Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-05-22 / 21. szám
Folytatás a 3. oldalról csak a fogyasztás formális színterévé vált. A fogyasztás az életszínvonal, a család időmérlegét juttatja eszünkbe. Egyes kutatók szerint ugyanis a házasság’ működése egyenes arányban áll a házasfelek egymással töltött idejével. A fogyasztási igények kielégítéséhez idő (munkával, tehát a családon kívül töltött idő) kell. Ezt megsínyli a család. A társadalom viszont segít néhány, eddig a családra háruló feladat átvállalásával. Ezzel azonban beleavatkozik a család életébe, elősegít néhány, a család ellen ható tendenciát, például a gyerekek gyors elidegenítését. 4. Lélektani magyarázata is van annak, hogy az emberek mindennapi gondolkodását, választását, döntéseit fokozódó individualizáció uralja. Bizonyos társadalmi rétegekben, elsősorban az értelmiségiek között egyre többen törekszenek tudatos önmegvalósításra, egyre többen kapnak erre reális lehetőséget, és ez a monogám házasság ellen hat. Más oldalról a munkaközpontú ember ideálja megszűnőben van, helyére a szabad idejével gazdálkodó ember modellje lép. A szexualitás felszabadult a szeméremből kcvréje szőtt hurokból. A házasság előtti nemi kapcsolatok tapasztalatai egyfelől segítik a házastárs kiválasztását, másfelől alkalmat adnak összehasonlításokra és tapasztalati indítékot a külső kapcsolatokra. köztes Állapot Ä rossz házasságról szólva elsőként azt kell megállapítani, hogy nem minden tartós házasság nevezhető sikeres házasságnak. A házasságok egy részében a felek egyáltalán nincsenek megelégedve egymással, mégis fenntartják törvényes kapcsolatukat. A legtöbb ilyen házasságok pszichés okok, bűntudat a gyerekek miatt, tehetetlenség, érzelmi elbizonytalanodás, változtatásiszony, s nem utolsó sorban józan anyagi megfontolás tart fenn. A házasságbontástól való tartózkodás, de az adott házasság érzelmi megüresedése olyan köztes állapot, amelyben szinte megterem a külső szerelmi-szexuális kapcsolat. Arra a kérdésre, hogy a házasságban élők külső kapcsolata mennyire elterjedt, a dolog intim tartalma miatt nehéz válaszolni. A külső kapcsolat nem jelentheti a család szükségszerű felrobbanását, felbomlását. Ellenkezőleg. Sokan vallják már, hogy a család, mint a társadalom legkisebb egysége, mint számos társadalmi feladat végrehajtására hivatott Intim kiscsoport, csakis a monogám házasság elvének feladásával menthető meg. Ezek az elméletek átértékelik a házastársi hűség eddigi tartalmát, amely szinte kizárólag a nemi hűséggel volt egyenlő, és amelyet most már inkább emberi-bajtársi értelemben tartanak igaznak. Korunkat sokan az emberi kapcsolatok lazulásával, romlásával próbálják jellemezni. A primér emberi kapcsolatoknak ebben a változásában a szerelem mint elsődleges kapcsolat társadalmilag is felértékelődik, ami azt jelenti, hogy sok mindenre magyarázatul szolgál. A szerelemnek — bármennyire is furcsa — társadalmi feladatai vannak, többek között, hogy két ellentétes nemű ember egymáshoz való természeti és társadalmi viszonyát katalizálja. Feladata továbbá, hogy távlatokat adjon az önismeretnek, erősítse a személyiség fejlődését. A szerelem tehát mint állapot, társadalmilag Is kívánatos. A SZISZ SZÜLŐI HIVATÁSRA IS NEVEL A lányok és fiúk kapcsolata, a szerelem, ősidőktől fogva foglalkoztatja a fiatalokat, és tudomásunk szerint a következő években sem várható lényeges változás ebben. Ezért a SZISZ munkájának egyik fontos része a párkapcsolatok, a fiatalok szülői hivatásra valő nevelése. A szerelem a teljes emberi élet része, tehát több, mint magánügy. Megnyilvánulásaiban és következményeiben mindenképpen. A SZISZ álláspontja ebben a kérdésben — tehát a fiúk és lányok kapcsolatában — az őszinte barátság, az egymásért érzett felelősség, a kölcsönös tisztelet. Az emberi tartalom nélküli, külsőségeiben lealacsonyító, megalázó kapcsolat egész életre szóló károkat okozhat. A SZISZ nem prüdériát, még kevésbé nem aszkézist hirdet. Azt vallja, hogy tiszta, önfeledt szerelem nélkül nincs boldog emberi élet. Szorgalmazza, hogy minél több szó essék az iskolában, a családban, a fiatalok körében, az Ifjúsági sajtóban a felelős párválasztásról. Ez a tény szerepelt a SZISZ III. kongresszusa határozataiban is. A SZISZ programjában megkülönböztetett figyelmet szentel a fiatal családoknak. A családot társadalmunk alapegységének tekintjük, ami semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a jövő nemzedék nevelésében. A gyermekek, a fiatalok, a Családban sajátíthatják el a társadalmi együttélés alapvető normáit. A családban kell megismerkedni azokkal a történelmi és erkölcsi értékekkel is, amelyek megalapozzák a hazaszeretetei, a politikai meggyőződést. A felgyorsult élettempó, a nők teljes foglalkoztatása, az ingázás csökkenfi a gyermekekkel eltöltendő időt, felmentést azonban ez sem adhat senkinek a gyermekéért viselt felelőssége alól. Az elmúlt években több ezer fiatal család költözött új otthonba. Bővült a gyermekintézmények hálózata és befogadóképessége, javult az ellátás színvonala. Az óvodai ellátás hazánk néhány városában megüti a világszínvonalat. Látnunk kell azonban, hogy az élet- színvonal megőrzésének programja nem ugyanazt jelenti a családalapítás előtt álló fiataloknak, mint a már kialakult életfeltételekkel rendelkezőknek. Ezért a SZISZ változatlanul fontosnak tartja. hogy valamennyi érdekelt intézmény megkülönböztetett figyelmet fordítson a fiatalok gondjainak enyhítésére. Továbbra is kulcsprobléma a fiatalok lakásgondjának megoldása. A lakásgondok kihatnak a fiatalok életfelfogására, családi életére, közéleti aktivitására, gyakran még munkahelyük megválasztására is. A SZISZ III. kongresszusának határozataiban megfogalmazott javaslatok lényege nem az, hogy még több pénzt költsünk lakásépítésre, hiszen jól tudjuk, hogy népgazdaságunk lehetőségeinek szinte a felső határán fordít eszközöket az új otthonok megteremtésére. Azt kell elérni, hogy a rendelkezésre álló pénzt és lakásállományt a lehető legésszerűbl^n használjuk fel. Foglalkozzanak a SZISZ-vezetőségek minden konkrét üggyel, ha csak egy fiatal család helyzetén javítanak is. Természetesen, a SZISZ nem vállalhatja magára a lakáskérdés megoldását, nem alakulhat át a fiatalok lakásépítő szövetkezetévé, de foglalkoznia kell minden konstruktív javaslattal. Ennek érdekében minden SZISZ-szervezetnek fel kell mérnie saját lehetőségeit és feladatait Hazánkban az intézkedések egész sora tartalmazza a társadalom családról való gondoskodását. Ezek kiterjednek a: ■— családalapítás idejére; — a gyerekek születése előtti időre; — arra az időszakra, amikor az anya a gyerekekről gondoskodik. A gondoskodás konkrét formái pl. a fiatal házasok kölcsöne (az első gyerek születése után az állam 2000 koro- ' nát, minden további gyerek születés^ | után 4000 koronát ír jóvá a kölcsönből), továbbá egyszeri pénzjuttatás, min- f den gyerek születésekor (2000 korona), j 26 hetes fizetett szülési szabadság, gyer- ■ meknevelési juttatás az anyának a má- ; sodik és minden további gyerekre annak t 2 éves koráig, ha az anya úgy dönt, | hogy otthon marad és neveli gyerekeit. ! ■ Jelentős összeget, évente több mint 17 milliárd koronát fizet ki államunk gyermekpótlékok gyanánt (egy gyerekre j 160, kettőre 610, háromra 1150 korona). A családdal kapcsolatos és itt vázlatosan kifejtett vagy csak jelzett gondok egyáltalán nem kérdőjelezik meg azt a tényt, hogy a család a jövőben is, és még nagyon sokáig a társadalom nélkülözhetetlen és alapvető intézménye marad. Ebből következik a feladat: megőrizni a család intézményét olyannak, hogy változó funkcióit mindig teljesíthesse. Mert nagy bölcsesség az, hogy nem a rossz házasságok ellen kell küzdeni, hanem a jó családokért. A SZISZ politikai oktatásának segédanya« gát feldolgozta és összeállította: N. ZA« CSEK ERZSÉBET SEGÉDanya: A POLITIKAI OKTATÁSHOZ ÉN* TE-Ml A SZISZ politikai oktatásának többek között a szervezett eszme« csere, a vita is célja. A termékeny és jó viták a lelek valamiféle kö« zös élményén, ismeretén alapul« nak. Az ilyen közös találkozási pontok híján legfeljebb kinyilat« kozásokig jutnak el a vitázók. Egy többek által elolvasott tanulmány, cikk, ami önmagában is vitára késztet, hasznos szerepet tölthet be a nézetek kicserélésében. Ogy gondoljuk, hogy nem csorbítjuk a körök öntevékenységét, ha az itt közölt néhány írással megpró« báljuk — bár csak nagyon közvetett módon — befolyásolni a vitát. Abban a reményben állítottuk össze az En + te .= mi című segédanyagot, hogy elősegítsük a fiatalok politikai műveltségének gyarapítását, aminek a SZISZ politikai szerepének növekedésével egyre inkább szükségét étezzük. MIÉRT KÖTÜNK HÁZASSÁGOT?, ; 1. Mert szerelmesek vagyunk. 2. Mert úgy gondoljuk, hogy ketten könnyebben elérjük céljainkat. 3. Mert szükségünk van a másikra. 4. Mert a hagyomány így diktálja. 5. Mert a gyereknek mindkét szülőjére szüksége van. Mi az, ami még befolyásolja a házasságkötést? Szülők ma ritkán kényszerítik gyer- meiket házasságra, mégsem mondhatjuk, hogy á szülő-gyermek viszony már nem befolyásolja jelentékenyen a házasulást hajlandóságot. Például a megbomlott családi háttérről (csonka házasságok) már régóta tudjuk, hogy serkenti, Időben előrehozza a gyermekek házasság- kötését. Gyakori azonban, hogy az ún. jó család gyermekei is igyekeznek szabadulni a szülői ház korlátáitól. Hivatalosan minden 18 éves állampolgár teljesjogú. Az igazság azonban az, hogy felnőttnek mégiscsak a házasságban élő, vagy legalább a házasságot megjárt fiatalt Ismeri el a közvélemény.
