Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-10 / 28. szám
9 új ifjúság 6 Békestaféta Sokan talán még emlékeznek rá, hogy két évvel ezelőtt a Koíicei Műszaki Főiskola SZISZ-tagjai és a Moszkvai Acél- és öntvényipari Főiskola komszomolistái július elején békefutást rendeztek Moszkváből Ban- ská Bystricába. A mintegy kétezer kilométer hosszúságú útvonalat a résztvevők sta- fétaszerűen kilenc nap alett tették meg. A- mikor az utolsó szakasz futói a Szlovák Nemzeti Felkelés Emlékház; előtt fogadták a jókívánságokat, valamennyien azt hangoztatták, bDgy még egyszer megpróbálják. Va lóra válik-e ez a fogadkozás? Ezt kérdeztük Anna Kesanovától, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Kelet-szlovákiai KerUleti Bizottságának titkárától: — Nemcsak, hogy valóra válik, hanem még gazdagabb is lesz az elsőnél, mert az előkészületekbe az említett két főiskola hallgatóin kfvül bekapcsolódtak az Ostra- val Bányaipari Főiskola és az NDK-beli Freibergi Bányaipari Akadémia hallgatói is. Lesz ebből kifolyólag valamilyen változás is? — A két évvel ezelőtti tapasztalatok meg. mutatták, hogy a fiúk nagyobb távval Is megbirkóznak. Ezért az idei békefutás nem fejeződik be Banská Bystrlcában. hanem Ostraván keresztül folytatódik egészen Frei- bergbe, amely Karl-Marx-Stadt mellett fekszik. Az eredeti 2000 kilométeres útvonal tehát 3500 kilométerre gyarapodik. A futók ezt a távot július 13—29-lg teszik meg. Merre vezet a békefutás útvonala hazánk területén? — A csehszlovák-szovjet határon, Vyéné Nemeckében valőszínűleg július 19-én fogadjuk a futókat. Innen Koáicén, Rozsnyón (RoZiíava), Breznón, Banská Bystrlcán keresztül vezet a békefutés útvonala, s a felkelés városába július 22-én érkeznek a futók. Innen a további útvonal Olomouc, Ura. dec Králové. Mladá Boleslav, Ceská Lípa, és a csehszlovák-NDK határra, Varnsdorfba július 25-én hajnalban érkeznek. Az említett tények azt bizonyítják, hogy megállás nélküli stafétafutásról van szó... — Akárcsak az első alkalommal, a futók ezúttal Is gyakorlatilag megállás nélkül teszik meg a távot. Rendszerint párosban, s az egész huszonnégy órán át váltják egymást az útvonalon. Tárgyalást folytatunk a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottságával, hogy bocsásson rendelkezésünkre egy különlegesen kiképzett autóbuszt, amelyben a futók kialudhatnék magukat. Első alkalommal jobb híján ülve a- ludtak. Két pihenőnap lesz, július 20-án Ko- Slcében és 23-án Ostravában. Kik vesznek részt a békefutásban, hiszen az elmondottak alapján ez egészen figyelemre méltó sportteljesítmény. — Az egész útvonalon 33 futó váltja egymást. Ebből 18 moszkvai komszomolista, öt. -öt diák származik KoSícéből, Ostravából és Freibergből. A fűtők kiválasztása már megtörtént, mert valóban páratlan képességű emberekre van szükség. Franci és fial Sidó Ferenc, a népszerű Franci év alatt egyszer sem engedtem meg magamnak azt a fényűzést, hogy egy edzést indokolatlanul kihagyjak, vagy késve érkezzem a foglalkozásra. A gyerek rendkívül érzékeny és fogékony mindenre, megfigyeli a dolgokat. Ha látja, hogy aki foglalkozik vele, nem veszi komolyan a dolgot; s ahol csak lehet, igyekszik lazítani, utána fölösleges minden igyekezet, megingott a bizalom. A fiatalokra jobban oda kell figyelni, mint a felnőttekre. A felnőtt rendszerint már tudja, hogy miért dolgozik, és menynyit kell hoznia, hogy a felszínen maradjon. Ha nem így viselkedik, akkor megint fiatalkorban rontották el. Egy kicsit neheztelek is a vezetőségre, hogy ahogy múltak a hetek-hónapok, senki sem vette magának azt a fáradságot, hogy bedugja az orrát az ifiöltözöbe, és megkérdezze: »Na, hogy vagytok, mit csináltok? Nincs valamire szükségetek?* Félreértés ne essék, valóban mindent megkaptam, amit akartam. Ha harminc labdát kértem, harmincat kaptam. Ha szerelés. jármű kellett, megkaptam. Anyagi ellátásban valóban nem volt hiány. Csak egy kis meleg emberi magatartás hiányzott. Sajnos, a dunaszerdahelyi labdarúgás túlságosan A-csapatközpontú. Talán ezért is olyan nagy a csalódás.* Érdekes megállapítás egy embertől, aki józanul fogja fel a dolgokat, aki most is tárgyilagosan méri fel a lehetőségeit: ,fil- lítom, hogy sehol sincs annyi tehetség a gyerekek között, mint a Csallóközben, Sik- abonyban, Harcsán vagy máshol. Csak foglalkozni kell velük. Nekik kell nyújtani a legtöbbet, a legjobbat, mert ebben a korban még formálható, alakítható az ember. Nem tartom azonban szerencsésnek, ha egy fiatal salakpályán tanul fejelni. Fejelni nyitott szemmel kell, ezt mindenki tudja, vagy legalábbis tudata kell, ha jól akar fejelni, ahogy azt az igazi nagyoktól látjuk. De hogyan fejeljen valaki nyitott szemmel, ha közben tele megy salakkal a szeme, és még komolyabb látószervi sérülést is kockáztat. Megtanul behunyt szemmel fejelni, és aztán megette a fene, a labda oda megy, ahová akar. Remélem, hogy javul a kapcsolatunk a járás töbhi egyesületével és a tanítókkal is, hogy kiválaszthassuk a legjobbakat. Nálunk konkrétan még szükség lenne egy B-ificsapatra. A fiatalabb és az idősebb korosztályú ificsapat között van egy űr, legalább egy év. A fiatalabb gyerek már nem szerepelhet a korosztályában, de még nem érett meg a másikra. Nem játszik, aztán kedvéi veszti, és elkallódik. Állításomat jól igazolja a bratislavai Slovan B-tftcsapatá- nak az esete. Legutóbb bajnokságot nyert, és az ősztől velünk játszik a második ligában. Nálunk egyébként egy egészen jó csapat érésének vagyunk tanút. A most következők játéktudásban felülmúlják korábbi társaikat. Vígh, Dánt, Pápay, Varga, Szegi vagy a fiam, Zoli mind-mind olyan tehetségek, hogy ha nem hagy alább a buzgalmuk, hamarosan még sokat hallunk róluk. Ha a legközelebbi idényben nem is, de egy évvel később megpályázhatjuk a bajnoki címet és a feljebbjutást Is." PALAGYI LAJOS A labdarúgó Szlovák Nemzeti Liga befejezése után Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) nagy kiábrándultság lett úrrá. A DAC csapata immár másodszor egymás után egy paraszthajszállal maradt le a bajnoki címről, és a legfelsőbb osztályban való szereplésről. Eredetileg úgy terveztem, utánajárok, hogy miért tartják kudarcnak a második helyet, amelyet máshol tíz körömmel vettek volna, de a legilletékesebbek közül senki sem volt hajlandó nyilatkozni. Valaki viszont azt mondta, hogy írjak a Franciról meg a fiairól. Ha valaki, akkor ő valóban megérdemli, hogy foglalkozzanak vele. A csapat három év alatt három osztállyal került feljebb. Hát tgy jutottam el Sidó Ferenchez, vagyis Francihoz, a DAC II. ligás ifjúsági csapatának edzőjéhez, aki egyfolytában húsz éve edzősködik. Négy éve vezeti a DAC ificsapatát, és ezalatt az e- gyüttes az I. A osztályból a kerületi bajnokságon át bekerült a második ligába, ahol legutóbb, szereplésének első évében a tisztes nyolcadik helyen végzett. Polgári foglalkozására nézve a somo-jai (Samorín) tüzelőanyagraktár vezetője. A munkája mellett a futball a mindene, végtelenül szívesen beszél róla: ,flem olyan hosszú ideje annak, hogy a DAC-ban kezdenek odafigyelni az ifjúság nevelésére. Ennek tulajdonítható a csapat előretörése. Helyes ez a szemléletváltozás, mert örökké nem lehet idegen játékosokból feltölteni a felnőtt csapatot, legjobban járható út a saját nevelés. Csapatunkból idén kiöregedett Csifáry Pista és Dobts Péter, akik fizikai erőben és tudásban is elérték már azt a szintet, hogy az első csapat kerettagjai legyenek. Vagy Halagh Feri, aki egy éve jött az tnterből, s bár alacsony termetű, hallatlan a teherbírása. Lukács Attila a KoSicei Állatorvostudományi Főiskolára jelentkezett, és minden valószínűség szerint elmegy tőlünk. Írtunk a Lokomotíva labdarúgó-szakosztályának, hogy vegyék pártfogásukba. Ha másként nem, szerepeltessék a most alakuló B-csapatban. Vagy itt van a mindössze tizenhat éves Méhes Tibi. Végtelenül tehetséges gyerek. Már Szikora is fente rá a fogát, be akarta tenni az első csapatba. Nem javasoltam, a hirtelen átmenet könnyen törést okozhatott volna a fejlődésében. Ügy vélem, jobb lesz, ha teljesen beérik az ifjúsági csapatban." Szavaiból, ahogy a reá bízott fiúkról beszél, nem nehéz következtetni, hogy féltő, szinte atyai gonddal neveli őket. Mindegyiknek igyekszik kiismerni a lelke legapróbb rezdüléseit is. Nyomon követi, hogyan érvényesülnek az iskolában vagy a munkahelyen. Tudja, hogy Grunza Lajos, a kapus tehetséges, de nem vált javára, hogy bratislavai szakmunkástanuló létére Dunaszerdahelyen jár elméleti órákra. Most végzett, feltétlenül itthon kell alkalmazni, mert e- gvébként elkallódik. Nagyszerű véleménynyel van Certek Luhoáról, aki viszont To- polöanyban járt iskolába, de elintézték, hogy ott edzhetett a II. liga újdonsült bajnokcsapatával. Szóval a szakmai dolgokon kívül odafigyel minden másra is. Elintéz, közbejár, tanácsot nyújt. Ilyen következetes volt egész húszéves edzői pályafutása alatt. Az ő keze alól kerültek ki olyan korábbi híres dunaszerdahelyi labdarúgók, mint Domonkos, Tősér, Bajcsi és mások, a jelenlegi csapatból a gólkirály Tóth László, aki ügyes-bajos dolgaiban még most is kér tőle tanácsot. Hát Ilyen ember neveli a dunaszerdahelyi utánpótlást. Nem csoda, hogy fiai tisztelik, becsülik, és mindenben hallgatnak rá. Ezt a tekintélyt azonban csak egy becsületes és következetes ember vívhatja ki magának. ö, a szavaiból ítélve elvszerű: „Húsz A nevelést, a megfelelő jő szokások és képességek fejlesztését a fiataloknál kell elkezdeni. A szerző felvételei A békefutás gondolata szorosan ösz- szefügg az Emlékidéző hazafias és internacionalista tettek nemzetközi ifjúsági stafétájával. — Valőban szorosan összefügg. A békefutás útvonalát úgy választottuk ki, hogy érintse az emlékezetes helyeket, ahol, a szovjet hadsereg és az I. csehszlovák hadtest közös harca zajlott. így például szovjet földön érinti Bobrujszkot, Ovrucsot, Tar- nopolt, Szlovákiában azokat a helyeket, ahol a Szlovák Nemzeti Felkelés legsúlyosabb csatái folytak. Minden egyes helyen Ifjúsági békenagygyűlést tartanak, és a békefu- tás résztvevői megkoszorúzzák az elesett hősök emlékműveit. Egyébként az egész rendezvényt az 1985. évi csehszlovák sparla- kiád részének Is tekintjük. Í Bekapcsolódnak jelképesen a békefutásba további fiatalok is? — Természetesen, és semmilyen kezdeményezésnek sem szabunk határt. Reméljük, hogy a SZISZ-tagok mindenütt megfelelő fogadtatásban részesítik a békefutás résztvevőit, és maguk Is együtt futnak velők. tovább erősítve a rendezvény eszméjét. (mi) tus F ekete László nagy népszerűségnek ör. vend a komáromi (Komárno) hajógyári szaktanintézet diákotthonában. Már megjelenésével tiszteletet parancsol maga körül. Magas, erős, jó fellépésű fiú. Nem beszélve őszinteségéről, becsületességéről, s közismert fanatikus munkabírásáról. Nehézsúlyban országos bajnokságot nyert Idén az idősebb ifjúsági ökölvívók kategóriájában. A komáromi ÖSPD testnevelési egyesület versenyzője. — Miért pont az ökölvívást választottad? — Véletlenül. Két évvel ezelőtt, régi jó barátom, a ma már válogatott Ferenczl Tibor vitt el egy edzésre, s ottmaradtam. — Eredményeidet nézve, gondolom, döntésedet nem bántad meg. — Nem, természetesen. Mindössze két hőnapig készültem 1982-ben, és szlovákiai bajnokságot nyertem. Rá egy évre harmadik voltam az orftágos versenyen. Idén végre sikerült csehszlovák bajnoki címet szerezni. — Minek tulajdonítod eredményeidet?, Virtusból — A céltudatos munkavégzésnek és edzőmnek, Győrfi Györgynek, aki nem ismer tréfát, keményen, szigorúan megköveteli az alapos munkát az edzések alatt. Embersége, példamutatása sokunkat átsegített már a holtponton. — Társaidról, a csapatról mi a véleményed? — Szerencsés helyzetben vagyunk. Nagyon jó a csapatban a közösségi szellem. A fiúk fáradhatatlanul edzenek, s ez a légkör min. denkit serkent, jobb teljesítményre ösztönöz. Ez pozitívan meg is mutatkozott ered- ményeinkben. — Voltak-e rossz napjaid, amikor úgy érezted, elég? — Igen. Volt olyan Időszak, amikor jobban vonzottak a barátok, a csavargás. Ezek a kihagyások, lazítások keményen megboszszülték magukat. Minden elmulasztott edzés idővel érezteti hatását. A mérkőzéseken ezt néhányszor tapasztaltam. Ilyenkor szüléimre gondoltam, idős szüléimre, akik otthon, Palkoviöovóban élnek, és szurkolnak nekem, legkisebb, ötödik fiuknak. Ogy éreztem, örömet kell szereznem nekik. Annak pedig csak egyetlen módja van, ha én leszek a győztes. Már csak virtusbői is. — Szórakozásra nem sok Időd jut... — Az iskola és az edzések után valőban kevés szabadidőm marad, ezt pedig igyekszem hasznosan eltölteni. Barátaimmal legtöbbször zenét hallgatok vagy megnézünk egy-egy filmet. Végezetül mondj valamit közelebbi céljaidról! — A csehszlovák válogatott tagjaként augusztusban Koreában szerepelek a szocialista országok Barátság tornáján. Szeretném hazámat és a komáromi ökölvívást hírnevéhez méltóan képviselni. — Sok sikert hozzál VÖRÖS LAJOS
