Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-05-22 / 21. szám
Férfi és nő „Ha egyedül vagyok a szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem, És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába . . . Így nézve a dolgot, ez a két sző, férfi és nő, nem főnév, hanem csak viszonyszó ... Végső formája tehát felfedezésemnek: ember nincsen, csak férfi és nő van." Karinthy Frigyes leveléből idéztem a fenti sorokat. Á levél kelte 1925. július. Az elmúlt 55 évben a férfiak és nők helyzete felmérhetetlenül sokat változott, de a viszony és a Ka- rinthy-féle általánosítás, szerintem változatlan. Igazam van-e? További tépelő- dés és magyarázkodás helyett álljon itt néhány vélemény a mából. A megkérdezettek mindegyike fiatal és mindegyike férfi vagy nő. LEHET-E BARÁTSÁG... P. I. orvos, férfi: Lehet-e férfi és nő között igazi barátság, pontosabban csak barátság? Én ilyet nem ismerek. Gyerekkoromban, amikor a fiúk, lányok szexuálisan teljesen fejletlenek, szexuális érdeklődésük, valós szexuális érdek- rendszerük nincs, s ebből fakadó gátlásaik sincsenek, a fiúk fiúkkal, a lányok lányokkal barátkoznak. Voltak persze a társaságban lányok is, de legalábbis nekem igazán jó barátaim csak fiúk voltak. Én azóta figyelek oda a lányokra, mióta meg akarom csókolni őket. Rájöttem, hogy vannak lányok, akik a barátaim lehetnének, s ha talál koztam ilyenekkel, rendre beléjük szerettem. Szerintem ez a természetes, a szó szoros értelmében, hisz természet adta oka van. A szerelemben is egy rész a barátság, de egy rész a szexualitás is. Szerintem a szerelem egy, a barátságon alapuló magasabb minőség. . JOBB LENNE CSÚNYÁBBNAK LENNI. .. K. fi. főiskolás lány: Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar — a férfi a nőt, a nő a férfit. Képtelen vagyok hosszabb ideig normális kapcsolatot tartant valakivel, aki férfi. Okos emberekkel okos dolgokról beszélgetve egy idő után észreve- szem, hogy már csillog a szeme, hogy már vadászik. Néha arra gondolok, jobb lenne csúnyábbnak lenni. SZERELEM ELSŐ LÁTÁSRA — A gyár csónakházábgn ismerkedtünk meg. Először csak néztük egymást, azután odajött, beszélgetni kezdtünk. Délután már együtt eveztünk. Öt is ugyanazok a témák érdeklik, mint engem. Beszélgettünk, sétáltunk, csókolóz- tunk, és észre sem vettük — hajnal lett — mondja a gyerekkocsit tologató fiatalasszony. — Némi alvás után azt éreztem: látnom kell újra, megérinteni, szólni hozzá. Elindultam. A kapuban találkoztunk. Erre mondják: szerelem az Férfi és nő A házasulási hajlandóság mai motívumai között jelentős helyet foglal el a házasság előtti nemi kapcsolatból származó terhesség. Világszerte szaporodnak a gyermek biológiai jelenlétében megkötött házasságok. Közvéleményünk már engedett szigorúságából a házasság előtti nemi kapcsolat megítélésében, de érthető okokból sem a szülő, sem a fia falok nem lelkesednek a leányanyák szaporodó számát látva. Ezenkívül a stabil partnerrel rendelkező lányok teherbeesésében vakság volna nem észre venni egy szelíd erőszakot a „boldogító igen“ -ért CSÖKKENŐ HAJLANDÓSÁG? Csöndben, ha nem is észrevétlenül, de ■ mintha népszerűtlenedett volna a monogam házasság intézménye. Már nem kizárólag a válások növekvő száma mutat erre, hanem a házasulási kedv csökkenése is. Bennünket mindig a szívesen házas«4 dó népek között tartottak nyilván, nálunk a család semmit sem veszített a rangjából. Sőt! Mióta a problémák sűrűsödni látszanak, egyre több pozitív állásfoglalás hangzik el, mintegy biztatásul: a család a társadalom alapegysége, nélkülözhetetlen katalizátor az egyén és a társadalom között szükségképpen kialakuló viszonyban, pótolhatatlan funkciói vannak a gyermekek nevelésében. MI A HELYZET A VILÄGBAltf? Svédországban például az utóbbi évek- ban ötveh százalékkal csökkent a frigyre lépők száma. Régebben nagy politikai és gazdasági változásokkal, válságokkal lehetett összefüggésbe hozni a házasulási kedv hanyatlását. A mára kialakult tendenciák magyarázatára azonban ez a klasszikus ok aligha alkalmas. A hatvanas évek közepe óta, amióta a házasulási kedv csökkenése kimutatható Európában, nem volt olyan politikai „vagy gazdasági világesemény, ami a klasszikus magyarázat szerint indokolná a fokozódó tartózkodást. Ha csak nem soroljuk ide azt a „világeseményt“, amit szexuális forradalomnak, az erkölcsi normák fellazulásának, avagy az intim kapcsolatok természetes változásának szoktunk nevezni. Véleményünk szerint a mérséklődő hajlandóság mögött az erkölcsi normák egyre csökkenő érvényesülése áll. Arról van szó, hogy a házasságot egyedül indokló szerelmen kívül a múltban több, a jelenben és a jövőben viszont egyre kevesebb egyéb meggondolás, kényszerülés és kényszer motiválja. Amilyen mértékben ezek az egyéb szempontok fellazulnak, olyan mértékben változik a monogám házasságokhoz való viszonyunk, és e viszony egyik legfőbb mutatója a házasságkötések számának alakulása. PARTNERAPCSOLAT Az utóbbi tíz évben hazánkban is terjed egy újnak éppen nem mondható divat: a partnerkapcsolat, az együttélés, régi nevén vadházasság, összeállás. Erről a partnerkapcsolatról nem azért írunk, mert népszerűsíteni szeretnénk, csupán azért, hogy legyen összehasonlítási alapunk. Pontos adataink nincsenek az együttélésről, sem a számukról, sem arról, hogy milyen megegyezések uralják a pár- kapcsolat e formáját. Alighanem mindegyiket más és más. Valójában ezek az egyéni pontokat hordozó megegyezések, és nem a hivatalos házasságlevél hiánya különbözteti meg az együttéléseket a házasságoktól. Történetesen az a tény, hogy a totális vállalás az életre-halálra együtt maradás hivatalos rögzítése helyett a kölcsönös megegyezések, a változás joga és reménye, az Individuális érdekek tiszteletben tartása uralja a párkapcsolatot, amely így nagyobb szabadságot engedélyez a benne részt vevő partnereknek. Érdemes megjegyezni, hogy ez a tartós párkapcsolati forma elsősorban az értelmiségiek, illetve az alig iskolázott emberek körében vetette meg először a lábát. Ez azzal magyarázható, hogy mindkét társadalmi csoport tagjai az átlagosnál többször hangsúlyozzák, és többre értékelik a szabadságot, amit egyébként nemegyszer tévesen értelmeznek. FGT GYEREK NEM GYEREK Egy felmérés szerint a házasulandó fiataloknak csupán egy százaléka nem tervez gyermeket. Sajnos, a házasság végér% ez az arány hat százalékra növekszik. És ez viszont már sok. A házasságra lépőknek 13 százaléka csak egy gyermeket tervez, a valóságban azonban a házaspárok 2 százalékának van egykéje. A sokat hangoztatott szociálpolitikai magyarázat (kicsi vagy kocsi?, lakásproblémák, életkörülmények) széles körben ismert. Kevésbé ismert azonban az a tény, hogy az egyke elsősorban szellemi foglalkozású és főleg városi házaspárokra jellemző. Mi motiválja a házastársakat abban, hogy gyermeket, gyermekeket hozzanak világra? 1. A gyermek bizonyos előnyöket jelent a család számára a társadalomban. Elsősorban gazdasági előnyöket. Régebben a parasztcsaládok csak meghatározott számú gyerekkel tudtak kilábalni a szegénységből. Ez a társadalmi előny napjainkban elsősorban a családok lakásgondjainak megoldásában érvényesül 2. Sokan a családban uralkodó körülményekből, helyzetből kiindulva döntenek a gyermek vállalása vagy nem vállalása között. Ezt a szociológiai tapasztalatot és a válások gyakori számát ösz- szevetve feltételezzük, hogy többen házasságuk tartósságában nem bízva döntenek a gyermektelenség vagy az egy gyermek mellett. 3. A korábbi családból, az otthonról hozott tapasztalatok is motiválják a gyermekvállalási kedvet. 4. Végül pedig vannak motívumok, amelyek a szülők személyiségéből vezethetők le. Európában évszázadok óta felértékelődött az anyaszerep értéke; az anyaság, a nő személyisége kiteljesedését jelenti. Az utóbbi években azonban a nők számára megnyíltak a munkahelyi önmegvalósítási lehetőségek is. És ez nagyon befolyásolja a nő döntését, vállalja-e második vagy a harmadik gyermeket. Ez elsősorban a főiskolai végzettségű nők esetében érvényes. HOLTOMIGLAN, CSAK A FELE 'A házasság romlásának okait leggyakrabban egyszerűen a házasságon belül, mondhatnánk akár úgy, hogy a hálószobán belül kell keresni. Válóperes ügyvédek, bírók a megmondhatói, hogy a felperesek — döntő többségben a feleségek — ha röviden akarják előtárni a tényeket, rendszerint azt mondják: el- hidegültünk, a férjem' iszik, a férjemnek szeretője van stb. Ha az évenként törvényesen »felbomlott házasságokat és a külön élő házastársak számát összehasonlítjuk a megkötött házasságok számával, akkor nem tűnik túlzásnak az a feltevés, amit manapság egyre többet lehet hallani, hogy a ma megkötött házasságoknak csak az erősebbik fele tartósul az egyik vagy a másik fél haláláig. A gyengébb fele válásba vagy érzelmi különélésbe torkollik. Sajnos, manapság nem ütközik semmiféle nehézségbe a. házasság felbontása. Sokkal racionálisabb a házasság feladatának értelmezése, mint régebben: a házasság feladatai közül a házastársa érzelmi szükségleteinek kielégítése a legfontosabb, s ha ezt nem tölti be, következhet a válás. Szociológusok négy általános pontba foglalták össze a házasságromlás külső okait: 1. Biológiai tényezőként szokták emlegetni a kettő-négy év eltérést a biológiai és társadalmi érettség között. Miről van szó? A túl fiatal korban kötött házasságok érzelmileg nem igazolódnak az együttélés éveiben, mert fiatal korban még olyan nagyok a személyiség- változások, hogy azokat a Jjartner sok esetben nem tudja tolerálni. Ugyancsak ide tartoznak, az életkor meghosszabbodásának következményei; például egy 40 éves férfi még jó kinézésű, még el meri rontani a házasságát, hiszen nem tekinti az életét befejezettnek, sőt, indíttatást érez új párkapcsolat kialakítására. 2. A társadalmi okok között elsősorban az urbanizálódást tartják számon a szociológusok. Az urbanizálódás és az ezt megelőző társadalmi-földrajzi mobilitás döntő hatással van minden emberi kapcsolatra, közöttük a házasságra is. Igazolja ezt két szám: az ország lakosságának mintegy 48 százaléka, az el- válóknak pedig mintegy 66 százaléka él városokban. Az urbanizációs életforma hozta létre a „nukleáris családot“, amelyben a család szülőkre és gyermekekre bomlik. Ez a felállás a hagyományos értékek, normák átöröklése ellen hat, a személyek autonómiáját erősíti, családellenesek. 3. A gazdasági háttér változásait tartják a szakértők a házasság megromlása leggyakoribb okának. Az iparosodás, a foglalkozási struktúra változásai, a munkamegosztás, a nők egyenjogúsága minden téren, a hagyományos monogám család gazdálkodási minőségének változásához vezetett. A család elveszítette termelői egységjellegét, és gyakorta Folytatás a 4. oldalon Férfi és nő első látásra. Gyönyörű volt, csupa láng, lobogás. Azt éreztük, a másik nélkül értelmetlen az élet. Az elmúlt hat esztendő alatt egyszer voltuk csak távol egymástól. Három esztendeje összeházasodtunk. A szerelem megmaradt, kiteljesedett. felelősség, megbecsülés, tisztelet társult hozzá — s közben a szuszogó apróságon megigazítja a takarót. —< Nem tudtam elképzelni a legszebb álmaimban sem, hogy ilyen is lehet at ember társa, mint ahogyan azt sem, hogy mennyivel szegényebbek lennénk a gyerek nélkül. Mióta 6 megvan, azóta igazán értelmes és teljes az életünk, a szerelmünk, a halhatatlanságunk . .. CSAK AZ IRODALOMRÓL BESZÉLGETTÜNK... N. F. gépkocsivezető, férfi: Nekem van egy barátnőm, ahogy mondani szok- ták: soha a kezét sem fogtam meg. Történetesen az egyik legjobb haverom menyasszonya volt. Ok szétmentek, mt megmaradtunk barátoknak. Mit mond- jak, senki nem hiszi el. A feleségem már teljesen megvadult, a barátnőm fith ja pedig megtiltotta, hogy találkozzon velem. Titokban találkoznak, persze, hm így meglát 'minket valaki, dupla akkor a balhé, én meg mondhatom, hogy csak irodalomról beszélgettünk .. . VIHOG VAGY ELSZALAD, s. S. Gy. szakmunkástanuló, férfi: — Ne- kém a világon semmi bajom sem lennm a lányokkal, ha normálisan viselkedni1 nek. Ha megkérdezem valamelyiket, hogg hány óra, ha ismerős, vihog, ha nem is ismerem, megrémül és kishí jóm elfut... DURVÁK A FIÜK S. J. gimnazistalány. — Én tudóin, hogy ezek a fiúk kamaszok, de azért viselkedhetnének normálisan. Hogy leplem zék a zavarukat, velünk még durvábban, mint egymással. Van apunak egy kc4- légája, az ahányszor feljön, kezet csikói nemcsak anyunak, nekem is ... LEHETETT VOLNA FORDÍTVA IS... V. 1. mérnök, nő: — Én azt hiszem, hogy a két nem közötti különbség inkább történelmi, mint természeti. Számtalan nő bebizonyította, hogy tud erör, okos és bátor lenni, és számtalan férfi, hogy tud gyenge,, but a és gyáva lenni. Ügy esett, hogy az emberiség története patriarchátusok története, de lehetett volna fordítva is, bizonyíték erfst, hogy volt jónéhány matriarchális közOw- ség is. Ha fordítva lett volna, most üt udvarolnék a vőlegényemnek és nem • nekem. Férfi és nő
