Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-07 / 32. szám
Alagút - drámai előzmények után 'Az új víz alatti alagúton át mindössze két-három perc autón a Kanonyerszkij-szigettől Lenin- grád központjáig. A sziget néhány ezres lakossága, a balti-tengeri hajózás és a hajójavító dolgozót té- len-nyáron gyorsan és biztosan elérhetik a várost. Az alagút révén megszűntek a tengeri csatorna, a kikötő és az itt találkozó vasútvonalak miatt korábban kényszerű kerülők. A víz alatti autóutat a Szovjetunióban eddig nem alkalmazott módszerrel építették. Az elemek közbeszólása miatt azonban meglehetősen drámai körülmények közötté A természet sohasem kímélte Leningrádot. A város tenger felőli oldalát a centrummal ellentétben azért nem ékesítik építészeti remekek, mert a Finn-öböl alacsony, lankás partjai rendszerint huzamos időre víz alá kerülnek. Lenin- grád csak az utóbbi időben közeledik a Balti-tengerhez; a veszélyeztetett part menti részeket három méter magasan feltöltik, új lakónegyedeket építenek, sétányokat, parkokat, rakpartot alakítanak ki. A most épülő védőgátakat még magasabbra, öt és fél méteresre tervezik. 'A város tehát megmenekül a szél és a hullámok szeszélyétől. De vajon hogyan lehet megmenteni az iszapos altalaj csuszamlá- saitól? Ez már sokszor megkeserítette a metróópítők életét, elképesztő erővel hajlította meg az acélszerkezeteket, Toppantotta össze az öntöttvasat, roggyantott meg emeletes házakat, egész utcasorokat. A leningrádiak emlékezetében még elevenen él, amikor a Ploscsagy Muzsesztva állomásnál több millió köbméter iszap rohamozta meg az épülő metróalag- utat. Akkor üzemek sora állt át az építkezéshez terven felül szükségessé vált berendezések gyártására. A Kanonyerszkij-szígeten a természet megint megmutatta, hogy mire képes. Az alagútépítésnél alkalmazott merőben új módszer lényegét Jurij Arjev, a Mosztasztroj-6 hídépítő tröszt vezetője így foglalta össze: | Az alagút öt, egyenként 75 méter hosszú, mintegy két emelet magas vasbeton gyűrű. Ezeket e- redetileg egy szárazdokkba helyezték, majd a dokkot feltöltöt- ték egymillió köbméter vízzel. Az alagútelemeket levegővel telítették, hogy feljöjjenek a víz színére, s így egyenként átvontathassák őket jövendő rendeltetési hetalmas munkagödre keresztezte a vasútvonalakat, illetve a közutakat. A csatornának a hajók közlekedését sem volt szabad akadályoznia. A gyakori magas vízállás miatt az építők és szerelők napokon át a parton rostokoltak, várva, hogy kockázatmentesen kezdhessék meg az elemek víz alatti összeillesztését (a maximális pontosságot lézerberendezés biztosította). A víz alatt minden a terv szerint haladt, amikor a szigeten a munkagödör fenekéről váratlanul iszapos vízsugár tört fel. Néhány perc múlva még egy. Az emberek rohantak, hogy kavicszúzalékkal próbálják elzárni a buzgár útját. De abban a pillanatban működni kezdett egy harmadik „szökőkút“ is... Eközben odafent, a munkásdokkCsakhogy a Kanonyerszkij-szige- ten a kitörés végterméke cseppet sem hasonlított a palackonként 10 kopejkáért árusított ásványvízre. A buzgárok iszapot és homokot okádtak. Akárcsak a Ploscsagy Muzsesztva térségében, itt is a hideget hívták segítségül. A szigetre vezényelt metróépítők lyukakat fúrtak, azokba csöveket helyeztek, a csöveket rákötötték a vízvezeték-hálózatra, aztán bekapcsolták a gépeket: a mesterséges fagy teljesen megdermesztette a talajt. Fagyott földet ásni nehéz, de lehetséges. A munkagödörből kiszívaty- tyúzták a vizet, s a szabaddá tett területről leküldték a 11-es hídépítő brigádot. Az ötödik betonelemig s vele a kész alagútig már csak 125 méter volt hátra. Az iszap újra meg újra visszafoglalta A képen látható tengeri csatorna allat vezet az alagút, amely a néhány ezer lakosú, iparosodott Kanonyerszkij-sziget és Leningrád között kényelmes közúti összeköttetést biztosít. lyükre, a tengeri csatornába. A vasbeton elemeket ezután leengedték a csatorna előre kimélyhett medrébe, és hermetikusan összeillesztették. A párt felől, mindkét oldalról kiképezték a lejárókat. Ez így utólag egyszerűen hangzik. Valójában azonban az építkezés bővelkedett az izgalmas, sőt drámai fordulatokban. A munkaterület eleve az új konstrukciós és technológiai elgondolások kidolgozásának és kipróbálásának egyfajta műhelye volt. El kellett követni mindent, hogy ne bolygassák meg a nagy forgalmú kikötő rendjét, öt ideiglenes hidat építettek ott, ahol az alagút hatói nem messze különös dolog történt. Látszólag minden ok nélkül feltöredezett az aszfalt, felrepedt a talaj, és a házak faláról levált a vakolat. A szakemberek rögtön tudták, hogy a talaj lesüllyedt, mert a vízkitörés alámosta. Történt még egy eset, amelyre — bár az összes előírt fúrást elvégezték — maguk a geológusok sem számítottak. Egy, még a jégkorszakból visszamaradt rétegből nyomás alatti víz tört fel. Lehet, hogy a vízréteg egy ősfolyó maradványa volt, de az is lehet, hogy egy gleccser által mélyen kivájt, vízzel telt barázda. Ilyen forrásokból nyerik a Leningrádban kedvelt Poljusztrovszkaja ásványvizet a hihetetlen erőszítéssel elhódított területszakaszokat. Aztán egyszer csak olyan erővel tört elő az iszap, hogy újra el kellett árasztani a munkagödröt. A harci eszköz ezúttal is a fagy volt. Most negyvenötven centiméteres távközökkel végezték el a fúrásokat. A folyamat meggyorsítására cseppfolyós nitrogént használtak, A vagonokkal odaszállított több mint 1000 tonna nitrogén szíklakeménnyé tette az iszapos homokot. Csak fejtőkalapáccsal lehetett — több hónapos munkával — eltávolítani. A munka befejeztével azonnal lebetonozták a falakat, a fedőrészt és az alapot. Az iszap mintha megnyugodott volna, de további veszélyforrásként ott volt még a nagy víznyomású tengeri csatorna. Amikor a munkából már csak az utolsó 65 centiméteres szakasz volt hátra, az iszap és a csatorna homokos, gázos vízsugarakat lövellve egyesült. A Kanonyerszkij-szigetet Lenin- gráddal véglegesen összekötő vasbeton alagút építése még hónapokon át tartott. Az alagút jóvoltából a sziget lakói most tizedannyi idő alatt érnek be a városközpontba, mint azelőtt. Am ebben a 20 méterrel a vízszint alatti egy kilométeres, két-háromperces autózásban több száz ember hónapokon át tartó megfeszített munkája van. y. ZAHARKO A The Times brit napilap beszámolt arról, hogy a TUC, a brit szakszervezeti szövetség közelgő kongresszusán a bányászszakszervezet állást fng’al a nukleáris rakéták azonnali eltávolítása melleit Nagy-Britanniából, kiáll a nukleáris fegyverek nélküli Európáért és teljes mértékben támogatni fogja a brit békemozgalmat. A bányák bezárását tervező Thatcher-kormány ellen már négy és fél hónapja elszánt sztrájkharcot folytató bányászok ugyanilyen határozottan kiállnak a konzervatív kormány militáns politikája ellen is. A Brighton, ban szeptember elején kezdődő TUC-kongresszusnn köveiéin) fogják továbbá a brit területen levő számos amerikai katonai támaszpont felszámolását A küldötteket arra fogják felszólítani, hogy háborfiellenes tüntetésekkel és más eszközökkel is leleplezzék a Nagy- -Britanniában terjesztett szovjetellenes propaganda hazug voltát, és álljanak ki a feszültség enyhítése és a béke mellett. A bányászokéhoz hasonló terveik vannak a vasutasoknak is. Követelni fogják, hogy a TUC kongresszusa jelentse ki, hogy a Nagy-Bri- tannia területén levő nukleáris támaszpontok nem járulnak hozzá az ország védelméhez, ellekezőleg, nukleáris háború esetében feltétlenül célponttá változtatják Nagy-Brltanniát. Követelik továbbá, hogy az újonnan felszerelt közepes ható- távolságú rakétákat küldjék vissza az USA-ba, állítsák le a Trident brit nukleáris támaszpontot és utasítsák visz. sza a neutronfegyverek telepítését Nagy-Britanniában. • Az izraeli katonai hatóságok négy hónapra bezárták a megszállt Ciszjordá- niában fekvő Nablusz város An Nadzsa egyetemét. Az a- rab egyetemet, amelyen 3 ezer, többségében palesztin diák tanul, Izrael-ellenes akciók központjának nyilvánították. Az egyetem végrehajtott razzia során bezárták a palesztin kiállítást, s az izraeli hadsereg szóvivője szerint három személyt letartóztattak és nagy mennyiségű iro. dalmat koboztak el. A kínai fél folytatja az ellenséges akciókat a Vietnami Szocialista Köztársaság északi térségei ellen. A VNA vietnami hírügynökség közölte, hogy július 22-én Ha- Tuyen tartomány Cuang-ba járásában egy kínai század megsértette a VSZK határát és támadást intézett a vietnami határőrök ellen. A kínai tüzérség július 28-án és 29-én lőtte a tartomány több faluját. A hírügynökség közölte, hogy a vietnami határőrök felvették a harcot a halársértőkkel. • Az NSZK-ban eddig titokban 36 középes hatótávolságú, Pershing-2 amerikai rakétát telepítettek, tehát az egyharmadát annak, ameny- nyiről a NATO 1979-es úgynevezett kettős határozata döntött. A hírt a Spiegel nyugatnémet hetilap közli olyan szemtanúkra hivatkozva, akik figyelemmel kísérik az ezekkel a fegyverek, kel folytatott szüntelen kísérleteket Baden-Württem- bergben és Bajorországban. A lap közölte azt is, hogy 27 rakéta a mutlangeni, 9 pedig a heilbronni amerikai katonai támaszponton van elhelyezve. Az amerikai rakétákat ez év januárja és júliusa között mintegy S0 Chinook típusú órtáshelikop- ter szállította az NSZK-ba.
