Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-08-21 / 34. szám

áj mim

Az élelmiszerbolt pultja előtt meglehetősen ' sokan várakoztak. Műszakváltáskor mindig sokat kellett várakozni. Pedig az elárusítónő nagyon ügyesen dolgozott. A bányában sokan dolgoznak és legtöbbjük itt Vásárol be. Józsi is türelmesen várt a sorban. Legtöbbször ő is itt veszi meg a vacsorát. Ma vesz valami felvágottat és kenyeret. Ma nincs kedve főzni. A munkás- szállón van rá lehetőség, hogy főzzenek maguknak. Ma nem siet haza. Megveszi a . vacsorát, aztán beül egy sörre valahová. A munkásszállón nem nagyon jól érzi magát. Elég zajos, és bizony a tisztaság is elég sok kívánnivalót hagy maga után.

Vlasta, az elárusítánő intett a fejével Józsinak, hogy menjen be a pult mögé. Máskor is előfordult már, hogy segített neki. Most is megkérte őt, hozzon ki a raktárból néhány láda sört. Józsi most is ittmaradt. Záróráig beszélgettek, rakodtak, aztán Vlasta bezárta az üzletet és hazament.

Józsi egykedvűen sörözgetett a közeli étteremben. Nem érezte itt magát túlságosan '-jól, de más elfoglaltság híján ez is megfelelt neki.

Hogy került ide, ebbe a messzi, csehországi nagy bányászv.árósbá?. .....

A Csallóközben született» ott is élte le gyermekkorát, mióta vissza tud emlékezni, mindig zárkózott természetű volt. Ketten voltak testvérek, ő és Kati. A húga mindig 'jobb tanuló volt, s ez sok keserűséget okozott neki. Iskolaévei alatt mindig ezt hallotta: ha te is úgy tanulnál, mint Kati! Te nem fogod semmire se vinni az életben. Talán már akkor meggyűlölte az apját. Igen, az ap1jót, mert anyja nem szólhatott semmit. A ház-, ban csak az apjának volt szava. Anyagilag nem éltek rosszul, mégis, mibe került, míg az apjától kikönyörgött egy kis pénzt mozira, vagy később a bálba. Tudta, hogy ilyenkor az anyja szenved, de nem tehetett semmit. Sokszor a villámhárító szerepét töltötte be köztük.

Később elvégezte a tanonciskolát. Hegesztőként dolgozott a közeli gyárban. Barátai nem voltak. Nem szerettek hozzájuk járni. Megérezték azt a feszültséget, amely náluk uralkodott. A munkáját szerette, munka után pedig élte egyhangú, unalmas életét.

A katonai behívó megváltás volt a számára, ez az igazság. Külön öröm, hogy jó messzire szólt. A legtöbb fiatal húzódozik a katonaságtól. 0 örült, hogy megszabadul a faluból, de még egy keserű pirulát le kellett nyelnie. A regrutábálon döbbent rá, hogy milyen magányos. Jókedvűen folyt a mulatozás, lózsi is jól érezte magát. ÉjjéT- tájt elhangzott az első gratuláció valamelyik regrutának. A zenekar mikrofonján keresztül a barátok kívántak sok erőt, egészséget és kitartást az elkövetkező két évhez. Kis idő múlva a második. Eleinte nagyon oda se figyelt. Később már számon tartotta, hogy még kinek nem gratuláltak a barátai. Már csak ketten-hárman maradtak, végül mindenki sorra került. Rajta kívül. Azon az éjjelen részegre itta magát.

A bevonulás napján nem engedett ki senkit seni a vonathoz. Egyedül utazott el.

A katonaság után minden ott folytatódott,, ahol előtte abbamaradt. A veszekedés, a meg nem értés. Egyik este hosszú levelet írt a szüleinek. Összeszedte a holmiját és búcsúszó nélkül elhagyta a házat, a falut*

Ma megint itt maradt az üzletben. Az utóbbi időben minden napját itt tölti. Már egymáshoz tartoznak. A jövő hónapra van kitűzve az esküvőjük.

Az első hetek nagyon nehezen teltek a számára. A munka sem volt a bányában könnyű. A munka után legtöbbször a sörözőben kötött ki. Különösen fizetés napján. Másnap aztán már hiába sajnálkozott a pénzen. Sokszor a fél fizetését is otthagyta.

Otthon nem volt még egyszer sem. Pedig nem úgy főtt el hazulról, hogy ilyen sokáig nem megy haza. Ügy tervezte, hogy húsúéira, majd - búcsúra, s aztán karácsonyra. De mindig meggondolta magát. Később meg már nem tudott hogyan beállítani. Levelezni sem leveleztek. A címét csak Katinak írta meg. Kati többször is hívta öt haza, de Józsi mindig kitért a meghívás elől. Később aztán elmaradtak a meghívások, majd lassan a levelek is. Már néhány éve nem írtak egymásnak. A munkát a bányában lassan megszokta és megszerette. Ma már talán nem is tudna meglenni nélküle. A pénzt is egyre jobban megbecsülte. Otthagyta a munkásszállót s egy albérletbe költözőit. Függetlenítette magát a barátok meghívásától is.

Egy napon Vlasta, a felesége egy felbontatlan levelet nyújtott át Józsinak. Ebben a hónapban már ez a harmadik levél Katitól. Józsi elolvasta. Hasonló volt mint az előző kettő: Már igazán hazajöhetnél, Józsikám, anyánk betegeskedik, sohasem lehet tudni Az utóbbi időben sokat emleget tégedJózsi tudta, hogy Kati csak a hyómaték kedvéért írta ezt a levél végére. De möst úgy gondolta, hazalátogatnak. A múltkor már a feleségének is említette.

Nem élnek rosszul. Van egy szépen berendezett háromszobás lakásuk. Tizenkét

JA

éves házasságuk alatt született két fiuk. Mondhatnák, hogy mindenük megvan. Józsinak mégis fáj,- hogy ezt a nagyvárost sem mondhatja a magáénak. Amikor már mind a két gyerek felcseperedett, sokszor gondolta, hogy most kellene hazamenni. Bemutatni a szülőknek az unokákat. De a 'felesége sem mondta soha, hogy gyerünk, utazzunk el, nézzük meg őket. Most már sajnálja, hogy nem jöttek hamarabb. De nem baj, legalább nagyobb lesz az örömük, ha meglátják a két nagyfiút.

A gyorsvonat kerekei sietve csattogtak alattuk. Józsi már fáradt ■ volt egy kicsit.. Kora reggeltől úton vannak. Már kétszer voltak az étkezőkocsiban, először ő a gyerekekkel, majd a feleségével: Vlahta most keveset szól, nem kezdeményezi a társalgást, biztosan tudja, milyen érzések kavarognak a férje lelkében.

Az anyjától bocsánatot fog kérni, hogy búcsúszó nélkül jött el. Nem tehet róla, de az apjával ennyi év után sem - tud- megbékélni. Nem haragszik rá, de biztos, hogy idegenként állnak majd szemben egymással. Vegyes érzelmekkel várta a találkozást. Kivett egy hét szabadságot ö is, Vlasta is. Majd meglátják meddig maradnak.

Közben átszálltak a döcögő személyvonatra. Józsi az ablakban állt és a tájat nézte. Az aranyló gabonatáblák lenyűgöző látványt nyújtottak. Mióta elkerült innen, nem látott ilyesmit. Ameddig a szem ellátott, összefüggő gabonatábla ringott a szélben. A feleségére pillantott. Látta rajta, hogy érdekesnek találta a tájat. A fiúk nem sokat törődtek vele, hogy ..merre járnak., Próbálta az egymás után következő állomások nevét eltalálni, de ez csak ritkán sikerült.

— A következő állomáson leszóltunk — mondta a családnak. Szedelódzködni kezdtek. Nemsokára a vonat csikorogva megállt<

A vasútállomás épülete nem változott semmit a tizennyolc év alatt,, talán azóta nem is tatarozták. Józsi szemében ■ sokkal kisebbnek és alacsonyabbnak tűnf mint valamikor.

— Elindultak a gesztenyefa szegélyezte

úton a falu felé. Józsi ráismert minden utcára, sarokra. Nagyon sok új ház • épült azóta. De ez nem tévesztette meg őt. Nem találkozott senki ismerőssel. A gyerekek most nyugodtan sétáltak mellettük. Nem futká- roZtak ide-oda. Vegyes érzelmek kavarog- - fák benne." ' - *• " . - ,

■ ... ■ ... ■ :■ . ... ■ .ijj-V' . -V,

— Még egy utca, és a .sarkon túl' a harmadik ház a miénk —-mondta Józsi a feleségének. Befordultak a sarkon. A szülőháza előtt feketeruhás. asszonyok ácsorogtak és a szemüket törölgették.

Anya és fia

PAPP KATALIN

Balaton 79: Több olvasónk Is szeretné, ha rovatunk gyakrabban jelenne meg. Erre, sajnos, nincs lehetőségünk, lapunk terjedelme korlátozott, így minden munkatársunknak és olvasónknak meg kell elégednie a havonta egyszeri megjelenéssel. Legújabb írása hasonló az előbbiekhez. Törekedjen írásaiban — a jól megírt történet, a jól bonyolított cselekmény mellett — több figyelmet fordítani a szereplők lélektani ábrázolására, cselekedeteik okainak megkeresésére és megírására.

J. A.: Két rövid prózája kevésbé tetszett, mint korábban küldött írásai. A Monológ — még akkor is, ha belső monológot szándékozott írni —, címével ellentétben eléggé szürke, érdektelen dialógus. Másik rövidke írása sem érett a közlésre.

TSK: Örültünk újabb jelentkezésének. Az aforizmákból több kellene, hogy egy valamirevaló csokor összeálljon. A mostaniak vegyesek.

Hárman az úton: Első verspróbálkozásai nagyon kezdetlegesek. A Hold és az Esteledik tájleíró költemény, korszerűtlen nyelvi és stilisztikai köntösben, rossz rímekkel. A Válás hangvétele őszinte, de a mondanivaló költői megformálásáról itt sem beszélhetünk. Aki verset szándékszik írni, annak el kell sajátítania a legalapvetőbb tudnivalókat. A helyesírási és stilisztikai alapismeretek feltétlenül ide tartoznak.

K. G.: Első írása sikeres próbálkozás, de témájánál fogva inkább valamelyik gyermeklapba való

Névtelen csillag: Újabb írása nem érdektelen próbálkozás, annak ellenére, hogy vannak benne didaktizáló, így oda nem illő részek. Kisebb átdolgozás után később közlésre kerülhet. * 1

Alkotások: Első beküldött írásai kiforratlanok. Az Ugye, nem haragszol? című versének néhány sora nagyon sláger-ízű, pl. „Bocsáss meg! / Mindenért, a tegnapért. / A könnyekért meg / a vétkes holnapért. / Büntess meg ha kell, / ha úgy érzed, van miért, / küldj messzi-messzi el, / de ne hagyj el soha senkiért. /“ Mind a négy ver. séből az tűnik ki, hogy megbéklyózzák a rímek, nem tud szabadulni bűvöletükből, s nagyon gyakran öncélúak, funkciótlanok, pl.: „Zápor hull az égből, / nem vagyok én jégből /“, vagy: „Virág nyílik tavasszal, / ném vagyok én panasszal“ stb. A rím kedvéért néhol még nyelvi erőszakot is elkövet: „Megannyi elhagyott nyomorék, / kinek ki tudjá mi keltenék“. Tudatosítania kell, hogy a rím a versnek csupán az egyik, s nem kizárólagos alkotóeleme, nem beszélve arról, hogy a modern költészetben gyakran el is marpd. Mindezek ellenére tanul- .jón,-''p;róbálk0z2pH:, és‘' idővel jelentkezzen.

' Kék-sárga magány: önvallomásos levelét * érdeklődéssel olvastuk. Versei is tetszettek, elsősorban a két rövidebb, az év folyamán közöljük. A jövőben fordításait is felhasználjuk; rovatunk távlati tervében szerepel egy műfordítói pályázat kiírása is. Várjuk újabb jelentkezését, s azokat a verseket is, amelyeket levelében említ.

V. G.: Legújabb írásában is jól sikerült ábrázolnia a főhős lelkiállapotát. Nem tudjuk meg viszont a történetből, miért kell a főhősnek elhagynia az otthonát. Ezt, ha csak utalásként is, de érzékeltetnie kell az elbeszélésben. Kézírása különben helyenként nehezen olvasható.

V. Gy.: Versei nagyon kezdetlegesek, gyön" gék. Még nagyon fiatal, ha valóban szereti az* irodalmat, nem szegi kedvét az első próbálkozás sikertelensége sem.

Elvirágoztak a kék ibolyák: Próbálkozásai kiforratlanok. Verseinek élményvilága egyik írása címével kifejezve: „kőbe zárt világ“: öreg vár, szakadék szélén, félelem éjszakája stb. — csupa romantikus kellék a múlt évszázadokból. Egy tizennyolc éves lánynak talán más élményei is vannak:

Sz. K.: Három egymás után írt levelét is megkaptuk, melyben két rövid prózai írását küldte rovatunkba. Mind a kettő szép és nemes gondolatokat, érzéseket tartalmaz, de ebben a megfogalmazásban nem tudjuk lapunkban közölni.

K. I.: 71: Újabb verseit megkaptuk, s besoroltunk közülük néhányat a közölhetők közé. További írásait várjuk.

Tiízvirág: Rövid prózai írásait megkaptuk, az ősz folyamán közlünk néhányat. Próbálkozzon elbeszélésekkel is!

Ex libris: Terjedelmes küldeményében több közlésre méltó verset találtunk. A kötetlenebb formában írt versei jobban tetszettek. Írjon, dolgozzon, fejlődjön.

F. F.: öt verse. közül egyet közlünk a közeljövőben, a többi vers is tartalmaz szép sorokat, részeket, de összességükben ezek a versek nem befejezettek, kidolgozatlanok.

Cz. M.: Versei közlésre még nem érettek, de sikeres próbálkozások. Idővel újra jelentkezzen.

K. Zs.: Beteglátogatás c. írása közlésre még nem érett, de íráskészséget sejtet. Ebben a formában az írás egy elbeszélés vázlata.

Kamasz: Négy verse közül a Johny c. tetszett. Az Álomház című mesterkélt, erőltetett. Szabadon C: versében kirívóan bántó a" „szelíd, bamba lények“ sor, nem illik a szövegkörnyezetbe. Írásaiban nagyon érezhető az aktív nyelvhasználat hiánya, ezt igyekezzen mielőbb pótolni.

KULCSÁR TIBOR ROVATA

KESZI VILMOS

Hazatérés