Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-09-04 / 36. szám

Abadzsiev tanácsai Mikor kezdjen a gyerek sportolni? Hány éves korában szakosodjék? Veszélyekkel jár-e a korai kezdés? Ezek és hasonló kérdések fog­lalkoztatják visszatérően az edzőket és szak­embereket. Legutóbb Jván Abadzsiev, a bolgár súlyemelő-válogatott vezető edzője fejtette ki véleményét ebben a témában: — Elöljáróban el kell mondanom, hogy nem vagyok a gyermeksport szakértője, adatok és táblázatok sem állnak rendelkezésemre, kizá­rólag az évek során felhalmozódott tapasztala­taimra alapozok. Huszonöt évvel ezelőtt 9—10 évesen Jelentkeztek a gyerekek a súlyemelő- -szakosztályokba. Mai ismereteink alapján vi­szont már határozottan állíthatjuk, hogy ezzel a sportággal ilyen fiatalon nem szabad fog­lalkozni! Ez persze nem szentlrás, természete­sen ellenpéldákkal Is találkozhatunk. Fetr Je- nav például nagyon korán kezdett el súlyt e- melnl. Nurlkjan viszont 18 (I) évesen ment le előszór az edzőterembe, mégis mind a ketten bámulatos eredményeket értek el, világcsúcso­kat állítottak fel. Maradjunk még egy mondat erejéig Nurlkjannál. Mai felfogás szerint olyan későn kezdett el sportolni, hogy eredményei szinte csodaszámba mennek. Tehát mint e két sportoló példája mutatja, létezhetnek kivéte­lek, de ezek csak a szabályt erősítik, amely szerint az úgynevezett arany középút a legered­ményesebb. A bolgár súlyemelést elemezve arra a kö­vetkeztetésre Jutottam, hogy a ml sportolóink általában 19—20 éves korukban érik el telje­sítőképességük felső határét, ehhez viszont öt- -hat évi kemény munkára van szükség. Könnyű tehát kiszámítani, hogy ml a 13—14 éves kort tekintjük opjtlmálls kezdésnek. Hogy ez termé­szetesen nem kizárólag korhatár, azt újabb két sportolónk példája bizonyltja: az olimpiai baj­nok Jordan Mltkov 12 éves korában kezdte rendszeres súlyemelőedzéseit. Blago] Blagoev pedig csak 16 évesen. A korai kezdés különböző veszélyeket rejt magában. A gyermekkor sajátosságai, a hirte­len növés, a még kialakulatlan szervezet miatt egyik sportágat sem szabad rákényszeríteni a gyerekre. Igaz ugyan, hogy a szakemberek 1- gyekszenek tudományos módszerekkel megálla­pítani, mely sportágban számíthat legtöbb si­kerre a sportpalánta, de nem ad megnyugtató képet. A korai szakosodást, a kemény fizikai és lélektani igénybevételt erősen megsínyli a gye­rek szervezete. Éppen ezért nemcsak a nehéz at. létlkában, hanem minden területen ellenzem a gyerekversenyeket. A versenyek okozta fizikai és Idegi megterhelést sokszor nem tudja elvi­selni a még kialakulatlan szervezet, és mara­dandó testi, lelki sérüléseket szenvedhet. A súlyemelés szakirodalma ebben a témában igen hiányos, így megint csak a tapasztalato­kat kell előtérbe helyeznünk, amikor a gye­rek életkorának megfelelő edzéstervet kidol­gozzunk. Célszerű tehát 13—14 éves korban kezdeni az edzéseket.. Természetesen nem szabad rögtön a súlyzóhoz, vezetni a gyereket. A hangsúlyt az úgynevezett „Imitáló" gyakorlatok segítsé­gével, az életkornak megfelelő terheléssel a technikai elemek elsajátítására kell helyeznünk. Ebben a korban lehet leginkább beoltani a gyetekbe a munkaszeretetei, a fegyelmet, a mozgáskultúrát, a szokásokat, amelyek a ké­sőbbiekben meghatározzák egész pályafutásu­kat. A különleges edzéseket tapasztalataink sze. rint 15 éves korban a legjobb elkezdeni, és in­nen már évről évre emelve a terhelést, halad­ni a kitűzött cél felé. Visszatérve a 13 éves korhatárra, azért is tar­tom ezt ésszerűnek, mert ebben a korban a gyerekek az egyhangú, sokszor unalmas edzés­munkát jobban elviselik, akaraterejük nagyobb, mint a későbbi korosztályoké. Az Idősebbek leg­többször konokabbak és önfejűbbek, teljesít­ményüket gyakran befolyásolják egyéb külső tényezők. Nagy vonalakban ezek az észrevételeim a sza­kosodás korhatáráról, a fiatal korú verseny­zők terhelhetőségéről, de ezek a kérdések oly fontosak, és ez ideig annyira tisztázatlanok, hogy komolyságukra való tekintettel minél e- lóbb mélyebb elemzést igényelnek. M. J. Idénykezdés döntetlennel Fennállása óta első Ízben lépett pá­lyára örökös kapitánya, Batta György nélkül a csehszlovákiai magyar újság­írók labdarúgó-együttese. A csapat őszi idényét Vásárúton (Trhové Myto] a Nemzeti Front nagyszabású honvédelmi és sportnapján kezdte. Szilvássy, Tomi, Nagy Laci és a többiek a kapitány tá­vollétében is állták a sarat. A jó képes­ségű vásárúti öregfiúk csapatával 1:1 a- rányú döntetlent játszottak. Pedig a ha­zaiak együttesében olyan nevek is sze­repeltek, mint Vimi, a DAC egykori ret­tegett csatára, aki csapatának gólszer­zője volt. Az újságírók részéről Andics egyenlített. Az újságírók csapata legközelebb, va­lószínűleg szeptember 8-án Felbáron (Horn? Bar) lép pályára. (palágyi) Augusztus utolsó vasárnapjáig befejező­dött a Barátság-versenyek túlnyomó több­sége, amelyeken a szocialista országok leg- jobbjain kívül számos további ország spoi- tolói részt vettek. Csak a Szovjetunióban au­gusztus második felében lezajló viadalokon csaknem negyven ország vett részt; s azok­nak az országoknak száma, amelyek mér korábban bekapcsolódtak vagy csak ezuténi versenyeken rajtolnak, eléri a hatvanét. Az­az valóban csúcsviadal volt az elmúlt idő­szakban a legnépszerűbb sportágakban, rá­adásul azokat nem is annyira a résztve­vők száma, mint inkább a rendezvények színvonala tette elsősorban rangossá. Ilyen tekintetben a birkózást, a labdajátékokat, a vfvást, az evezést, a kajak-kenut, a sportlö­vészetet, a tornasportot kell megneveznünk. Szeptember közepén kezdődnek Várnában a súiyemelőversenyek, és csak azért nem em­lítettük őket az iménti felsorolásban, mert ott a szocialista országok képviselői maga­san kiemelkednek a nemzetközi mezőnyből, így az olimpiai súlyemelőversenyek színvo­nala a közelébe sem érhet azoknak a pár­harcoknak, amelyek a bolgár kikötőváros­ban várhatók. (Ezzel együtt a Barátság-via­dalok kitűnő alkalmat adtak a szocialista országok versenyzői számára, hogy bizo­nyítsák: az olimpiai mozgalom Jelentős ká­rokat szenved, ha abba különböző szélső­séges politikai célok mtatt az Ideihez ha­sonló módon beavatkoznak.) Nos, ezek a Barátság-versenyek a kivá­ló eredmények mellett még egy valamivel kitűntek a világversenyek sorából: a leg­több sportágban nagy tudású versenyzők, csapatok találkoztak, így minden mérkőzés, minden futam döntő fontosságú volt. Ez pe­dig garantálta a magas színvonalat, de a váratlan eredményeket is. A LEGVÁRATLANABB. Ha már szóba hoz­tuk eme minősítési szempontot, akkor nem is hagyhatjuk ki a legváratlanabb ered­ménnyel végződött viadalt, amely ezúttal a krilatszkojeí kerékpárstadionban adódott. Ott, ahol egyébként nyolc (!) világrekor­dot láthatott a közönség, s számtalan nem­zeti rekord Is bizonyította, hogy e kerék­párstadion faborítású pályája gyorsabb a mexikóvárosi magaslati pályánál is. Nos, ezen a pályán az 50 kilométeres pontver­senyben született talán az egész Barátság versenysorozat legnagyobb szenzációja. U- gyanis az amatőr kerékpársport élenjáró or­szágai a szocialista országok közül kerül­nek ki, de Magyarország nem tartozik közé­jük. Erre az említett versenyszámban Somo­gyi Miklós személyében magyar győztest a- vattak. A győzelem mikéntje pedig egyene­sen lenyűgöző. Arról a Szovjetszkij szport- ban így írt JELENA KOSENA: „Koromanov és az NDK-beli Pohl egymást figyelve tak­tikázott, lesve az alkalmas pillanatot a ki­törésre. Közben a magyar Somogyira senki sem ügyelt. Ö pedig ezt kihasználva hirte­len kitört, ám próbálkozását eleinte senki sem vette komolyan. A távolság azonban egyre nőtt közte és üldözői között, s csak ekkor vették észre a társak, hogy sző sincs tréfáról. Hiába próbáltak erősíteni, már nem tudták utolérni a kitűnő magyart. Amikor Somogyi egy kör előnyre tett szert, a töb­biek megértették, hogy már nem lehet le­győzni, és már csak az ezüstért küzd hatnék. A magyar fiú újabb hihetetlen erőbedobás­sal ismét elhúzott ellenfelei mellett és a csarnokban levők hangos biztatása közepet­te két körre növelte előnyét. A közönség helyéről felállva virágzáporral üdvözölte a nagyszerű'győztest, aki tapsvihar közepet­te tette meg tiszteletkörét élete eddigi leg­szebb versenyén.“ A „királynő udvarában"... Az atlétikát, az egyik legnépszerűbb sportágat nem hiá­ba nevezik a sportok királynőjének. Azon túl, hogy sokféle versenyszáma a legkülön­bözőbb alkatú sportolni vágyó fiatal számá­ra ad lehetőséget az érvényesülésre, egyik ága, a futás szinte minden sportág alap­ja, de legalább kiegészítője. Nos, az atlé­tika legjobbjai ezúttal két helyen találkoz­tak. A nők Prágában, a férfiak Moszkvá­ban adtak egymásnak randevút. Itt Is, ott Is akadt érdekesség bőven. Prágában pél­dául mindenki nagy izgalommal várta a kétszeres világbajnok, világcsúcstartő Jar- mila Kratochvflová összecsapását Marita Kocbhal, aki az elmúlt évi világbajnoksá­gon mintha szándékosan kikerülte volna a csúcsformában versenyező Kratochvílovát, és inkább a rővidebb vágtaszámokban raj­tolt. Most sor került a várva vért összecsa­pásra, s Marita Koch minden idők második legjobb eredményével győzött. Nála eddig csak Kratocbvllová futott gyorsabban, aki ezúttal az ötödik lett csak — kisebb sérü­lés zavarta ugyanis. Az ezüstérem azonban így lt itthon maradt- Táüa Kocembová sze­rette, .akiről Marita Koch úgy nyilatkozott, hogy a világ legjobbjai közül ő lehet az, aki á'veheti a váltóbotot tőle és Kratochví- lovotftl. Apropó, váltóból... Ha volt Prágában ab­szolút egyesélyes szám, akkor az a 4x100 méteres női váltófűtés volt, Vezetett is jócs­kán a világnagyságokkal megtűzdelt kékme­zes staféta, amikor az utolsó váltásnál a világbajnok és ex-világcsúcstartó Göhr rosz- szul kapta a botot Auerswaldiől, elejtette, és az NDK válttá elesett a biztos aranytól... Moszkvában is kitűnő helytállást várt az atlétika hazai szakvezetése a férfiaktól. El­sősorban a diszkoszvetőktől és a gyalog­lóktól. Nem véletlenül. Bugár Imre nyerte Moszkva óta az összes világverseny aranyát, Valent pedig jól asszisztált neki. A gyalog­lók között a 20 kilométeres távon Pribili- necet és Blaieket Helsinkiben Csak a világ­bajnok tudta megelőzni... Most nem ment úgy, ahogy korábban. A diszkoszvetésben mindkét versenyző elmaradt a korábbi e- redményei mögött, és az aranyérmet a ko­rábban rapszodikusan szereplő világrekor­dé^ Jurij Dumcsev szerezte meg, Bugárnak ezúttal nem jutott hely a dobogón. Pribi- linec viszont vezetett a gyaloglásban, de többszöri figyelmeztetés után kizárták, majd ugyanerre a sorsra jutott a vezető helyet tőle átvevő Blaiíek is. Mégis gyalogló, a lo­sonci (Lucenec) származású SZIKORA PÁL szerezte a csehszlovák atlétika legnagyobb sikerét a moszkvai viadalon, mégpedig a gyaloglás „maratoni“ távján, az 50 kilomé­teren. Érmet szerzett még — bronzot — a gerelyhajító Adamec is, így kőt kellemes meglepetésnek köszönhető, hogy az év at­Szergef Zabolotnou, aki a 200 méteres hát- úszásban világcsúccsal nyert, mégpedig az amerikai Rick Carey Los Angelesben felál­lított vadonatúj világrekordját döntötte meg. létikai viadaláról nem tértek haza a cseh­szlovák sportolók legjobbjai üres kézzel. TIZENEGY ARANY, Sehol sem annyira népszerű az ökölvívás, mint Kubában, így nem véletlenül esett a választás a viadal odaítélésekor Havannára, ahol zsúfolt né­zőtér előtt zajlottak a versenyek, és a cseh­szlovák színek képviselői számára két bronr érem „termett“. Az egyiket az a Ján Fra- nek szerezte, aki már a moszkvai olimpián is bronzérmes volt, a másikat egy újonc, Milan Picka. Olyan már előfordult a világ- versenyek történetében, hogy valamennyi súlycsoportban bekerült a döntőbe egy nem­zet minden öklözője, mégpedig az 1963-as moszkvai EB-n. Akkor azonban négy súly­csoportban nem szovjet ökölvívó szerezte meg az aranyérmet. Most a kubaiak hajtot­tak végre hasonló bravúrt, igaz, ma már tizenkét súlycsoportban vetélkednek az ő- kölvívók, húsz éve pedig még csak 10 súly­csoport volt. Nos, a tizenkét kubai közül tizenegy aranyérmes lett, a tizenkettedik győztes — a birák némi jóindulatával — NDK-beli versenyző lett. Igaz, például a szovjet Alekszandrov neheztelt a bírákra, amiért nem ő nyert. A boksz azonban pontozásos sportág. Szo­ros mérkőzéseken pedig mindig is lesz olyan, aki elégedetlen a pontozással, mivel­hogy döntetlen a bokszban nincs. Különö­sen, ha döntőről van szó... EZÜST... Amikor a női kézilabdázók ver­senyének helyszínéül Trenéínt jelölték ki, aligha hitte volna a legvérmesebb szurkoló is, hogy a hazai női kézilabdasport egyik legnagyobb diadalának lehet majd tanúja. Igaz, ebben közrejátszott az tény is, hogy a nagy vetélytársak közül ketten is gyen­gélkedtek. Az NDK csapatát megverte az a magyar válogatott, amely korábban kika­pott a bolgároktól, utána pedig pontot vesz­tett a lengyelek ellen, igaz, aztán legyőzték Gódornéék az NDK-t, amellyel szemben a csehszlovák együttes döntetlent ért el a nyi­tányon. Aztán a magyar csapat egygólos le­győzése után már csak a kisiklás elkerü­léséért kellett izgulnia Jifí Zerzáft edzőnek, aki ezúttal érte el a csapatta! a legnagyobb sikerét. Egy újoncokkal teletűzdelt csapat­tal! MÉSZÁROS JÁNOS Továbbá még két jelentős turisztikai akciét említek. Oktőber 5-én a járási tábortűz meg­gyújtásakor közreadjuk a Láng elnevezésű nyi­latkozatot, amely a tornagyakorlatok intenzív begyakorlásának kezdetét Jelenti. A másik ak­ció az országos spartakiádstaféta Dukla — Bra­tislava — Prága útvonalon, amely járásunkon a jövő év január 31-én és február 1-én vonul keresztül. — A gyakorlatokhoz szükséges felszerelések már mind megvannak? — Minden elő van készítve, ami a sportfel­szereléseket illett. 1985. május 19-én megkez­dődik járásunkban a spartaklád, amelyen kb. 5000 tornász vesz részt. Három Járási sparta. kládbemutatő lesz. mégpedig Ipolyságon (Sa- hy), Zselfzen (Zellezovce) és Tolmácson (Tlma- ce), továbbá 20 városban és olyan faluban, a- hol működik alapiskola, mert elsősorban az If­júság kapcsolódik be e mozgalomba. — Milyen, eddig még megoldatlan problémá­val küszködnek? — Szeretnénk, ha Járásunkban a sportiútéko. kon a katonaság alakulatai ts képviseltetnék magukat, de sajnos eddig még nem egyeztünk meg. Mindenesetre reméljük, hogy sikerül. Amint a beszélgetésből kiderült, a sportver­senyek és játékok begyakorlásának első része sikeres volt, s már ez is hozzájárult ahhoz, hngy e rendezvény a fiatalok egy részét test­kultúrájuk fejlesztésére késztesse. KOLLER SÁNDOR Már folyik a készülődés A Járási testnevelési szövetségeknek a na­pokban igencsak fontos feladatot kell teljesí­teniük: az Ifjúság nagy részét kell megnyer­ni egy nagyszabású rendezvényben, az 1985-ös csehszlovák spartakiédban való részvételre. PA­VEL CENGER, a lévai Járási Testnevelési Szö­vetség főtitkára tájékoztatott árrá!, hogy járá­sokban milyen ütemben folyik a felkészülés a spartaklédra. — A járási szövetség mellett működő bizott­ságunkban három szakcsoport dolgozik. A sport- tevékenységgel foglalkozó nyolctagú bizottság kidolgozott egy 12 pontból álló, részletes prog­ramot a sport, a testnevelés, a turisztika és a honvédelmi akciókra és versenyekre, amelyet 1983 decemberében a járási szervezet is jóvá­hagyott. Ez a program több részre osztja a kü­lönböző életkorúak számára szánt rendezvénye, két. Rögtön az első pont tárgyalja az 5—6 éve­sek atlétikai háromtusáját, amely 20 méteres síkfutásból, távolugrásból és teniszlabdadobás- ből áll. — Hosszú lenne felsorolni a program min­den pontját, de úgy gondolom, a legfontosab­bakat megemlíthetné. — A további pontok az 1—4., Illetve 5—8. osztályos tanulók, valamint a 15—19 évesek versenyeit tartalmazza. Külön fejezet tárgyalja a turisztikai és honvédelmi rendezvényeket. A felsorolt sportrendezvényekbe többszéz önkén­tes gyakorlatvezető mester, tornatanár és pio­nírvezető kapcsolődott be. A már megrendezett versenyek értékelése 1984 szeptember 15-én lesz. — Melyik rendezvény volt idáig a legsikere­sebb? — Az Ifjúság féléves sporLaktlvitásának ki- csúcsosodása az a sportnap volt, amelyet 1984. június 1—3-a között rendeztek a gyermekeknek, és nagy sikert aratott, összesen 1360-an vettek rajta részt. Programban szerepelt kézllabda- -bajnokság, továbbá kerékpárverseny, futás, asz­talitenisz, turisztika és kirándulások. A legjobb eredményt elérő versenyzők Jutalma az arany-, ezüst-. Illetve bronzérem. — Valóban gazdag sporttevékenység zajlik a spartaklád keretében. A spartakládnak a tu­risztika is agy fontos része. — A turisztikával foglalkozó öttagú csopor­tunk kidolgozott egy tervet az 1984, július 12- től 1985. július 31-tg lebonyolítandó akciókhoz, összesen 52 rendezvényt tartalmaz ez a terv, s részben már teljesítettük Is. A szlovákiai tu­risták 31. találkozóját az SZNF alkalmából ren­dezték meg Cerven? KláStoron, fiataljaink részt vettek a nemzetközi Rysy-túrában, és a honvé­delmi versenyek szlovákiai bajnokságán Is. Szeptemberben kerül sor a „Fut az egész csa­lád" című, előre láthatólag tömeget vonzó ak. dónkra. December 8-án télköszöntő lesz a Rlch- naval-tőnál, 22-én pedig a gyermekeknek tarto­gatunk kellemes meglepetést: a Tél örömei cím­mel játékos sportvetélkedőt szervezünk termé­szetesen kihasználva az évszak adta lehetősé­geket, ___ t 4 Csúcsviadalok az olimpia után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents