Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-24 / 30. szám

Ismertetőjele: az aranygolyócska Milan Zuberec SZISZ elnök munka közben dezésé, gépei. A kapacitás, a termékválaszték bővítése és a minőség javítása cél­jából 1985-től rekonstruálják majd a gyárat 58 millió ko­rona ráfordítással. Nálunk a termékek minőségével so­sem volt baj, csak elvétve történik meg, hogy valame­lyik külföldi szállítmányban egy-két pohár eltörik. Ter­vünk és célunk az, és a fe­lettes szervektől'is az az el­várás, hogy megmaradjunk ún. luxustermékeket gyártó üzemnek. A Zlatá Zuzana, a csavart szárú, színes ár­nyalt és a légbuborékos po­harak mellé újabb remek­műveket, tündöklő pohara­kat, vázákat, tálcákat és még sok egyebet sorakoz­tassunk fel, POLGÁRI LÄSZLÖ Jozef Staník, a több mint hetvenéves aranykezű mes­ter a Zlatá Zuzana apja". A „Zlatá Zuzana“ pohár­készlet világhírű. Fej­lett üvegiparunk egyik legszebb terméke már közel 30 éve. Túlnynmórészt ex­portra mennek ezek a kéz­zel gyártott poharak A Szlo- vák-érchegység déli részé­ben fekvő zlatnói üveggyár­ban, ott, ahol az említett Zuzana-garnitúrák készül­nek, a világhírnév előzmé­nyeiről érdeklődtem. Jozef Staník, a több mint hetvenéves „aranykezű“ mester, akit itt egyszerűen csak a „Zlatá Zuzana apjá­nak“ titulálnak, időnként ma is bejár a gyárba, végigmegy a csarnokokon, megszemlé­li, ml az új, mi változott, hogy megy a termelés. Har­minc év távlatából Így em­lékezek a hírneves poharak megszületésére: — Éveken keresztül Cseh­országban dolgoztam. Több pohárkészletet készítettem, amelyek némelyikét a, mai napig gyártják az üveggyá­rak. Azzal az elhatározással,- hogy valami szépet mara­dandót kellene alkotni, 1952- ben visszatértem szülőföl­demre. Éjszakánként is tör­tem a fejem, míg végre megszületett az ötlet: tal­pas pohár, amelynek szárá­ban egy aranygolyócska van. Alig égettük ki az első po­harakat, mikor a Skloex- port megbízottaival ügyfél érkezett Kanadából. Nem ment a fejébe, hogyan ke­Folyékony arannyal festik az aranygolyócskákat mának, nyomdokainkba lép­ve öregbítik a gyár és a szakma hírnevét. Járok a kemencék körül. A vakítóan izzó folyékony üveg kis gubancban jelenik meg a fúvőcső, szakmai ne­vén „fütyülő“ végén, amikor az izzadt testű hatalmas tü­dővel megáldott, tagbasza­kadt férfiak szájukba ve­szik. Fújják, alakítják, szük­ségesre formálják a folyé­kony masszát, mígnem az elnyeri végső alakját. Milan kell végeznünk, hiszen a Zu- zana-készletek többsége ex­portra készül, de a többi termékünknek is több mint a fele külföldön talál vá­sárlóra. Hat színárnyalatban készülnek a népszerű poha-' rak, ennek ellenére egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Jugoszlávia, a színtelen, ólomkristály vál­tozatban kéri őket. A gyár idestova 150 éves, és ez alatt az idő alatt bizony eléggé tönkrement a beren­rülhetett az aranygolyócska a pohár szárába, s rögtön meg akarta vásárolni a gyártási technológiát. Ter­mészetesen a titkot akkor nem árultuk el neki, ma viszont már nem titok, hogy a golyócskát egy idomfogó­val képezzük ki a poharak karcsú szárában. Mikor az üzletemberek a termék ne­ve iránt érdeklődtek, nem tudtam választ adni. Meg­kérdeztem a Skloexport em­bereit, hogyan hívják a lá­nyaikat, mindketten azt mondták, Zuzana. így kapás­ból rávágtam, az én termé­kem neve is Zuzana, még­pedig az aranygolyócskát szimbolizálva Zlatá Zuzana. És poharaim iránt már a kezdet kezdetén nagy volt az érdeklődés. A sorozat- gyártás 1956-ban indult, amelyben én is részt vet­tem. A poharak értékét eme­li, hogy minden darabot em­beri kéz készít. Az üvegfúvás mesterség, amelynek fortélya apáról fiúra száll itt Zlatnóban is. Utánunk jöttek a fiatalok, '"ik igazi mesterei a szak­Zuberec a gyár SZISZ-alap- szervezetének elnöke szin­tén üvegfúvó, egyike a leg­jobbaknak, a legrátermet­tebbeknek. Bizonyára a töb­biek kbzött őt is említette az öreg mester, amikor a fiatalokat méltatta. Az elnök kérésemre leteszi a „fütyü­lő t “, s ahol már nem érez­ni a kemencék forró lehele­tét, röviden bemutatja a gyár ifjúsági szervezetét: — Sajnos kevesen va­gyunk itt fiatalok, munka­erőhiánnyal küszködünk. Vi­szont 59 tagú alapszerveze­tünk a vállalatban a legjob­bak közé tartozik. Az sem titok, hogy sok a cigány származású fiatal a gyár­ban, s közük 29 az ifjúsági szervezetben is tevékenyke­dik. Becsülettel végzik a munkájukat, sok esetben példaképül is szolgálnak va­lamennyiünknek. A fiatalok szakmai rátermettségét iga. zoltuk már az üvegfúvók­és csiszolók Zenit-versenyé­ben. Tavaly például 110 ezer koronával segítettük a gyá­rat tervének teljesítésében. Pontos, minőségi munkát Irány az építőtáborok Szerte az országban megnyíltak az építőtáborok. A gondtalan szünidei napok közé szorgos munkával teli na- pok-hetek vegyülnek. A tanulóifjúság segít a mezőgazdasági üzemeknek a termés betakarításában, de az ipari üzemek háza táján is találkozhatunk dolgozó diákokkal: E téren is folyik a vetélkedés az egyes iskolák, járá­sok és kerületek ifjúsági szervezetei között. Nemcsak a legjobb diákokat, hanem a legjobb iskolát, SZISZ-szer- vezetet, SZISZ jb-t is értékelik a köz­ponti SZISZ-szervek. Ahol kicsit gyenge eredmények születtek tavaly, ott fokozott figyelmet szentelnek az idei építőtáborok megszervezésére, így van az a SZISZ Trebisovi Járási Bizottságán, ahol Mariana Vondráá- ková mérnöknő tájékoztatott a rész­ben már működő és a nyár folyamán megnyíló építőtáborokról. — Ügy tudom, az elmúlt évben vol­tak nehézségek a járási építőtáborok megszervezésében. Mi a helyzet idén? — Most sokkal jobban sikerült a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bi­zottsága által előirányzott feladatok teljesítése. A fentről érkezett irány­számok szerint 900 középiskolás diák és 100 szakmunkástanuló részvételé­vel kellett volna számolnunk, és mi 962 középiskolást és 267 szakmun­kástanulót szerveztünk be. Az idén először szerveztünk járásunk és a Kutná Hora-i járás fiataljainak ún. nyári munka- és pihenőtábort. A ki- rályhelmeci (Král. ChlmecJ gimná­ziumból éppen napjainkban tartózko­dik 23 diák testvérjárásunkban. — Miben különbözik ez az építőtá­bortól? — A lényeges különbség abban van, hogy itt a diákok pénztárcájának tar­talma nem gyarapodik, viszont annál több időt töltenek szórakozással és turisztikával, hogy megismerhessék az itteni tájat, az embereket, s lesz számtalan kulturális és ismeretter­jesztő akció, kirándulás, üzemlátoga­tás. A hozzánk érkező diákok hat órát dolgoznak naponta a környék szövetkezeteinek szőlészetében, s az itt megkeresett pénzből a már emlí­tett megmozdulásokat is fedezik. Ke­rületi viszonylatban csak három ilyen tábor valósul meg az Idén, ezért szur­kolunk, hogy a miénk jól sikerüljön, a vendégdiákok elégedetten távozza­nak tőlünk, és jövőre még nagyobb vonzereje legyen. — Milyen munkát kapnak majd a diákok? — Főleg a mezőgazdaságnak segí­tünk majd a burgonya, a zöldség és a gyümölcs betakarításában. Régi partnerünk az Agrostav trebisovi vál­lalata, ahol idén főleg a szénabe­gyűjtésben segítünk, rossz idő esetén pedig az istállók építése vár a fiata­lokra. Említésre méltó a királyhel- meci gimnázium kezdeményezése. Szerződést kötött a Magasépítő Vál­lalat michalovcei üzemével, amely az új iskolát építi. Továbbá a Slovlik stupavaj üzemében dolgoznak még a diákjaink. Oda természetesen csak a legjobbakat küldjük, azokat,1 akik már a járás valamelyik építőtáborá­ban részt vettek, és rászolgáltak er­re, vagy a szocialista versenyben, il­letve a tanulásban jeleskedő diákok. Stupavába az idén hatvan tanulót küldtünk. Ezen kívül 40 tagú cso­port utazik majd a Lengyel Népköz- társaságba. — Megtudhatnánk valamit a szer­ződésekben foglalt juttatásokról is? Mariana VondráZková mérnök, a SZISZ fb titkára Mire jugosult a diák a pénzjutalmon kívül? — A munkaadók ingyen belépőket, bérleteket biztosíthatnak a közeli strandokra, kulturális rendezvények­re, moziba, továbbá sportakciókat szervezhetnek, előfizetik nekik a na­pi sajtót, nem feledkezve meg az if­júsági lapokról, a Smenáről és az Oj Ifjúságról sem. Ezenkívül kirán­dulásokat szervezhetnek, a legszorgal­masabb diákoknak 200 Kcs értékben tárgyi jutalmat vásárolnak, és még sok minden más várja az. építőtábo- rosokat. A szerződésben szerepel az is, hogy minden egyes dliák egy le­dolgozott szombat bérét a szolidari­tási alapba adja. POLGÁRI LÄSZLÖ A szerző felvétele Segítenek a fiatalok A tavalyihoz képest idén később kezdődött az aratás — tájékoztatta az újságírókat fán Sabík mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese. Igaz, a gabonatáblák tisztábban fogadták a kombájnokat, ami nemcsak a vegyszeres, hanem a mechanikus gyomirtásnak is köszönhető. A miniszterhelyettes külön kiemel­te, hogy évente megismétlődő probléma az alkat­részhiány és a gépek rossz állapota, habár 50 mil­lió koronára tehető a felújításra fordított összeg. Egyes kombájnokat alkatrészhiány miatt hamaro­san kivonjuk a forgalomból, helyettük az NDK-ból exportálunk. Először próbáljuk ki hazánkban a len­gyel gyártmányú Bízón Super kombájnokat. Az idén 269 kombájnnal több végzi az aratási munká­latokat, mint tavaly, vagyis egy gépre átlag 92 hek­tár gabona betakarítása vár. Növekszik a szomszé­dos -országokkal való kooperáció is; Magyarország­ról 120, a Szovjetunióból 50, Lengyelországból pe­dig 20 kombájn jön kisegíteni az aratóinkat. A be­takarítási munkálatoknál nem nélkülözhetjük a Tatra billenőplatós teherautókat. Előnyük a trak­torral szemben, hogy gyorsabbak, és a rakodási idő is lerövidül. Külföldön is nagy az érdeklődés ezek iránt a teherautók Iránt. Az idén javult a betakarításban használt gépek technikai színvonala, viszont a termés mennyisége a tavalyival egyenlő szinten lesz. Ezért most is az egyik legfőbb cél: minél kisebb veszteséggel beta­karítani a termést, vagyis továbbra is időszerű a hagyományos jelszó: „Egy szem se vesszen kárba.“ A Csallóköz az ország egyik legjelentősebb gabo­natermesztő területe, de a hektáronkénti hozam itt is változó. A szeszélyes időjárás miatt a homoko­sabb, szárazabb területeken bizony sok gabona tönk­rement. Viszont a humuszos talajban a tavalyinál jóval magasabb lesz a hektárhozam; köszönhető mindez annak, hogy a gabonaszemek nagyobbak. Ján Sabík miniszterhelyettes a gabonafélék beta­karításán kívül szólt arról is, hogy a májusi és jú­niusi esőzés ártott a cukorrépának és burgonyá­nak. Habár külföldön egyre csökken a cukor ára, mégis keresett cikk a csehszlovák cukor. Talán azért van így, mert ilyen nagy cukorkristályokat, amelyek mellesleg édesebbek is, kevés helyen tud­nak előállítani, hazánkban is csak például Tren- cianská Teplában. Ami a burgonyát illeti, lesz be­lőle elegendő, hiszen kevesebbet szállítunk külföld­re, így a hazai ellátás biztosítva lesz. A gyümölcs- félékből az alma és körte az, amiből kedvező ter­més ígérkezik, hiány lesz viszont őszibarackból, így külföldről behozatalra szorulunk. —kotier— ARATNAK A tartós meleg napok végre a dunaszerdahelyl (Dun. Streda) Dukla Efsz dolgozóinak is lehetővé tették, hogy teljes erővel arassanak. A betakarítási mun­kákat a 100 hektáron termesztett őszi repce cséplésé- vel kezdték meg. A repce betakarítása, ahogy azt Bakó Ferenc mérnök, a szövetkezet növénytermesztési részlegének vezetője mondta, bizonyos főpróbának számít, ugyanis a kom­bájnokon előforduló esetleges hibákat a kenyérgabona betakarításáig van idő kijavítani, s ezáltal jó alapokat teremteni ahhoz, hogy minimális legyen a szemveszte­ség. Nem elegendő ugyanis elvetni a gabonát, hanem arra kell törekedni, minél kisebb legyen a szemveszte­ség, no és biztonságosan kell raktározni. , Amikor az őszi repce fedél alá került, következett a gabona: 240 hektár tavaszi árpa és 950 hektár őszi búza betakarítása, amihez a szövetkezetnek 11 saját és 8 kooperációs kombájn áll a rendelkezésére (ezek a Brnói Gép- és Traktorállomásról, valamint a Zahnaäovicei Efsz-ből érkeztek). Egy kombájnnak átlag 62,6 hektárról kell learatnia a gabonát, ami lehetővé teszi, hngy rö­vid időn, 10—12 napon belül — tehát mire ez a cikk megjelenik — befejezzék az aratást. Az aratással pár­huzamosan a szövetkezet szeretné teljesíteni szerződé­ses leadásait is az állammal szemben. A helyi felvásár­lóüzem magtárába 260 tonna recpét, 800 tonna árpát és 2880 tonna búzát szállít majd. RÁCZ SZÉLLÉ BEÁTA SZEMVESZTESÉG NÉLKÜL A komáromi (Komárno) járás egyike azoknak, ahol a legkorábban érik a gabona. Az izsai (Ha/ Béke Ejsz jőagronómusát, Böjtös Józsefet a rájuk váró feladatokról kérdezem. — Hány hektárnyi területet kell learatniuk? — Búzából 610, árpából 120 hektár vár aratás­ra. Ogy érzem, alaposan felkészültünk az idei ara­tásra, s ha az idő is nekünk kedvez, 10—12 na­pon belül elvégezzük. — Mennyi kombájn segít ebben? — Kilenc kombájnnal kezdjük az aratást. Négy Vyskovicéből, három Banská Bystricából érkezett, s két saját, E 516-os kombájnunk van. — A fiatalok bizonyára az idén is részt kérnek a munkából... — Igen. Izsáról és Komárnóból tíz fiatal jön se­gíteni. A szalmabetakarításban fontos szerep vár rájuk. —bárány—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents