Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-09-04 / 36. szám
Sok idő telt el 1944 felejthetetlen évének drámai fejleményei óta. E fejlemények hősei, résztvevői és tanúi fokozatosan eltávoznak. Ez az élet törvénye. A felkelés azonban él, és örök időkre tartós értékként élni fog a nép emlékezetében. Időszerű gondolatokat tartogat az új, felnövekvő nemzedékek számára. Kútforrása a tanulságoknak és a tapasztalatoknak, iskolája a nemzeti büszkeségnek, a szocialista érzelmeknek. Számunkra további előrehaladásunkban az erő és az elszántság kútforrása. GUSTAV HUSÄK, 1984. augusztus 28. A SZOVJET NÉPNEK A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS 40. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TARTOTT ORSZÁGOS NAGYGYŰLÉSRŐL Kedves elvtársak és testvéreink! Azokban az ünnepi percekben, amikor a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi napjaira emlékezünk, tekintetünkkel és szívünkkel a szovjet nép Jelé fordulunk. Évtizedek múltán még mélyebben tudatosítjuk, bogy a Szovjetunió hozta a legnagyobb áldozatokat, és meghatározóan járult hozzá a fasizmus vereségéhez a második világháborúban. Ezért a legnagyobb őszinteséggel, hálaérzettel üdvözöljük ma a szovjet népet, amely lenini kommunista pártja által ösztönözve és vezetve utat tört a szocializmus, a szabadság és a békés egymás mellett élés eszmélnek, s továbbra is tántorít- hatatlanul megvalósítja őket. A Szlovák Nemzeti Felkelés, amelyben a mi hazafiainkon kívül számos más nemzet fiat Is részt vettek, magasra emelte az Internacionalizmus zászlaját. Meggyőző volt, ahogy egy hatalmas áramlatban összefogtak a hazafias erők a közös ellenség, a fasizmus ellen. Mérhetetlen hálával tartozunk a hős szovjet hadse. regnek, amely Idejében megérkezett a szabadságot és a dicsőséget jelentő harckocsijaival a küzdő Prágába, hogy nemzeteinket örökre megszabadítsa a rabszolgaságtól, és kitárja előttük a boldog jövő kapuját. Népünk a történelem válaszútján fegyveresen kelt fel a gyűlölt hitleri fasizmus és hazai kiszolgálói ellen, s ezzel bekapcsolódott a haladó és szabadságszerető népek forradalmi harcába. A felkelés, amelynek vezető ereje a kommunista párt volt, azért lehetett valóban nemzeti és népi, mert kifejezte nemzeteinknek a szabadság és a szociális igazságosság iránti vágyát. Egész népünk évtizedek óta védelmezi és fejleszti a nemzeti felszabadító harc örökségét. A szocializmus építésének időszaka rögzítette a legnemesebb módon ezt az örökséget dolgozóink életében. Ugyanúgy, ahogy a harcban testvéreik voltunk, kedves szovjet elvtársak, mindmáig testvéreik maradtunk, és mindig azok leszünk. A tudomány, a technika, a termelés és a kultúra minden területén ki. fejtett együttműködés a fejlett szocializmus és a kommunizmus építésének egyre fontosabb tényezőjévé vált. Kedves szovjet barátaink! Önök, akik a békéért mérhetetlen áldozatokat-hoztak, egyúttal a béke legkövetkezetesebb védelmezői. Ma is büszkén valljuk, hogy a békéért, a leszerelésért, az életért és az atomháború veszélye ellen kibontakoztatott hatalmas mozgalomhoz tartozunk. Tudjuk, hogy ezekben a napokban és években nincs sürgetőbb feladat, mint az, hogy megmentsük az emberiséget az atomháború lángjaiban való pusztulástól. De azt is tudjuk, hogy ahogyan reálisan lehetséges a háború, reálisan lehetséges és nélkülözhetetlen a béke, a nemzetek békés egymás mellett élése Is. Ezért elítéljük • lázas fegyverkezést, a szüntelen agresszív provokációkat, amelyeket az a- merikal Imperializmus vezetésével hajtanak végre. Ma, a szovjet és más békeharcosokkal együtt követeljük: soha többé háborút! Támogatjuk az embereknek a békés élethez való jogát. A szocializmus és a béke oszthatatlan. A Szlovák Nemzett Felkelés elesett hőseire, a cseh nép májusi felkelésének elesett hőseire, a vöröskatonák ezreire és azokra a tízmilliókra emlékezve, akik a fasizmus elleni harcban haltak meg. Ígérjük: a jelenben és a jövőben mindent megteszünk a tartós békéért! Örök Időkre virágozzék és szilárduljon testvériségünk és szövetségünk! AiZ ORSZÁGOS NAGYGYŰLÉS NEMZEDÉKEK 1984. augusztus 28. A felkelés városa, Banská Bystrica ünnepre ébred, sokezer vendéget vár, akik köszönten! és köszönetét nyilvánítani jönnek. Távolabbról, Cadcából, Presovból, Bratisla- vából és más városokból hajnalban indultak az első. vendégeket szállító feldíszített különjáratok. Délelőtt a város történelmi központja megtelik sétálókkal, szemlélődőkkel, körben a város bekötőutain sok kilométeres hosz- szúságban sorakoznak a különféle jelzésű üres autóbuszok. Népviseletbe, SZISZ-egyen- rnhéba öltözött fiatalokkal találkozom. Üldögélnek a pázsiton, népdalokat énekelnek, egy fúvószenekar rögtönzött hangverseny- nyel szórakoztatja az arrajárókat. Az SZNF Múzeumában és a körülötte levő parkokban tájszólások keverednek: kelet-szlovákiai az oravaival, gömöri a trnavaival... A 40 évvel ezelőtt oly fontos szerepet játszó páncélvonatnál partizán bajtársak találkozásának vagyok tanúja. Összeölelkeznek, nem szégyenük könnyeiket. De hiszen egy cseppet sem öregedtél tavaly óta! — veregetik egymás vállát. A hajuk ősz, a termetük hajlott, s nehéz elképzelni, hogyan is festettek negyven évvel ezelőtt, húszévesen, ott a hegyek között. Ok megérték a mai napot, de sok akkori fiatal 1944-ben életével fizetett szabadságunkért. Elképzelem, milyen érzés lenne most kezet szorítani Mirko Ne&porral, Robert Kolárikkal vagy Milka Zubríkovával és a többiekkel, akik már sohase tudják meg. mit jelent huszonöt évesnek lenni. Miroslav Válek, a költő szavait idézve: A földig kell hajolni előttük ... Délelőtt ülésezik az SZLKP KB, az SZSZK Nemzeti Frontja KB, az SZNT és a szlovák kormány. Mindenki az SZNF tér felé igyekszik, és azok a legboldogabbak, akiknek sikerül kezet szorítani a város legrangosabb vendégeinek valamelyikével. Az ünnepi nagygyűlés csak délután báromkor kezdődik, de a múzeum alatti pázsitos téren már ebéd után gyülekeznek a fiatalok. Csoportokba verődve beszélgetnek; lehet, hogy épp ez az a pillanat, amikor nem közhelyként hatnak az olyan szavak, mint hősiesség, bátorság, helytállás, barátság. Mert biztos vagyok benne, hogy a nap folyamán idős, középkorú, fiatal egyaránt visszatekintett a múltba ott, Banská Bystricában. Erre okot adott a derűs fiatal város, az immár harmadik, háborút nem ismerő hálás nemzedék meg a sok-sok virág a 40 évvel ezelőtt szomorú látványt nyújtó városban. Küldetésünk őrizni ezt a nyugalmat. Apáink hagyatéka nem a fegyver, hanem a szo- cilazmus építése. És a szilárd helytállás békeidőben legalább olyan nemes tulajdonság, mint negyven évvel ezelőtt a Szlovák Nemzeti Felkelés fiatal résztvevőinél a bátorság, merészség, tudás, elkötelezettség. N. ZÁCSEK ERZSÉBET
