Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-06-05 / 23. szám

Beszélgetés PAVEL ŐAFRÁNEKKEL, a SZISZ KB osztályvezetőjével Á KOMSZOMOLISTÁK FELELŐSSÉGE Az SZKP és a Szovjetunió megtett és a jövőben is megtesz mindent, hogy — füg­getlenül a társadalmi rendszertől — az államközi kapcsolatokat a békés egymás mellett élés, a jószomszédság és az egyen­jogúság jellemezze. A Szovjetunió, a szo­cialista közösség országai szüntelenül kez­deményezéseket tesznek a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a béke megszilárdí­tására. ^ Mikor a népek biztonságáról van szó, a külpolitika és a diplomácia sokat tehet. De nem mindent. A nemzetközi küzdőtérén olyan politikai erőkkel is dolgunk van, ame­lyektől idegen a jóakarat, és nem hallgat­nak az értelmes szóra. £s itt pótolhatatlan szerepet tölt be védelmi erőnk visszaretten­tő képessége. Ma ez nemcsak a szovjet nép építömun- kájának, hanem az egész föld békéjének a biztosítéka. Ilyen felelősség nyugszik ma az önök vál Ián is. Meggyőződésem, hogy önök e felelős­ségnek tudatában lesznek. Ennek garanciája a hadseregbeli Komszomol dicsőséggel öve­zett egész története. A párt és a nép emlékezetében őrzi a komszomolísták hősi tetteit a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború frontjain, állam­határaink védelme során. Emlékezetükben őrzik őket, és büszkék rájuk. A szovjet em­berek valamennyi nemzedéke számára a hazafias hűség és a katonai kötelesség­tudat ösztönző példái lesznek. Hadseregünk komszomolja szigorúan őrzi és gyarapítja apáik kiváló hagyományait. Ennek ma je­lentős bizonyítéka az az internacionalista kötelesség, amelyet becsülettel teljesítenek a komszomolista katonák. Hadseregünk ma éppen úgy, mint min­dig, nomcsak a korszerű technika és a jó kiképzés által erős, hanem eszmei felké­szültsége és magas erkölcsi-politikai szel­leme által is. A parancsnokokkal és a po­litikai dolgozókkal együtt az önök küldeté­se biztosítani, hogy minden katona alapo­san megértse azt a felelősségteljes külde­tést, amelyet teljesít. A szovjet hadsereg a hazafiasság isko­lája, egyszersmind az az iskola, amely a gyakorlatban szocialista internacionaliz­musra nevel. Soraiban ma megtalálható az ország összes nemzetisége. Az itt születő katonabarátságok szálai sokakat később egész életükre összekötnek. Ha már szót kaptam, ezt szeretném ki­használni arra, hogy elmondjam vélemé­nyemet a Komszomol munkájáról. A Komszomol már 60 éve Lenin nevét viseli. Amikor a Komszomol VI. kongresz- szusa jóváhagyta ezt a döntést, világosan hangsúlyozta, hogy az ifjúság lenini neve­lését kizárólag akkor lehet eredményesen végezni, ha egyesül a régi gárda körül, mert egyedül ez biztosítja az ifjúság akti­vitásának helyes irányát és valóban bolse­vista megacélosodását. A párt utasítására a Komszomol lelkese­déssel vesz részt az ország számára legfon­tosabb feladatok megoldásában, jelentősen hozzájárult a nagyszabású Bajkál-Amúr vasútvonal és az Urengoj—Pomari—Uzsgo- rod gázvezeték építéséhez, amely rekordidő alatt épült fel, továbbá az orosz föderáció nem feketeföldű övezetének hasznosításá­hoz és Szibéria, a Távol-Kelet és a legtá­volabbi észak gazdagságának kiaknázásához. A megmunkálógép, a kombájn volánja mö­gött vagy a tudományos laboratóriumban a fiúk és a lányok a mindennapi szokásos munka hősiességét tanúsítják, és a Kom- szomol-dicsőség történetében új, jelentős oldalakat írnak. Meggyőződésünk, hogy növekedni és gya­rapodni fog a lenini Komszomol hozzájáru­lása országunk fejlesztéséhez. Sőt, a leg­közelebbi ötéves terv és az elkövetkező év­század kezdetéig szóló tervek kidolgozása során jelentős mértékig számítunk éppen a mai ifjúság mesteri tudására, merész gondolkodására és lelkiismeretes munkájá­ra. Hiszen e feladatok teljesítése során a legnagyobb munkát éppen azok fogják vé­gezni, akik ma komszomolista korúak. önök a szovjet emberek első nemzedé­ke. amely a fejlett szocialista társadalom feltételei között lépett az öntudatos élet­be. Gyakrabban gondolkodjanak el ezen a tényen és főleg azon, hogy ez mire kötelez. Bizonyára önök maguk is képesek levonni a helyes következtetéseket. Az egyikről, a fő következtetésről azon­ban szólnom kell. Lényege, hogy önök szerencsések, amiért olyan társadalomban születtek, és nőttek fel, amely a világtörté­nelem során a társadalmi haladás legma­gasabb szintjét érte el. Ez azonban termé­szetesen nem azt jelenti, hogy most már csak örülniük kell elődeik munkája gyü­mölcsének. Határozottan nem! Nekigyfir- kőzve kell teljes erejükből bekapcsolódniuk abba a nem könnyű, bonyolult munkába, amelyet a párt úgy határoz meg mint a fejlett szocializmus tökéletesítését. KONSZTANTYIN CSERNYENKO beszé­déből, amely a szovjet hadsereg Kom- szomol-titkárainak értekezletén hang­zott el. Legyünk a haladó módszerek úttörői Az Egységes Földműves Szövetkezetek X. országos kongresszusát a koráb­ban nyilvánosságra hozott vitaanyag alapján élénk párbeszéd előzi meg. A szé­les körű vitafórum egyetlen célja: hogyan mozgósítsuk a mezőgazdáság belső tartalékait a termelésben, az irányításban és szervezésben, hogyan érvénye­sítsük a gyakorlatban a legújabb tudományos-műszaki ismereteket és a hala­dó tapasztalatokat. Pavel Safránekkel, a falusi és mezőgazdasági szervezetek osztályvezetőjével arról beszélgettünk a Szocialista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottságán, miképpen kapcsolódik be a szövetség és az ifjúság a kongresz- szus előtti kampányba. • Hogyan értékeli a SZISZ-alapszerveze- tek, az ifjúsági munkacsoportok, a szocia­lista és a komplex-ésszerűsftő brigádok ed­digi munkáját a mezőgazdasági üzemek­ben? — Szükségesnek tartom, hogy a mező­gazdasági üzemekben dolgozó fiatalok ap­rólékosan megismerkedjenek a kongresszusi vitaanyag tartalmával, és kellőképpen be­kapcsolódjanak a most folyó vitába. Jelen- leg * elsősorban a CSKP politikai irányvona­lának ismertetésére, a XVI. pártkongresszus határozatainak magyarázására összpontosít­juk a figyelmünket. A hazafias és interna­cionalista tettek nemzetközi stafétája, az EMLEKIdEZG révén közelebb hozzuk az ifjúsághoz a munkásosztály és a mezőgaz­dasági dolgozók forradalmi hősiességét és dolgos tetteit. A feladatokat az egyes üze­mekben és műhelyekben a termelési fel­adatokkal szoros összefüggésben oldjuk meg. Összekapcsoljuk a szocialista munka­verseny fejlesztésével, amely a hatékony és minőségi termelésre; a maradéktalan terv- teljesítésre. az energiával és a nyersanyag­gal való takarékoskodásra, a magas hoza­mok elérésére és a tudomány, illetve a ku­tatás eredményeinek gyakorlati alkalmazá­séra irányul. Az ifjúsági munkacsoportoktól elvárjuk, hogy e törekvés élére állnak, és merész tettekkel köszöntik a földműves­szövetkezetek X. kongresszusát, illetve a szocialista mezőgazdasági termelés 35. év­fordulóját. 0 Az ifjúsági munkacsoportok mindig is az újra törekedtek. Milyen bázisa van ennek napjainkban a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok körében? — Az ifjúsági munkacsoportok verseny­mozgalma a mezőgazdaságban a hetvenes évek elején bontakozott ki. Első kezdemé­nyezői az ekecsi fOkoő) szövetkezet fiatal fejői, a Brnntáli Állami Gazdaság kombáj nosai, a prerovi járásbeli partutovicei szö­vetkezet ifjú gépjavítói és más munkacso­portok voltak. Ma az országban több mint 300 ifjúsági munkacsoport dolgozik a me­zőgazdaságban és az élelmezésben. Közülük említeném a Banská Bystrica-i sörgyárban dolgozó kollektívát, amely Anna Cermáková vezetésével 13 újítási javaslatot nyújtott be 26 ezer korona értékben. A termelési feladatok teljesítésének elősegítésére a bri­gád tagjai 1200 órát dolgoztak le soron kívül, aminek értéke 241 ezer korona. Pél­dásan dolgozik Pavol Kurüík 11 tagú mun­kacsoportja a losonci (Luöenec) gépállomá­son, amely szénaforgató gépeket készít. Ta­valy a csoport 30 ezer korona értékű fel­ajánlást tett. Tartalékaink vannak még az állattenyésztésben, ahol a szocialista mun­kaverseny csak nehezen kap lábra, és a többi ágazatokhoz képest elenyésző az ifjú­sági munkacsoportok száma. Az okot abban látjuk, hogy számunkra kedvezőtlen az ál­lattenyésztésben dolgozók korösszetétele, kevés itt a fiatal, és ők is szétszórtan dol­goznak. 0 Most, a kongresszus előtt mire irá­nyul az ifjúsági munkacsoportok törekvé­se? — A növénytermesztésben a hektárhoza­mok stabilizálására, a tuhorazi mozgalom tapasztalatainak kamatoztatására, a hatva­nasok mozgalmának népszerűsítésére, a cu­korrépa, a takarmánynövények, a burgonya, a gyümölcs és a zöldség termelésének nö­velésére. Az állattenyésztésben dolgozó fiatalok révén feltétlenül intenzívebbé kell tenni a termelést, csökkenteni az elhullást, a szemestakarmányok felhasználását és a . vszteségeket. A gépek jobb kihasználására, az energia- és üzemanyag-takarékoskodás­ra is törekszünk. A tudomány és a tech­nika eredményeinek gyorsabb gyakorlati al* kalmazását rendkívül elősegítik a komplex­ésszerűsítő brigádok, amelyekből az ifjú­sági szövetség égisze alatt jelenleg 54 mű­ködik. Ezek közül említeném a zilinai járás nededzai szövetkezetében dolgozó brigádot, amely 1360 hektár rét fölött vállalt véd­nökséget azzal a céllal, hogy minél na­gyobb területről takaríthassanak be első osztályú szénát. Tavaly 13 254 tonna kiváló minőségű szénét takarítottak be. A mező­gazdasági és élelmezési ágazatokban is gyö­keret vertek az ifjúsági szövetség munka­mozgalmai: „A minőség és hatékonyság if­júsági számlája a 7. ötéves tervnek“, az „Egy szem se vesszen kárba“, a „Holnap mesterei“, „A gazdasági állatok nagyobb hasznosságáért" és a „Vörös szegfűért“ verseny. Bár vannak még tartalékaink, és be is vetjük őket, úgy hiszem, hogy már eddig is sokat tettünk a mezőgazdasági termelés fellendítéséért. Remélem, hogy a SZISZ szervei és szervezetei most, az Egy­séges Földműves Szövetkezetek X. kong­resszusa előtti időszakban és a jövőben is a haladó munkamódszerek úttörői lesznek. Sajátos helyzetben Szovolai Ernő mérnökföhadnagy, a Köz- biztonsági Szervek Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járási Parancsnoksága SZISZ-alap- szervezetének elnöke mindjárt a beszélge­tésünk elején megkért, hogy egy kicsit más szemszögből nézzem az ő SZISZ-eseiket, mint a „civil“ alapszerveteket. Meg is ma­gyarázta, hogy miért. — Szervezetünk a tagok sajátos helyze­ténél fogva kissé masabb munkát fejt ki, mint a többi ifjúsági alapszervezet. Termé­szetesen mi is a SZISZ Alapszabályzatából indulunk ki. A sajátos helyzet abból szár­mazik, bogy a harminckét főnyi tagság ugyan egy alapszervezetet alkot, de öt munkahelyen, körzetben tevékenykedik. A munkaidőnk sem állandó, ami szintén egye­di helyzetet teremt az ifjúsági szervezet te­vékenységében. Az öt körzetben külön ifjú­sági csoportok műk'ödnek, ezeket mindig a legaktívabb tagok irányítják, akik tagjai a szervezet vezetőségének is. Velük a ve­zetőségi gyűléseken havonta egyszer talál­kozunk, megvitatjuk a további teendőket, s> ők ezeket továbbítják a vezetésük alatt álló csoport tagjainak. — Ilyen körülmények között milyen mun­kát tud végezni a szervezet? — Legfontosabb feladatunk, hogy a ta­gok a lehető legjobban végezzék szolgálati teendőiket. Gondolom, ez hasonló feladat, mint például az ipari üzemekben a terme­lési feladatok teljesítésének az elősegítése. Igen hasznosnak tartjulk továbbá az ifjú­ság, főleg a pionírok nevelésében kifejtett munkát. Nyolc tagunk szakkörvezető a já­rás egyes alapiskoláiban. A harmadik he­lyen említeném a saját szakköri foglalko­zásainkat, amelyeknek az lenne a küldeté­sük, hogy a tagság a lehető legcélszerűb­ben töltse el szabadidejét. — Kérlek, részletezd munkátoknak ezt a három főbb területét! — A jő szolgálati munkát egyéni és kol­lektív kötelezettségvállalásokkal igyekszünk elősegíteni. Tavaly ezerhatszázhúsz órát dolgoztunk le terven felül a közrend érde­kében. Azok a tagjaink, akik a pionírokkal való együttműködést vállalták, munkánkat is népszerűsítik, tehát nagyon fontos kül­detést töltenek be. Havonta kétszer talál­koznak a körök tagjaival, s Ilyenkor a szakköri foglalkozások mellett gyakran szó­ba kerül a mi munkánk is, ami iránt a pionírok elég nagy érdeklődést mutatnak. Persze a fő célunk az, hogy a pionírok jogi és közlekedésbiztonsági nevelésében része­süljenek. A jövőben tevékenységünket sze­retnénk kiszélesíteni. A SZISZ járási bi­zottsága is kért bennünket, hogy legalább három további szakkör irányítását vállal­juk még. Ennek fontosságát magunk is érezzük, ezért szívesen eleget teszünk a ké­résüknek. — Nem szóltál a szabadidőtök kihaszná­lásáról, megszervezéséről. — Nem akarom elhallgatni, de sajnos sóhajtanom kell mindig, ha ez a kérdés szóba kerül. Valamennyi tagunk kétszáz óránál jóval többet dolgozik havonta. Ebből adódik, hogy éppen ezen a területen van­nak a leggyengébb eredményeink. Ráadásul a tagság átlagéletkora huszonhét év felett van, tehát többnyire családos emberek. Így ha lehet, olyan rendezvényeket tervezünk, amelyekbe bevonhatjuk a családtagokat is. Bekapcsolódunk a SZISZ járási bizottsága által szervezett sportrendezvényekbe, sőt mi magunk is elég gyakran sprt kerítünk ilyen megmozdulásokra. Eddig a legjobban a lövészversenyek sikerültek, amelyekre meghívjuk a többi fegyveres testület tag­jait, fiataljait is. — Milyenek a kapcsolataitok a járás más ifjúsági aiapszervezeteivel? — Sajnos, • nem a legjobbak a tapaszta­lataim. Példának említeném, hogy tavaly százkílencvenegy előadást tartottunk. Az igaz, hogy ennek majdnem felét SZISZ-ta- gok hallgatták meg, de a kezdeményezés mindig tőlünk indult ki. Örülnénk annak, ha az ifjúsági alapszervezetek gyakrabban meghívnának bennünket. A tapasztalatcse­re mindenkinek csak a javát szolgálná. — Milyen nagyobb terveitek vannak még erre az évre? — Versenyezünk mi Is a Belügyminisz­térium és a SZISZ SZKB vándorzászlajáért. A szocialista munkaversenyben jelenleg a középmezőnyben tanyázifnk, de az év vé­géig szeretnénk úgy végezni munkánkat, hogy a végső értékeléskor mi Is a legjob­bak vagy legalább a várományosok között lehessünk. KAMOCSAI IMRE tette a számítógépes grafika. A mlkroprocesz- szórók alkalmazása sok új szolgáltatásra tette képessé a vezérlőberendezéseket'. A megmunká­lási programokat készítő eljárásokat ma már nemcsak a műszaki irodák számítógépet, ha­nem a vezérlőberendezések mikroprocesszorát Is végre tudják hajtant. Különösen jelentősek e tekintetben a sze­relés műveletei, amelyek rendkívül munka­igényesek, költségesek és a hagyományos esz­közökkel nehezen automatlzálhatók, A szerelés számvezérlésű szerszámgépe az Ipari robot. A mikroprocesszoros robot vezérlőberendezések éppoly rugalmasan programozhatők. éppúgy összekapcsolhatók hálózatokká, rendszerekké, mint a forgácsoló szerszámgépek vezérlőt. Az Ipart robotok az utóbbi három-négy év- ben nagyon elterjedtek, kezelésüket, gyakorlati alkalmazásukat Igen gyakran a SZISZ brigád­ját vállalják. Ez természetesen alapos szaktu. dást, jó felkészültséget, a szakirodalom állan­dó tanulmányozását követelt. Strasser György H CSKP KB 10. ülése, majd az SZLKP KB azt követő határozata mélyrehatóan elemzi a gépipar, elektronika és a kohóipar helyzetét. Megállapítja többek között, hogy lemaradunk a gép- és elekrotechnikai ipari termékek Igé­nyes külföldi piacokra történő kivitel meny- nyiségében és hatékonyságában. A gépipar kétségtelenül az a népgazdasági ágazat, amely előtt ez Idő tájt újszerű feladatok állnak. A korszakváltást a gépgyártásban a számvezér­lésű gépek gyors terjedése Idézte elő a hat­vanas évek elején. E technika lényege, hogy a szerszámgépeket a gépkezelő munkás mű­ködtette, most ezeket a műveleteket automata programozott berendezések végzik. A számvezérlésű technikának ez a kezdeti fázisa Is felvillantotta annak a lehetőségét, hogy a gondosan megszerkesztett, optimális tech­nológiát megtestesítő programok és az automa­tizált szerszámgépek gyors működése révén kis- és középsorozatokban termelékenyen le­hessen gyártani alkatrészeket. A kézi működ­tetésű szerszámgépekhez képest radikálisan csökkentek a mellékidők, egyöntetűbbé váltak a termékek. Később, főleg a nyolcvanas évek elején a számvezérlésű szerszámgépek programozására számítógépes eljárásokat dolgoztak ki. Ezek geometriai részel leegyszerűsítették és meg­gyorsították a kívánt munkadarab alakjának le­írását. és lehetővé tették bonyolult térbeli alakzatok megmunkálásának gyors, szabatos programozását is. A számítógépes geometriai programozási eljárást növekvő mértékben segí­KOMMENTÁRUNK A gépgyártás új korszaka

Next

/
Thumbnails
Contents