Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-29 / 22. szám

AZ ÜJ INDIA SZIMBÓLUMA B hilaihan áll egy obelíszk, raj' ta Dzsavaharla! Nehru szavai: „Az álom valóra válik. Bhi­lai azok közé a helyek közé tarto­zik, amelyek az új India jelentőség­teljes szimbólumaiként élnek a nem­zet tudatában .. Huszonöt éve, hogy Indiában a Szovjetunió műszaki segítségével épült bhilai vasműben először csa­poltak. Valahányszor Indiában járok, igyekszem ellátogatni Bhilaiba, fel- ■ keresni az ismerős helyeket, ahol annak idején a szovjet és indiai mér­nökök, munkások építőtábora állt. Esténként orosz, hindu és angol da­lokat énekeltünk. Szokatlan volt a klíma és a koszt, nyelvi nehézsé­geink is adódtak, de az indiaiakkal együtt arra törekedtünk, hogy mi­előbb fölépüljön ez a fnntos létesít­mény. Minden jelesebb eseményt kö­zös faültetéssel ünnepeltünk meg: ezek voltak a „barátság fái". Bhilai közelében van egy kis vá­ros: Durg. Egyik szakemberünk sze­rencsés nyelvbotlásával magunk kö­zött „Drognak", vagyis „Barátnak" kereszteltük át. A bhilai vasmű építésén sok olyan szovjet szakember dolgozott, aki az­előtt sohasem járt Indiában. Emlék­szem, mennyire jólesett mindany nyiunknak. amikor a szovjetunióbeli munkautazásokról visszatért indiai kollégák lelkesen újságolták, hogy a „Bhilai" szó afféle varázsigeként minden ajtót megnyitott előttük. A szovjet gyárakban ilyen feliratokat láttak: „Határidő előtt szállítsunk Bhilaiba." Négyszáznál több szovjet vállalat dolgozott az indiai vasmű­nek szánt berendezések előállításán. EL KELLETT ISMERNI Ezt a vasműépitést szinte a nullá­ról kellett kezdeni. Madhya Pradesh államnak akkor még nem volt egyet­len nagy ipari üzeme sem. Ráadásul a modern fémmű felépítésével egy­idejűleg gondolni kellett arra is, hogy a berendezéseket olyan ambo- rek fogják kezelni, akik nemrég még ^földművesek voltak, de újabb gyárak tervezése és építése vár rájuk. A mienkével égyidejűleg még két vasmű épült Indiában. A nyugatné­met és az angol cégek Durgapurban, illetve Rourkelában korábban kezd­ték meg az építkezést. Bhilai ban mégis előbb volt az első csapolás. Pedig előzőleg a nyugati lapok ar­ról cikkeztek, hogy a Szovjetunió segítségével nem lehet korszerű, ren­tábilis vállalatot létesíteni. Hasonló értelemben nyilatkozott több ismert nyugati szakember is. Mi azonban nem zavartattuk magunkat az efféle megjegyzésektől, s nem zavartatták magukat az indiaiak sem. Már az első termékek rácáfoltak az ellendrukkerekre. Az amerikai Republic Steel Corporation cég igaz­gatója például a The Hindustan Ti­mes hasábjain elismerte, hogy: „,Bhi- lait a bővítés távlatait is figyelembe véve jobban tervezték meg, mint bár­mely más vas- és fémmüvet, amelyet valaha is láttam." Az első nagyolvasztó üzembe he­lyezése óta eltelt huszonöt év sok változást hozott az ország életében. India ma már a termelés volumenét tekintve a tíz gazdaságilag legfej­lettebb ország között van. A bhilai vasmű egyre bővül. Évek óta innen kerül ki az indiai acélter­melés csaknem egynegyede. A fia­talabb üzemek azonban már a sar­kában vannak. Amikor a bhilai vas­mű első üzemegysége épült, India még csak 10, illetve 23 százaléknyit tudott szállítani az új létesítményhez szükséges berendezésekből és fém­szerkezetekből. De később, a bokarói vasmű közös építésekor már 65, il­letve 92 százaléknyit. TANULSÁG A bhilai vasmű kebelében már 1959-ben oktatási központot szervez­tek. Ezt a szakiskolát több mint -ti­zenkétezren végezték el. Hasonló is­kola létesült Bokaróban. Az ered­mény: ma már az indiai szakembe­rek egész serege végez szerelést és egyéb szakmunkát a korszerű kohá­szati berendezéseken. A Szovjetunió India kérésére segít­séget nyújtott a MEKON nevű nagy tervezési központ felállításához: ez a kormány fő vaskohászati tanácsadó szerve. A Szovjetunió megállapodá­sokat kötött a MEKON-nal a műszaki újdonságok licenceinek és know-hn- winek eladásáról. Ennek előnyei a vishankbapatnami óriás vasmű építé­sénél már éreztetik jótékony hatásu­kat. BHILAI ACÉLJA _— — ------------*------------------­India függetlenné válását követően Dzsavaharlal Nehru többször is szólt arról, hogy csak az állami gazdasági szektor képes Indiában erős nehéz­ipart teremteni. Ebből a szempontból tanulságos a bokarói építkezés törté­nete. Az indiai kormány ugyanis ere­detileg amerikai cégekkel folytatott tárgyalásokat a vasmű építéséről. Az amerikaiak arra hivatkoztak, hogy az üzem ne legyen állami tulajdonban, és tiz évig teljes egészében ameri­kaiak vezessék. Ezt az indiai kor­mány nem fogadhatta el. India ezért 1964-ben felkérte a Szovjetuniót, hogy nyújtson segítséget a vasmű- építéshez. Bokaro ma évi 2,5 millió tonna acélt gyárt. Ez Bhilai tanulsága, amely koránt­sem csupán a vaskohászati együtt­működésre érvényes. AZ EGYENLŐSÉG ALAPJÁN Az Aeroflot ma már negyedszáza­dos Moszkva — Delhi járatának én voltam az egyik első utasa. Emlék­szem, akkoriban milyen nehéz volt Indiából Moszkvába telefonálni, táv­iratozni pedig csak Tokión és Londo­non át lehetett. A hírközlést azóta alaposan megkönnyítette, és olcsóbbá tette a három évvel ezelőtt kiépített troposzféra-összeköttetés. A barátság fája azóta már kozmikus gyümölcsöt is termett: megvalósult a szovjet­indiai legénység űrrepülése. A bhilai vasmű építkezése idején gyakran voltak zavarok a villamos- energia-ellátásban. Akkoriban az in­diai erőmüvek összteljesítménye mindössze 3,4 millió kilowatt volt. Ma viszont egyedül a Szovjetunió közreműködésével épült tizenöt erő­mű üzemi kapacitása 100 000 kilowat­tal több ennél. Az Indiai villamos­energetika azért fejlődhetett gyor­san, mert időközben önellátó lett energetikai berendezésekből, s ez nem utolsósorban a Szovjetunió köz­reműködésével épített hardwari ener- getikaiberendezés-gyárnak köszönhe­tő. Indiában most nagy' lendületet vett az energiaigényes ágazatok fej­lesztése. Ebbe illeszkedik bele a kor- bai alumíniumgyár közös építkezése is. A Szovjetunióban népszerűek az indiai kézművesmunkák, keresett az indiai tea. Am e szovjet behozatal­ban egyre nagyobb helyet foglalnak el az indiai nehézipari termékei is: gépek, kábelek, akkumulátorok, hen­gerelt áruk. India ma több mint kétszáz kü­lönböző fajta árucikket szállít a Szovjetuniónak, közte olyan termé kPket, amelyek szovjet közreműkö­déssel épült ipari és mezőgazdasági üzemekből kerülnek ki. Ilyen néldául a Bbilaiban készült hengerelt áru, a Rishikeshhen és Hyderabadban gyártott gyógyszer, továbbá a kábel és az akkumulátor. Indiában mintegy hatvan, szovjet ségítséggei épült gyár üzemel. Össze­sen nyolcvannál több ilyen közös szovjet-indiai építkezésről beszélhe­tünk. Elmondta NYIKOLAj GOLGYIN. a Szovjetunió nehézipari gyárépí­tést minisztere, a Szovjet—Indiai Baráti Társaság elnöke MIT OLVASNAK A SZOVJET GYEREKEK? t Az APN tudósítójának kérdéseire Anatolij Alekszin, az Orosz Föderá­ció írószövetségének titkára, az is­mert gyermekkönyvíró válaszol, aki­nek könyvelt ötven nyelven a világ számos országában kiadták, és több nemzetközi díj tulajdonosa. — A Szovjetunióban a gyerekek sokat olvasnak, életük természetes kelléke a könyv. Vajon minek kö­szönhető. hogy ilyen hamar megsze­retik az olvasást? — A mi, gyereketnk -.alóban sokat olvasnak, nem kis mértékben azért, mert a felnőttek erre ösztönzik őket. A szovjet nevelési rendszerben központi szerepet játszik a könyv. A gyermekirodalom hivatása az, hogy a gyermekekben Idejekorán felébressze a jó, a szép iránti tiszteletet, a tud- nlvágvást, a munka tiszteletét. Hogy e nemesre nevelő könyvek minden gyermekhez eljussanak aktív kiadói tevékenységre van szükség. A szov jet hatalom évei alatt több mint húszmflllárd gyermekeknek készült kötet látott napvilágot, s e szám ban természetesen nincsenek benne a tankönyvek. Napjainkban több mint kétszáz kiadó foglalkozik gyermek­könyvek kiadásával, a Szovjetunió népeinek hetven nyelvén. Minden köztársaságban van ifjúsági kiadó. Ukrajnában a yeszleka, Üzbegisztán­ban a Jes. Gvardija és így tovább. A világ legnagyobb gyermekkönyv- kiadővállalata a moszkvai Gyetszka ja Lityeratura. A Szovjetunióban nagy példány­számban adják ki a gyermekkönyve­ket. „Az én első könyvem" sorozat kötetei kétmilliós példányszámban je­lennek meg. — Makszim Gorkij a gyermekiro­daimat Független államnak nevezte. Vajon ezen a óriási példányszámokat értette? — Nem csupán. A szovjet gyer­mekirodalom nemcsak ezzel tűnik ki, hanem tartalmával, a műfajok so­kaságával, sokszínűségével is. Min­den korosztálynak megvan a saját irodalma, a saját műfajai. Ez érthe­tő, hiszen egy négyéves gyerek ér­deklődési köre egészen más, mint egy tízéves gyermek világa. A leg­kisebbek számára kiadóink — min­denek előtt a fővárosi — Malis-ké­peskönyveket szerkesztenek, ame­lyekben kevés a szöveg, annál több a színes, érthető és szórakoztató Il­lusztráció. Figyelemreméltó az ifjú­sági irodalom témagazdasága is, napirendre kerülnek a kalandok, a társadalmi kérdések, a történelem és a tudományok. Sok közöttük az élet­rajzi könyv is, amelyek a nagyszerű elődök példájával segítik a fiatalok ideálválasztását, esztétikai nevelését. A szovjet gyérekek szeretik a vi­dám, furfangos könyveket. Hiszen a humor természetes módon rövidíti le a távolságot a kamasz tudata és a komoly problémák között! Több tucat folyóiratot, újságot Is kiadnak a gyerekeknek,, s természe­tesen minden köztársaságban az adott nyelven. A gyerekeknek és kisisko­lásoknak készülő újságok között nem ritka a két- vagy éppenséggel ötmil­liós példányszámban megjelenők. — Hogyan viszonyulnak a szovjet kiadók a külföldi gyermekirodalom­hoz? — Sokat és szívesen adnak ki a gyermekirodalom külföldi mesterei­nek munkáiból. így jelennek meg például a svéd írónő Lindgren, az angol Milne, a finn Jansson müvei, és természetesen a kitűnő Grimm testvérek és Andersen meséi is több kiadásban oroszul, Illetve a köztár­saságok nyelvein. — Ügy véli, hogy a gyermekíró komoly, sőt drámai kérdésekkel is foglalkozhat könyveiben? — Erre nemcsak lehetősége van, ez kötelessége. A gyermekek egy föl­dön élnek a felnőttekkel, az ő vilá­gukban is létezik szeretet, gyűlölet, jóság, aljasság, szenvedés, könyörte­lenség. Meggyőződésem, hogy a fia­taloknak mindarról, ami körülöttük, a felnőttek világában történik, csak az igazat szabad mondani. De magá­tól értetődő, hogy amikor ezekről a súlyos kérdésekről beszélünk a gye­rekeknek, akkor számításba kel! vennünk életkori sajátosságaikat, be­fogadó- és tűrőképességüket. APN A Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatja azt a gondolatot, hogy a stockholmi értekezlet dol­gozzon ki további bizalom- és biztonságerősítő intézke­déseket, amelyek megfelel, nek a jelenlegi európai hely­zet követelményeinek, és a háborús konfliktus fenyege­tő veszélyének csökkentésé­hez vezetnének — hangsú­lyozta a stockholmi értekez. létén Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője. Ehhez megvan a reális és a konstruktív út — hangsú­lyozta. Ez a gondolat az, hogy a politikai intézkedé­seket össze kell kapcsolni a katonai-technikai területen hozandó intézkedésekkel, a- hogy azt a moszkvai Prav­dának adott válaszaiban Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke felvá­zolta. Egyes NATO-országok, el­sősorban az Egyesült Álla­mok küldötteinek beszédei­ben azonban a meglevő problémák megoldásához va­ló régi és nem konstruktív hozzáállás mutatkozik ahe. lyett, hogy a komplex Intéz­kedésekre összpontosítaná­nak, amelyek segítenének csökkenteni a háborús ve­szélyt, és a helyzet javulá­séhoz vezetnének az európai kontinensen, ragaszkodnak a technikai Jellegű korlátozó intézkedésekhez azzal a cél. lal, hogy egyoldalúan kato­nai fölényre tegyenek szert a 'szocialista országokkal szemben — hangoztatta Oleg Grinyevszkij. —o— Szovjet részvétel nélkül nem lehet megoldani a kö­zel-keleti problémát, és szükséges lenne, hogy a Szovjetunió kezdettől fogva jelen legyen az arab álla­mok és Izrael közötti eset­leges tárgyalásokon — mon­dotta Husszein Jordániái ki. rály a Le Figaro című fran­cia lapnak adott interjújá­ban. — A Szovjetunió egyen­súlyt tényezőként szerepel­ne abban a helyzetben, a- melyben az Egyesült Álla­mok már aligha képes sem­leges maeatartást tanúsítani a Közel-Kelet fránt. —o— Johannes den Uyl, a hol­land Munkapárt vezetője, a közöspiaci országok szocia­lista pártjai szövetségének elnöke a NATO valamennyi tagállamához felhívással for. dúlt, amelyben követeli az új amerikai nukleáris ráké. ták nyugat-európai telepíté­sének megszüntetését. A DPA nyugatnémet hírügynökség­nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Hollandia lakossása élesen elítéli a ra­kéták rendszerbe állítását az ország területén. A holland háborúellenes mozgalom az ország egész lakosságának érdekeit védi, és jelenleg o. lvan erőt képvisel, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szocialista párti vezető elítélte az USA-t és a többi NATO-tagállamot a- zárt, mert növekvő nyomást gyakorolnak a holland kor­mányra a rakétatelepítés végrehajtása ügyében. _o— A dolgozók győzelmével fejeződött be az egyhetes sztrájk a francia Citroön au­tógyárban. A kormány kény. télén volt elutasítani a tár­saság vezetőségének arra irányuló tervét, hogy 2300 munkást elbocsát, A sztrájkokat az Általános Munkaszövetség fCGTl ve­zette, s ez a győzelem bizo­nyította tekintélyét. A CGT most konstruktív tárgyaláso­kat követel a PSA magántár. saság vezetőségével, amely a Citrogn, a Peugeot és a Talbot vállalatok tulajdono­sa. Visszautasítja a munka­erő-feleslegről szőlő állítást és követeli, hogy részt ve­hessen a Citroén tulajdono. sai és a kormány közti kon. zultáciőkon.

Next

/
Thumbnails
Contents