Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-14 / 33. szám
imiiMrcä Az ing varrónő Idegenforgalom kísértetekkel Az Októberi Forradalom évfordulójának ünnepségei előtt minden évben közzéteszik a Szovjetunió Állami Díjával jutalmazott személyek névsorát. Ezt megelőzőleg széles körű társadalmi vitára bocsátják azoknak a jelölteknek a nevét, akiket az illetékes testületek a magas kitüntetésre javasolnak. Állami Díjban a tudományban, a technikában, az irodalomban, a zene- és képzőművészetben, valamint a színház- és filmművészetben az utóbbi esztendő során született kiemelkedő alkotások, illetve egy-egy szakember vagy kollektíva életműve részesülhet. A jutalmazottak listáján a nagy hírű tudósok és kultúra művelői mellett sok ipari és mezőgazdasági dolgozó szerepel. A képen Ljudmila Alekszejenkót, a Moszkva konfekcióipari egyesülés brigádvezetőjét látjuk. Ljudmila brigádjával együtt férfiingeket készít. Azt gondolnánk, nehéz valakinek kitűnni olyan munkában, ahol a tervezők és technológusok megszabtak minden mozdulatot, ahol a gépek minden műveletet elvégeznek, és a munkásnőnek az a dolga, hogy pontosan kövesse az előírásokat. Alekszejenko mégis azt állítja: „Mi nagyon szép dolgokat csinálunk és a munka- folyamatot is szépnek tartjuk.“ Ljudmila több mint húsz évvel ezelőtt ipari tanulóként került a ruhaipari vállalat egyik üzemrészébe. Mindjobban értett á szakmához, s egyre inkább szeretett volna olyan beosztást kapni, ahol végig kísérheti a termék útját az első művelettől az utolsóig. A ruhatervezők és technikusok egyre többet adtak a véleményére. Vállalkozó szellemű brigádvezetőjük hatására lassacskán az egész közösség munkafelfogása megváltozott. Bebizonyosodott, hogy ott, ’ahol minden pontosan ki van számítva és le van mérve, ahol a munkaműveleteket elfogulatlan elektronikus gépek értékelik, az ember még mindig találhat valami tartalékot, másodpercnyi időmegtakarítást, javasolhat jobb színkombinációkat, ajánlhatja a különböző anyagok megfelelőbb technológiai egybehangolását. Ljudmila Alekszejenko képzett szakmunkás, egy olyan kollektíva vezetője, amely állandóan teljesíti a tervfeladatokat. A mérhető teljesítmény azonban nem minden. „Számomra — mondja — nemcsak az a fontos, hogy a fiatal varrónőkbe beleoltsam a felelősségérzetet, bevezessem őket munkánk szépségébe, de az is, hogy tudjanak távlatokban gondolkozni. Szakmai kérdésekben ugyanúgy, mint társadalmi kérdésekben, és a magánéletükben is." Ljudmila Alekszejenkónak sokan gratuláltak kitüntetéséhez. Az idősebb munkásnők még jól emlékeznek arra, milyen nehéz volt ez a munka azelőtt, mennyire kimerítette a varrónőt a műveletek egyhangúsága. Most az egész fehérneművarró üzemmel együtt ö- rülnek annak, hogy ágazatukban is érződik a technika fejlődése. Fotó: V. Reznyikov Amióta Angliát a nyári szezonban ellepik az amerikai turisták, az angol utazási irodák kínálatai közé bekerült a „kísértettel rendelkező kastélyok bemutatása“. Könyveket, prospektusokat állítottak össze arról a közel ezer kastélyról, amelyekben éjszakára garantálják az ősi kísértet megjelenését. Az egyik ilyen mulatságos kiadványból megtudhatjuk, hogy aki kísérteire vadászik, elsősorban Yorkshire grófságba menjen. Scarborough fürdőhely közelében hirdetnek például egy olyan kastélyt, melyben egyszerre két női kísértet is garázdálkodik. Az egyik éjfélkor jelenik meg fehér ruhában, a másik később érkezik vö rös köpenyben és fejét hóna alatt hordja. Olyan gyorsan suhan át a folyosókon, hogy „alig lehet észrevenni“, Egy másik kastélyban, Rich- mondban, Artúr király ifjú dobosa kísért, Norfolkban pedig a leiceste- ri herceg hitvese jelenik meg pontosan éjfélkor, akit a férje ártatlanul, féltékenységből legyilkoltatott. A leg- rémísztőbb kísértetnek az utazási iroda prospektusa azonban Sir Francis Drake-t tünteti fel, aki éjszakánként a doveri kikötő környékén jelenik meg kutyafalkáját hajtva. A kísértet- kutyák olyan félelmetesen csaholnak, hogy az a kutya, mely ezt meghallja, menten holtan terül el. Wind- sort is ajánlja a könyv a bátor turistának azzal, hogy ott nem kisebb személy, mint Vili. Henrik szokott éjjelenként kísérteni, ráadásul mindig másik feleségével együtt. Aki ellátogat a Tokiótól alig ötven kilométerre fekvő Kamakurába, fan tasztikus élményben részesül. Ahogy belép a fallal elzárt kert kapuján, szembetalálja magát az óriás Dajbut- su-val (Japánban ugyanis Gautama Buddhát e néven tisztelik.) Az óriás istenszobor szinte felmagosodik az ember előtt és a 700 éve alkotott ősi nyugalmával és méltóságteljes erejével ragadja meg a látogató figyelmét. A szobor különösen az esti alkonyban áraszt magából földöntúli erőt, amikor a lemenő nap sugarai szinte élő óriásnak érzékeltetik. A 14 méter magas bronzszobor előtt az ember szinte törpének érzi magát, mint ahogy ezt a szobrot felállító nagy sogun akarta is. Japánban egyébként két monumentális Buddha-szobor létezik. Az első és méreteiben nagyobb szobor (magassága 16 méter) Nara város közelében a Todajjiri-pagoda kertjében áll. Szintén bronzból készült az évezred első századában, amikor Nara volt Japán székhelye és kulturális központja. Egy bevándorolt kínai unokája, Kuninaka No Muraji Kimi- maro készítette. Buddha úgynevezett lótuszülésben ül, teljes átmérője 21 méter. A szobor kiöntéséhez — mint egykori krónikák írják — közel 20 000 öl fát égettek el. Bevonatához — nem legenda — több mint 10 000 uncia aranyat használtak fel. A mai szobor azonban már nem hasonlít eredetijéhez, mert az évszázadok során többször megrongálódott és részeit mindig újból építették. A kamakurai Dajbutsu méretek szempontjából, csak a „fia“ lehet a narai szobornak, mert magassága csak 14 méter és nincs — sose volt — arannyal bevonva. Létrehozását JaNemcsak vidéken, de magában Londonban is ajánl az utazási iroda kísértetmegjelenést. Ilyen helynek tünteti fel a könyv például a Cambridge Square egyik házát, ahol — állítólag — a ház egykori úrnője, Lady Hamilton szokott időről-időre megjelenni. Akik látták, azt állítják, hogy éppen olyan vonzó most is, mint volt Nelson admirális Idejében. A Bank of England is rendelkezik házi kísértette] — a könyv szerint. — Ez egy valamikori pénztárosa, aki mivel az évi egyenlege egy pennyvel nem stimmelt, felakasztotta magát a főpénztár előtt és az volt a végakarata, hogy a páncélterembe temessék el. Nem maradt ki a kísértettörténe- lemből a híres Scotland Yard sem. Itt a folyósokon éjszakánként egy fiatal nő szokott kísértgetni, akit tévedésből ítéltek halálra, és utolsó szavaival megátkozta a tévedés okozóját, a rendőrséget. Persze sem a Bank of Englandot, sem a Scotland Yardot nem éjjel mutatják be a turistáknak. A Towerbe, ebbe a valóságos kísértettanyába azonban éjjel viszik a kísértetekre áhítozó turistákat. Az igazi kísértetvadász szívét meg is dobogtatja ez a séta, mert a vitrinekben test nélküli fejek, fej nélküli testek, emberi testrészek, pallosok, kötelek láthatók. Ráadásul a celláknál elmeséli a vezető, hogy mikor ki volt ott lakó és merre vitték őt a bitóra. Állítólag az utazási irodáknak ez a legnagyobb üzletük, hónapokra előre eladtak mindén jegyet. pán első sogun ja (a sogunok 1192-től 1333-ig uralkodtak) rendelte el, aki miután hatalomra került, elhatározta, hogy Narából, a „buddhisták Rómájából“ Kamakurába helyezi át az ország közigazgatási és vallási központját. Az ő utasítására készítette el az óriás szobrot a kor nagy szobrásza, Ono Goroemon. A mű elkészítése közel tíz évig tartott, felavatására 1252-ben került sor. így tette zarándokhellyé Kamakurát az első sogun. A kamakurai Dajbutsu 14 méter magas, teraszos kiépítésű lépcsőkön közelíthető meg. Külsőben teljesen azonos a narai óriásszoborral, ő is a hagyományos lótuszülésben ül, kezelt összekulcsolva térdei között tartja. Arcának magassága 3 méter, a térdei közötti távolság 10 méter. Belül templomcsarnok van kialakítva, melybe a szobor hátán levő ajtón lehet bejutni. Építésekor magas pagodatető alatt állott körülötte kisebb pagodák és lakóépületek álltak. 1945 óta azonban a szobor teljesen egyedül áll a parkban, mert többszöri tűzvész és tájfun a fából készült építményeket elpusztította. A szobor lépcsőzete vörös lakkal van bevonva, amin apró fehér pety- tyek láthatók. Ennek az a magyarázata, hogy a hívő zarándokok rendszerint valamit „kérni“ jönnek a szoborhoz. Ősi szokás szerint a kérést otthon kis papírdarabra leírják, amit a helyszínen ősszerágnak és felköpik a szoborra. A legenda szerint, ha a papírgalacsín ráragad a szoborra, akkor a kívánság teljesül. Ha nem, visszahull a lépcsőkre és „fehér pettyé“ változik. Ez a szokás ma már a múlté csupán, de Kamakura a tokióiak kedvelt kirándulóhelyévé vált, amit hétvégeken ezrek keresnek fel. ^ A második népesedési világkonferenciát Mexikó fővárosában tartották meg. A konferencián az ENSZ több mint 150 tagállamának képviselői vettek részt, és figyelmüket mindenekelőtt a születésszabályozás legcélszerűbb módszereire fordították, különösen a fejlődő országok vonatkozásában. A küldöttek foglalkoztak a kivándorlás problémájával is, a természeti források célszerű kihasználásával és a magas fokú ha- , lálozásl arányszámmal az egyes országokban abból a célból, hogy elérjék: a technikai haladás és a szociális átalakítások a világ minden emberének méltó életet biztosítsanak. A földkerekségen a népesedés további fejlődésének akcióterve, amelyet az előkészítő bizottság dolgozott ki, mintegy nyolcvanöt ajánlást tartalmaz, közöttük javaslatot a katonai kiadások csökkentésére, ami a legbiztosabb útja az emberiség megmentésének az atomkatasztrófa veszélyétől. A konferencia záróülésén részt vett Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is. 4 4 4 A Kínai Népköztársaság továbbra Is folytatja fegyveres provokációit a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. Amint a VNA hírügynökség jelentette, csupán az elmúlt négy hónap alatt a határok közelében levő vietnami falvakra mintegy 230 ezer tüzérségi gránát hullott. A legtöbb támadás Ha Tuyen határ menti tartományt éri, ahol a polgári lakosság soraiból az áldozatok száma már több százra emelkedett. A kínai fél kémek csoportjait is átdobja vietnami területre, s folytatja a határ vietnami oldalán levő magaslatok megszállását. A megszállt területeken védelmi állásokat és lőszerraktárakat épít ki. Ebben a helyzetben a VSZK fegyveres erői a védelmi jog alapján ellencsapásokkal válaszolnak a kínai fegyveres provokációkra. 4 4 4 A pakisztáni katonaság erős tüzérségi tüzet nyitott az Indiát, a pakisztáni megszállás alatt levő indiai területektől elválasztó ellenőrzési vonalra. Mint ismeretes, a pakisztáni fegyveres erők törvénytelen megszállás alatt tartják Dzsam- mu és Kasmír indiai államok egyes részeit. Az újabb fegyveres provokáció célja az volt, hogy Úri és Tand- haru térségében kedvező pozíciókat foglaljanak el. Az indiai határőralakulatok a tüzet viszonozták, és sikerült az ellenséget visszaverniük. Az incidens során öt pakisztáni katona életét vesztette, öt pedig megsebesült. 4 4 4 A világhírű amerikai Stanford Egyetem vezető tudósai technikailag megvalősít- hatatlannak, politikailag oktalannak minősítik Reagan elnök űrfegyverkezési terveit. Az egyetem egyik intézete, amely a nemzetközi biztonság és a fegyverzet- ellenőrzés kérdéseivel foglalkozik, egyéves munkával részletes elemzést készített az űrfegyverkezési programról. A közeljövőben megjelenő terjedelmes tanulmány következtetése az, hogy a belátható jövőben lehetetlen olyan űrfegyverrendszert létrehozni, amilyenről az elnök tavaly tavasszal beszélt. Politikai téren a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az űrfegyverkezési program „oktalan vállalkozás lenne anélkül, hogy előzetesen sikerülne lényegesen csökkenteni a támadó nukleáris fegyverek számát.“ A kamakurai óriás Buddha 0 L.
