Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-17 / 29. szám

Helytállni J a nap 24 órájában A SZISZ Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Bizottságának elő­adótermében gyülekeznek az egészségügyi nővérek nyugat­szlovákiai kerületi Zenit-versenyé­nek résztvevői. Leülök a lányok, Alena Hrubá, Zdena Dulinková és Adriana Létásiová közé. Megtu­dom tőlük, hogy Trencínből jöt­tek, a járási Zenit-verseny győz­tesei, és már harmadszor vesz­nek részt a kerületi versenyen. Előb negyedikek lettek, tavaly pe­dig a harmadik helyen végeztek. — Mindenütt más a gyakorlat, égy-egy műveletet másképp akar­nak, hogy elvégezzük. Ez azért van, mert más a gyakorlat a mi régi kórházunkban, és ismét más mondjuk itt, Érsekújvárott, ahol az ország egyik legkorszerűbb kórházában gyógyítják a betege­ket. És hát többek között azért is jöttek Érsekújvárba, hogy lássák az új kórházat. Különösen az in­tenzív osztályra kíváncsiak, mert annak már híre van az egész or­szágban. Izgultok? —• kérdem tőlük. =— Nem éppen! — mondják. — 'Amikor a nővér előtt ott a beteg, nem a verseny a fontos. A verseny közben kezdetét vet­te. A szervezők, rendezők Ismer­tetik a feltételeket, szervezési és egyéb tudnivalókat, majd a ver­senyzőkkel együtt átmennek a kór­házba, ahol először fölmérik a nő­vérek elméleti tudását. Ezt gya­korlati bemutató követi; elsőse­gélynyújtás, kötözés, transzfúzió a feladat. A gyakorlatból minden versenyző egyazon három felada­tot kapja. Végrehajtásukért, telje­sítésükért összesen háromszáz pontot gyűjthetnek össze. Én természetesen nemcsak a fent említett három lány szereplé­sét kísérem, követem, hanem fi­gyelem Hodossy Éva somorjai (Sa- morín), Kappel Erika farkasdi (Vlcany), Eleonóra Teplanová ér­sekújvári (Nővé Zámky) verseny­ző munkáját is. A lányok izgulnak, annak elle­nére, hogy elméleti tudásuk a megfelelő szinten mozog, vála­szaik helyenként bizonytalanságot tükröznek. Ugyanígy vannak a vi­lág legtermészetesebb higiéniai műveletével, a kézmosással is: elég gyakran megfeledkeznek ró­la. És a zsűri, Alzbeta Michaliő- ková, Szász Béla, Vlasta Bezáková, dr. Milan Drdos a mulasztásért máris levonják a büntetőpontokat. Zdena Dulinková Kappel Erika Milan Drdosnak, aki egyébként a püspöki (Podunajské Biskupce) kórház orvosa, az a véleménye, hogy bár a higiénia elég nagy csorbát szenved az utóbbi idő­ben, nem az egészségügyi dolgo­zók azok, akik vétenek ellene. Egyszerűen mintha az emberek nem vennék komolyan az egész ségügyi dolgozók figyelmezteté­seit ... Később, amikor befejeződött már a verseny, és a lányok ösz- szegyűltek a kórház egyik ügyele­tes szobájában, újra szóba hozom a tisztaság kérdését, s megkér­dem, miért feledkeztek meg a leg­többen a kézmosásról. — Nem emlékszem, hogy vala­ha is megfeledkeztem volna a kéz­mosásról — mondja valamelyikük. — Ez a művelet szinte már a vé­rünkben van. A saját egészségün­ket is védjük. — De .itt mégis elfeledkeztek róla... — Itt úgy tűnt, hogy elsősorban az elmélet a fontos, és ilyenkor az ember a nagy drukkban meg­feledkezik a beidegzett művele­tekről — egészíti ki egy másik lány majd a többiek is bekapcsolód­nak a beszélgetésbe, és általános az a vélemény, hogy a gyakorlat­ban nem szentelünk elég figyel­met a higiénia kérdésének, de ők ez alól mindenképpen kivételek, hiszen saját egészségüket védik azzal, hogy minden egyes művelet után megmossák a kezüket. És amíg így együtt a kézmosás­ról, a tisztaság legalapvetőbb kér­déseiről beszélgetünk, a verseny után veszem csak észre, hogy mennyire elfáradtak, kimerültek ezek a lányok. Az egyik a fejfájá­sát próbálja gyógyszerrel ényhí teni, a másik az utazás fáradal­maira és a verseny izgalmaira pa­naszkodik. Nem volt könnyű, ösz- szegezik az eseményeket. Beszél­getnek. Előbb csak a versenyről, majd az érsekújvári kórházról, végül pedig a szakmáról, a hi­vatásról esik a legtöbb szó, amely­nek alapelve a helytállás a nap 24 órájában, ott lenni a beteg mel­lett mindig, amikor annak segít­ségre van szüksége. Nem osztály­társak, még csak nem is egy is­kolában tanultak, de nekem az a benyomásom, mintha érettségi ta­lálkozón volnék, olyan közvetle­nek egymáshoz. Már csak ezért is megérte megrendezni ezt a ver­senyt. Németh István A szerző felvételei Segítenek az aratásban A királyi (Kráf) Közös Munka Efsz a rimaszombati (Rim. Sobota) járás legjobbjai közé tartozik. A 2580 hektáron gazdálkodó szövet­kezetben az elnöki posztot Babik János tölti be, aki egyben energe­tikus vízgazdász és földalapvédel­mi megbízott is egy személyben. Jánossal a 42 tagú alapszervezet nyári terveiről beszélgettem. — A SZISZ járási bizottságán azt mondták, ritka az olyan szö­vetkezet, ahol a fiatalok annyira együttműködnek a vezetőséggel, mint itt nálatok. — Készségesen segítünk a ka­szálásban, aratásban, szalmabe- gyűjtésben, de ha kell, a szőlö- szüreteléskor, cukorrépabetakirí táskor és dohánytöréskor is részt vállalunk a munkából. A szövetke­zei vezetősége viszont báriuiKor rendelkezésünkre bocsátja az ü- léstermet, -a kis kultúrhelyisegét. nagyobb rendezvények alkalmával a szövetkezet éttermét is megkap­juk, ha meg kirándulást szerve­zünk, az autóbusszal nincs gon­dunk. Mi is látjuk, érezzük, hogy itt egyes munkákat nem lehet ha­logatni, akkor kell segíteni, ami­kor szükséges, amikor a termés beérett, és az időjárás is megen­gedi. — A zöldaratás már részben be­fejeződött, küszöbön a gabona be­takarítása, és a dohány is hama­rosan megérik. Gondolom, idén is bekapcsolódtok ezekbe a nyári i- dénymunkákba. — Ez már megtörtént, hiszen a szénabegyűjtésben máris sokat Se­gítettünk. Négy hektár legelő kar­bantartását és kaszálását vállaltuk, és tíz tonna beadásra köteleztük magunkat. Kalászosokból rekord- termés mutatkozik. Felkészülve várjuk az aratást mind a kombáj­nok személyzete, mind a gépja­vító műhely nyolctagú ifjúsági bri­gádja, melyet Túrié Dusán vezet. Tavaly az „Egy szem se vesszen kárba“ versenyben elért eredmé­nyeinkért elismerő oklevelet kap­tunk a SZISZ kerületi bizottságá­* * •* «V tói, és hasonló elismerésben ré­szesültünk a mezők és legelők vé­delmében kifejtett tevékenységün­kért. Ezenkívül a járás jelentős dohánytermesztői közé tartozunk, a Virgina fajtát termesztjük 70 hektáron. Itt a részlegvezetők, Fű­kő Zoltán és Turis Milan is SZISZ- -tagok. Mivel a megművelő és be­gyűjtőgépsorunkat csak harminc hektárra méretezték, jól jön a két­kezi segítség. — Mivel töltitek a szabadidőtö­ket? — Tulajdonképpen kora tavasz­tól késő őszig nincs megállás a szövetkezetben, de azért játékra, szórakozásra, kultúrára így is jut idő. Közös rendezvényeink vannak a többi tömegszervezettel és a szö­vetkezet vezetőségével. Közösen játszunk, versengünk, szórako­zunk. Igazi kikapcsolódás, felol­dódás ez a nagy munka közepette, s a kollektíva erősödik, javulnak az emberi kapcsolatok, ami az e- redményeken is megmutatkozik. Olyan rendezvények, mint a szö­vetkezet elnökének vándorserie- géért folyó asztalitenisz-verseny, a hagyományos, május 9-i szövet­kezeti sportnap, vagy a közös ki­rándulások, vetélkedők stb. vonz­zák az embereket.-polg­Fatima a divat városában Évente egyre többen keresik fel a divat városát, Trencínt, hogy megtekintsék a „Trencíni napok“ elnevezésű rendezvényt, konfek­ció- és cipőiparunk legújabb, leg­divatosabb termékeinek sereg­szemléjét. A tavalyi kiállítást 120 ezren tekintették meg, 1981-ben viszont a látogatók száma lénye­gesen kevesebb, 56 ezer volt. A rendezvény fénypontja az Arany Fatima díj kiosztása. E ran­gos díjat azoknak a termékeknek előlegezik, amelyeknek kifogás­talan a minősége és legkésőbb egy éven belül az üzletekben is megjelennek, legaláb a meghatá­rozott minimális mennyiségben. Tavaly, a 20. trencíni kiállításon mintegy 1000 termékkel neveztek be a gyártók, s a bíráló bizottság 100 terméknek ítélte oda az Arany Fatimát. Nem volt könnyű dolga, hiszen nemcsak a termékek minő­ségét kellett figyelembe vennie, hanem a tervezett gyártási meny- nyiséget is, vagyis a gyártó cég kapacitását. 1984-re szinte valamennyi díja­zott termék megjelent az áruhá­zakban, értékük csaknem 160 mil­lió korona volt, viszont ismét akadtak olyan gyártók, amelyek a követelményeknek nem tettek ele­get. Például a vratislavicei Bytex vállalat a Babit buklészőnyegből csak 120 négyzetmétert gyártott, a prostéjovi ruhagyár sem teljesí­tette feladatát, a díjazott Martin férfiöltöny egyáltalán nem került a boltokba; a Hradec Králové-i Drutka ipari szövetkezet a női Frona ruhából csak saját üzletébe szállított, minimális mennyiségben és a brnói Kras is az adós válla­latok közé tartozik. A díjnyertes férfinadrágot a piacon eltérő tí­pusú nadrágokkal helyettesítette a gyártó. Természetesen a szavu­kat megszegő gyártók termékeitől az előlegezett díjat visszavonták. Idén augusztus 10—18-án már másodszor rendezik meg Trenőín- ben a kiállítással egybekötött nagyszabású vásárt, melyen az ér­deklődők a tavalyihoz képest jó­val nagyobb, több mint négyezer négyzetméternyi eladási területen válogathatnak a harminc vállalat termékei közül. Koller Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents