Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-17 / 29. szám
Helytállni J a nap 24 órájában A SZISZ Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Bizottságának előadótermében gyülekeznek az egészségügyi nővérek nyugatszlovákiai kerületi Zenit-versenyének résztvevői. Leülök a lányok, Alena Hrubá, Zdena Dulinková és Adriana Létásiová közé. Megtudom tőlük, hogy Trencínből jöttek, a járási Zenit-verseny győztesei, és már harmadszor vesznek részt a kerületi versenyen. Előb negyedikek lettek, tavaly pedig a harmadik helyen végeztek. — Mindenütt más a gyakorlat, égy-egy műveletet másképp akarnak, hogy elvégezzük. Ez azért van, mert más a gyakorlat a mi régi kórházunkban, és ismét más mondjuk itt, Érsekújvárott, ahol az ország egyik legkorszerűbb kórházában gyógyítják a betegeket. És hát többek között azért is jöttek Érsekújvárba, hogy lássák az új kórházat. Különösen az intenzív osztályra kíváncsiak, mert annak már híre van az egész országban. Izgultok? —• kérdem tőlük. =— Nem éppen! — mondják. — 'Amikor a nővér előtt ott a beteg, nem a verseny a fontos. A verseny közben kezdetét vette. A szervezők, rendezők Ismertetik a feltételeket, szervezési és egyéb tudnivalókat, majd a versenyzőkkel együtt átmennek a kórházba, ahol először fölmérik a nővérek elméleti tudását. Ezt gyakorlati bemutató követi; elsősegélynyújtás, kötözés, transzfúzió a feladat. A gyakorlatból minden versenyző egyazon három feladatot kapja. Végrehajtásukért, teljesítésükért összesen háromszáz pontot gyűjthetnek össze. Én természetesen nemcsak a fent említett három lány szereplését kísérem, követem, hanem figyelem Hodossy Éva somorjai (Sa- morín), Kappel Erika farkasdi (Vlcany), Eleonóra Teplanová érsekújvári (Nővé Zámky) versenyző munkáját is. A lányok izgulnak, annak ellenére, hogy elméleti tudásuk a megfelelő szinten mozog, válaszaik helyenként bizonytalanságot tükröznek. Ugyanígy vannak a világ legtermészetesebb higiéniai műveletével, a kézmosással is: elég gyakran megfeledkeznek róla. És a zsűri, Alzbeta Michaliő- ková, Szász Béla, Vlasta Bezáková, dr. Milan Drdos a mulasztásért máris levonják a büntetőpontokat. Zdena Dulinková Kappel Erika Milan Drdosnak, aki egyébként a püspöki (Podunajské Biskupce) kórház orvosa, az a véleménye, hogy bár a higiénia elég nagy csorbát szenved az utóbbi időben, nem az egészségügyi dolgozók azok, akik vétenek ellene. Egyszerűen mintha az emberek nem vennék komolyan az egész ségügyi dolgozók figyelmeztetéseit ... Később, amikor befejeződött már a verseny, és a lányok ösz- szegyűltek a kórház egyik ügyeletes szobájában, újra szóba hozom a tisztaság kérdését, s megkérdem, miért feledkeztek meg a legtöbben a kézmosásról. — Nem emlékszem, hogy valaha is megfeledkeztem volna a kézmosásról — mondja valamelyikük. — Ez a művelet szinte már a vérünkben van. A saját egészségünket is védjük. — De .itt mégis elfeledkeztek róla... — Itt úgy tűnt, hogy elsősorban az elmélet a fontos, és ilyenkor az ember a nagy drukkban megfeledkezik a beidegzett műveletekről — egészíti ki egy másik lány majd a többiek is bekapcsolódnak a beszélgetésbe, és általános az a vélemény, hogy a gyakorlatban nem szentelünk elég figyelmet a higiénia kérdésének, de ők ez alól mindenképpen kivételek, hiszen saját egészségüket védik azzal, hogy minden egyes művelet után megmossák a kezüket. És amíg így együtt a kézmosásról, a tisztaság legalapvetőbb kérdéseiről beszélgetünk, a verseny után veszem csak észre, hogy mennyire elfáradtak, kimerültek ezek a lányok. Az egyik a fejfájását próbálja gyógyszerrel ényhí teni, a másik az utazás fáradalmaira és a verseny izgalmaira panaszkodik. Nem volt könnyű, ösz- szegezik az eseményeket. Beszélgetnek. Előbb csak a versenyről, majd az érsekújvári kórházról, végül pedig a szakmáról, a hivatásról esik a legtöbb szó, amelynek alapelve a helytállás a nap 24 órájában, ott lenni a beteg mellett mindig, amikor annak segítségre van szüksége. Nem osztálytársak, még csak nem is egy iskolában tanultak, de nekem az a benyomásom, mintha érettségi találkozón volnék, olyan közvetlenek egymáshoz. Már csak ezért is megérte megrendezni ezt a versenyt. Németh István A szerző felvételei Segítenek az aratásban A királyi (Kráf) Közös Munka Efsz a rimaszombati (Rim. Sobota) járás legjobbjai közé tartozik. A 2580 hektáron gazdálkodó szövetkezetben az elnöki posztot Babik János tölti be, aki egyben energetikus vízgazdász és földalapvédelmi megbízott is egy személyben. Jánossal a 42 tagú alapszervezet nyári terveiről beszélgettem. — A SZISZ járási bizottságán azt mondták, ritka az olyan szövetkezet, ahol a fiatalok annyira együttműködnek a vezetőséggel, mint itt nálatok. — Készségesen segítünk a kaszálásban, aratásban, szalmabe- gyűjtésben, de ha kell, a szőlö- szüreteléskor, cukorrépabetakirí táskor és dohánytöréskor is részt vállalunk a munkából. A szövetkezei vezetősége viszont báriuiKor rendelkezésünkre bocsátja az ü- léstermet, -a kis kultúrhelyisegét. nagyobb rendezvények alkalmával a szövetkezet éttermét is megkapjuk, ha meg kirándulást szervezünk, az autóbusszal nincs gondunk. Mi is látjuk, érezzük, hogy itt egyes munkákat nem lehet halogatni, akkor kell segíteni, amikor szükséges, amikor a termés beérett, és az időjárás is megengedi. — A zöldaratás már részben befejeződött, küszöbön a gabona betakarítása, és a dohány is hamarosan megérik. Gondolom, idén is bekapcsolódtok ezekbe a nyári i- dénymunkákba. — Ez már megtörtént, hiszen a szénabegyűjtésben máris sokat Segítettünk. Négy hektár legelő karbantartását és kaszálását vállaltuk, és tíz tonna beadásra köteleztük magunkat. Kalászosokból rekord- termés mutatkozik. Felkészülve várjuk az aratást mind a kombájnok személyzete, mind a gépjavító műhely nyolctagú ifjúsági brigádja, melyet Túrié Dusán vezet. Tavaly az „Egy szem se vesszen kárba“ versenyben elért eredményeinkért elismerő oklevelet kaptunk a SZISZ kerületi bizottságá* * •* «V tói, és hasonló elismerésben részesültünk a mezők és legelők védelmében kifejtett tevékenységünkért. Ezenkívül a járás jelentős dohánytermesztői közé tartozunk, a Virgina fajtát termesztjük 70 hektáron. Itt a részlegvezetők, Fűkő Zoltán és Turis Milan is SZISZ- -tagok. Mivel a megművelő és begyűjtőgépsorunkat csak harminc hektárra méretezték, jól jön a kétkezi segítség. — Mivel töltitek a szabadidőtöket? — Tulajdonképpen kora tavasztól késő őszig nincs megállás a szövetkezetben, de azért játékra, szórakozásra, kultúrára így is jut idő. Közös rendezvényeink vannak a többi tömegszervezettel és a szövetkezet vezetőségével. Közösen játszunk, versengünk, szórakozunk. Igazi kikapcsolódás, feloldódás ez a nagy munka közepette, s a kollektíva erősödik, javulnak az emberi kapcsolatok, ami az e- redményeken is megmutatkozik. Olyan rendezvények, mint a szövetkezet elnökének vándorserie- géért folyó asztalitenisz-verseny, a hagyományos, május 9-i szövetkezeti sportnap, vagy a közös kirándulások, vetélkedők stb. vonzzák az embereket.-polgFatima a divat városában Évente egyre többen keresik fel a divat városát, Trencínt, hogy megtekintsék a „Trencíni napok“ elnevezésű rendezvényt, konfekció- és cipőiparunk legújabb, legdivatosabb termékeinek seregszemléjét. A tavalyi kiállítást 120 ezren tekintették meg, 1981-ben viszont a látogatók száma lényegesen kevesebb, 56 ezer volt. A rendezvény fénypontja az Arany Fatima díj kiosztása. E rangos díjat azoknak a termékeknek előlegezik, amelyeknek kifogástalan a minősége és legkésőbb egy éven belül az üzletekben is megjelennek, legaláb a meghatározott minimális mennyiségben. Tavaly, a 20. trencíni kiállításon mintegy 1000 termékkel neveztek be a gyártók, s a bíráló bizottság 100 terméknek ítélte oda az Arany Fatimát. Nem volt könnyű dolga, hiszen nemcsak a termékek minőségét kellett figyelembe vennie, hanem a tervezett gyártási meny- nyiséget is, vagyis a gyártó cég kapacitását. 1984-re szinte valamennyi díjazott termék megjelent az áruházakban, értékük csaknem 160 millió korona volt, viszont ismét akadtak olyan gyártók, amelyek a követelményeknek nem tettek eleget. Például a vratislavicei Bytex vállalat a Babit buklészőnyegből csak 120 négyzetmétert gyártott, a prostéjovi ruhagyár sem teljesítette feladatát, a díjazott Martin férfiöltöny egyáltalán nem került a boltokba; a Hradec Králové-i Drutka ipari szövetkezet a női Frona ruhából csak saját üzletébe szállított, minimális mennyiségben és a brnói Kras is az adós vállalatok közé tartozik. A díjnyertes férfinadrágot a piacon eltérő típusú nadrágokkal helyettesítette a gyártó. Természetesen a szavukat megszegő gyártók termékeitől az előlegezett díjat visszavonták. Idén augusztus 10—18-án már másodszor rendezik meg Trenőín- ben a kiállítással egybekötött nagyszabású vásárt, melyen az érdeklődők a tavalyihoz képest jóval nagyobb, több mint négyezer négyzetméternyi eladási területen válogathatnak a harminc vállalat termékei közül. Koller Sándor
