Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-08 / 19. szám

if 4 ;, I I formális r '• ; .»Of részvételi feltételeket N agy érdeklődéssel várt sajtöértekezle- tét tartott Moszkvában Marat Gra- mov, a szovjet olimpiai bizottság el- | nöke. Kijelentette: a Szovjetunió normális 3 részvételi teltételeket, a többi országgal egyenlő elbánást kivén a Los Angeles-i o- j Iimpián. Ha ezt az amerikai rendező fél az | Olimpiai Charta előírásainak szellemében j I teljesíti, akkor nem lesz akadálya annak, hogy a szovjet sportolók elutazzanak az Egyesült Államokba. Gramov mintegy félórás bevezető nyflat- kozatot olvasott fel, amelyben közölte, hogy ;; moszkvai részről semmiképpen sem kíván- !■ nak bojkottot. A Szovjetunió nemzeti olim­piai bizottsága június 2-a, a nevezési ha- téridő lejárta előtt, május végén dönt ar­ról, hogy indul-e a szovjet csapat az olim­pián. A Szovjetunió semmiféle ürügyet sem keres a távolmaradásra, az olimpia bojkott­jának gondolata fel sem merül benne — szögezte le a szovjet olimpiai bizottság el­nöke. Mindazonáltal a szovjet sportvezetés fenntartja azt a véleményét, hogy az ame­rikai rendezők több kérdésben megsértet­ték az Olimpiai Charta előírását, illetve a nemes sporttalálkozók hagyományaival el­lentétesen jértqk el. A szabályokkal ellen­tétben Los Angelesben három olimpiai fa­lu lesz — és nem kettő —, a sportolóknak a hagyományos három hét helyett csak két hét áll rendelkezésükre, hogy megszokják I az új körülményeket. Az olimpiai hagyomá­nyoknak ellent mond a túlburjánzó üzleti szellem — fejtegette Gramov —, az olim­piai láng „kiárusítása“, a rendkívül magas j költségek sora. A kifogások jó része bele­került a diplomáciai iratokba. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövet, sége két jegyzéket juttatott el a szovjet il­letékesekhez. Mint Gramov elmondja, a má­sodikban több kritikai észrevételnek adtak helyt. Am amerikai részről még mindig azt szorgalmazzák, hogy az olimpiára uta- i zők névsorát a moszkvai diplomáciai kép­viselet „ellenőrizze; bírálja felül“. Ezt az eljárást a Szovjetunió sportvezetése nem fo- gadhatja el, a sportolók és kísérők utazá­sával kapcsolatos ügyekben csakis az olim­piai szervező bizottság illetékes — mondta Gramov. Szóvá tette még, hogy a Los An­gelesbe akkreditált szovjet újságírók moz. gésát korlátozni próbálják, viszont valószí­nűleg ott lesz a játékokon néhány nyugati emigráns, jobboldali sajtószerv képviselője. A kérdésekre adott válaszok alátámasz- i tották és kiegészítették a bevezető nyilat­kozat szövegét. Ha semmi sem változik, el- küldi a Szovjetunió a sportolókat? — hang­zott el egy kérdés. A válasz lényege az, hogy garantálni kell a megfelelő ás a töb­biekkel egyenlő feltételeket, egyebek kö­zött abban a tekintetben is, hogy a szov­jet csapat tagjait érintő biztonsági előírá­sokat be kell tartani, E téren tehát feltét­lenül változás szükséges, csakis megfeleld biztonsági garanciák esetén vesz részt a Szovjetunió a játékokon. A szovjet sportve- í zetés a helyzet összes elemét reálisan Ítéli meg, mondta Gramov, tudván, hogy bizo- nyös dolgokon a Nemzetközi Olimpiai Bi- zottság hamarosan sorra kerülő rendkívüli ülése sem tud változtatni — például a há­rom olimpiai falu tényén ám más kér­désekben van lehetőség a módosításra, a- kár a biztonság ügyelt, akár a kiutazássá] kapcsolatos előzetes diplomáciai „felülvizs­gálatot“, vagy az újságírók mozgásának kor. látozá'ét vesszük figyelembe. A beutazási engedély megvonásét a szov­jet csapat olimpia! attaséjától a sportvezető bfrálta ugyan, de nem mondotta elengedhe­tetlennek a döntés megváltoztatását. A szov* 1 Jet részvevők teljes létszáma — a tervek 1 szerint mintegy nyolcszáz fő lenne. A moszk- J val sportvezetés az előírásoknak és a szó- g késoknak megfelelően teljesíti a részvétel- | lel — közvetítési, szolgáltatási díjak — kap. esőlatos anyagi kötelezettségeket. . Megfigyelők szerint ez a sajtóértekez­let — az előző állásfoglalásokkal összhang, ban — tükrözi a szovjet sportvezetés fenn­tartásait, kifogásait, egyszersmind tanúsítja, hogy az olimpiai eszme elkötelezettjeként a Szovjetunió arra törekszik, hogy a gáncsos- kodások ellenére ott legyen Los Angelesben. A részvételt megelőző viták valószínűleg nem választhatók el a szovjet-amerikai kap­csolatok egészétől, az elhidegült viszonytól. | Ennek ellenére a sajtóértekezleten elhang- I róttak egybevágnak a Pravda egyik cikké- I nék végkövetkeztetésével. Latfnyina, a ki­lem szeres olimpiai bajnok tornásznő Irta, akt hisz abban, hogy végül is minden aka­dály elhárul, és felülkerekedik a lőzan ész, az olimpiai szellem. Ebben a reményben nyilván osztozik a tornásznővel a világ, il­letve a sportvtlág túlnyomó többsége. Többek között a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság is helyt adott a Szovjetunió fenn­tartásainak és követeléseinek. Lausanne-i tanácskozásának végén kiadott közlemény­I ben leszögezi, hogy a szovjet követelések jogosak, a látékok rendezősége köteles sza­vatolni a sportolók biztonságát és tisztelet­ben tartani az olimpiai alapokmányt. A XIV. EURÓPAI PINGPONGRANDEVÜ UTÁN Moszkvai „gyorsfényképek" - zöld asztaloknái Kalinics, aki csak párásban igazán jó — ott is Surbekkal. E gy asztalitenisz Európa-bajnokság já­tékidőben lemérve nyolc nap „tö. mény“ asztaliteniszt jelent, mégpedig délelőttöt éjszakába nyúló programmal. így aztán a jelenlévő krónikásoknak ugyancsak alkalmuk nyflík arra, hogy a korábbi ha­sonló rendezvényekkel összevessék az éppen folyamatban levő legújabbat, és valamilyen jelzőt ragasszanak rá. A mostanit is elne­veztük menet közben a meglepetések EB- jének, Persze, az kétségtelen, hogy a férfi csa­patdöntőbe jutott lengyel és francia együt­tes egyaránt óriási meglepetést keltett. Az Is, hogy a nőknél a jugoszlávok is a finá­léig „verekedték“ magukat, de a szovjet női csapat győzelmére nem volt túl nagy bá­torság még a rajt előtt sem fogadni. Nem nyertek érmet a magyar férfiak az EB-k történetében először — ez meglepetés: svéd nyerte a férfi egyest — nem meglepetés, de hogy az a svéd Ulf Bengtsson — az már bizony az; a csehszlovák szereplés három és fél éremmel (Hrachová a holland Vriese- kooppal lett harmadik) enyhe, de kellemes meglepetés. Most pedig lássuk a moszkvai „gyorsfényképalbumunkat“, akad benne ér­dekesség ... POPOVA. Kétségtelenül az EB sztárja, hi­szen négy versenyszámban indult, négy a- ranyérmet nyert, azaz százszázalékos telje­sítményt nyújtott. Huszonkét mérkőzésen állt az asztalnál, egyetlenegyet sem vesz­tett el, pedig ezt a luxust is megengedhet­te volna magának a csapattalálkozők so­rán, hiszen a szovjet csapatban akadtak még jócskán a kispadon Is olyan játékosok, akik korrigálni tudták volna Popova eset­leges kisiklását. Persze, az egyéni verse­nyek során ez már nem lehetséges, ott egyetlen vereség egyenlő a búcsúval. Ami­kor az EB előtt felmerült a kérdés, hogy vajon ki is lehet az idei EB sztárja, keve­rőpa-bajnok volt Lyonban, s szinte hajszál­ra ugyanazon az áprilisi napon (Lyonban április 24-én, Moszkvában április 22-én) új­ra a dobogó tetején állt. Kissé „kopaszab­ban“, de éppen olyan ifjoni hévvel adta vissza az ellenfelek labdáit, vagy ütött véd. hetetlenül azok térfelére. Egyedül neki si­került Kaliniccsel a bravúr, hogy megvéd- ték Budapesten két évvel ezelőtt kivívott bajnoki címüket. Hogy akkori sikerük nem volt a szerencsés véletlen müve, azt tavaly Tokióban a világbajnokságon bizonyították, hiszen ott is a „legmagaslatibb“ levegőt szívták, amilyet egyáltalán egy sportcsar­nok dobogóján lehet. A győzelem után nyi­latkozott: „Miért is hagynám abba, amikor még egészen jól megy a »szekér«? Külön­ben is mégcsak harmincnyolc éves vagyok...“ MAZUNOV. Nem kis meglepetést okozott, amikor sorra nyerte mérkőzéseit, amelyek általában jő hossaűra sikeredtek. Azt azon­ban aligha gondolta volna valaki, hogy azon az EB-n szovjet dobogós is lesz a férfi­egyesben. Igaz, ha ez felmerül, talán akkor neki adták volna*a legtöbb esélyt. Ott volt már TopoICanyban is három évvel ezelőtt, és akkor aranyérmet nyert. A serdülők kö­zött ... Akkor ragadt rá a jelző, pontosab­ban a találó elnevezés: „Mister Finish“. U- gyants ragyogóan tud küzdeni és hajrázni. Előbb a svéd Akessont verte öt játszmában, hol az egyiknél, hol a másiknál volt előny, de á legfontosabb poént Mazunov érte el. Aztán a nyugatnémet Hüging következett —• ugyancsak öt játszmában —, majd a vl- lágbajnokpáros egyik „beltagja““ Kalinics, de ő csak egy játszmát vett el Mazunovtől. Az elődöntőben aztán a svéd Ulf Bengtsson, a későbbi Európa-bajnok jobbnak bizonyult nála. A dobogó harmadik fokán aztán ott állt egymás mellett az európai élmezőny legidősebb és legfiatalabb játékosa: Surbek és Mazunov .... Kezdésnek nem rossz ... HRACHOVÄ. Háromszor állt a dobogón Moszkvában, de egyszer sem a legmagasabb fokén, jóllehet az egyesben az európai ranglista éléről vágott neki ennek a ver­senynek; Panskfval együtt pedig az egyik legtapasztaltabb vegyes párost alkotják Eu­rópában, legfeljebb csak a Surbek—Batinics kettős tesz rajtuk túl ebben a tekintetben. Amikor aztán az elődöntőben legyőzték az Eurőpa-bajnoki cím védőjét, a Grubba — Vriesekoop-kettőst, felcsillant az arany le­hetősége, hiszen „csak“ a francia-szovjet alkalmi páros, a Secretin — Popova-duó állt az útjukban. Az azonban túltontúl szi­lárdan. Vriesekooppal párban is ott voltak az elődöntőben, de csak ott, mert a szov­jet Popova — Antonyan-kettös ismét csak útjukat állta. Az egyesben a döntő küszö­bén azzal a Bulatovával kell mérkőznie, aki sokáig ugyan a mumusa volt, de újabban már sorozatban ő volt a jobb. A sorozatok legfőbb tulajdonsága, hogy egyszer végük szakad. Ezúttal ebben az elődöntőben. Hra- i:bová legközelebb csak a dobogón tudott mosolyogni, de valahogy nem igazán felsza­badultan. Bulatova és Popova annál inkább... WALDNER. Akárcsak Hrachová, 6 is a lista éléről kezdte a versenyt a férfi egyes­ben, s el is jutott a legjobb tizenhat közé, ami legalábbis a minimum, amit el lehet várni egy háromszoros Junior Eurőpa-baj- noktól. Ott aztán véget ért számára a moszkvai kontinensbajnokság. Mármint a férfi egyesben, mert útját állja a bajuszos „öreg“ legény, Dvoíáőek. Pedig Waldner küzd, hajt, tinédzsereket meghazudtoló el­szántsággal, rezzenéstelen arccal próbálja visszaadni Dvoráíek „gyilkos“ tenyereseit. Minél tovább, annál inkább érzi, tudja, hogy nem a moszkvai EB az, amelyik majd úgy vonul be a sportág történetébe, hogy az Waldner EB-je volt. Ennek ellenére még beverekszi magát a fináléba a nála alig Idősebb Lindh-del az oldalán a férfi páros­ban. Ott azonban ismét csak „generációs ellentétek“ merülnek fel, hisz az asztal túl­oldalén álló Surbek akár apja is lehetné harmincnyolc évével. Ök ketten Lindh-del együtt vannak annyi idősek. De nemcsak ezért nyert Surbek Kaliniccsal. Aztán állnak a dobogón. Négy páros, két generáció. A váltás azonban még várat magéra... SECRETIN. Tény és való, hogy a harcsa- bajszú „gall“ fiatalember tiszteletet paran­csoló homloka és halántéka is látott szebb napokat, de legfőképp dúsabb hajzatot, hi­szen az európai élmezőnyben csak Surbek idősebb nála. Azt azonban senkisem téte­lezte volna fel róla, hogy ő lesz az idei asz­talitenisz Európa-bajnokság legsikeresebb férfiversenyzője, leginkább önmaga nem, hi­szen számos alkalommal tanújelét adta, hogy nincs híjával az önismeretnek sem. Aztán amikor a nehezebbnek vélt ágról a francia csapat a döntőbe verekedte magát, mégpe­dig a címvédő magyar csapat számiáljára, már kezdett valami felrémleni a sportág „vén rókáinak“ a francia mókamester egy­kori kivételes képességeiből. Aztán 4:3-ra vezetett a francia csapat a lengyelek elle­ni csapatdöntőben, és neki már csak Dry- *zelt kellett legyőznie, hogy a csapatarany sorsát ne kelljen Grubbára, mellesleg a lengyelek legjobbjára és Renversére, a leg­gyengébb franciára bíznia. Nem is tette. Le­iskolázta a lengyel versenyzőt, és a zene­kar játszhatta a „Marseilles“-t. Aztán az u- tol$ő előtti versenynapon megtehette még egyszer, Secretin és Popova tiszteletére a vegyes páros után (ilyenkor egyébként két himnusz is van). Ezzel azonban még min­dig nem ért véget a franciák veteránjának sikersorozata, hiszen a férfipárosok küz­delmében a harmadik hely illette meg őt Birocheau-val egyitt. így bizonyította Sec­retin, hogy ismét csak nem lett igazuk a- zoknak, akik Moszkvában már elodázhatat- lannak hitték az asztaliteniszsportban a nemzedékváltást, hiszen már két évvel ez­előtt, Budapestre is „beígérték ...“ MASAftlKOVÄ. 'Újonc volt a felnőttek me­zőnyében a csehszlovák színekben. Férfias, asztaliteniszt játszik, magas, de ha szépség- királynő-választásra is sor került volna, a- lighanem meg is „koronázzák“. Nem lehet ráfogni, hogy túlságosan nagy tisztelettel viseltetne a sportág legjobbjai iránt. Popo- vát az első játszmában alaposan megizzasz­totta, a másodikat meg is nyerte, aztán az addig már négyszeres Európa-bajnoknőnek tisztességesen rá kellett kapcsolnia, hogy esetleges kiesésével ne okozza az EB leg­nagyobb szenzációját. Aztán nem sok kel­lett ahhoz, hogy Masaffková akár dobogós is legyen a női párosban alkalmi párjával, a francia Abgrallai. Nem csoda, hogy sokan gratuláltak neki moszkvai szerepléséért. Ha Igv folytatja, akkor akár már két év múl­va nagyobb dicsőségekre ishgzbthdúu-haz va nagyobb dicsőségekhez is lehet majd ne­ki gratulálni. A moszkvai sikeres eredménylistán kívül többek között az ilyen részsikerek íz jelez­ték. hogy a sportág hazai vezérkara jó úton „tereli“ a sportág szekerét... MÉSZÁROS JÁNOS (A szerző felvételei) Appelgren mozdulata tehetetlenséget érül el. A svédek budapesti Enrópa-bajnoka nem védhette meg címét sérülése miatt. Bár ki tndja, egészségesen sikerült e volna neki a ritka hravúr ... sen jöhettek a reál* számítások szerint szó­ba, de Popova köztük volt. Nem hagyta egy pillanatig sem kétségek közt szurkolóit. így aztán megismételte honfitársnőjének, Zoja Rndoovának 14 évvel ezelőtti bravúrját, aki mellesleg ugyancsak Moszkvában, a hete­dik EB-n szintén négy aranyérmet nyert. A szovjet női csapat vezéregyénisége mostani négy aranyérmével már összesen hét első­séget szerzett az eddigi Európa-bajnoksá- gok során. Idei legnagyobb bravúrja kétség­telenül a vegyes páros megnyerése volt, hi­szen a francia Secretinnel korábban még sosem játszott együtt. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a francia volt már e számban világbajnok is, de akkori párjával évekig gyakoroltak együtt. Popovával mind­össze néhány edzés állt mögöttük. Aki tud, az tud ...? SURBEK. Markáns figura a dobogó tete­jén, aki csak azért nem az EB legidősebb versenyzője, mert egy bizonyos luxemburgi Langehegermann (van-e, ki e nevet isme­ri...?) tíz évvel korábban született, és még nem tette le az ütőt. Surbek azonban nem olyan szinten műveli e sportágat, mint a luxemburgi. Már tizenhat évvel azelőtt Eu­Erik Lindh szélsőséges dolgokat művel, rendszerint nem jut el a végső siker küszö­bért. Most is esők Waldnerral,. > ti

Next

/
Thumbnails
Contents