Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-17 / 3. szám

A világhírű meisseni porcelán jele a gyár bejáratánál ALKIMISTA UTÓDOK Ai óváros utcája H a elindulunk gépkocsival Drez­dából nyugatra a Labe folyó mentén, néhány kilométert megtéve egy tornyos, várszerű épít­ményt pillantunk meg, amely a folyó bal partja fölé magaslik. Húsz perc utazás után a várost lel- zó tábla szerint már azonosítani tud­ja várat. A város neve Meissen — a fölé emelkedő vár pedig az Albrechts- burg. A ma ötvenezernyi lakost szám­láló város több mint nyolc évszáza­dos múltra tekint vissza. Néhány év­századon keresztül Szászország poli­tikai és kulturális központja, az Al- brechtsburg pedig a szász fejedelmek székhelye volt. A harmincéves hábo­rú folyamán a várost többször erő­sen megrongálták, ezért a fejedelem Drezdába költöztette székhelyét, és a régi központ jelentősége megcsap­pant. A XVIII. század elejétől ismét közismertté vált Meissen neve. Ma a város régi utcáit járva szinte minden házról a régmúlt köszönt ránk. A keskeny, kacskaringós utcák házait mindenütt felújítják, igyekez­nek az eredeti formájukban megtar­tani. Bármerre indulunk is el az óvá­ros megtekintésére, végül mindig a közepén, a Markton kötünk ki. Itt pompázik a városháza, amelynek bo­rozója 1520-től „üzemel“, és itt talá­lunk egy középkori gótikus templo­mot Is. Ha szerencsénk van, akkor meghallgathatjuk a templom tornyának harangjátékát is. Harangjáték persze van máshol is a világon, ez azonban nagyon különleges, szokatlan — csi­lingelő — hangon szól. Nem csoda, hiszen a harangokat nem fémből öntöt­ték, hanem porcelánból vannak. A harminchét porcelán harangot 1929- ben szerelték fel a toronyba, s ez a mű máig is egyedülálló a világon. És már meg is fejtettük a város mai hírnevének a titkát. Meissen — és a porcelán. Aki valamicskét is tud a procelán- ról, annál e két szó fogalommá forrt össze. A XVIII. század legelején élt a vá­rosban egy Johann Friedrich Böttger nevű patikárius. A gyógyirek és ken­ceficék keverése mellett kedvenc fog­lalkozása az alkímia volt. Nagyon ti­tokzatos dolgokat művelhetett, mert 1706-ban a mesterkedése egy évre a közeli Königstein erőd börtönébe jut­tatta. De ez sem szegte kedvét, mert kiszabadulva folytatta a titokzatos mesterséget. Nem eredmény nélkül. Az arany csinálásának fortélyát ugyan nem sikerült felfedeznie, de kidolgo­zott egy olyan eljárást, amellyel a meisseni agyagból utánozhatatlan por­celánt lehetett előállítani. 1710-ben megalapította a porcelángyártás ma­nufaktúráját, amely az első ilyen vál­lalkozás volt Európában. Azóta a két, keresztbe állított szab- lya, a meisseni porcelán jele foga­lommá vált a világon. De vajon hogyan élnek ma az al­kimista Böttger utódai? A porcelán gyártásának hagyomá­nyát ma a VEB Staatliche Porzellan­manufaktur üzem folytatja. Mivel az üzem dolgozói túlnyomó részben fia­talok, ezért az FDJ (Freie Deutsche lugend) ifjúsági szervezethez fordul­tunk a kérdéssel. Karin Dreissig, az FDJ üzemi szerve­zetének titkára szívesen válaszolt kérdéseinkre: — Üzemünk ötszáz dolgozójának nagyobbik része fiatal, s Ifjúsági szer­vezetünk tagjainak a száma valami­vel kétszáz felett van. Ez a részarány kisebb, mint általában az NDK üze­meiben. Ennek azonban sajátos oka van: Meissen régi történelmi város, és kormányzatunk igyekszik ezt a ré­gi jellegét megtartani. Ez így jó, csak­hogy van ennek egy hátránya is. A városban jellegénél fogva, csak ke­vés hely adódik az új lakások épí­tésére. Ezért sok dolgozónk a környe­ző településekről jár be. ök persze műszak után hazamennek, és inkább az ottani szervezetek munkájába kap­csolódnak be. Én jómagam is tizenöt kilométer távolságból utazok minden­nap. — Mit tudna modani az FDJ üzemi szervezetének munkájáról? — Munkánkat lényegében három részre lehet osztani: nevelésre, ter­melésre és szórakozásra. A nevelés­nél elsősorban a politikai oktatásra gondolok. Tagjaink húszas csoportok­ra osztva politikai vitaköröket alkot­nak. Itt előre elkészített tervek sze­rint előadásokat hallgatnak, megvitat­ják az aktuális politikai eseményeket, politikai témájú kvízeket szerveznek, faliújságokat készítenek és a nevelés­nek még sok más formáját alkalmaz­zák. A termelést úgy segítjük elő, hogy figyelemmel kísérjük a tagok munkafegyelmét, a fogyatékosságok megszüntetésére és az üzem legfon­tosabb termelési feladatainak teljesí­tésére ösztönözzük őket, valamint szo­cialista munkaversenyt szervezünk. A szórakozás leginkább körökben fo­lyik, mégpedig a fiatalok érdeklődé­se szerint. Van tánckörünk, kabaré­együttesünk, dolgozik egy kör, ame­lyik clnfigurék öntésével foglalkozik. Az üzemnek saját bennlakásos szak­tanintézete van. Itt egy kerámiai kör tevékenykedik. Ez azért érdekes, mert lényegében összefügg a szakmával. De az üzemben iparszerű termelés folyik, és csak a megadott tárgyakat és for­mákat lehet készíteni. A kerámiai körben viszont ugyanazzal az anyaggal dolgoznak, mint az üzemben, itt azon­ban szabadjára engedhetik fantáziáju­kat. Az elkészített műtárgyak azután sokszor inspirálóan hatnak a terve­zőinkre. így tehát együtt jár a kelle­mes a hasznossal. Lehetőséget nyúj­tunk a sportolásra is, van futball- és röplabdacsapatunk. Van egy saját „sportspecialitásunk“, amelyet úgy hí­vunk: „egy mérföld“. Lényegében fu­tóverseny, de a mérföld csak szimbo­likus elnevezés. A távolságot mindig az adott év száma teszi ki. Tavaly te­hát 1983 méteres távolságon avattunk üzemi bajnokot, idén már egy méter­rel többet kell futni a bajnoki címért. — Az üzem szaktanintézetében ma­ga neveli a szakmunkás-utánpótlást. Vajon a növendékek az iskola elvég­zése után itt maradnak-e, és milye­nek a kereseti lehetőségeik? — Hogy itt maradnak-e? Egyértel­műen azt válaszolhatom, igen. Már csak azért is, mert üzemünkben amy- nyira egyedi a munka, hogy az itt szerzett szakképzettséggel nagyon ne­hezen lehetne bárhol is érvényesülni. Ezt persze a fiataloknak már a pá­lyaválasztásnál tudatosítaniuk kell, de eddig ez nem okozott sok gondot, ta­lán azért is, mert sok fiatal dolgo­zónk olyan osaládból származik, ahol már hagyomány a porcelángyártás. A fizetések? Munkánk a szaktudás mellett bizonyos kézügyességet is igé­nyel. Ezt csak a gyakorlat hozza ma­gával, és mivel a dolgozók bérezése a teljesítmény szerint történik, nyil­vánvaló, hogy a kezdők kevesebbet keresnek. Az Iskolából kikerülve a fiatalok havi fizetése 500—700 márka között mozog, de begyakorlás után eléri az 1200 márkát. Persze itt is a teljesítmény a meghatározó. — Ahol sok a fiatal, ott házassá­gok is köttetnek. Hogyan indul egy fiatal házaspár, például milyenek a kilátásaik lakásügyben? Karín Dreissig, az FDJ üzemi szerve­zetének titkára — Korszerű munkásszállónkon olyan különlegesen kiképzett szobák vannak, amelyek alkalmasak egy csa­lád részére is. Az üzemnek saját böl­csődéje és óvodája van, amely az FDJ-tagok társadalmi munkájának hozzájárulásával épült. Ha tehát Jön a gyermek, van hol elhelyezni. Ami az önálló lakást illeti, az már nehe­zebb dolog — városunk már említett különlegessége miatt. De azért Itt is van lehetőség. Meíssenben részben öreg volta miatt .részben még a há­ború maradványaként sok olyan lakás van, amely pillanatnyilag lakhatat­lan. Ha egy fiatal házaspár igényel ilyen lakást, megkaphatja. Az üzem nyújt kölcsönt a dolgozóknak építő­anyagra, s az FDJ szervezetének tag­jai pedig kötelezettséget vállalnak, hogy segítenek. Korszerűsítjük, fel­újítjuk, lakhatóvá tesszük a lakást. — Végül mondjon néhány szót ön­magáról! — Nem sok, amit elmondhatok. Két évig az üzemben dolgoztam mint ké­miai laboráns. Utána három évig a szaktanintézet internátusában tevé­kenykedtem nevelőnőként. 1982 de­cemberében az FDJ üzemi szervezete titkárrá választott, és most a legkö­zelebbi választásig ezt a munkát vég­zem mint függetlenített politikai dol­gozó. Aztán majd meglátjuk, mi lesz tovább. Ezt a tagság dönti el. Egyéb­ként férjnél vagyok, de amolyan szal­maözvegy. Férjem ugyanis pillanat­nyilag katonai szolgálatát teljesíti. De hát majd csak letelik ez is. — Köszönjük szépen a beszélgetést, és sok sikert kívánunk a további mun­kához, valamint azt Is, hogy mihama­rabb szüksége legyen az üzemi böl­csőde szolgáltatására. Böttger mester utódai tehát tevé­kenykednek és öregbítik a két ke­resztbe tett szablya hírnevét a világ­ban. HORVATH REZSŐ Fotó: Zolczer János Az Albrechtsburg Katowicében az új lengyel szakszervezetek tevékenysé­géről és időszerű feladatai­ról tanácskoztak 13 ágazati szakszervezet vezetői. Az ú] szakszervezeti mozgalom to­vábbi konszolidálását célzó törekvésükben létrehozták az országos szakszervezetek el­nökeinek kollégiumát, ame­lyet fokozatosan kibővítenék több mint 60 szakszervezet vezetőivel is. A lengyel lapok véleménye szerint a kollégium létreho­zása elősegíti a tapasztalat- cserét és a szakszervezeti mozgalom kérdéseivel kap­csolatos társadalmi álláspon­tok kidolgozását. Az újonnan létrehozott kol­lektív szerv megvitatta a szakszervezetek képviseleté­nek kérdését a szejm mellett működő társadalmi-gazdasá­gi reformbizottságban és a társadalmi munkavédelmi ta­nácsban. Kabulban országos konfe­renciát tartottak az afgán fegyveres erők, az igazság­szolgáltatás és az állami közigazgatási szervek vezető képviselői. A tanácskozáson részt vettek a legfelsőbb pártszervek, a forradalmi ta­nács és a kormány képvise­lői, akik az afgán bel- és kül­politika időszerű feladatairól folytattak eszmecserét. Babrak Karmai legfelsőbb vezető beszédében arra fi­gyelmeztetett, hogy az afgán nép rendkívül kiéleződött nemzetközi helyzetben, az imperialista és reakciós erők békeellenes akciói közepet­te valósítja meg az áprilisi forradalom humánus céljait. Éppen ezért szükséges az af­gán hadsereg védelmi képes­ségének a fokozása, a párt, a fegyveres erők és a nép egységének a megszilárdítá­sa. A Béke-világtanács harcba szólította az el nem kötele­zettek mozgalmának tagjait a Reagan-kormány katonai előkészületeinek, főként a- merikal rakéták nyugat-euró­pai telepítésének és a már hadrendbe állított ilyen ra­kétáknak a visszavonásáért — állapítja meg Romes Csandra, a BVT elnöke ÜJ- -Delhiben közzétett nyilatko­zatában. Romes Csandra az Indiai fővárosban megtartott sajtó­értekezleten kiemelte az el nem kötelezettek mozgalmá­nak a jelentőségét. Ezt a mozgalmat elnöke,. Indira Gandhi Indiai kormányfő a történelem legnagyobb béke­mozgalmának nevezte. A chilei rendőrség 1983- ban több mint 60 000 haza­fit vetett börtönbe, s ezek közül sokan életüket vesztet­ték, állapítja meg a Chilei Kommunista Párt, a Szocia­lista Párt és a Forradalmi Baloldali Mozgalom Mana- guában közzétett közös nyi­latkozata. Az említett chi­lei ellenzéki politikai szer­vezetek a reakciós Plnochet- -rendszert politikai vezetők és hazafiak üldözésével és törvénytelen bebörtönzésével vádolják. Az amerikai titkosszolgá­lat, a CIA Ronald Reagan eddigi kormányzata alatt 12—14 nagy „titkos akciót“ hajtott végre évente, melyek célja az volt, hogy megdönt- sék a kiszemelt külföldi kor­mányokat. Az akciók nagy részének megvalósítása Afrikában tör­ténik, ahol a nigériai Sun­day Herald lap szerint több mint 900 CIA-ügynök műkö­dik. Példaként idézhetnénk a zambiai, mozambiki, togói és ghanal törvényes kormá­nyok megdöntésére irányuló sikertelen kísérleteket, vala­mint a titkos csádi, kongói és seychelle-szigeteki akció­kat. Pillanatkép a mai Meissenböl

Next

/
Thumbnails
Contents