Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-06-05 / 23. szám

az ötlettől

, i

ME0¥ALOSMSIG

I ROVATOT VEZETI POLGÁRI LÁSZLÓ MÉRNÖK

A találmányok szerzői minősítése

1. A feltalálók személyhez fűződő jogai

A találmány szerzője (feltaláló] az a személy, aki e találmány létrehozatala során alkotó tevékenységet fejtett ki, aki azt megalkotta. A találmány társszerzője pedig az a személy vagy azok a személyek, akik megalkotásánál az alkotó tevékenységből részt vállaltak. Az alkotó tevékenység tehát elengedhetetlen követelmény mind a szerző, mind a társszerző esetében, ezért ezek csak fizikai személyek (fyzická osoba) lehetnek, nem pedig jogi személyek (szervezetek), amelyeknél ez a feltétel nincs adva. Az alkotó tevékenységnek a tudományos kutatóintézetekben is érvényesülnie kell minden egyes szerzőtárs esetében, hiszen tudjuk, itt többnyire kollektív munka eredménye a találmány. Ha a találmány alapjául felfedezés szolgál, mindenképpen különbséget kell tenni a felfedezés és a találmány szerzője között.

A találmány szerzőjét, illetve társszerzőjét a 84/1972-es törvényjavaslat értelmében a következő személyi jogok illetik meg:

a) szerzői jog

b) oltalmi jog

c) rendelkezési jog

d) részvételi jog.

a) SZERZŐI JOO

A harmadik paragrafus értelmében a találmány megalkotásával a szerzőnek, társszerzőnek szerzői joga keletkezik. A találmány szerzője nemcsak az a személy, aki a megkezdett munkát bevég-' zi, hanem mindenki, aki aktívan, alkotó módon részt vesz a kidolgozásában. A találmány bejelentésénél nem szükséges az alkotó tevékenységet bizonyítani, elég, ha a bejelentés tárgya megfelel a találmány követelményeinek, főleg az újdonságnak és a haladó jellegnek. A bejelentésben a szerző kinyilat- kozza, hogy valóban ő a bejelentés tárgyának szerzője. A törvényjavaslat 3. paragrafusa második bekezdésének értelmében a társszerzők egyenlő részben, arányban részesülnek a jogokból és kötelességekből, ha csak ezt közös írásbeli megegyezés közelebbről nem határozza meg, vagy bírósági végzés ezt meg nem változtatja. A törvényjavaslat a szerzői jogok védelmében egyébként lehetővé teszi, hogy élhessenek is a Polgári Törvénykönyvben biztosított jogokkal az érintettek. A szerzői jog személyhez fűződő jog, amelyet'nem lehet másra átruházni, örökölni, de az örökös a szerző halála után is védheti ezt a jogot. A szerzői jog időtől független és korlátlan. Ez a jog abszolút jog, a- melyet minden más személynek tiszteletben kell tartania. A feltaláló nírósá- gi úton is felléphet azzal szemben, aki e minősítését kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos egyéb jogát megsérti. A jogsértés kétféle lehet:

aktív, amikor a szerzői, társszerzői jogot más személy vagy személyek a- karják elnyerni, vagyis saját személyéhez kapcsolja a bejelentés tárgyát;

passzív, ha valaki kétségbe vonja a szerző személyét, de nem sajátítja ki a találmányt, azt állítja, hogy az igazi szerző más személy.

A szerzőségi vita eldöntésénél meghatározó, hogy a két vitatott bejelentés között van-e különbség. Ha igen, akkor két különböző találmányról van szó. A szerzői jog felhatalmazza a szerzőt a találmány oltalmazására.

b] OLTALMI jOG

Az'oltalmi jog lehetővé teszi a szerzőnek vagy társszerzőnek, hogy a bejelentéssel egy időben annak oltalmazását is kérheti, tehát szerzői utasít- ványt vagy szabadalmat. Ez a jog szintén polgári jog, amely az erre jogosult személy jogait és érdekeit védi. Ha kollektív találmányról van sző, az oltalmat közösen kérik. A találmány oltalmazása nincs időhöz kötve, azonban az

idő múltával veszít jelentőségéből, mert valószínű, hogy hasonló találmányt más is bejelent. A találmány oltalmi joga a szerző örökösére száll. Ha a találmányt az örökös jelenti be, szükséges, hogy a bejelentéshez csatolja a közjegyzőség igazolását, hogy ő a valódi örökös. A találmányi bejelentést szerzői utasítvánnyal való oltalmazás esetében vagy a> szerző (társszerző), vagy annak örököse nyújthatja be. Az oltalmi jog ilyenkor tehát nem ruházható át egy harmadik (idegen) személyre. Más a helyzet akkor, ha a bejelentéssel egyben szabadalmat is kérnek, ilyenkor a jogutód idegen személy is lehet.

Az oltalmi jog egyben azt is jelenti,/ hogy a bejelentőnek joga van a szerzői tanúsítványra, illetve szabadalomra, ha teljesítve vannak a következő feltételek:

— a bejelentést egy igazolt személy tette meg;

— az oltalmazásra benyújtott kérvény és a bejelentés formája is megfelel az előírt alaki és egyéb követelményeknek;

— a bejelentés tárgyára a törvény értelmében szerzői tanúsítványt vagy szabadalmat adhatnak;

— a bejelentés tárgyára már előbb más személy nem kért oltalmi formát.

A bejelentés benyújtásának-ideje fontos az elsőbbségi jog megítéléséhez. Az a személy, aki találmányát szabadalommal akarja oltalmazni, az intézés ideje alatt személyi és szerzői jogait átruházhatja más személyre. *

c) RENDELKEZÉSI JOG ‘

Ide tartozik az utóbb említett jog. A rendelkezési joghoz tartozik még az is, hogy a feltaláló, ha akarja, külföldön is oltalmazhatja találmányát. Ide tartozik az a jog is, hogy az a szerző, aki kezdetben szabadalmat kért, az intézés ideje alatt változtathat kérelmén, és szerzői utasítványt kérhet.

d) RÉSZVÉTELI JOG

A feltalálónak ez a joga a törvény- javaslat 3. paragrafusában van megfogalmazva. Ez nem más, mint a részvételre való jog a találmány kidolgozásában, kipróbálásában és bevezetésében. Főleg arról a segítségről van szó, amelyet a szervezet (vállalat) köteles a feltalálónak nyújtani a bejelentés kidolgozásában, benyújtásában. Ez a segítség jogos, ha szerzői jogosítványt kér, és megtagadható, ha szabadalmat kér a feltaláló. A szocialista vállalat úgy is teljesítheti ezt a kötelességét, hogy a Találmányi Hivatal illetékes osztálya által biztosítja a szerzőnek

nyújtandó segítséget, képviseletet. A segítségnyújtás szintén nem jár abban az esetben, ha a találmány tárgya a népgazdaságnak nem hoz gyakorlati hasznot. A törvényjavaslat (114. paragrafusa) továbbá elrendeli a szocialista vállalatnak, hogy felszólítsa a szerzőt a kidolgozás, kipróbálás és bevezetés folyamatában való részvételre. U- gyanakkor a feltaláló kötelessége ebben részt venni és főleg a nemzetközi oltalom biztosításában segíteni, ha ezt a közérdek megkívánja. A vállalat köteles a feltalálónak szabad időt adni a javaslat teljes érvényesítésére. A törvényjavaslat a munkabér megtérítésére is gondol ilyen esetekben,

2. Elsőbbségi jog

Két egyforma tárgyú bejelentés esetében az a mérvadó, melyik rendelkezik a Találmányi Hivatalhoz benyújtott elsőbbséggel. A később benyújtott bejelentést a Találmányi Hivatal visszautasítja. Megtörténhet az is, hogy két bejelentés csak részben egyforma, ilyen esetekben csak a később benyújtott bejelentés azon részét utasítják vissza, amely az előzővel (korábban benyújtottal) megegyező. Az elsőbbségi jog szintén személyi jellegű, s örökölhető. Ha az elsőbbségi jog olyan találmányra vonatkozik, melyre szabadalmat kérnek, ez a jog is átruházható egy harmadik személyre. A személyi utasítvány vagy szabadalom odaítélésével az elsőbbségi jog is megszilárdul.

Az elsőbbségi jog a Csehszlovákiában érvényes törvényjavaslat szerint három tényezőn múlik:

a) a bejelentés időpontjából származó elsőbbségen — mérvadó a hivatal bejelentési nyomtatványain feltüntetett idő (hónap, nap, óra, perc);

b) a kiállítási elsőbbségen — az elsőbbséget a hivatal attól a naptól számítja, amikor a találmány kiállításra került. Utána három hónapon ■ belül szükséges jelentést tenni a Találmányi Hivatalnál. Természetesen olyan kiállításról lehet szó, amelynek ez a rangja

• megvan, és a Találmányi Hivatal ezt jóváhagyta. A kiállítási elsőbbségre a bejelentésben utalni kell, és a bejelentéshez mellékelni a kiállítás rendezőinek igazolását, hogy a kiállított tárgy azonos a bejelentés tárgyával;

c) a nemzetközi szerződés szerinti elsőbbségen — ide tartozik a Párizsi Uniós Egyezmény negyedik cikkelye, amely az ipari tulajdon megegyezés szerinti elsőbbségéről szól.

(Folytatjuk]

A helyes légzés tanítója

Dr. Pavel K r i v u I k a pszichológus a rimaszombati (Rim. Sobotaj kórház 38 éves dolgozója. A klinikán kevés a műszer, ezért gyakran érzik hiányát egy-egy szükséges műszernek, berendezésnek.

Legutóbb Adám István mérnökkel közö sen egy többcélú, de egy elv alapján mű ködő műszert készített. A biológiai vissza csatoláson alapuló műszer a relaxációs lég zés begyakorlására alkalmas és mint rela xométer is szerepelhet. A lényege az. hogy az emberek többsége rosszul lélegzik, és ez pszichofiziológiai állapotokat, lelki elváltozásokat válthat ki. A műszer egy pici orrcsipesz érzékelő segítségével látható vagy hallható jelet ad a belélegzések, illetve kilégzések szántáról és időtartamáról. Ugyanakkor jelzi az ajánlott helyes légzésritmust (13—15 be-, ill. kilégzést percen

ként), és a páciensnek ehhez kell igazodnia. Ehhez a ritmushoz tartva magukat a műszertől hizlaló jelet is kapnak a „jól van“ felirat révén. A beidegzödött helyes légzésritmus aztán a mindennapi élet kü lönbözö helyzeteiben is természetessé válik.

Ugyanennek a műszernek a másik része a relaxáció begyakorlását teszi lehetővé. Működési elve: a két, ujjra erősített érzékelő reagál az ellenállás változásaira. Tud valevö, hogy az izgatott, lelkileg kiegyen súlyozatlan egyén bőre nedvesebb, kisebb az ellenállása. A megnyugvást, az ellenállásnövekedést tompuló jelként érzékeli a páciens a fülhallgatóban. Az újítás társa dalmi haszna 91 892 korona, de ez csak töredéke annak az erkölcsi haszonnak, amelyet az egészségügynek jelent.

Gyógyítás mágneses térben

Simon János mérnök 1981-ben fejezte be tanulmányait Prágában a Cseh Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Kara híradástechnikai szakán. Itt kezdett el foglalkozni az orvosi elektronikával, és diplomamunkáját is ilyen tárgykörből merítette; egy orvosi műszer kifejlesztése és elkészítése volt a feladata.

A huszonhét éves fiatalember azóta is hű maradt érdeklődési köréhez, s ma mint a füleki Kovosmalt nemzeti vállalat konstruktőre, ésszerűsít, újít a gyárban, de mindamellett orvosi, főleg rehabilitációs műszereket teryez-szer- keszt. Tavaly 8 újítási javaslatnak volt szerzője, illetve társszerzője. Az' orvosi elektronikában egy háromtagú kutató- csoporttal működik együtt. Eddigi te- vékepység’ük gyümölcsözőnek mondható, hiszen a BF (Biofeedback) típusú műszereknek már három tökéletesített változata látott napvilágot, és a gyógyításban is alkalmazzák őket. Ezek a készülékek az agy alfahullámainak biológiai visszacsatolására szolgálnak. Ezek a hullámok a műszer segítségével felerősíthetek, így a páciens 8—10 napi edzés után be tudja gyakorolni a tökéletes testi-lelki nyugalmat;

önálló újítása egy rehabilitációs műszer, amely* a vállalati egészségügyi központban segít a gyógyításban. Ez egy mágneses rehabilitációs műszer (a képen), amelynek mágneses tere orvosilag is bizonyított gyógyított hatású. Eredményesen alkalmazható balesetek után, ízületek, izmok és csontok sérülése esetén, rándulások, zúzódások, csontkopások gyógyítására, de izomlázcsökkentő hatása is van.