Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-17 / 29. szám

Magyarics Vince (a kép jobb oldalán), az SZLKP járási bizottságának vezető titkára is fogadta a vietnami fiatalokat. * ' , ' Antikor ott jártam, az időjárás in­kább őszre emlékeztetett, de a sár­guló gabonatáblák csalhatatlanul je­lezték, hogy a napokban a komáromi (Komárno) járásban is megkezdődik az aratás. Ezért felkerestem N é- meth Istvánt |a képen), a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség járási bizott­ságának alelnökét. hogy megérdek- iődjem. milyen segítséget nyújt az ifjúság az egyik legfontosabb mező­gazdasági munkában. — Tavaly egy kicsit elaludtunk a szervezéssel, s ennek az lett a kö­vetkezménye, '.hogy kevesebb SZISZ- alapszerv^Zet és fiatal kapcsolódott be. az aralásba, mint! egy évvel ko­rábban. Levontuk a következtetést, és most lelkiismeretesebben szervezzük az aratási versenyt, bár mi. úgy tekin­tünk rá mint az Egy szám’se vesszen kárba hosszú lejáratú verseny egyik részére. A szervező munka fő része tehát az év elejére esik, de ennek ellenére a napokban is összehívtuk az alapszervezeti elnökök munkaérte­kezletét, hogy ismertessük velük a feltételeket és a teendőket. Minde­nekelőtt arra törekszünk, hogy az ifjúsági szövetség aratási versenye ne csak a SZISZ tagok dolga legyen, ha­nem minél több fiatal kapcsolódjék be. ■ Mii (esztek még a nagyobb rész­vétel érdekében? — Mindenekelőtt bevezetjük a disz­pécserszolgálatot. Ogy, ahogy-a Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatósá­gon kétnaponként összegezik a hely­zetet, mi is folyamatosan .figyeljük majd az eredmények alakulását. A múltban ugyanis nem így jártunk el, és a résztvevők tájékozatlanok vol­tak a verseny állásáról. Most majd kétnaponként rugalmasan tájékoztat­juk. őket az Aratási Híradóéban, amely­nek eddig is társszerkesziőV. voltunk, de csak névleg. Most azzal, hégy fel­tűntetjük az eredményeket; ^bizonyá­ra még jobb munkára sarkalljuk a fiatalodat. Ezenkívül Egy szem se vesszen' karija. feliratú kis zászlócs­kákat készítettünk, és a legjobbakat ezzel tüntetjük ki egyenesen a ga­bonaföldeken. Tudom, hogy ez nem nagy dolog, de néha az apró figyel­messég is jólesik, és nagy mozgósí­tó ereje lehet. Az aratás alatt a já­rási bizottság egész apparátusa jó­formán éjjel-nappal talpon lesz. Úgy hiszem, hogy a siker érdekében azt a tíz-tizenkét napot ki lehet bírni. Végül a legjobbakat az Egy szem se vesszen kárba verseny év végi érté kelése után megjutalmazzuk. ■ Az ifjúsági szövetség nyári műn-, kajában fontos szerepe van az építő­táboroknak is. Hogyan szerveztétek meg a tanulóifjúság nyári munkáját? — A nyári építőtáborokat a mun­kára nevelés és általában a nevelés fontos részének tekintjük, s ennek megfelelően jártunk el. Eddig 986 ta n.uló jelentkezett szervezett formában a-z .építőtáborokba. Ezenkívül 64 ta­nuló kapcsolódott be lakhelyén főleg az ,aratásba, továbbá a gyümölcs és zöldség betakarításába. Ez a mint­egy ezer táborozó lényegében ki js meríti a lehetőségeinket. A járás te­rületén a hurbanovői, az aranyosi (Zlatná na Ostrove] és az ímelyi (íme!) szövetkezetben, a Bálványi (Balvany) Állami Gazdaságban, a se- sílesi kutatóintézetben és Patfürdőn serénykednek majd. A többiek a Znoj- mói Állami Gazdaságban, a Deli cso­koládégyárban, a podivlni és ledni- cei Fnuta konzervgyárban dolgoznak, és reméljük, hogy — akárcsak a múltban — Idén sem hoznak ránk szégyent. PALÄGYI LAJOS Első alkalommal került sor hazánkban a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a vietnami Hu Si Minh Kommu­nista Ifjúsági Szövetség barátsági és szolidaritási fesz­tiváljára. A vietnami KISZ-küldöttséget Ha Qnang Du főtitkárhelyettes vezette. A hatnapos rendezvénysorozat alatt a vendégeket fogadta Jaroslav Jenerál, a SZISZ KB elnöke és Jozef Durica, a SZISZ SZKB elnöke. A viet­nami fiatalok egyik legzsúfoltabb, és mint elmondták, számukra egyik legemlékezetesebb napja az volt, ami­kor a dnnaszerdahelyi (Dun. Streda) járásba látogattak. Ezen a szerdai napon a vendégeket elkísérte riporte­rünk, Zolczer János is. A bairáti fesztiválra érkezett vietnami fiatalok küldöttségé- " nek vezetősége először, a járási , székbeíyén tett látogatást, ahol ' fogadta őket Magyarics Vince, ’ az SZLKP Dnnaszerdahelyi Já- . vasi Bizottságának vezető tjtká- ' ra. A szívélyes, meleg hangú baráti találkozón érdeklődéssel ' hallgatták a járás, életéről,:mun­kájáról szőlő beszámolót. Ma­gyarics Vince egyebek között ezeket mondta: >— Örülünk, hogy . a, vietnámi .■1 fiatalok ilyen mag.as szintű küldöttségét láthatjuk vendé- 1 gül. Már csak azért is, mivel járásunkban is nevelüíik a vietnami mezőgazdaság számá­ra szakembereket; S ezek a fiatalok az országnak olyan ré­szén tanulják meg a mezőgaz­dálkodás alapjait, ahol a ter­melés, bátran elmondhatjuk, világszínvonalú. Hiszen járá­sunk annyi élelmiszert termel, amely Csehszlovákia 15 millió lakosságának két hétre elegen­dő lenne. S hogy ne csak az ülésterem­ben elmondott szavak maradja­nak meg a vietnami fiatalok emlékezetében, a vezető titkár látogatásra invitálta a népes küldöttséget a járás egyes fal­vaiba, mezőgazdasági üzemei­be. Csoportokra oszlottak a vendégek — akiket hazánk kü­lönböző járásaiból összesereg- lett negyven fiatal kísért — és ellátogattak Somorjára (Samo­rín)-, Gombára (dflubice), Diós- patonyba I ürecliová Potpii). A Dióspatonyi szövetkezetben először a kertészeti ".részleget ‘ekiníe.ttük. meg. Itt Tóth Zoltán mérnök, a szövetkezet elnöke veit a vendéglátónk'.' Az üveg­házak és fóliasátrak, megtekin­tése után dinnyekóstolóra ke­rült sor. A vietnami küldöttség vezetője jóízűen fogyasztotta a sárgadinnyét, s . megjegyezte, ilyen ízletesét, édeset még a meleg éghajlatú. Vietnamban sem evett. Ez pedig elismerés volt a javából á 'szövetkezet kertészeinek. Dé néni volt hiány a dicsérő szavakból ak­kor sem, amikor’ a 'küldöttség két fiatal család otthonába lá­togatott él. Először Kun Béláék lakásának az ajtaján kopogtat­tunk. A házigazda' a szövetke­zet villanyszerelője, felesége, Ilona pedig a zöldség üzletben dolgozik. Hat éve házasok, s a szövetkezet által épített tömb ház egyik négyszobás lakásé ban laknak. A vendégek nagy- nagy érdeklődéssel kukkantot tak be minden helyiségbe, és faggatták a háziakat: mennyi a jövedejmük, hogyan élnek, dol­goznak. Megkóstolták a remek házi kolbászt, majd távozóban ajándékkal kedveskedtek: a vietnami földek munkásainak fejéről elmaradhatatlan a szal­makalap, ilyen kalapokat-adtak a háziaknak. (Folytatása a 3 oldalon) BARÁTSÁG Ka Thi Xuung Vietnam északi részéből érkezett hozzánk. a* v Ismét a gaknaföldeken

Next

/
Thumbnails
Contents