Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-29 / 22. szám

R Gvuri bízik csoportjuk ereiében Mikolai György beszédes természetű, közvetlen ember. Nem ódzkod k, amikor arra kérem, beszéljen magáréi, a munkájáról, de nem is dicsekszik. Megnyerő magatartása tette őt közkedveltté munkahelyén, az ekecsi (Okot) szövetkezetben is. Egyebek mellett ennek köszönheti, hogy egy évvel ezelőtt, huszonhét éves korában már a gépjavító műhely vezetője lett. S aki egy kicsit is járatos a mezőgazdasági munkákban, az tudja, hogy az emberi tényezők meg az időjárás után a géppark állományának minősége határozza meg egy-egy gazdaság termelékenységét. Komoly és felelősségteljes tehát az a feladat, amely Mikolai Györgyre és a „keze alá“ tar. tozó huszonöt emberre hárul. — Huszonötén vagyunk — mond­ja Mikolai György —, nagyrészt fiatalok. Összeszokott, jó szakem­bergárda, akik előtt szinte nincs lehetetlen. Ezt azért nagyon fon­tos megjegyezni, mivel az alkat­részhiány néhány géptípusnál na­gyon nagy, s ügyeskednünk kell, hogy mindenfajta meghibásodást napra készen kijavítsunk. Meg ki­csit szerencsés helyzetben is va­gyunk. Az elmúlt két év során több új, modern gépet vásároltunk, amelyekkel lényegesen kevesebb a gond. Van nyolc új tehergépko­csink, hat új traktorunk, talajmű­velőgépek, globálpermetező mű­trágyaszóróval, silókombájn... Szóval, a géppark egy része jó­nak mondható. Bár a műhelyről mondhatnánk el ugyanezt! Nagyon kéne már egy új, korszerű műhely- csarnok is, amelyre, sajnos, né­hány évet még várnunk kell. Az új gépparkhoz nemcsak új műhelyre, hanem a modern gépek javításához értő szerelőkre is szükség volt. A gazdaság tervsze­rű káderpolitikájának köszönhető­en évről évre több fiatalt alkal­maz, taníttat ki. Az idősebbek sem félnek az új ismeretektől. Őket is rendszeresen elküldik tanfolya­mokra, tanulmányutakra. Most az E—516-os kombájnhoz mennek néhányan továbbképzésre. Elsősor­ban olyanok, akik a nyáron a mű­helymunkát felváltják a kombájn nyergében végzett munkával. Mert a nyári idénymunkák alatt a mű­hely szinte kiürül. A gépjavítók a földekre vonulnak. <— Már az utolsó simításokat vé­gezzük a gabonakombájnokon meg a többi’ nyári szezongépen. Télen a munkák beütemezett terv szerint haladtak. Igaz, kisebb-na- gyobb fennakadások adódtak u- gyan, de azért vagyunk itt, hogy úrrá legyünk a gondokon. Van egy nagyon ügyes esztergályo­sunk, a jeriga Vince, aki az ösz- szes nem beszerezhető tengelyt, Derselyt, anyákat, egyebeket el­készíti „masináján“. De kiemelhet­ném még Lukovics Jenőt, Űj] Im­rét, akik az állattenyésztésben használatos gépek, berendezések állandó karbantartói, mert ők ki­ügyeskedik azt is, ami másnak le­hetetlennek tűnik. — „Kiügyeskedik“... Ez azt is jelenti, hogy ésszerűsítésekről, újí­tásokról is beszélhetünk? — Igen, hiszen a répaszántók­ra készítettünk tisztítókat, hogy minél kevesebb föld, gyom marad­jon a kiforgatott répán. Vagy a Praga V 3 S típusú kocsit szalma­hordóvá alakítottuk át, és e mó­dosítás következtében megnöveke­dett a rakodófelülete, sőt tettünk rá emelőt is, tehát könnyűszerrel ürít a gép. De hadd mondjam el azt is, hogy nem jegyzünk mi itt mindent. Sokkal inkább úgy szü­letik egy-egy újítás, ésszerűsítés, hogy a javítók nekikezdenek va­laminek, s a munka közben jött ötleteiket, javaslataikat, gondola­taikat ott helyben meg is valósít­ják. Ilyenekből naponta többet is elkönyvelhetnénk. Persze, az iga­zán nagy dolgokon is érdemes tör­ni a javítóknak a fejüket, mivel a szövetkezet vezetősége minden jó ötletet, gondolatot támogat és anyagilag is honorál. Sétára indulunk a műhelyben. Otközben kísérőmtől megtudom, hogy a kollektívából tizenhatan szocialista brigádot alapítottak, a- melynek vezetőjéül Mikolai Györ­gyöt választották. — Brigádmozgalmunkra sok minden jellemző, csak a formali­tás nem. A tagok gyakran jönnek az ötletekkel, mit kellene jobban, másképp csinálni. Egymás után teszik a felajánlásaikat. Elhatá­rozták például, hogy az alkatrész­felújításban, anyagtakarékosság­ban a lehető legjobb eredménye­ket érik el, hogy bekapcsolódnak a különféle idénymunkákba, vagy hosszú távra magukra vállalták a munkahelyi környezetük rendben tartását. Tavaly például e válla­lások teljesítéséből húszezer ko­rona jött össze. A műhelyben a| traktorokat és egyéb munkagépeket szerelik szor­galmasan. Gyuritól megtudom, hogy nagyon hiányoznak a diag­nosztikai műszerek, amelyek szin­tén elősegítenék a még jobb mun­kát. Most már Gyuri személyére te­relem a szót: — Nem a legnyugalmasabb poszt az enyém. Sokat kell járni, utazni, tartani a kapcsolatokat, kisegíte­ni egymást a környező gazdasá­gokkal, hogy minden kerék ola­jozottan működhessen, Hogy a hi­bás gépek miatt egy percig se kelljen a földeken szünetelni a munkának. S bizony mindez a nyolcórás munkaidőbe gyakran nem fér bele. Van családom, két gyermekem, akik már megszokták távollétem. Ha marad szabadidőm, azt a családdal töltöm. Hiszen a- kad otthon a ház körül is éppen elég munka. Egyébként a szövet­kezet felépített két tömbházat négy-négy család részére, mi is ott lakunk egy háromszobás la­kásban. A műhelyben még megtudom, hogy nyáron a gépjavítók többsé­ge gépkezelő lesz, a földeken fog­nak dolgozni. A műhelyben csak heten maradnak, akik majd felvált­va teljesítenek szolgálatot: éjjel- -nappal, szombat-vasárnap is. Sőt, van egy mozgóműhelyünk is, a- mely állandóan kint lesz a földe­ken. Gyuri nemrégiben Prágában járt: részt vett a szocialista brigádok országos konferenciáján. Szívesen emlékszik vissza erre az útra, mert a konferencia során a szek­cióüléseken a cukorrépatermesz­tésben használatos gépsorokról szóló előadások, felszólalások ra­gadták meg leginkább figyelmét. Nekik is van még tennivalójuk, hogy e téren kihasználják a lehe­tőségeket, mivel, mint mondja, a géppark nem a legjobb, a cukor­répatermesztésben használatos gépek nincsenek kellő színvona­lon. Így az újítókra, ügyes szak­emberekre itt is igényes feladatok -várnak még. Gyuri bízik önmaga és a kollektíva erejében. A jelszó náluk most is a régi: gondolkodó embereknél nincs lehetetlen. Illusztrációs kép ZOLCZER JÄNOS Gyarapodik a fiatalok számlája A műszaki-tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazását szolgálja a „Fiatalok kezdeményezé­sének számlája“. Ez a mozgalom ha­tékony és alkalmas módszer arra, hogy a SZISZ-alapszervezeteket érde­keltté tegyük munkájuk ésszerűsíté­sében. A kelet-szlovákiai kerületben a humennéi Chemlon vállalatban, a Kelet-szlovákiai Vasműben és a Kó­ficéi Műszaki Főiskolán vizsgálják, elemzik a fiatalok kezdeményezését. A számla arra ösztönzi a fiatalo­kat, hogy hatékonyabban tevékeny­kedjenek a kutatásban és fejlesztés­ben, kutató munkájuk gyakorlati al­kalmazásában, az újítási javaslatok és találmányok benyújtásában, hasz­nosításában. A „Fiatalok kezdemé­nyezésének számlája“ nagyobb akti­vitásra serkenti a fiatalokat, mégpe­dig a célból, hogy jobban kivegyék részüket a kutatásból és fejlesztés­ből, s e munkájuk eredményeit mi­hamarabb hasznosítsák; hogy még több újítási javaslatot és találmányt jelentsenek be. alkalmazzanak a gya­korlatban; hogy korszerűsítsenek, s ami elavult, felújítsák; hogy lerövi­dítsék az új technológia, az irányítás progresszív formáinak útját a meg­valósításig. A gazdasági vezetőség és a SZISZ- szervezet közötti egyezmény értelmé­ben e hozzájárulás alapját képezi an­nak a haszonnak, amelyből 5 száza­lék a fiatalokat illeti; pontosabban ennek az összegnek a felével ők gazdálkodnak, a másik felét pedig a SZISZ KB számlájára írják. Az így szerzett pénzt az ifjúsági szervezet a tagság műszaki tevékenységére, a legaktívabb SZISZ-tagok, -kollektívák uegjntalmazására, illetve politikai, sport-, turisztikai és honvédelmi rendezvények költségeinek fedezésé- sére fordíthatja. Az .ifjúsági számla első „betétje“ a Kelet-szlovákiai Vasmű fiataljai, nak nevéhez fűződik. — A vállalat gazdasági vezetősé­gével az elmúlt év első felében fel­tételeket teremtettünk ahhoz, hogy a fiatalok kezdeményezéseinek szám­lája 1983—85rben eredményes legyen. Számunkra haszonnal jár majd, hi­szen a fiataloknak alkalmuk nyílik olyan konkrét feladatok megoldásá­ra. amelyeket a vállalat leginkább igényel. Példának okáért hadd említ­sem meg, hogy nehézségeink voltak a komplex-racionalizáló brigádok megalakításával. A számla keretén belül két ilyen brigádot is alakítot­tunk, és további kettő van alakuló- félben — mondja Stanislav Kost, a SZISZ üzemi bizottságának alelnöke. — Aktivitásunk gazdasági hasznát több mint kétmillió-nyolcszáz koro­nára becsüljük, amely összegből száz­négyezer korona a mi számlánkra vándorol. Ebben az egyezményben több pon­tot rögzítettek. Az Anton Rimaröík vezette szocialista munkabrigád ész- szerűsítő-szervezési intézkedéseket vezetett be, s a műszakok egészen a csomagolásig végigkísérik termé­keiket, ami által a tervezettnél sok­kal nagyobb megtakarítást értek el: ez számokban kifejezve 479,89 tonna fém, illetve 876 ezer korona. A radiátorrészlegről az Anna Tom- ková vezetésével dolgozó ifjúsági kol­lektíva ésszerűsítő eljárása 236 ezer korona hasznot hozott a vállalat konyhájára, vagyis a tervezett ösz- szegnek több mint a kétszeresét. Hatezer koronát takarítottak meg a karbantartók, „A SZISZ III. kong­resszusa“ nevet viselő ésszerűsítő brigád. E csoportot Rudolf Stfbar ve­zeti. A Kelet-szlovákiai Vasmű tisztség­viselői bfznak benne, hogy a fiata­lok megnyerésének ez az új formája mély gyökereket ereszt náluk. E re­ményekre az eddig elért eredmények és tapasztalatok is feljogosítják őket. A számláról szóló egyezséget pedig a vállalat szükségletei szerint min­den évben kiegészítik. PÉM ZSUZSA If# ■ ++ #/ V Ef erőmű Már négy hónap telt el azóta, hogy a védnökségünk alatt levő kis vízi erőmű építéséről nem adtunk' hírt lapunk hasábjain. Munkatár­sunk várta a „jobb szelet‘V a ked­vezőbb híreket, de ... Szívesebben írnánk az alapkő letételéről, mint arról, hogy még mindig a kétsé­gek és aggodalmak útvesztőiben járunk. Az akadályok, problémák sok esetben bosszantóak, lehango­lóak, és csak sok-sok akarattal, el­hivatottsággal, kitartással lehet ő- ket legyőzni. A rend kedvéért meg­jegyezzük, hogy a Szepsi (Moldo­va nad. Bodvou) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjainak és tanárainak ötlete is teljes össz­hangban, egységben van azzal az állami célprogrammal és kormány- határozattal, amely engedélyezi és támogatja a kis vízi erőművek fel­építését. Mint minden építkezéshez, eh­hez is több beleegyezés, jóváha­gyás, igazolás kell az illetékes szervektől, hivataloktól. Koncz Árpád, az erőmű építésének me­cénása, az iskola tanítója fárad­ságot nem ismerve kilinccsel, in­tézkedik. A Bodrog és Hernád menti Folyószabályozási Vállalat jóváhagyta már, hogy az erőmű a Bódva-patak erre a célra kisze­melt szakaszán megvalósuljon, a Kelet-szlovákiai Gázművek is be­leegyezését adta az építés meg­kezdéséhez, a Kelet-szlovákiai Postaigazgatóság tekintettel arra, hogy a térségben nem találhatók távközlési kábelek, szintén igent mondott az építkezésre, a Kelet- -szlovákiai Villamossági Művek írásban adta, hogy az erőműnek a nyilvános hálózatra való kap­csolását készségesen vállalja. Ä Vízi Erőművek Trenőíni Tervező- irodája által kidolgozott tanul­mány a beruházás költségeit 2,8 millió koronában állapítota meg, amit túlságosan borsosnak talál­tak a Kerületi Iskolaügyi Szakosz­tály illetékesei, ezért kizárták azt a lehetőséget, hogy az iskola le­gyen a fővállalkozó. E szerepkör aztán a Jászói (Jasov) Hnb-re há­rult, de mivel az az idei költség- vetési tervében ilyen beruházással nem számolt, a gépezet megállt. Ez tehát a fogas kérdés, hogy ki, hogyan és miből fedezze és utal­ja át a kért összeget a Jászói Hnb- nek? Addig viszont, míg nincs pa­píron az anyagi fedezet biztosítá­sa, a tervezők sem készíthetnek végleges tervdokumentációt, a szükséges generátorokat sem szál­líthatja a gyártó, és a beruházó sem kaphat megrendelést a mun­kálatokra. Az illetékes szervek a- zonban továbbra is ígérik a segít­séget, mert megoldás létezik, és ezt hamarosan be is akarják bizo­nyítani. Reméljük, nemsokára dű­lőre jutnak a szepsiek az erőmű ügyében, és lépéseket tehetnek a megvalósulás felé. Polgári László

Next

/
Thumbnails
Contents