai versenyző, másrészt taktikai okai is vannak. Hogy ez a taktikázás végül is milyen eredményre vezet, az kiderül szeptember 16-án a fekete-tengeri fürdővárosban. MÉSZÁROS JÄNOS / . ' Egy szerény bajnok Antal Sándorral, a 3000 és 4000 méteres táv- futás országos Ifjúsági bajnokával a vakáció alatt beszélgettünk. — Kérlek, mutatkozz be az Oj Ifjúság olvasóinak. — Az Ipolysági (Sahy) Mezőgazdasági Tanintézet első évfolyamát kitüntetéssel végeztem, tizenhat éves vagyok, és körülbelül öt esztendeje foglalkozom atlétikával versenyszerűen, 3000 és 4000 méteren versenyzek a leggyakrabban. Legutóbb Idén márciusban versenyeztem Bfeclavban az Ifjúsági országos bajnokságon 4000 méteren, és ott Is csehszlovákiai ifjúsági bajnok lettem. — Ha tgy fogalmazol, hogy „ott is“, akkor bizonyára már egyéb versenyeken is nyertél. — Igen. Sikersorozatom tavaly kezdődött. 1983 júniusában PovaZská Bystrlcában rendezték meg a Szlovák Szocialista Köztársaság «- gyénl atlétikai versenyeit. A 3000 méteres távon 9 perc 30 másodperces eredménnyel az SZSZK országos Ifjúsági bajnoka lettem. Rá egy hőnapra júliusban részt vettem Prágában az Ifjú atléták országos versenyein ts, és u- gyanezen a távon ezüstérmes lettem. Idén januárban Bratlslavában, majd Kassán (KoSice) a fedettpályás egyéni ifjúsági atlétikai versenyeken rajtoltam. Mindkét alkalommal sikerült megvédelem szlovákiai bajnoki címemet, sőt még javítottam ts a tavalyt eredményemen: Kas. sán 9 perc 26,3 másodperccel lettem Szlovákia Ifjúsági bajnoka. — Kik támogatták eddigi sportpályafutásodat? — Elsősorban tornatanáraimnak köszönhetek sokat, akik az Ipolysági Magyar Tanítást Nyelvű Alapiskolában foglalkoztak velem. Botlő Árpád torna szakos tanár Irányította az edzéseimet, és jó eredményeimet látva további munkára buzdított. De az edzéseken sok hasznos tanácsot kaptam Pásztor Miklós testnevelő tanáromtól Is, akt a versenyekre történő benevezéseimet Is Intézte. így jutottam el már hatodikos koromban a lévai (Levtce) járás diáksportolóinak tlmaőet járási versenyére, és bajnok ltetem a 3000 méteres távon. De Pásztor tanár elvtárs két évvel később eljuttatott a Zemberovcében megtartott járást ifjúsági atlétikai versenyre Is, ahol Ismét bajnokként végeztem, s ő egyengette az utamat ugyanabban az évben a kerületi versenyek felé Is. Az Érsekújváron (Nővé Zámky) megrendezett kerületi atlétikai versenyen a nyugat-szlováktal ke. rület Ifjúsági bajnoka lettem 3000 méteres távon. Ezután következtek az országos bajnokságok. — Ai edzéseket természetesen jelenleg is folytatod ... — Igen. Ebben nem lehet lazítani, mert a formát tartant, vagy inkább Javítani kell. Tavasszal, sajnos, megbetegedtem, tüdőgyulladásom volt, és ez sok heti kiesést Jelentett. Később azonban ismét belelendültem, és Jelenleg Is folytatom az edzéseket. Vasárnap kivételével naponta 8—10 kilométert futok. — Van-e állandő, szakképzett edződ? — Sajnos, nincs. A versenyeken az Agro Levtce sportegyesület színeit képviselem, de ez az egyesület ez Ideig nem tudott számomra állanúó edzőt biztosítani, így aztán csak magamra vagyok utalva, és jelenlegi testnevelő tané- raim, Szikora Gábor gs Béllk György foglalkoznak velem, figyelik edzéseimet is. Annak ellenére, hogy elért eredményeimre nem panaszkodhatok, hiszen országos bajnok vagyok, mégis úgy gondolom, hogy ha állandó edzőm lenne, még jobb eredményeket tudnék felmutatni. — Közelebb) és távolabb) terveid? — Terveim közt szerepel a továbbtanulás. Jelenleg a nem érettségivel záruló mezőgazda, sági szaktanintézet tanulója vagyok. Az első évet azonban kitüntetéssel végeztem, és ez arra ösztönöz, hogy a harmadik évfolyam befejezése után átlépjek a mezőgazdasági technikum negyedik osztályába és leérettségizzem, Ha ez sikerülni fog. akkor a testnevelési főiskolán szeretném folytatni tanulmányaimat. Ság) Tóth Tibor Várnában Anton Baraniak az egyik nagy tromfunk a Barátság-versenyen. Major felvételi
