Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-06-19 / 25. szám
Nem bojkott Ä közelmúltban a szocialista országokban, többek között nálunk Járt MARIO VAZGUEZ RANA, a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségének elnöke, a Mexikói Olimpiai Bizottság elnöke. Körutazása során elsősorban az amerikai hatóságok magatartása miatt az o- limpiai mozgalomban beállt helyzetet mérte fel, s tapasztalatairól az alábbi nyilatkozatot adta. — Mit várt a tárgyalásoktól, és milyen eredményekkel jártak a megbeszélések? — Az az Igazság, hogy ezt a körutat már régóta tervezem, csak éppen most, mire létrejött, célja az időközben történtek hatására, már érthetően egészen más érteimet ka, pott. Eredetileg az volt a szándékom, hogy megerősítsem az együttműködést. Eddig nvolcvanhét orsaégban jártam, mindenütt felmértem, hogy mire lehet. szükség, mit tehet az ANOC az adott ország olimpiai bizottságáért. Természetesen mindez ezúttal már legfeljebb csak részletkérdés lehet. Most az olimpiai mozgalom egységének további biztosítása, az olimpiai mozgalom jövője a fontos. — Az olimpiai mozgalom jövőjét illetően, találkozásai alapján, milyen következtetéseket vont le? — Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a számomra is oly szomorú bejelentést tevő országok olimpiai bizottságai továbbra is teljes hívei az olimpiai mozgalomnak. Valamennyi színhelyen részletesen megvitattuk a történéseket. Moszkvában Marat Gramov, a Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottságának elnöke bemutatta nekem mindazokat a dokumentumokat, amelyek tükrözik a Los Angelesben meglévő szovjetellenes hangulatot. Ténykérdés, hogy Los Angelesben számottevő az antikommuntsta, a szocialista országok elleni szervezkedés. A tevékenység mind ez ideig akadálytalan volt, a helyi törvények mődot adnak ilyen megnyilvánulásokra. A Los Angeies-1 olimpiai szervező bizottság nem tehetett, nem is tett ellene' semmit. — Az Olimpiai Charta megköveteli, hogy a különböző olimpiai bizottságok képviselői azonos feltételek mellett versenyezzenek. Megítélése szerint mégsártették-e ezt az alapeivet? — Igen. Nekem, feladatkörömnél fogva — feltételezve, hogy nagyon is érthetően — mégis azért kell harcolnom, hogy a világ legjobb sportolóinak négyévenként sorra kerülő nagy találkozója rendszeresen létrejöjjön. Az események kellő Ismeretében azonban, bizonyos véleményekkel szem. ben, nem tekinthető bojkottnak a szóban- forgó országok távolmaradása. Én úgy fo. galmazok: hogy X okból nem vesznek részt a játékokon. Nagyon pozitívnak értékelem, hogy ennek ellenére az ANOC július 22-én és 23-án zajló Los Angeles-í ülésén viszont valamennyi tagország képviselteti magát Ezt a jövő biztosítékának minősítem. — Milyen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségének a kapcsolata? — Céljaink, szándékaink közösek. Az ANOC fiatal szervezet, még mindig keresi a helyét. Minden vonatkozásban képviselni kívánjuk az egyes olimpiai bizottságok érdekeit. Mondjákf az olimpiai mozgalom egy nagy család, persze ennek hangsúlyozása ebben a pillanatban talán egy kis mosolyt fakaszt. Hiszen a feleség és a férj között, hogy is fogalmazzak, most éppen egy kis belső vita dúl. Hiszek azonban abban, hogy ez nagyon hamar elcsitul, s ahogy ilyenkor lenni szokott, a megbékélést követően a szerelem még erősebb lesz. Nem tudom elképzelni, hogy a családtagok bármikor is eljussanak egészen a válásig. — On, mint az ANOC elnöke, a különböző nemzeti olimpiai bizottságokat képviseli, ugyanakkor azonban nem tagja a NOB. nak. Nem nehezíti-e ez a tény a* érdekképviseletüket? — Ezt a kérdést mindenütt megkapom. A NOB-nak pillanatnyilag, a korábbi érdemek alapján, két mexikói tagja is van. Több nem is lehet, hiszen a szabály, az szabály. Én tisztelem honfitársaim munkáját; és végtére is még csak ötvenegy éves vagyok. Várok a soromra. . — Mexikó rendezi a következő labdarúgó-világbajnokságot. On mint mexikói sport, vezető, hogyan értékeli az előkészületeket? Feltételezem, hogy a bizakodás ma már törvényszerű egy-egy rangos sportese- mény előtt, de én sem tudok mást mondani: meggyőződésem, hogy minden idők legjobban szervezett labdarúgó-világbajnoksága következik: A régi létesítmények ismertek, melléjük hasonló újak épülnek. Mexikó számára nemzeti ügy a labdarúgó VB. Bár más sportesemény megrendezése lenne olyan zavartalan, mint amilyen a labdarúgó-világbajnokság lesz! M ire e sorok napvilágot látnak, egy é más mér kikristályosodik a nemzeti válogatottak labdarúgó Európa-baj. nokságának selejtezőiben. Mj egyelőre csak találgathatjuk, hogy a franciaországi nyolcas döntőből ki kerül ki győztesen, és ki viselheti majd június 27-től öreg kontinensünk legjobbjának járó koronát. Ebből az alkalomból egy kicsit felfrissítjük az EB-k eddigi történetét, és bemutatjuk az egyes csapatokat. A nemzeti válogatottak Eurőpa-bajnoksá- gának története szorosan összefügg az 1950- es évek Yjjcözepén alakult UEFA-éval. Eddig az időpontig a kontinens válogatottjai csak barátságos méíMzéseket játszottak, különösebb tétért csakíp^égyévenként megrendezett világbajnokságon',ijimnyították erejüket. Ám amikor sikerült tető alá hozni a klubcsapatok európai tornáit, rögtön felve. tődött a válogatottak kontinensbajnokságának ötlete is. Csaknem három évtizede, 1955 márciusában ült ö .sze a nem sokkal korábban alakult UEFA közgyűlése, s foglalkozott a kontinens válogatottjainak négyéven. ként, akkor még a Nemzetek Európa Kupája néven szereplő seregszemTffpSyel. Mindenki elismerte, hogy az ötlefTfe. de a klubok saját érdekeiket helyezték előtis be és ellenálltak. Néhány évig elkeseredett viták folytak, végül is 1958-ban megtörtént a döntés: megkezdődött a válogatottak tornája. Az első kiírásra csak 17 ország jelentkezett, és olyan erős válogatottak, mint Anglia, az NSZK, Olaszország, Hollandia, Belgium, Svédország távol maradtak. Mégis a torna, útjára indult, s a negyedszázad a- latt bebizonyította létjogosultságát, életképességét. Miután a kezdeményezők a franciák voltak, az első torna végső szakaszának rendezését ők kapták meg, és több mint negyedszázad után ismét ők láthatják vendégül Európa legjobb nyolc csapatát. A franciaországi városok stadionjaiban a részvevők két csoportban, a következő beosztásban küzdenek (a továbbiakbaa kiütéses a- lapon játszanak): ■«IIMMI lillHW f i iim imtMIXtWII. csoport: Franciaország, Belgium, Dánia, Jugoszlávia. II. csoport: NSZK, Portugália, Spanyolország, Románia. A korábbi selejtező csoportokban olyan válogatottak buktak el, mint Anglia, a világbajnok Olaszország, Szovjetunió, Magyar, ország és Csehszlovákia, amely az eddigi Európa-bajnokságok legeredményesebb részvevője és 1976. évi bajnoka, illetve legutóbbi bronzérmese. Ha a selejtezőkben elért eredményeket is figyelembe vesszük, akkor Csehszlovákia eddig 50 mérkőzést játszott, 28-szor győzött, 12-szer döntetlenül játszott és tízszer szenvedett vereséget. Gőlaránya 100:28. Ezúttal a második csoportban sze. replő románok ütötték el annak a lehető, ségétől, hogy tovább szaporítsa pontjainak a számét, Magyarország egy másik ágon az I. csoportban küzdő dánokkal szemben maradt alul. Ezért kíváncsian várjuk, hogyan állják meg a helyüket, akárcsak a többiek, íme rövid jellemzésük. FRANCIAORSZÁG A hazai pálya előnyét élvező csapat • döntő legnagyobb esélyese. Edzőjük, Michel Hidalgo azonban óva int a túlzott derűlátástól: „Kénytelen voltam játékosaimat felkészíteni az esélyes feladatára, amely szá- inunkra teljesen új, hiszen még sohasem voltunk ebben a helyzetben.“ A francia ed. zőről, aki 1976-tól irányítja a csapatot, és két évig már Kovács István segítőtársa volt, köztudomású, hogy a támadó játék híve: „Ha a futball életben akar maradni, a stadionokba hódítani a nézőket, ezért a „dobogónak“ is tenni kell valamit, s ez nem megy támadó játék nélkül. Ezért az Eurő- pa-bajnokságon is támadni fogunk.“ BELGIUM Az 1980-as EB ezüstérmes csapatból csak hírmondók (Pfaff, Millecamps, Meeuws és Ceulemans) maradtak Guy Thys gárdájában, és az emlékezetes korrupciós botrány miatt kénytelenek voltak lemondani a világbajnokságon is remekül szerepelt Ge- rets játékáról. A belgák az ilyen tornákon mindig kivágják a rezet. Az edző is hasonlóképpen vélekedik: „Ebben a helyzetben semmit sem veszíthetünk.“ A csapat a gyors ellentámadásokra épít, és kiválóan alkalmazza a lestaktikát. dAnia A selejtezők legnagyobb meglepetése. Anglia és Magyarország kiverésével jutott el Franciaországba. Sepp Pionteket, a csa. pat nyugatnémet származású, 44. évében járó szövetségi kapitányát' a Wembleyben aratott diadal (1:0) óta szinte nemzeti hős. ként ünnepük Dániában. Szerződését 1988- ig meghosszabbították, teljes bizalmat élvez, és szabad kezet kapott. Ez manapság sokat jelent. Különben ez a csapat aztán már igazán nem veszíthet semmit. i ' •' ■ 4 Í-. ■- \ JUGOSZLÁVIA Todor Veszelinovics válogatottját többek között Fortuna istenasszony is segítette 8 nyulc közé Jutáshoz, hiszen mindenképpen szerencsésnek kell .mondani, hogy a bolgárok ellen a 89. percben lőtt gól alakította ki a 3:2 arányú győzelmet, mert bizony a döntetlen Walesnek kedvezett volna. Jugoszláviában nem nagy a derűlátás, a szövetségi kapitány lakonikusan ennyit mondott az esélyeikről: „Nem adjuk olcsón a bőrűn, két.“ NSZK A vártnál nehezebben szerezte meg csoportelsőségét a nyugatnémet válogatott, a- mely mér nem a rági, de amikor kell, még mindig hozza a kívánt eredményt. Ma is Európa egyik legjobb csapata, jól szervezett, taktikailag érett, tagjai profi szinten értik a mesterségüket. Michel Hidalgo Is őket tartja az első számi esélyesnek. Jupp Derwall kapitány elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy növelje a csapat amúgy Is magas fokú agresszivitását. Hát erre kíván- cslak vagyunk. mMM, >. PORTUGÁLIA A portugál labdarúgás élén érdekes helv zet uralkodik. Fernando Cabrlta főedző triW- lett Jósé Augusto a szövetségi kapitány és még két pályaedző — a Benfica Llsabon ás az FC Porto mesterei segítik munkájukat. Majd elválik, hogy válik be a kvartett. A portugál csapat egyébként nem tornaegyüttes. feleannyi teljesítményt sem nyújt, mint egy-egy szóiőmérkőzésen, SPANYOLORSZÁG WBfi- T&BUP ’ A kudarccal végződött világbajnoki szereplés után Miguel Munoz, az új szövetségi kapitány alaposan átalakította és megfiatalította az együttest. Az első nagy eredménye az EB-döntőbe jutás, még akkor Is, ha a Málta elleni 12:1 bizony sok szóbeszédre adott és ad még mindig alkalmat. A spanyolok köztudomásúan túlzásba viszik a keménységet —. hogy finoman fejez, zük ki magunkat —, s ez az EB-dőntőben, ahol reméljük, szigorú játékvezetésre számíthatunk, esetleg megbosszulhatja magát. ROMANIA A nyolc szövetségi kapitány közül Mircea Lucescu, a románok szakvezetője a legfiatalabb. mindössze 38 éúes. Az EB-döntőbe jutás azonban eddigi Munkáját dicséri. Hiszen Olaszország. Csehszlovákia és Svédor- szég együttesét megelőzni nem mindennapi teljesítmény. A románok egészségesen agresszív, németül szép, de hatásos futballt játszanak' Meglepetést szerezhetnek. PALÁGYI LAJOS Fent: A franciák erőssége, ex 1983. évi aranyiabdás Micbel Piatini. Lent: Az EB-diintő egyetlen csehszlavák részvevője, Christov játékvezető. / I O |Ö$1®0V LU If Ur ii spit z W4
