Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-21 / 34. szám
Romániai körkép Négy évtizede szabad az ország BUKAREST, AZ ORSZÁG FŐVÁROSA Ha valaki repülőgépen érkezik Bukarestbe, már a levegőből elébe tárul a román főváros színpompás panorámája. A sok-sok modern lakótelep, mellettük tucatnyi ezüstös csillogású tó, kisebb kanyargó folyó, őspark található. A gép az 1968—1970 között épült Otopeni nemzetközi repülőtéren landol, amely ma is az egyik legkorszerűbb Középkelet- Európában. Évente több mint egymillió utast és óriásgépeket is fogad. A Bukarestbe látogatók — ugyanúgy, mint más városban — először a régmúltra kíváncsiak. A görög történetírás ránk maradt adatai szerint {például Hérodotosz műveiben), az i. e. V. században harcias dák-trák törzsek éltek ezen a tájon. Először Vlad Tepes fejedelem 1459. szeptember 20-án kelt, Bukarest várából kibocsátott oklevele említi a város nevét. Egy évszázaddal később Bukarest már-már Havaselve fejedelemség első városa, s a XVI. században élénk gazdasági fejlődés után a „vetélytárs“ Tirgoviste háttérbe szorul. Érdemes végigsétálni a Lipscani utcán, amely a régi Bukarest keleties hangulatát őrzi, egymás után sorakoznak benne a kisebb-nagyobb üzletek. Ezután térjünk be az innen néhány percre levő hajdani Postapalotába (1900-ban adták át rendeltetésének), amely ipa a Történelmi Múzeum. A kiállított anyag gazdagon illusztrálja a két fejedelemség (Moldva és Havaselve) múltját. Itt látható az a kerék is, amellyel a két erdélyi felkelővezért, Horiát és Closcát 1784-ben halálra kínozták. Az ország új korszaka 1944. augusztus 23-án kezdődött. Akkor robbant ki — a mai romániai értékelés szerint — az „antifasiszta és antiimperialista társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom'“. Ezen a napon letartóztatták a fa- szisa diktátort Antonescut, majd az ország kilépett a szovjetellenes háborúból, és fegyveres erői — a Vörös Hadsereg oldalán — részt vettek a felszabadító harcokban. Fotódokumentumok, grafikonok, makettek, térképek mutatják be azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista köztársaság az országépítésben a fel- szabadulás óta , eltelt negyven év alatt elért. A múzeum megtekintése után egy igazán kellemes, nagyhírű vendéglőt ajánlunk: a Hanul lui Mamicol (a Manuc fogadót), amely a fejedelmi udvar épületeinek egy részéből 1808-ban épült. Pazar, fából faragott oszlopaival, széles tornácaival, a román és a keleti építészeti stílusok monumentális alkotóelemeivel mindig nagy sikert arat a soknyelvű vendégsereg körében. Az ódon pincékben létrehozott sörözőkben és az étteremben speciális román, bukaresti ételeket szolgálnak fel, a cukrászdában pedig finom süteményeket, briósokat lehet kapni. A kertvendéglőben grillételeket, a szalonban román kávékülönlegességeket fogyaszthatunk. A Calea Victoriein (a Győzelem útján) eljutunk a volt királyi palotához. 1955—1960 között építették újjá, ma a Román Szocialista Köztársaság Palotája. Egyik szárnyában a Szépművészeti Múzeum kapott otthont. Hatvanezer műtárgyával ez az ország legnagyobb múzeuma. Nagy -részüket a Nemzeti Galériában és a kulturális intézmény másik részlegében, a második és a harmadik emeleten berendezett Egyetemes Művészet Galériájában őrzik. Érdemes sétálni a városközpontban levő Cismigiu parkban is és azután betérni a közeli Strada Zalomit 6. szám alatt található Petőfi Sándor Művelődési Házba. Az emeletes épület a Bukarestben élő, illetve a vidékről ide látogató magyarok találkozóhelye. A művelődési ház gazdag kulturális programmal várja az érdeklődőket, táncestélyein bárki részt vehet. Nagy élményt nyújt az ismert román szociológus, Dimitrie Gusti kezdeményezésére 1936-ban létrehozott Falumúzeum. A létesítmény 10 hektárpn mutatja be az ország minden részéből ideszállított jellegzetes épületeket, falusi gazdaságokat, műhelyeket, a népművészet — közöttük a nemzetiségi népművészet — remekeit. Sokat lehetne írni az új, impozáns lakótelepekről, a változatos, egyéni építészeti stílusokról. Ha az idő engedi, ezeket is érdemes megtekinteni. SEGESVÁR JELEN IDÖBEIyf Milyen szelíden kanyarog Segesvár alatt a Nagy-Küküllő! A lakók immár tudják, az árvízveszély végképp elhárult a település felől. Szakemberek hozzáértése, a város lakóinak odaadó munkája nyomán olyan megerősített mederbe terelte a folyót, amelyből sem nagy esőzés, sem bőséges havazás ki nem téríthet . — Az elmúlt évtized egyik legnagyobb eredménye az árvízveszély végleges elhárítása — mon- dota Ana Hermann, az RKP Segesvár municípiumi bizottságának első titkára, a város polgármestere. — Nem kevés anyagi beruházást, energiát, munkát igényelt, de most már hosszú, számunkra beláthatatlan időkre, békességgel hajthatja nyugovóra a fejét a lakosság apraja-nagyja. Az árvíz bénító, romboló erejét csupán az emlékezet őrzi majd meg. Mintegy félmilliárd lej a Küküllő szabályozására fordított összeg, amelyhez természetesen hozzá kell számítanunk a lakosság önfeláldozó, hazafias felelősségérzettől áthatott munkáját. Bármilyen társadalmi teendő adódott, a lakosság egy emberként válaszolt felhívásunkra, akkor is, azóta is. Az időszaknak ez. a nagyszabású megvalósítása — a többi eredmény mellett — pártunk és államunk gondoskodását tükrözi és a szocializmus ama tételének gyakorlati megnyilatkozása, amely szerint a legfőbb érték az ember. Minden ténykedésünknek az emberek boldogulását kell szolgálnia, jelen esetben a lakosság, a város biztonságát, nyugalmát. És ha már a vízzel kapcsolatos témakörnél tartunk, említsük meg az eltelt időszak egy másik jelentős, a korszerű város egyik alapvető követelményének megvalósítást: megépítettük és forgalomba hoztuk a víztisztító berendezést, kiterjesztettük a kanalizálást a város egész területére. Még egy kis szakasz maradt, de a munkálatok ennek elvégzésével sem szakadnak meg, épülő új negyedeinkben folytatódnak tovább. — Új lakónegyedeink megszületése az országban végbement gazdasági, társadalmi metamorfózis helyi vívmányai — kapcsolódott be a beszélgetésbe Chiriac Mihai, a municípiumi néptanács első alelnöke. — Az ország valamennyi tájának harmonikus fejlesztése során Segesvárott is rátérhettünk az ipar fejlesztésére, gyárak tucatjának telepítésére, üzembe helyezésére, a meglévők korszerűsítésére. Az utóbbi két évtizedben számos olyan egység született, amelyeknek nem csupán ipari, nemzetgazdasági jelentősége számottevő, de munkalehetőséget nyújtó, szociális vonatkozása is. Az edénygyár, a gyapjúmosó vállalat, a ruhagyár, a fafeldolgozó vállalat, a művészfajansz részleg, a két kisipari szövetkezet és más ipari egységek termékei szépen megmunkáltak, jó minőségűek, a magasabb szintű igényeket is kielégítik. Emellett korszerűsítettük a három szövődét. A gyapjú-, selyem- és gya- potszövőde termékei szerte az országban nagy keresletnek örvendenek. Ünnepek küszöbén talán megengedhető néhány számadat, amelyek meggyőzően szemléltetik a municipium gazdasági, szociális fejlődését, a dolgozók anyagi jólétének állandó gyarapodását. A municipium ipari össztermelése 1965-höz viszonyítva nyolcszorosára emelkedett. Ha még néhány évtizedet visszalépünk az időben, íme, újabb sokatmondó számadat: az 1945. évi termeléshez viszonyítva mai ipari termelésünk több mint 75-szörösére növekedet. Az ipartelepítés szociális vonatkozásai közül föltétlenül ki kell emelnünk a tömeges munkalehetőségek megteremtését. Az utóbbi két évtizedben tízezer új munkahely állt a dolgozók rendelkezésére. Tetemesen megnőtt az ipari foglalkoztatottság részaránya; ma az aktív lakosság több mint negyven százaléka ipari munkát végez. Ha 1945-ben a munkások száma alig néhány száz volt, ez a szám 1965- re 6500 fővel gyarapodott, és ma meghaladja a huszonáromezret. Az ipari fellendülés nyomán megváltozott a városkép. A munkások új lakónegyedekbe költözhettek. Mintegy féltucat új lakónegyedünkben háromezer-hétszáz család jutott kényelmes, összkomfortos otthonhoz. A város területén nyolcszáz új ház épült, sokan, mintegy hatszázan tömbházakban vásároltak lakást. Az új lakónegyedekkel szémben büszkén magasodik a város fölé az évszázados vár. — Mi úgy tartjuk — és sokan mások is —, hogy Segesvár az ország egyik legszebb városa — mondja meggyőződéssel Morárea- nu Georgeta, a municípiumi párt- bizottság titkára. — Állampolgári és hazafias kötelességünknek tartjuk & lakosság egyre igényeseb életvitelét korszerűen biztosítani, ugyanakkor a település történelmi hagyományait, természeti adottságait megőrizni, ápolni olymódon, hogy az ódon falak között is fiatal, boldog élet lüktessen. Ügy kívánjuk a lakosság érzelmi kötődését továbbra is biztosítani, a hazafias érzést ápolni, hogy románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, mindannyian, akik ebben a városban élünk, ne poros relikviát, vasárnapi sétálóhelyet lássunk a várban, hanem életünk része, mindennapjaink tartozéka, talán ünnepeink, szórakozásunk színhelye legyen a Felsőváros. Az ideológiai, hazafias nevelés sajátos hangsúllyal gyarapodik tehát, amelyet nekünk kell minél felelősebben, sok tapintattal kiművelnünk városunk valamennyi lakosának tudatában, érzelmi viszonyulásában. Ezért arra törekedtünk, hogy a helyreállítási munkálatokba minél közvetlenebbül bevonjuk a város lakosságát, aktiv dolgozóit, a fiatalságot és a nyugdíjas állampolgárokat egyaránt. A városrendezési hivatal terve alapján az elmúlt esztendőben hozzákezdtünk a tornyok, falak, bástyák, épületek renoválásához, megerősítéséhez. A vár ma a turisták ezreit vonzza. A Világ Ifjúsága és az Előre nyomán Rumániai tengerpart új ifjúság 5 Azok az eredmények, amelyeket a szovjet gazdaság ez év első hét hónapja alatt elért, mindenokelőtt a hatékonyság gyors növekedéséről tanúskodnak. Az ipari termelés volumene a múlt év első hét hónapjához viszonyítva 4,6 százalékkal nőtt (a tervezett 3,8 százalék helyett). A munka termelékenysége 4,3 százalékkal e- melkedett, és ez biztosította a termelés növekedésének 96 százalékát. 1984-ben januártól júliusig a termékeladási tervet valamennyi ipari minisztérium és szovjet köztársaság teljesítette. A tavalyinál lényegesen jobbak az eredmények a mezőgazdaságban, főként az állattenyésztésben. XXX Washington obstrukciós állásfoglalása a Szovjetunió azon javaslatával szemben, hogy kezdjenek tárgyalásokat a világűr militarizálásá- nak megakadályozásáról, nagy nyugtalanságot kelt az Egyesült Államokban. Erről tanúskodik a New York limesben közölt szerkesztőségi cikk is. A Szovjetunió amellett állt ki, hogy teljesen tiltsák be mindenfajta fegyver elhelyezését a világűrben. Hogy tárgyalásokat kezdhessenek e kérdésről, moratóriumot javasol e fegyverkísérletekre. A Fehér Ház azonban nem hajlandó elfogadni a szovjet javaslatot. A napilap „hibásnak“ minősíti ezt az állásfoglalást, és rámutat: ennek oka az, hogy az USA most műholdromboló fegyvereket fejleszt ki, amelyeket 1987-ben akar telepíteni. Pedig ha már kipróbálták és rendszerbe állítot- í ták, nehéz lesz betiltani. A rakétaelhárító rendszernek a világűrben elhelyezett elemeiről hozott döntésével Reagan elnök megsérti a Szovjetunió és az USA között a rakétaelhárító rendszerekről aláírt szerződést. Annak érdekében, hogy Reagan megvalósíthassa a „csillagok háborújának“ forgatókönyvét, a washingtoni stratégák arra akarják kényszeríteni a tudósokat, hogy hosszú éveken át háborús célokért dolgozzanak. Az általános atomkatasztrófa elhárításának egyedüli hatékony útja a komoly és konstruktív tárgyalás a Szovjetunióval — állapítja meg a lap.,, XXX Mexikóvárosban az ENSZ népesedési világkonferenciájának résztvevői határozatban ítélték el Izraelt az idegen területek erőszakos elfoglalása és betelepítése miatt. E határozat ellen csupán Izrael és az USA küldöttsége szavazott. Sőt, az USA azzal fenyegetőzött, hogy nem ismeri el a záró- dokumentumot. Az említett dokumentum élesen elítéli Izrael politikáját a megszállt arab területeken, hangsúlyozva, hogy az izraeli települések erőszakos létesítése törvénytelen cselekedetnek számít. Ja- vier-Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára a jelentős népességnövekedésből származó problémákra figyelmeztetett. Áttekintette a jelenlegi világpolitikai helyzetet, aláhúzva a nukleáris fegyverkezésből eredő veszély növekedését. xxx Dél-Libanonban a népi ellenállási mozgalom tagjai sikeres akciókkal válaszolnak az izraeli megszálló szervek önkényére. A Szúr várostól délre húzódó országúton a hazafiak megtámadták az izraeli katonák egyik motoros őrjáratát, Szidonban pedig szintén tőrbe csaltak több izraeli katonát. A partizánok géppisztollyal és gránáttal hajtották végre a támadásokat. A libanoni kormány is elítélte az izraeli megszállók módszereit.
