Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-08-14 / 33. szám

imiiMrcä Az ing varrónő Idegenforgalom kísértetekkel Az Októberi Forradalom évfor­dulójának ünnepségei előtt min­den évben közzéteszik a Szovjet­unió Állami Díjával jutalmazott személyek névsorát. Ezt megelő­zőleg széles körű társadalmi vi­tára bocsátják azoknak a jelöltek­nek a nevét, akiket az illetékes testületek a magas kitüntetésre javasolnak. Állami Díjban a tudo­mányban, a technikában, az iro­dalomban, a zene- és képzőművé­szetben, valamint a színház- és filmművészetben az utóbbi eszten­dő során született kiemelkedő al­kotások, illetve egy-egy szakem­ber vagy kollektíva életműve ré­szesülhet. A jutalmazottak listáján a nagy hírű tudósok és kultúra művelői mellett sok ipari és me­zőgazdasági dolgozó szerepel. A képen Ljudmila Alekszejenkót, a Moszkva konfekcióipari egyesü­lés brigádvezetőjét látjuk. Ljudmi­la brigádjával együtt férfiingeket készít. Azt gondolnánk, nehéz va­lakinek kitűnni olyan munkában, ahol a tervezők és technológusok megszabtak minden mozdulatot, ahol a gépek minden műveletet elvégeznek, és a munkásnőnek az a dolga, hogy pontosan kövesse az előírásokat. Alekszejenko még­is azt állítja: „Mi nagyon szép dolgokat csinálunk és a munka- folyamatot is szépnek tartjuk.“ Ljudmila több mint húsz évvel ezelőtt ipari tanulóként került a ruhaipari vállalat egyik üzemré­szébe. Mindjobban értett á szak­mához, s egyre inkább szeretett volna olyan beosztást kapni, ahol végig kísérheti a termék útját az első művelettől az utolsóig. A ruhatervezők és technikusok egyre többet adtak a véleményére. Vállalkozó szellemű brigádveze­tőjük hatására lassacskán az egész közösség munkafelfogása megvál­tozott. Bebizonyosodott, hogy ott, ’ahol minden pontosan ki van szá­mítva és le van mérve, ahol a munkaműveleteket elfogulatlan elektronikus gépek értékelik, az ember még mindig találhat vala­mi tartalékot, másodpercnyi idő­megtakarítást, javasolhat jobb színkombinációkat, ajánlhatja a különböző anyagok megfelelőbb technológiai egybehangolását. Ljudmila Alekszejenko képzett szakmunkás, egy olyan kollektíva vezetője, amely állandóan telje­síti a tervfeladatokat. A mérhető teljesítmény azonban nem minden. „Számomra — mondja — nemcsak az a fontos, hogy a fiatal varró­nőkbe beleoltsam a felelősségér­zetet, bevezessem őket munkánk szépségébe, de az is, hogy tudja­nak távlatokban gondolkozni. Szakmai kérdésekben ugyanúgy, mint társadalmi kérdésekben, és a magánéletükben is." Ljudmila Alekszejenkónak so­kan gratuláltak kitüntetéséhez. Az idősebb munkásnők még jól emlé­keznek arra, milyen nehéz volt ez a munka azelőtt, mennyire kime­rítette a varrónőt a műveletek egyhangúsága. Most az egész fe­hérneművarró üzemmel együtt ö- rülnek annak, hogy ágazatukban is érződik a technika fejlődése. Fotó: V. Reznyikov Amióta Angliát a nyári szezonban ellepik az amerikai turisták, az an­gol utazási irodák kínálatai közé be­került a „kísértettel rendelkező kas­télyok bemutatása“. Könyveket, pros­pektusokat állítottak össze arról a közel ezer kastélyról, amelyekben éjszakára garantálják az ősi kísér­tet megjelenését. Az egyik ilyen mulatságos kiad­ványból megtudhatjuk, hogy aki kísér­teire vadászik, elsősorban Yorkshire grófságba menjen. Scarborough für­dőhely közelében hirdetnek például egy olyan kastélyt, melyben egyszer­re két női kísértet is garázdálkodik. Az egyik éjfélkor jelenik meg fehér ruhában, a másik később érkezik vö rös köpenyben és fejét hóna alatt hordja. Olyan gyorsan suhan át a folyosókon, hogy „alig lehet észre­venni“, Egy másik kastélyban, Rich- mondban, Artúr király ifjú dobosa kísért, Norfolkban pedig a leiceste- ri herceg hitvese jelenik meg ponto­san éjfélkor, akit a férje ártatlanul, féltékenységből legyilkoltatott. A leg- rémísztőbb kísértetnek az utazási iro­da prospektusa azonban Sir Francis Drake-t tünteti fel, aki éjszakánként a doveri kikötő környékén jelenik meg kutyafalkáját hajtva. A kísértet- kutyák olyan félelmetesen csaholnak, hogy az a kutya, mely ezt meg­hallja, menten holtan terül el. Wind- sort is ajánlja a könyv a bátor tu­ristának azzal, hogy ott nem kisebb személy, mint Vili. Henrik szokott éjjelenként kísérteni, ráadásul min­dig másik feleségével együtt. Aki ellátogat a Tokiótól alig ötven kilométerre fekvő Kamakurába, fan tasztikus élményben részesül. Ahogy belép a fallal elzárt kert kapuján, szembetalálja magát az óriás Dajbut- su-val (Japánban ugyanis Gautama Buddhát e néven tisztelik.) Az óriás istenszobor szinte felmagosodik az ember előtt és a 700 éve alkotott ősi nyugalmával és méltóságteljes erejé­vel ragadja meg a látogató figyel­mét. A szobor különösen az esti alkony­ban áraszt magából földöntúli erőt, amikor a lemenő nap sugarai szinte élő óriásnak érzékeltetik. A 14 mé­ter magas bronzszobor előtt az ember szinte törpének érzi magát, mint ahogy ezt a szobrot felállító nagy sogun akarta is. Japánban egyébként két monumen­tális Buddha-szobor létezik. Az első és méreteiben nagyobb szobor (ma­gassága 16 méter) Nara város köze­lében a Todajjiri-pagoda kertjében áll. Szintén bronzból készült az év­ezred első századában, amikor Nara volt Japán székhelye és kulturális központja. Egy bevándorolt kínai unokája, Kuninaka No Muraji Kimi- maro készítette. Buddha úgynevezett lótuszülésben ül, teljes átmérője 21 méter. A szobor kiöntéséhez — mint egykori krónikák írják — közel 20 000 öl fát égettek el. Bevonatához — nem legenda — több mint 10 000 un­cia aranyat használtak fel. A mai szo­bor azonban már nem hasonlít ere­detijéhez, mert az évszázadok során többször megrongálódott és részeit mindig újból építették. A kamakurai Dajbutsu méretek szempontjából, csak a „fia“ lehet a narai szobornak, mert magassága csak 14 méter és nincs — sose volt — arannyal bevonva. Létrehozását Ja­Nemcsak vidéken, de magában Londonban is ajánl az utazási iroda kísértetmegjelenést. Ilyen helynek tünteti fel a könyv például a Camb­ridge Square egyik házát, ahol — állítólag — a ház egykori úrnője, Lady Hamilton szokott időről-időre megjelenni. Akik látták, azt állít­ják, hogy éppen olyan vonzó most is, mint volt Nelson admirális Idejében. A Bank of England is rendelkezik házi kísértette] — a könyv szerint. — Ez egy valamikori pénztárosa, aki mivel az évi egyenlege egy pennyvel nem stimmelt, felakasztotta magát a főpénztár előtt és az volt a végaka­rata, hogy a páncélterembe temessék el. Nem maradt ki a kísértettörténe- lemből a híres Scotland Yard sem. Itt a folyósokon éjszakánként egy fiatal nő szokott kísértgetni, akit tévedésből ítéltek halálra, és utolsó szavaival megátkozta a tévedés oko­zóját, a rendőrséget. Persze sem a Bank of Englandot, sem a Scotland Yardot nem éjjel mutatják be a tu­ristáknak. A Towerbe, ebbe a való­ságos kísértettanyába azonban éjjel viszik a kísértetekre áhítozó turistá­kat. Az igazi kísértetvadász szívét meg is dobogtatja ez a séta, mert a vitrinekben test nélküli fejek, fej nélküli testek, emberi testrészek, pal­losok, kötelek láthatók. Ráadásul a celláknál elmeséli a vezető, hogy mikor ki volt ott lakó és merre vit­ték őt a bitóra. Állítólag az utazási irodáknak ez a legnagyobb üzletük, hónapokra előre eladtak mindén je­gyet. pán első sogun ja (a sogunok 1192-től 1333-ig uralkodtak) rendelte el, aki miután hatalomra került, elhatározta, hogy Narából, a „buddhisták Rómájá­ból“ Kamakurába helyezi át az or­szág közigazgatási és vallási köz­pontját. Az ő utasítására készítette el az óriás szobrot a kor nagy szob­rásza, Ono Goroemon. A mű elkészí­tése közel tíz évig tartott, felava­tására 1252-ben került sor. így tette zarándokhellyé Kamakurát az első sogun. A kamakurai Dajbutsu 14 méter magas, teraszos kiépítésű lépcsőkön közelíthető meg. Külsőben teljesen azonos a narai óriásszoborral, ő is a hagyományos lótuszülésben ül, kezelt összekulcsolva térdei között tartja. Arcának magassága 3 méter, a térdei közötti távolság 10 méter. Belül temp­lomcsarnok van kialakítva, melybe a szobor hátán levő ajtón lehet be­jutni. Építésekor magas pagodatető alatt állott körülötte kisebb pagodák és lakóépületek álltak. 1945 óta azon­ban a szobor teljesen egyedül áll a parkban, mert többszöri tűzvész és tájfun a fából készült építménye­ket elpusztította. A szobor lépcsőzete vörös lakkal van bevonva, amin apró fehér pety- tyek láthatók. Ennek az a magyará­zata, hogy a hívő zarándokok rend­szerint valamit „kérni“ jönnek a szo­borhoz. Ősi szokás szerint a kérést otthon kis papírdarabra leírják, amit a helyszínen ősszerágnak és felkö­pik a szoborra. A legenda szerint, ha a papírgalacsín ráragad a szo­borra, akkor a kívánság teljesül. Ha nem, visszahull a lépcsőkre és „fe­hér pettyé“ változik. Ez a szokás ma már a múlté csupán, de Kamakura a tokióiak kedvelt kirándulóhelyévé vált, amit hétvégeken ezrek keresnek fel. ^ A második népesedési vi­lágkonferenciát Mexikó fő­városában tartották meg. A konferencián az ENSZ több mint 150 tagállamának képviselői vettek részt, és figyelmüket mindenekelőtt a születésszabályozás leg­célszerűbb módszereire for­dították, különösen a fejlő­dő országok vonatkozásá­ban. A küldöttek foglalkoz­tak a kivándorlás problé­májával is, a természeti for­rások célszerű kihasználá­sával és a magas fokú ha- , lálozásl arányszámmal az egyes országokban abból a célból, hogy elérjék: a tech­nikai haladás és a szociális átalakítások a világ minden emberének méltó életet biz­tosítsanak. A földkereksé­gen a népesedés további fejlődésének akcióterve, amelyet az előkészítő bi­zottság dolgozott ki, mint­egy nyolcvanöt ajánlást tar­talmaz, közöttük javaslatot a katonai kiadások csökken­tésére, ami a legbiztosabb útja az emberiség megmen­tésének az atomkatasztrófa veszélyétől. A konferencia záróülésén részt vett Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is. 4 4 4 A Kínai Népköztársaság továbbra Is folytatja fegy­veres provokációit a Vietna­mi Szocialista Köztársaság ellen. Amint a VNA hírügy­nökség jelentette, csupán az elmúlt négy hónap alatt a határok közelében levő viet­nami falvakra mintegy 230 ezer tüzérségi gránát hul­lott. A legtöbb támadás Ha Tuyen határ menti tarto­mányt éri, ahol a polgári lakosság soraiból az áldo­zatok száma már több száz­ra emelkedett. A kínai fél kémek csoport­jait is átdobja vietnami te­rületre, s folytatja a határ vietnami oldalán levő ma­gaslatok megszállását. A megszállt területeken védel­mi állásokat és lőszerraktá­rakat épít ki. Ebben a hely­zetben a VSZK fegyveres erői a védelmi jog alapján ellencsapásokkal válaszol­nak a kínai fegyveres pro­vokációkra. 4 4 4 A pakisztáni katonaság erős tüzérségi tüzet nyitott az Indiát, a pakisztáni meg­szállás alatt levő indiai te­rületektől elválasztó ellen­őrzési vonalra. Mint isme­retes, a pakisztáni fegyve­res erők törvénytelen meg­szállás alatt tartják Dzsam- mu és Kasmír indiai álla­mok egyes részeit. Az újabb fegyveres provokáció célja az volt, hogy Úri és Tand- haru térségében kedvező pozíciókat foglaljanak el. Az indiai határőralakulatok a tüzet viszonozták, és sike­rült az ellenséget visszaver­niük. Az incidens során öt pakisztáni katona életét vesztette, öt pedig megsebe­sült. 4 4 4 A világhírű amerikai Stan­ford Egyetem vezető tudó­sai technikailag megvalősít- hatatlannak, politikailag ok­talannak minősítik Reagan elnök űrfegyverkezési ter­veit. Az egyetem egyik in­tézete, amely a nemzetközi biztonság és a fegyverzet- ellenőrzés kérdéseivel foglal­kozik, egyéves munkával részletes elemzést készített az űrfegyverkezési program­ról. A közeljövőben megjelenő terjedelmes tanulmány kö­vetkeztetése az, hogy a be­látható jövőben lehetetlen olyan űrfegyverrendszert létrehozni, amilyenről az elnök tavaly tavasszal be­szélt. Politikai téren a ta­nulmány arra a következte­tésre jut, hogy az űrfegy­verkezési program „oktalan vállalkozás lenne anélkül, hogy előzetesen sikerülne lényegesen csökkenteni a támadó nukleáris fegyverek számát.“ A kamakurai óriás Buddha 0 L.

Next

/
Thumbnails
Contents