Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-22 / 21. szám

KIEMELTÜK

A párt irányvonala szellemében arra törekszünk, hogy a fiatal nemzedék nevelésében és oktatásában mind jobban betöltse szerepét az iskola. Célunk az, hogy elsősorban az iskola neveljen eszmeileg és politikailag fejlett, szakmailag felkészült fiatalokat, akik tudásukat elkötelezetten érvényesítik az életben, fizikailag egészségesek és edzettek, és jellemző vonásuk a munkához való kezdeményező, alkotó viszony, az öntudatosság és az erkölcsösség.

A fiatal ember formálásában természetesen helyettesíthetetlen szerepe van a családnak. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy családjaink zöme helyesen fogja fel és tölti be szülői szerepét, ebben természetes kötelességét és állampolgári felelősségét látja. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy ez nincs így mindenütt.* Nem ritkán előfordul, hogy a fiatalok, amint azt mondani szokás, a családtól mindent készen kapnak, nem ismerik a nehézségeket és a gondokat, s ezért semmit sem becsülnek. Ez az egyik oka az ifjúság egy része éretlenségének, felkészületlenségének, kilengéseinek és bűncselekményeinek is. Ezért egyes szülőknek részük van a meglepetésekben, a csalódásokban és tragédiákban is. Az ilyen esetek megelőzésének leghatásosabb és legjárhatóbb útja a lelkiismeretes, felelősségteljes és igényes családi nevelés annak tudatára, hogy az élettől semmit sem kapunk ingyen, s csak a társadalmilag hasznos munka kölcsönöz értelmet az emberi életnek.

Igen, tisztelt elvtársnők, a család, az iskola, a tanintézetek, az ifjúsági szervezetek és az egész társadalom egyik legfontosabb feladata a gyerekeket, az ifjúságot a munka iránti szeretetre nevelni. Csak közös igyekezettel érjük el azt, hogy az ifjúság mind felkészültebb legyen az életre, a társadalomban végzett munkára.

Tudjuk, hogy a gyerekek és az ifjúság harmonikus fejlődésének része a testnevelés. joggal mondjuk, hogy a gyerekek számára megteremtjük a boldog gyermek- és serdülőkor kedvező anyagi feltételeit, gyerekeink egészségesek, szépek és Ízlésesen öltözködnek. Tény azonban, hogy a gyerekek egy része elhízott, s keveset mozog a szabad levegőn. Nyilvánvaló, hogy nálunk a családi nevelésben még nem fogják fel eléggé a rendszeres mozgásnak, az egyéni és a csoportos testnevelésnek, a turisztikának, az úszásnak, a könnyűatlétikának stb. jelentőségét. Szükséges, hogy a szülők a nemzeti bizottságokkal együttműködésben keressék és megteremtsék a gyermekek számára szabad idejükben a sportolás és a testedzés lehetőségeit. Tarthatatlan az, hogy egyes városok nagy lakótelepein nincsenek kis játszóterek és helyiségek, ahol a gyerekek játszhatnának és sportolhatnának. Ugyanakkor - tanúi vagyunk annak, hogy egyes sportkomplexumok és tornatermek zárva vannak a gyerekek előtt.

Az ifjúság fizikai fejlődése és egészségi állapota szempontjából természetesen nagy szerepe van a gyerekek és általában a családok helyes, egészséges táplálkozásának is. Elsősorban a nők befolyásolhatják jelentős mértékben az étkezés strukturális módosítását a biológiailag értékesebb élelmiszer, a tej és a tejtermékek, a gyümölcs és a zöldség javára, a zsiradék és a cukor fogyasztásának hátrányára. Ennek érdekében a pártkongresszus irányvonala szellemében létrehozzuk a feltételeket és ezeket tovább kell javítanunk. Elsősorban azzal, hogy mezőgazdaságunk több zöldséget és gyümölcsöt fog termeszteni, ezek a termékek gyorsabban jutnak el a fogyasztókhoz, illetve az élelmiszeripar jó minőségben és ésszerűen feldolgozza őket.

JOZEF LENÄRT beszédéből, melyet a

Szlovákiai Nőszövetség kongresszusán mondott.

MAGUKNAK SZÉPÍTIK

A Szlovák Nemzeti ^Felkelés és a nemzeti bizottságok megalapításának 40. évfordulója tiszteletére a komáromi (Komárno) járásban megtartották a munkaaktlvltás hetét, amelybe mind a 38 város és község bekapcsolódott. A polgárok elsősorban a környezetszépftésre, a választási programok teljesítésére és a hulladékgyüt- tésre törekedtek. Csupán a járási székhelyen 5000 rőzsabokrot és egyéb díszcserjét ültettek ki. Máshol s játszótereket, homokozókat és parkokat rendezgették.

MŰKEDVELŐ IFJÚSÁG

A komáromi járás Ifjúságának körében élénk műkedvelő munka folyik, összesen 52 különböző zenekar, 13 állandó színjátszó csoport, 20 versmondókör, 16 társastánckör és 18 folklóregyüttes, Illetve énekkar működik. A járás fiataljai rendszeresen Indulnak a Puskln-emiék- versenyen, a Barátság Melódiái mozgalomban, az Ifjúsági szövetség és más társadalmi szervezetek által rendezett színjátszó, vers- és pró- zamnndö, Illetve dalfesztiválokon.

I. S.

FOLYAMATOSSÁG A KIKÉPZÉSBEN

Pál Gyula Ondrej Streda őrnagy

T

alán még sokak fülében ott cseng azoknak a fiataloknak, a sorköteleseknek a nótázása, akik április elején bevonultak. Azóta már javában élik a katonák megszokott mindennapi életét. Többségük átesett az egyes járási katonai parancsnokságok és a Honvédelmi Szövetség járási bizottságai által szervezett kiképzésen. De csak rövid ideig maradtak utánuk csendesek a kiképzőközpontok, mert néhány nap múlva jöttek azok, akik majd szeptember végén, október elején öltik magukra az egyenruhát.

— A kiképzésben nálunk is szinte teljesen folyamatos a munka — mondta Pál Gyula, a HSZ Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának alelnöke, — Ondrej

Streda őrnaggyal, a járási katonai parancsnokság kiképzőtisztjével most is éppen a teendőiket egyeztetjük.

— Kire hárul ebben a munkában a teendők nehezebbik része?

■ — Nehéz a határt egyértelműen meghúz,

ni — mondotta Ondrej Streda őrnagy —, valahogy úgy fest, hogy a kiképzést illetően sem mi nem boldogulnánk egymagunk, sem a HSZ.

— A HSZ dolgozói mindenesetre a • legfontosabb feladatuknak tartják a sorkötele, sek kiképzését és felkészítését a katonai szolgálatra — jegyezte meg Pál Gyula. — így van ez már azóta, hogy megalakult a szövetség. Kiképzőközpontjainkba azok a

fiatalok kerülnek, akik betöltötték a tizennyolcadik életévüket és a sorozáson sorkötelesekké nyilvánították őket.

— A katonai parancsnokság főleg a kiképzésért felelős apparátus munkáját irányítja, odafigyel, hogy megfelelő oktatók foglalkozzanak a fiatalokkal, biztosítja az anyagi feltételeket, és bevonja a kiképzés folyamatába azokat a tömeg- és társadalmi szervezeteket, amelyek valamilyen formában hatékonyabbá tehetik a munkájukat, hogy minél jobban felkészített fiatalok kerüljenek a csehszlovák néphadseregbe. Persze mindezt a HSZ nélkül nehezen lehetne megvalósítani.

— A HSZ kiképző központjaiban milyen formában folyik a munka?

— A kiképzés két részből áll: elméleti és szakmai felkészítésből.- Maga a folyamat is lépcsőzetes. Előbb az alapokat sajátítják el, majd szakosított kiképzést kapnak.

— Milyen szakterületekre készítik fel a sorköteleseket?

— A ml járásunkban főleg gépjárművezetőket és rádiósokat, híradósokat képezünk. Az előbbieket az autóiskola veszi gondjaiba, mi pedig a járási bizottság mellett működő kiképzőközpontban a híradósokat készítjük fel.

— A sorkötelesek hogyan viszonyulnak a kiképzéshez?

— A hozzáállásukkal elégedettek vagyunk.

— Ebben a célkitűzésben a járási katonai parancsnokság is messzemenően támogatja a Honvédelmi Szövetséget — mondotta Streda őrnagy. — Ugyanis mi kapcsolatban állunk mindazokkal a szervekkel és intézményekkel, amelyek szintén felelősek a kiképzésért. Elsősorban a nemzeti bizottságokra és a munkahelyek, iskolák vezetőire gondolok. De elég jó az együttműködésünk a SZISZ-szel, a Járási Szakszervezeti Tanácscsal és a Csehszlovák Vöröskereszt járási bizottságaival is. A nemzeti bizottságok a besorozás napjától egészen a kiképzés utolsó percéig, sőt még a katonai szolgálat ide. je alatt ts figyelemmel kísérik a fiatalok tevékenységét.

— A múltban elég sok panaszt hallottam a munkahelyi vezetők hozzáállására. Változott időközbon a helyzet?

— Ma .már a munkahelyek, iskolák veze. tőt többnyire elengedik a fiatalokat az elő-* adásokra, gyakorlatokra. De még mindig találkozunk olyan esetekkel, ahol helytelenül értelmezik a honvédelmi törvényt. Mt tudjuk, hogy népgazdasági szempontból nézve mit jelent az a kiesés, ezért igyekszünk úgy szervezni a kiképzést, hogy az előadások és a gyakorlatok munkaszüneti napokra essenek. Kérjük a munkahelyek vezetőit, legyenek megértéssel, és tudatosítsák a kiképzés fontosságát, hiszen jórészt ettől függ, hogy milyen katonákat kap a hadsereg.

KAMOCSAI IMRE

IGAZSÁG ÉS RÁGALMAZÁS AZ OLIMPIA KÖRÜL

A MOSZKVAI PRAVDA KOMMENTÁRJA

A moszkvai Pravda „Igazság és rágalmazás az olimpia körül“ címmel közölte a TASZSZ hírügynökség kommentárját. Az alábbiakban röviden ismertetjük e kommentárt.

A Szovjetunió Nemzeti Olimpiai Bizottságának az a döntése, hogy a szovjet sportolók távol maradnak a Los Angeles-1 olimpiai játékokról, a hivatalos Washington furcsa reakcióját váltotta ki. Az amerikai külügyminisztérium és más hivatalos helyek képviselői most utólag igyekeznek bizonygatni, hogy Los Angeles, ben nyugalom és béke honol, és „az olimpiai sportolókat és vendégeket senki sem veszélyeztette és nem veszélyezteti, ezt csak az oroszok gondolták ki“.

De hogyan fest a valóság? Az utóbbi években az Egyesült Államokban a hatóságok teljes beleegyezésével nyílt ellenséges kampány folyt, amelynek célja az volt, hogy megakadá- lyozzáa a Szovjetunió és més szotiaMsta országok sportolóinak részvételét a Los Angeles-i olimpiai versenyeken. Most új tények kerülnek napvilágra, amelyek bizonyítják, milyen inten- zfven készülődtek a szocialista országok elleni provokációkra. A társadalom söpredéke 160 jobboldali egyesület és banda, köztük bűnözők, hazaárulök, volt nácik és az Omega '66 kubai terror- és ellenforradalmi szervezet tagjai csoportosulást hoztak létre „Tiltsák el a Szovjet, uniót“ néven. Nem sokkal a szovjet olimpiai bizottság döntése előtt Los Angelesben a szövetségi és a helyi hatóságok tudomásával gyűlést tartottak több szovjetellenes, terror- és nacionalista szervezet képviselőt. Ezen bejeHARMINCÖT ÉV TÁVLATÁBÓL

lentették a szocialista országokból érkező sportkflidöttségek elleni felforgató akelő tervét. Még az amerikai lapok is beismerték, hogy Los Angelesben a végletekig kiélezett szovjetellenes légkör uralkodik. A Los Angeles Times napilap tette közzé a hirt: a „Tiltsák el a Szovjetuniót“ egyesülés levelet kapott Michael Dea- vertől, a Fehér Ház magas rangú tisztségviselőjétől, akt biztosította őket arről, hogy a kormány rokonszenvez az egyesülés akcióival.

Vajon mekkora értéke van az amerikai elnök kijelentésének, amely szerint az amerikai hatóságoknak semmi közük e szégyenteljes tevékenységhez? Hiszen Deaverről tudják, hogy az elnök nagyon közeli tanácsadója. Ugyancsak hivatalos körökből terjedt az a patalogt- kus kémkedési mánia, amely az utóbbi hőnapokban olimpiai irányt vett. William Webster, az FBI főnöke nyilvánosan kijelentette, hogy „a Szövetségi Nyomozóiroda különösen nagy gondot fordít a szocialista és egyes más országokból érkező sportolók körében megbúvó kémek felkutatására“. Hozzáfűzte, hogy a szovjet sportolókat az FBI 150 munkatársa tartja majd szemmel.

Arról Is tudnak, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálata „olimpiai különcsoportokat“ hozott létre, amelyeknek provokációs tevékenységet kellett volna kifejteni a szocialista országokból érkezett személyek, sportolók, turisták és újságírók ellen. Ezt a CIA és az FBI 500 munkatársának kellett volna végeznie, s a CIA egyik Igazgatóhelyettese Irányította volna őket. „Kémkedésen" kapták volna rajta azokat, akik Los Angeles nevezetességeit fényképezték volna. E provokációk szervezőinek rendelkezésére a szocialista országokban vásárolt olyan film- és fényképanyag állott, amelyen katonai objektumok láthatók; elég ilyen anyagot valaki elé odadobni, s máris bizonyítani tudják a „kémkedést“. Ezenkívül sportolók, turisták és újságírók elrablására és „megdolgozására“ készülődlek, hogy rábírják őket az emlgrélásra. Az egész ügy odáig fajult, hogy reklámtáblákon már feliratokat készítettek a szocialista országokban beszélt nyelveken, e- zekkel a sportolókat hazaárulásra buzdították volna.

A washingtoni hatóságok most azt állítják, hogy minderre magánszervezetek készülődtek, a kormánynak semmi köze tevékenységükhöz. Ez értelmetlenség, a tények ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A provokdtőrök és a terroristák „magánszervezetei“ kapcsolatban állnak az amerikai titkosszolgálattal, és a Fehér Ház erről tud. Nem véletlen, hogy John Hughes kül. ügymlnisztérluml szóvivő egy nyilatkozatában minden arra vonatkozó javaslatot elutasított, hogy a kormány tegyen rendkívüli intézkedéseket, és korlátozza a szélsőséges csoportok1 tevékenységét. Ha végiggondoljuk ezt a helyzetet, vajon lehet azt állítani, hogy az ama- rlkal hatóságok mindent megtettek a Los An- geles-t olimpiai játékok zavartalan lebonyolításáért? A válasz egyértelmű: a hatóságok nem« csak hogy nem szándékoztak garantálni a Szovjetunió és más szocialista országok állampolgárainak biztonságát, hanem még szították a hisztéria, a gyűlölködés és a provokáció légkörét.

Azok a versenyek, amelyeknek a béke és a barátság ünnepelnek kellene lenniük, így szem. mel láthatóan az ellenségeskedésnek, a rágalmazásnak és áz emberi méltóság beszennyezésének orgiáivá válnának. Egyetlen olyan ország sem teheti ki állampolgárait Ilyen veszélynek. ha ad jó hírnevére és becsületére.

A SZOCIALISTA ÜT KEZDETE

A

zoknak a gyökeres minőségi változásoknak az elindításában, amelyek összefüggésükben az elmúlt évtizedekben a szocializmus győzelmét jelentették, jelentős hely illeti meg a CSKP IX. kongresszusát. Ma már a történelemkönyvekből is tudja mindenki, hogy ezen a kongresszuson, amelyet 1949. május 25—29-e között tartottak meg, fogadta el a párt a szó. cializmus építésének programját.

Element Gottwald, a CSKP KB elnöke, köztársasági elnök A párt további feladatairól című előadói beszédének záró részében ezeket mondotta: „Mostani, IX. kongresszusunk megszabja a párt fő irányvonalát a fejlődés további szakaszában. Ogy vélem, hogy ez a fő irányvonal hazánk szocialista felépítésének az irányvonala kell, hogy legyen. Nagy cél ez, és nem lesz könnyű a teljesítése. Tudjuk, hogy a ljozzá vezető úton igen sok akadályt kell altávolítanunk, talán többet és nagyobbat, mint a múltban.“ Jellemző Element Gottwald racionális gondolkodásmódjára és éleslátására, hogy a szocializmus felépítését már akkor nehezebb feladatnak tartotta, mint a tőkés rend megdöntését.

A kongresszus elsőrendű teendőnek minősítette a nehézipar, különösen a nehézgépipar fejlesztését. Ezzel lehetett csak megteremteni a szocialista társadalom építésének anyagi-műszaki alapját, valamint a haza védelmi képességét abban a helyzetben, amikor szüntelenül fokozódott a hidegháború.

A nehézipar fejlesztése megfelelt Szlovákia iparosítása szükségleteinek is, márpedig az iparosítás volt a kiindulópontja annak, hogy eltűnjön a szlovák gazdaság lemaradása, és távlatilag Szlovákia gazdasági és társadalmi színvonala a cseh országrészek színvonalára emelkedjék, az iparosításon belül pedig jelentős helyet kapott azoknak a területeknek a fejlesztései ahol nemzetiségek élnek.

Klement Gottwald a CSKP IX. kongresszusán hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom felépítése elképzelhetetlen a falu szocialista átalakítása nélkül. A falu szövetkezetesítésével, az állami gazdaságok megerősítésével alapjaiban sikerült megváltoztatni a falu arculatát. A korszerű nagyüzemi termelés formáinak győzelme nemcsak megváltoztatta a falu gazdasági viszonyait, hanem az egész népgazdaságban jelentősen növekedett a szocialista mezőgazdaság szerepe. Azzal, hogy a IX. kongresz- szus útmutatásai szerint a mezőgazdasági egyéni kistermelés átalakult szövetkezeti szocialista nagyüzemi termeléssé, a szocializmus építésének egyik legbonyolultabb feladatát oldottuk meg. Gyökeresen megváltó- zott az élet és a munka falun. A szocializmus megszüntette a lényeges különbsége, két a város és falu életfeltételei között. A mezőgazdasági termelés ma ötven százalékkal nagyobb, mint a tőkés korszakban volt, pedig a termőföld egytizedével csökkent, és a mezőgazdaságban csaknem hatvan százalékkal' kevesebb dolgozó tevékenykedik. Jelenleg egy mezőgazdasági dolgozó kb. 18 személy élelmezéséről gondoskodik.

A CSKP a IX. kongresszuson megfogal- mazta a kulturális forradalom koncepcióját is. E koncepció alapjának tartotta, hogy ki kell nevelnünk, elsősorban a munkás- és parasztfiatalok soraiból saját értelmiségünket. Vitathatatlan tény, hogy e koncepció megvalósítása az alkotó erők sohasem tapasztalt fejlődését váltotta ki, és megterem« tette a magyar és az ukrán nemzetiség sokoldalú önmegvalósításának lehetőségeit is.

A szocializmus építése tő Irányvonalának teljesítése magával hozta az életszínvonal állandó növekedését országunkban. Az átlagbér a kongresszus idején 823 korona volt, ma megközelítőleg 2900 korona orszá. gos viszonylatban, vagyis több mint a há-* romszorosára növekedett. A mezőgazdasági dolgozók pénzbevételei lényegében egy szín. ten mozognak a többi népgazdasági ágazatban dolgozók jövedelmével, összehasonlíthatatlanul magasabb ma a lakosság társadalmi fogyasztása, mint' 1949-ben volt.

A IX. kongresszus óta eltelt harmincöt év mérlegét megvonva elmondhatjuk, hogy hazánk politikailag szilárd, gazdaságilag erős, kulturális szempontból fejlett ország, amely szilárd nemzetközi helyet foglal el. Ez pedig a munkásság, parasztság és értelmiség fáradhatatlan, áldozatkész, szívós munkájának az eredménye.

STRASSER GYÖRGY

T