Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-28 / 35. szám
Kellemeset a hasznossal gyre több a SZISZ égisze alatt E dolgozó klub. A fiatalok bekapcsolódhatnak a társadalmi életbe, megismerik a problémákat, az elért e- redményeket; kulturális és sportrendezvényeket szerveznek számukra. A klubmunkáról érdeklődtem Tesedíkovőban járva. A negyventagú helyi SZISZ-szervezet élére idén új elnök került, Korács Ervin, aki már régóta dolgozik az ifjúsági szervezetben. Havonta tartanak gyűlést, amelyen megvitatják a felmerülő problémákat, és megoldást keresnek. Jelenleg a fiatalok többsége kiveszi részét. a mezőgazdasági munkákból, s teszik ezt maguktól, buzdítás nélkül is. A megkeresett pénzből pedig sportolással, turisztikával egybekötött többnapos sátortáborozásra mennek,, amihez a teljes felszerelést a klub biztosítja. A vezetőség még több fiatalt be akar vonni az ifjúsági szervezet munkájába, mert mint mondták, a 40 tag aránylag kevés. Mi ennek az oka? Szabó László, a társadalmi munka felelőse szerint azért kapcsolódnak be ilyen kevesen a szervezet munkájába, mert hétköznap a legtöbb fiatal távol van falujától, más városokban tanulnak, illetve dolgoznak, s néha több hétig sem jönnek haza. Ezért nehéz megszervezni az élénkebb SZISZ-életet. — Hol folyik a klubmunka? — Sajnos, jelenleg „hontalanok“ vagyunk — válaszol Varga Magda népművelő —, a régi klubhelyiségünk házasságkötő terem lesz, mi pedig egy felújított épületbe kerülünk majd, de erre egy kis ideig még várnunk kell, mindenesetre a klub tagjai bíznak a vezetőség ígéretében. Ahogy a hnb emeletes épületében szétnézek, irigylésre méltó, amit látok. Van itt 300 férőhelyes moziterem, tágas bálterem, többek közt a rádió Vasárnapi randevú című könnyűzenei műsorának nyilvános felvétele is itt készült. — Kéthetenként rendezünk diszkót, s ez a legnépszerűbb — tájékoztat Kiss Éva, a műsorok szervezője. — Sokszor még hatszáznál is többen eljönnek. Örülünk ennek a nagy érdeklődésnek, másrészt viszont szomorú, hogy egyéb kulturális akcióik nem vonzzák az ifjúságot. Számtalanszor fellépett már falunkban a MATESZ társulata, és szégyenkeznünk kellett, mert nem telt meg a nézőtér. Az Ifjú Szívek műsorára is igen kevesen jöttek el, sőt az utóbbi időben, vagy talán csak most nyáron, a mozi iránt is csökkent az érdeklődés, pedig hetente változik a műsor. — Néhányan már elmondták, hogy aerobikra is járhatnak, mert erre is van itt lehetőség. számos fiú is jár, s tetszik nekik ez a sportgimnasztika. — Milyen rendezvényekre kerül sor a faluban? — Minden évben megrendezzük az a- matőr felnőtt és gyermekszínjátszó csoportok fesztiválját, amely három napig — Nagy népszerűségnek örvend nálunk az aerobik, sőt többen jelentkeztek, mint vártuk. Azt mondják sokan, hogy csak nőknek való, ezt az állítást meg kell cáfolnom, mert a mi klubunkba tart. Kár, hogy mi ezen a versenyen nem képviseljük falunkat. Viszont a CSEMA- DOK színjátszó csoportjában tőlünk is vannak. Á helyi könyvtárban Kilácskő Katalin könyvtáros szívélyesen fogad. Elnézést kér, amiért néhány könyv az asztalon hever, melyeket az imént hozott vissza az egyik olvasó. Miközben elrakja a könyveket, a könyvtár helyzetéről ér-i deklődöm. — Most nyáron is sokan felkeresik', betérnek a könyvtárunkba, hogy szabadidejüket hasznosan töltsék. Négyszáz állandó olvasónk van, akik kedvükre válogathatnak, hiszen 13 700 kötet könyv áll a rendelkezésükre. — Kik vannak többen, a fiatalok vagy az idősebb olvasók? — Megoszlik az arány, fiatalok és idősebbek egyaránt kedvvel járnak ide.. Van néhány elsős olvasónk is. Nagyon aranyosak. Ha jönnek, mindig megkérnek, hogy ajánljak nekik valamit. Tér-* mészetesen kérésüknek eleget is teszek, hiszen részben ezzel is segítek megszerettetni velük a betűk birodalmát. Példaképnek tekinthetnénk Kilácskő Katalin módszerét, aki ezzel nemcsak népszerűsíti a klubéletet, hanem már a legkisebb olvasókat is ráébreszti arra, hogy a kellemeset érdemes összekötni a hasznossal. Koller Sándor,: Kiállítás az évforduló tiszteletére Ä Művészetek Házában kiállítás nyílt a Szlovák Képzőművészeti Szövetség és más társadalmi szervek, köztük a SZISZ SZKB által kiírt pályázatra készült alkotásokból, amely a Képzőművészek Szövetségének legnagyobb és legjelentősebb ilyen rendezvénye idén. A kiállítás rendkívül sokoldalú, és mutatja azt a fejlődést, amit a -hazai művészet az elmúlt negyven év alatt megtett. Nem szűk igény, hanem az élet minden területét felölelő gondolkodásmód alapján került sor a pályázat meghirdetésére. A Gáspár Péter: Emléking művészek a negyven év tiszteletére alkotott munkáikban nemcsak a felkelés eseményeiből indultak ki, hanem tágabban értelmezve őket, a történelemhez kapcsolva az élet minden területét képesek voltak ábrázolni. Ján Kulich nemzeti művész, aki a pályázat I. díját kapta, éremsorozatában a Szlovák Nemzeti Felkelés egyik szervezőjének és közvetlen résztvevőjének, Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének az éleEmil Venkov: Pieta téből és tevékenységéből merítette témáját. Mások, mint Gáspár Péter és Tibor Bártfay szobrászművészek, akiknek szimbolikus munkáit második díjjal, illetve jutalommal tüntette ki a bizottság, a felkelés áldozatainak állítanak emléket. S ezzel egy további témát is érintettünk, mégpedig a stílus és a megformálás témáját. A művészek és a bizottság is szabadon értelmezte a feladatot, és ki-ki a realizmuson és a szimbolizmuson kívül, a poetizmus, a szürrealizmus és más irányzatok eszköztárát Is igénybe vehette, ha úgy látta, hogy leginkább azzal tudja kifejezni a mondanivalóját. Voltak — mint Milan Mravec vagy Kamii Venkov —, akik erőteljes realista képeikhez, illetve szobrukhoz több ezer éves szimbólumrendszerből merítettek, és a felkelés gondolatát összefüggésbe hozták az emberiség történelmével. Jellegzetesek az egyik nagyszerű művész- házaspár, Edita Spannerová és Július Nemeik munkái. Július Neműik tökéletesen megoldott tájképpel emlékezett meg a felkelés évfordulójáról, Edlta Spannerová pedig két tünékeny női alak lírájával köszöntötte az ünnepet. Mindenki, aki benyújtotta a pályázatra alkotásait, az egyéniségéhez legméltóbb és legmegfelelőbb stílust, formát, tartalmat választotta. így a közép- és ifjabb nemzedékhez tartozók a mindennapok eseményköréből vették a témájukat. Lydia Böriková például a • család életét ábrázolta. Kyszelica Éva viszont az új lakónegyedek, autópályák világát örökítette meg. De akadtak,-akik gyönyörű csendéletekkel, falu- vagy városképekkel, meleg pasztellszínekkel festett tájképekkel ünnepelték az évfordulót. A bizottság a SZISZ SZKB díjával jutalmazta a kiállítás egyik jellegzetes és különös olajfestményét, Pavol Muska festőművész Beszélgetés az emberrel és az idővel című munkáját, amelyen egy lány és egy fiú az ablak előtt állva valahová messze a távolba néz. Ezt a képet akár az egész pályázat szimbólumának is tekinthetjük, mert nemcsak a fiatalok, az idősebbek is a jövőbe tekintenek, még akkor is, amikor a múltat vizsgálják, vallatják. NÉMETH ISTVÁN Tibor Bártfay: A salispulsi mártírok emlékére Nyáron is olvasnak K önyvet olvasni mindig öröm. Télen, amikor odakint hideg van, nincs jobb annál, mint elnyújtózkodni a meleg szobában és leemelni a polcról kedvenc Írónk valamelyik könyvét. Nyáron a nap, a meleg, a természetbe csalogatja az embert, de olvasni a vízparton is lehet, ilyenkor azonban inkább a könnyű olvasmányokat keressük. Ha olvasni akarunk, vagy megvesszük a könyvet, vagy beiratkozunk a könyvtárba. Vajon látogatják-e a könyvtárakat nyáron? A választ keresve a Komáromi (Ko- márno) Járási Könyvtárba látogattam el. Bartolits Évától, a szépirodalmi részleg vezetőjétől arról érdeklődtem, hogy havonta hány látogatója van a részlegnek. — januártól júniusig átlag ezerháromszázán keresik fel részlegünket, júliusban, augusztusban ezerkétszáz olvasó. Ennek az az oka, hogy az emberek ilyenkor mennek szabadságra, és az inlernátusok lakói, a középiskolások és szakmunkástanulók a nyári szünidőre hazautaznak. Téli napokon a látogatottság 70, nyáron 45 százalékus. — Milyen az olvasóközönség összetétele? — Nyugdíjasok, diákok, főiskolások alkotják a törzsgárdát, de szép számban jönnek a munkások és az értelmiségiek is. Osztályunkon 65 000 könyvből válogathatnak. Télen inkább a verseket kérik, nyáron a a krimik a kelendőbbek. Nyáron verscskötelet szinte alig kölcsönöznek ki. — Azt hiszem, az olvasóközönség sokrétűsége miatt nem nagyon érezhető, hogy nyáron egy kicsit kevesebben jönnek ... — 1980-tól szinte alig lehet észrevenni, azelőtt néha voltak rosszabb hónapjaink. A társadalomtudományi szakkönyvtár az első emeleten kapott helyet. Zámbó Erzsébet, e részleg vezetője fogad. — Éppen leltározunk — mondja —, muszáj nyáron végeznünk ezt az ötévenként esedékes munkát, mert így nem veszítünk olyan sok olvasót. — Mi az, amitől függ a’ látogatottság? — Nyáron elsősorban az időjárástól, ha bűvös van, nem csökken a látogatók száma. Az előbbi részleghez hasonlóan itt is az a helyzet: sokféle olvasó jár ide, és alig ingadozik a létszám. ' — Nyáron általános az érdeklődés — folytatja a vezetőnő —, útikalauzokat, útleírásokat keresnek, s mi a 150 ezres könyvállományunkból igyekszünk kielégíteni az igényeket. Évente 2300 olvasónk van, a beiratkozásokat tekintve is jól állunk. — Mit tudnak nyújtani a szakvizsgára készülő fiataloknak? — Mi általában forrásokat adunk: információs kartotékokat, személyiségek adatait, földrajzi, történelmi adatokat, politikával kapcsolatos tudnivalókat. Hetven-nyolcvan újságot lehet tőlünk kölcsönözni, köztük sok szaklapot. Rendszeresen szervezünk író- -olvasó találkozókat, szakelőadásokat. A 11—12 ezer kötetes ifjúsági könyvtárat 1982-ben nyitották meg. jozefa Mihálková könyvtáros tájékoztatása szerint elsősorban az orosz klasszikusok műveit és az ajánlott olvasmányokat kölcsönözhetik ki innen a 15 évnél idősebb fiatalok. — Hány nyilvántartott olvasójuk van? — Hatszázhúsz. Télen naponta tizenöten, nyáron kiiencen-tízen jönnék. — Mit olvasnak legszívesebben a fiatalok? — A mindennapi élettel foglalkozó könyveket. Jozefa elmondja még, hogy itt is gyakoriak a jelentős évfordulókról szervezett beszélgetések. A Szakszervezetek Házában található gyermekkönyvrészlegre azzal a gondolattal tértem be, hogy a szünidő alatt a gyerekek biztosan ostromolják a könyvtárat... — Iskolaév alatt többen vannak — mondja Takács László könyvtáros. — Rendszeresen meghívunk osztályokat beszélgetésekre, s egyúttal beiratkozhatnak a könyvtárba. Az óvodás korúaknak bábszínházát játszunk, a kisiskolásoknak pedig „Okienko“ címmel alapítottunk egy lapot, amelyben saját írásaikat közölhetik. Háromszáz példányban jelenik' meg. * — Ki van-e nyáron használva a könyvtár? — Nincs teljesen, de nyáron is várjuk a látogatókat. — Ősszel megélénkül a forgalom ... — Környékünkön sok az iskola, így délutánonként tömve van ez az amúgy is szűkös helyiség. Könyvet olvasni mindig öröm. A fentiekből kitűnik, hogy a könyvtárak évszakra való tekintet nélkül megszakítás nélkül üzemelnek. Most már csak egy kis szabadidő kell és érdeklődés, s máris elmerülhetünk -a könyvek semmivel sem pótolható, csodás világában. Bárány János RMM
