Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-17 / 29. szám

az ötlettől A £ ___t / MEGVALÓSÍTÁSIG A ROVATOT VEZETI POLGÁRI LÁSZLÓ MÉRNÖK A találmányok oltalmazási formái A tőkés országokban a találmányok leg­gyakoribb oltalmazási formája a szabada­lom. A szabadalom (patent) olyan jogokat biztosít tulajdonosának, amelyek értelmé­ben 15—20 évig szabadon dönthet annak hasznosításáról. A szovjet szocialista tör­vényjavaslat egy olyan új oltalmi formát alkotott, amely megfelel a szocialista tár­sadalmi rend gazdasági viszonyainak. Ez a szerzői tanúsítvány, amely szavatolja a ta lálmány szerzőjének szerzői jogait, az ál­lamnak pedig azt a jogát, hogy a találmány tárgyát hasznosíthassa. Az állam köteles­sége gondoskodni e találmányokról, a szer­zőnek viszont joga van az értékesítési díj­ra. A szerzői tanúsítványt a Szovjetunión kívül több szocialista országban is bevezet­ték, de mindamellett megmaradt a szaba­dalom is, főleg a kapitalista országokkal szembeni gazdasági é kereskedelmi kapcso­latok miatt. 1. A szerzői tanúsítvánnyal kapcsolatos jogszabályok A szerzői tanúsítvány odaítélésével a szerzőnek (társszerzőnek, esetleg örökös­nek) újabb jogai keletkeznek, a már meg­lévők pedig megszilárdulnak. A szerzői ta­núsítvány jogszabályait a 46. paragrafus első és második bekezdése foglalja össze: a szerzői tanúsítvánnyal a bejelentés tárgya a találmány szintjére kerül, megszilárdul a szerzői és elsőbbségi jog és a szerző jog­viszonya az állammal szemben. A szerzőnek joga van az értékesítési díjra, joga van részt venni a találmány tárgyának megalko­tásánál, kipróbálásánál, bevezetésénél, és megilletik más, a törvényjavaslatban meg­fogalmazott jogok. A szerzői tanúsítvány odaítélése az állam jogait és kötelességeit is érinti. A 6. paragrafus értelmében azok a találmányok, amelyek szerzői tanúsítványt kaptak, a nemzeti vagyon részét képezik. Az államnak joga van a találmány haszno­sítására, de ez egyben kötelessége is. A nemzett vagyon e részének hasznosítására A hulladékhő hasznosítása Flander Zoltán vegyészmérnök élet­eleme az újítás. A huszonnyolc éves fia­talember Hosszüszóról (Dlhá Vés) ingázik naponta munkahelyére, a Gömörhorkai (Ge- merská Hörka) Cellulóz- és Papírgyárba. Évente átlagban 3—4 újítási javaslattal je­lentkezik, s a legjobb fiatal újítók egyike. A gyárban beadott újításain kívül három tanulmányi bejelentés társszerzője, ezek minden szocialista szervezet egyenlő jogot formálhat. A szerzők (társszerzők) egyéni (szubjek­tív) jogai: a) szerzői jog — már több ízben emlí­tettük, b) elsőbbségi jog — már szintén bőveb­ben írtunk róla, cl részvételi jog — erről is írtunk, em­lékeztetőül talán annyit, hogy a vállalat (szocialista szervezet) köteles a szerzőnek segítséget nyújtani a bejelentés kidolgo­zásában, d) az értékesítési díjra való jog — ez a találmány értékesítéséért, hasznosításáért jár a szerzőnek (társszerzőnek). A díjazás mértéke a társadalmi haszon nagyságától függ, nem pedig az értékesítő vállalat hasz­nától. A szerzőnek joga van az értékesítési díjra minden értékesítő szervezettől. E díj nagyságát az értékesítés első öt évében el­ért évi legmagasabb társadalmi haszonból kell kiszámítani, amit az értékesítő szerve­zet határoz meg. A díj kifizetésére minden értékesítő szocialista szervezet kötelezve van. Értékesítésnek kell tekinteni: a talál­mány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítását, hasz­nálatát és forgalomba hozatalát (hasznosí­tását), valamint a termelésben, üzemeltetés­ben a találmány tárgya szerinti folyamato­kat. A szerzői tanúsítványból eredő jogok el­térően a szabadalomtól, időben nincsenek korlátozva; ez a szerzői tanúsítvány nagy előnye a szabadalommal szemben. Tehát ha a szocialista vállalat tizenöt év után értékesíti a találmány tárgyát, a szerzőnek ebben az esetben, is joga van a találmányi díjra. A szerzői tanúsítvány másik előnye, hogy kevésbé pénzigényes. Tudni kell, hogy szabadalon esetében mind bejelentési, mind fenntartási illetéket kell fizetni, a szerzői tanúsítványnál viszont nem. Mint már em­lítettük, a szerzői tanúsítvánnyal oltalma­zott találmányok a nemzeti vagyon részét képezik. Mint minden nemzeti vagyon, ez is valamely szocialista szervezet hatáskörébe és nyilvántartásába tartozik. A törvényja­vaslat ezt a hatáskört és nyilvántartást is meghatározza. 2. A szabadalom jogszabályai A szabadalommal való oltalmazás a szer­zőnek egyedi jogokat formál. A szabada­lomra vonatkozó jogszabályokat a törvény- javaslat 52—57. paragrafusa tartalmazza. Ezek szerint a szabadalommal a bejelentés tárgya találmánnyá válik, megszilárdul a most vannak elbírálás alatt. A bejelentések egy ValaSské Meziríéí-i kutatócsoport mun­kájából származnak, és Flander Zoltán fő­leg gyakorlati kipróbálásukban vett részt. A gömörhorkai gyárban kísérletképpen már alkalmazzák újítási javaslatát, amely­nek lényege a hűtővíz gazdaságos felhasz­nálása. Eddig ez a viz a szennyvízzel együtt távozott. Flander Zoltán javaslata alapján az ún. Rossenblad hűtők 40—50 fokos vizét egy tartályban fogják fel, s innen elvezetik oda, ahol erre szükség van. elsősorban a fehérítő hollenderekbe, ahol eddig előmelegített vizet használtak. Na ponta mintegy 400 köbméter vizet takarít­hatnak így meg, nem beszélve a tömérdek hőenergiáról. Előzetes számítások szerint évente ez 10 TJ hőenergia, az újítás társa­dalmi haszna pedig vagy félmillió korona. A növekvő energiaárak mellett a vállalat nem habozott, és azonnal intézkedett a ja­vaslat gyakorlati kivitelezéséről, s ebben a szerző is aktív részt vállalt. Módosított ültetőgép Turis Duian.a királyi (Král) Közös Munka Efsz gépjavitóműhelyének eszterga lyosa. Egy nyolctagú ifjúsági munkacsoport vezetője. Fuglalkoztatják munkahelyének problémái, csoportjával bekapcsolódott az ifjúsági újítómozgalomba. O kezdeményez­te és a kollektíva nevében nyújtotta be a szövetkezetnek az alábbi javaslatot. A királyi szövetkezet 70 hektáron ter­meszt dohányt. A palánták kiültetéséhez nemrég egy SKN-6A típusú palántázógépet vásároltak Bulgáriából, de csakhamar kide­rült, hogy speciális vontatóeszköz híján a helyi viszonyok között az ültetőgép haszna­vehetetlen. Turis Duáan és társai összedug­ták a fejüket, és megszületett a megoldás: a szerzői és az előbbségl jog. A szabadalom tulajdonosa szabadon rendelkezik: a) az értékesítéssel, jogosult a szabada­lom átruházására más egyénre vagy szer­vezetre; b) a szabadalmat külföldi egyénnek is eladhatja vagy jogait1 átruházhatja. A tulajdonosnak (társtulajdonosoknak) továbbá a következő szubjektív jogai van­nak: — elsőbbségi jog — az a joga, hogy a találmány csak az ő beleegyezésével értékesíthető. Ez abszo­lút jog és a Polgári Törvénykönyv is sza­bályozza. Az értékesítéshez adott beleegye­zés azonban csak az erre jogosult szemé­lyekre vonatkozik. A törvényjavaslat 54. paragrafusa értel­mében tehát a szabadalom tulajdonosa be­leegyezését adhatja az értékesítésbe, még­pedig szocialista szervezetnek, esetleg kül­földi ügyfélnek. Ki van zárva azonban az a lehetőség, hogy csehszlovák állampolgár vásároljon licencet — ezzel is fékezve van a találmányokkal való üzérkedés. Külföldi állampolgárnak is csak abban az esetben adhatja el a szabadalmat, ha biztosítva van a mi törvényjavaslatunk szerinti értékesí­tési eljárás. A külföldi partner lehet fizi­kai vagy jogi személy. A szabadalom tulajdonosa átruházhatja a szabadalmat, mégpedig valamely szocialista szervezetre vagy külföldi ügyfélre. A törvényjavaslat lehetővé teszi a sza­badalmi kérvény megváltoztatását, és a szerzői tanúsítvány utólagos kérelmezését. A Hivatal a szabadalom érvénybe lépésétől számított hetedik évig a szabadalmat prob­lémamentesen szerzői tanúsítványra változ­tatja. Bizonyos esetekben a szabadalom jogsza-' bályait szükséges hivatali úton, vagyis ál­lam) beavatkozással megváltoztatni. Ez fő­leg akkor következik be, ha a tulajdonos vagy egyáltalán, vagy csak részben hasz­nosította találmányát, avagy közötte és az érdeklődő vállalatok között nem jött létre megegyezés. Ekkor lép elő a kényszerenge­dély, amely a tulajdonos jogait lényegében megtépázza. Ez az intézkedés teljés össz­hangban van a párizsi uniós egyezménnyel és a stockholmi megállapodással, amelynek értelmében a kényszerengedély akkor ke­letkezik, ha a tulajdonos egyáltalán vagy csak részben hasznosítja találmányát. Bizo­nyos szabály azonban itt is van, mégpedig az, hogy kényszerengedély nem keletkez­het a szabadalom odaítélését követő első három évben, csak később. A gyakorlatban a kényszerengedély olyan dolgokra vonat­kozik, amelyeket a tulajdonos nem akar szocialista szervezet által hasznosítani, jól­lehet azoknak nagy jelentőségük van az államra nézve. A szerzői tanúsítványtól eltérően a sza­badalmi jogszabályok (jogok) a bejelentés­től számított tizenöt év után elvesztik ér­vényüket (53. paragrafus). A személyhez fűződő jogok — mint pl. a szerzői jog — természetesen ezután is megmaradnak. Ti­zenöt év elteltével a szabadalom megszű­nik, illetve az ebből származó jogok, amit a hivatali jegyzékben is feltűntetnek. (Folytatjuk) az Ultetőgép két vezetőkerekét mintegy 12 centiméterrel megemelték, így az egész be­rendezés vízszintes helyzetbe került, és könnyen függeszthető a Zetor 8011-es trak­torra. A berendezésen még egy további konstrukciós változást is eszközöltek, de a négy sort befogó gép, sajnos, még így sem ültette kifogástalanul a palántákat, mivel az árkolók után futó két-két takarókerék nem a megfelelő pontban nyomódott a ta­lajra. A takarókerékpárok tengelyének elto­lásával és újbóli felfüggesztésével a mű­hely kollektívája ezt a problémát is meg­oldotta. Az átalakított berendezés helytállt a gyakorlatban, és ezentúl nemcsak a dn- hányültetők veszik majd hasznát, hanem a kertészet dolgozói is. Az újítás visszhangra talált a környező dohánytermesztő szövet­kezetekben is. Barátság [Folytatás az 1. oldalról) Ezután a szemközti, önerőből épült csalá­di házba látogattak, ahol arról érdeklődtek, hogyan, mennyiért lehet ilyen emeletes családi házat felépíteni. Kora délután érkeztünk a dióspatonyl műve­lődési ház elé, ahol a helyi Iskola tanulóinak énekkara Burszki Erzsébet karnagy vezényleté­vel előadott magyar és szlovák dalokkal üdvö­zölte a vendégeket. Itt megtekintették a hatal­mas művelődési házat; színház- és mozitermét, könyvtárát és az iíjúsági klubot. Lelkes Vince, a helyi nemzeti bizottság elnöke röviden be­mutatta a falut. — Községünknek 220 lakója van, s többsé­gük a helyi szövetkezetben dolgozik. Öröm­mel elmondhatjuk, hogy az 520 családi ház nagy része újonnan épült, akárcsak azt Is, hogy szép, tizennégy tantermes Iskolánk, művelődési házunk és széles üzlethálózatunk van. A szövetkezet elnöke is szót kért: — Szövetkezetünk 2200 hektár területen gaz­dálkodik. A 380 dolgozó évente 60 millió ko­rona értékű termékeket hoz létre. — S hadd dicsekedjek: a szövetkezeti tagok negyven százaléka fiatal, harminc éven aluli, s egyébként Is, gazdaságunkban az átlagélet­kor 38 év. Mi vagyunk az ország egyik legna­gyobb dinnyetermesztője. Évente 130—150 va­gon dinnyét szállítunk a piacra. Nem lett volna teljes a faluről nyújtott kép, ha kimarad a helyi SZISZ-szervezet. Gélffy Ad­rienn, az elnök elmondta, hogy negyventagú szervezetük tartalmas, szép munkát végez e- gész évben. Majd kötetlen, meleg hangú be­szélgetés következett, amelynek során Ha Quang Du beszélt a látogatás során szerzett benyo­másaikról és Vietnamról. Többek között eze­ket mondotta: — Örömmel tapasztaltuk, hogy a szocialista Csehszlovákia az utóbbi négy évtized során mi­lyen kimagasló eredményeket ért el. De hadd hangsúlyozzam, hogy'ezeket az eredményeket elsősorban annak köszönheti, hogy az ország békében él. Sajnos, ml, vietnamiak nem mond­hatjuk el ugyanezt, hiszen népünk az utóbbi négy évtized során ktsebb-nagyobb megszakítá­sokkal állandóan országa védelmének érdeké­ben harcol. Vannak vietnami anyák, akik fér­jüket, fiukat, unakájukat, ükunokájukat kísér­ték a frontra. A férfiak a békés építő munka helyett már évtizedek óta harcolnak. Szeret­nék köszönetét mondani Csehszlovákia népé­nek azért a segítségéért, amelyet hazánknak nyújtott elsősorban a fiatal szakemberek kép­zésében. A vietnami küldöttség egyik tagja katonaru­hát viselt. A nagyon alacsony termetű, zömök főhadnagy, Do Mtnh Sang egyenesen a kínat- -vietnaml határról érkezett hazánkba. — Nem vagyok a szavak embere, de ha az lennék is, akkor is csak elérzékenyülve tudnék szölní. Nagyon jól érzem Itt magam. Nagyon, hiszen otthon a fronton és az egész ország­ban ml Is erre vágyunk: békére, nyugalomra, megértésre, hogy dolgozhassunk, építhessük Vietnamot. De sajnos, ehelyett nálunk a fegy­verek ropognak, s naponta halnak meg kato­nák. Higgyék el nekem, én és mi valamennyien valóban tudjuk, mit jelent az a szó, háború és mit jelent az, hogy béke. Éppen ezért áhtt- juk a békét mi, vietnamiak, és kívánjuk a vi­lág valamennyi országának, hogy végre-valahá- ra érjen már véget minden háborús szenvedés. őszinte, Igaz, meghitt szavak voltak ezek. A fesztivál csehszlovák résztvevői lélegzet- -visszafojtva hallgatták a főhadnagyot, akár­csak a többi vietnami fiatal felszólalását, de sajnos, egyikből sem maradt ki a háborús bor­zalmak ecsetelése. Dtőspatony után a járás más részeibe láto­gató küldöttségek az alistáll (Hroboiiovo) sport­egyesület hatalmas klubtermében találkoztak. Ekkor már harmadik napja voltak együtt a viet­nami és csehszlovák fiatalok. A vendégek so­raiban volt nagyon sok olyan fiú és lány, a- klk már hosszabb ideje hazánkban tanulnak, Így jól beszélnek szlovákul, tehát az eszme­cserének, Ismerkedésnek, barátságok szővődé- sémek nem volt nyelvi akadálya. Mindkét fél beszélt az életről, munkájáról, mindennapjai­ról. Papírra írták egymás népdalait, s tanulták közösen énekelni. Itt, ezen az összejövetelen találkoztam a tizenhét éves thai nemzetiségű Ka Thi Xuonggál, aki Vietnam északi részéből, Bam Sang faluból érkezett Csehszlováklába. Na. gyón szép, saját maga készítette ruhát viselt. Mint megtudtuk tőle, ez népi viselet náluk. min. dennap tlyenbep járnak. A kendőt egy hétig hí- mezte-varrta, s a ruháján is sokat dolgozott. Xuong harminchárom éves édesanyjával, 41 éves édesapjával és hat testvérével kis falu­ban él; szülei és 6 a helyi gazdaságban, a földeken dolgoznak. Elmondta, náluk mindenki mindenféle mezőgazdasági munkába bekapcso­lódik, az tdénynek megfelelően állatokat te­nyésztenek, zöldségféléket, rizst és egyéb ga­bonát termesztenek. Reggeltől estig a földeken dolgoznak. S esténként, amikor összegyűlik a kis falu lakossága, szórakoznak, énekelgetnek, táncolnak. Úgy, mint ahogyan most a színpa­don teszik vietnami honfitársat. Igen, ugyanis a küldöttség soraiban van egy népi együttes is. és ízelítőt adnak Vietnam népzenéjéből. De tartalmas, színvonalas műsorral mutatkoz­tak be a dunaszerdalielyt járás fiataljai ts. Fel­lépett a hodosi (Vydrany) Aranykalász együt­tes, a nyárasdl (Topofníky) clterazenekar és a dunaszerdahelyi Pántlika együttes. Műsoru­kat nagy-nagy tetszés és taps kísérte. A talál­kozó befejeztével természetesen nem búcsúz­hattak volna egymástól a vietnami és cseh­szlovák fiatalok mással, mint azzal: remélhető­leg minél előbb újra találkozunk! Fotó: a szerző

Next

/
Thumbnails
Contents