Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-24 / 17. szám

port munkáját segítik. A Szovjet Tu­dományos Akadémia nem egy geoló- gus-ásványkutató, glaciológus- és más csoportját szállították már ebbe a térségbe. Vagy bizonyos átalakítások után lehetővé vált. hogy helikopte­rek segítségével értékes adatokat nyerjenek a jégpáncél és hőréteg vas­tagságáról, de további tudományos megfigyeléseket is végezhettek. ra meghatározott légi üt vezet, a re­pülőgépet pontos műszerek vezérlik. Jóllehet télen egy Aeroflot-gép repül csak havonta, s nyáron sem több két járatnál, a skandináv légitársaság, a SAS pedig két-három gépet indít he­tente, mégis forgalmas ez a légifo­lyosó. Tizenkét kilométeres magas­ságban ugyenis' a Spitzbergák fölött naponta több tucat repülőgép halad keresztül, összekötve Európát japán­nal vagy éppen Észak-Amerikával. Sőt ez a térség már akkor is forgal­mas volt, amikor a Spitzbergákon re­pülőtér sem létezett. A gépek bizton­ságos repülését a Linné-fokon levő isfjord Rádiónak vagy tizenö* állo­mása szavatolta, amelyek húsz kilo­méterre esnek Barentsburg szovjet A világ legészakibb repülőterén leszállt egy Aeroflot-gép. » É vente 105 millió utas. 420 ezer tonna postai küldemény, 2620 ezer tonna teherszállítmány — így összegezhetnénk az Aeroflot szov­jet légitársaság forgalmát, amelyet 3700 szovjet város, valamint Európa, Ázsia, Afrika és,Amerika 97 országá­nak 114 helysége között bonyolít le, s akkor még nem szóltunk a mező- gazdaságnak, a geológusoknak, tűz­oltóknak, kőolajbányászoknak, az e- gészségügynek nyújtott megannyi szolgáltatásról. A kezdet azonban na­gyon szerény volt: 1923. július 15-én Moszkvában a levegőbe emelkedett az első lég! járat hatszemélyes gépe, hogy Nvizsnij Novgorodba (a mai Gorkijba) szállítsa utasait. Év végéig ezen a vonalon 229 személy utazott, kevesebb, mint amennyien ma na­ponta jegyet váltanak Gorkij röpte- rén. Létezésének hat évtizede alatt az Aeroflot a világ legnagyobb, minden konkurrenciát álló repülőtársasága lett. (Csak utána következik az éven­te 36,7 milliós személyforgalmat lebo­nyolító amerikai Delta.) Az Aeroflot központja Moszkva. In­nen indulnak a szélrózsa minden irá­nyába a korszerű, nagy utasterű vagy teherbefogadású gépek. Képzeletben üljünk fel ezek egyi­kére, mondjuk a seremetyevói repülő­téren az SU—207-es járat TU 154A lökhajtásos személyszállító repülőgé­pére, amely az Aeroflot-vonalak leg­északibb pontjára visz bennünket. Százhúsz percen belül Murinanszkban vagyunk. Itt egyórai pihenés után újra felszálláshoz készül a gép, hogy még északabbra röpítsen bennünket. Nem egész két órán belül megérke­zünk a „világ végére“ a Spitzbergák öt legészakibb településeinek egyiké­re. Ebbe az arktikus térségbe elsősor­ban szovjet bányászok érkeznek rend­szeresen az Aeroflot-gépekkel, hogy norvég kollégáikkal kiaknázzák a vi­lág legészakabbon levő bányáinak fe­kete aranyát. Megkérdezem Eduard Magerovot, az Aeroflot legészakibb kirendeltsé­gének a vezetőjét: — Nehéz 1 a repülés északra? — Egyáltalán nem nehezebb, mint más útvonalakon. Bármelyik pilóta képes rá, aki a nemzetközi járatokra jogosító vizsgát tett. A Spitzbergák­(!) bányásztelepüléstől s nyolcvan kilo­méterre a norvég Longyearbyentől. A TU földet érve nem az egyedüli Aeroflot-gép a világ legészakibb röp- terén, még négy Mi—8-as piros-kék helikopter veszi körül. A lökhajtásos gép utasai átszállnak e helikopterek­re, hogy a távoli észak két bányász- településére „ugorjának“. Tizennyolc percen belül Barentsburgban vannak, vagy huszonhárom perc múlva a má­sik településen szállhatnak ki. De nemcsak ez a két járat köti össze Longyearbyent a szigetcsoport­tal, amelynek - kiterjedése akkora, mint fél Csehszlovákia. Tudományos kutatásokat is szolgálnak ezek a gé­pek, például Barentsbur^tól délre Hornsundban egy lengyel kutatócso­Itt azonban már megszűnik a re­pülőgépek földi irányítása, nincsenek navigációs berendezések és egyéb készülékek, a legénység teljesen ma­gára van utalva, egyedüli segítőtár­suk a térkép és az adott térség egy- -egy jellemző felszíni ismérve. Tehát nagyon igényes feladat vár a heli­kopter pilótáira, navigátoraira. S el­mondhatjuk, hogy a szovjet repülő­sök a legbonyolultabb feladatokkal is kitűnően megbirkóznak. Márpedig nem kevés ilyen próbatétel adódott már repüléseik során. Amikor példá­ul a glaciológusok a Spitzbergák egyik szigetén, az Északkeleti-földön kísérleti fúrásokat készültek végezni, helikopterek szállították az összes szükséges berendezést, a sátrakat, az élelmiszert és a rengeteg üzemanya­got. Ez utóbbit pedig mind|árt a ieg- elején, hogy aztán a visszafelé útra minden eshetőséggel számolva fel tudják tölteni a gépet elegendő ben­zinnel. Mindegyik út más és más volt, a pilóták nem hagyatkozhattak csak a gyakorlatukra, semminek sem becsül­hették le a jelentőségét. Azt pedig, hogy a helikopterek le­génysége nem ismer lehetetlent, még­iscsak az ország területe fölötti meg­tett rengeteg kilométernek köszönne- tik. Hiszen Tyumen, Nyugat- és Ke- let-Szibéria, Távol-Kelet vagy Közép- -Azsia kőolajbányáinak térségébe na­ponta a helikopterek ezrei repülnek, tehát nélkülük el sem képzelhető a szovjet népgazdaság srüntelen fej­lesztése, mint ahogy a nagy utasterű lökhajtásos repülőgépek is nélkülöz­hetetlenek ebben a hatalmas ország­ban, amely a világ egyhatodán terül el. JÄN BLAZEJ A szerző felvételei A lengyel sarkkutatóknak szovjet helikopterek szállították az élelmet és tudományos munkájukhoz a felszere­lést. ' Külföldi diákok KGST - ösztöndíjjal H árom kontinens ifjúságának, különböző államok kádereinek a baráti szocialista országok felső- és középfokú tanintézeteiben történő képzéséről nyilatkozik Álla Saposnyíkova, a Szovjetunió oktatási miniszterhelyettese: — A fejlett szocializmus építésének története a Szovjetunióban és más ba­ráti országokban azt mutatja, hogy nemzeti káderek nélkül nem lehet egy új társadalmat felépíteni. Ezért olyan fontos a szakemberképzés a fejlődő országokban, ezért válik ez független gazdaságuk építésének mai állapotá­ban fő kérdéssé. A KGST-országok készséggel teljesítik ezen államok ké­réseit, és kellő számú helyet biztosí­tanak Ázsia, Afrika, Latin-Amerika fiataljainak a felsőfokú intézmények­ben és technikumokban. — A KGST országai az 50-es évek végétől foglalkoznak ezzel a feladat­tal. Képeznek mérnököket, techniku­sokat és szakmunkásokat is. Az el­telt idő alatt a baráti szocialista or­szágok közreműködésével mintegy fél- milUő fejlődő országbeli fiatal szer­zett diplomát, illetve fejlesztette szak- képzetségét. — A szocialista országok részvétéig a káderek sokoldalú képzésében mi­nőségileg új formát nyert a KGST ösztöndíjalapjának létrehozásával. Az erről szóló határozatot 11 évvel ez­előtt fogadták el egyhangúlag Prá­gában, a KGST 27.. ülésszakán. E te­vékenység . eredménye hamarosan megmutatkozott, és a KGST 30. ülés­szaka határozatot hozott (a fejlődő államok kérésére) az ösztöndíjalap­nak a középfokú oktatásra és tovább­képzésre való kiterjesztéséről. A szo­cialista országok sokat tesznek a fej­lődő államok nemzeti tanintézeteinek létrejöttéért is. A baráti szocialista országok eddig 56 közép- és felső­fokú Iskola felépítésében vettek részt, ezekben az iskolákban már több mint >50 ezer ember szerzett képzettséget. További 32 intézet építése pedig fo­lyamatban, van. — 1980-ban végeztek az első KGST- -ösztöndíjasok. A Szovjetunióban az ösztöndíjalap keretén belül már több mint 1000 szakembert képeztek ki. Országunkban jelenleg több mint 2000 ázsiai, afrikai, latin-amerikai fiatal tanul — valamennyien KGST-ösztöndí- jasok. — Megjegyzem, hogy a „KGST-diá- kok" száma évről évre nő. Összeha­sonlításul: 1976—77-ben 33 fejlődő országból 553-an tanultak KGST-ösz- töndíjjal, az 1981-r82-es tanévben már 40 országból 663 diákot fogadtak a KGST-országok különböző taninté­zetei. — Ami a Szovjetuniót illeti, főis­koláin, egyetemein, technikumaiban, tudományos kutatóintézeteiben a vi­lág 139 országának mintegy 100 ezer képviselője tanul és vesz részt to­vábbképzésben. A tudományos-műsza­ki fejlődés irányainak és a különbö­ző földrajzi körzetek sajátosságainak figyelembevételével állandóan tökéle­tesítjük a tantervet. Ebben az évben a tananyagot kibővítettük a számítás­technika és a környezetvédelem is­mereteinek tanításával. Százhúsz ki­egészítő tanfolyam anyagában szere­pelnek a trópusi orvostudomány, a mezőgazdasági termeles sajátosságai­val és a gazdaság, a tervezés és az irányítás kérdéseivel foglalkozó té­mák. — A külföldi diákok' szovjet tár­saikkal együtt Ingyenes oktatásban és orvosi ellátásban részesülnek. Ren­delkezésükre állnak a könyvtárak, sportkomplexumok, klubok. Az ösz­töndíjat a határátlépés napjától ha­vonként kapják. Vendégeink (ki-ki kívánsága szerint) nemzetközi tábo­rokban és építőtáborokban, szanató­riumokban vagy országjáró köruta­kon tölthetik a szüneteiket. Vannak olyan fiatalok is, akik szívesebben dolgoznak a szünidőben a szovjet diákokkal együtt ipari és mezőgazda- sági létesítményeken. Ilyen módon múlt év nyarán több mint 7000 kül­földi diák töltötte a „munkás sze­mesztert“ Ukrajnában, a sztavropoli és krasznodari körzetben, valamint az irkutszki területen. Ha figyelem­be vesszük, hogy a Szovjetunió több mint száz városában találhatók azok a tanintézetek, amelyekben a vendég­diákok tanulnak, akkor világossá vá­lik, hogy a külföldi országok képvi­selőinek lehetőségük van arra, hogy Moszkván és a köztársaságok fővá­rosain kívül hazánk távoli tájaival is megismerkedjenek. t?7 IFJÚSÁG 5 Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Miniszter- tanács első alelnöke, kül­ügyminiszter az MSZMP KB és a magyar miniszterta­nács meghívására hivatalos baráti látogatást tett Ma­gyarországon. A szovjet kormány meg­hívására hivatalos baráti lá­togatásra Moszkvába érke­zett a lengyel néphadsereg' katonai küldöttsége, Florian Siwicki tábornok, a LEMP KB PB póttagja, nemzetvé­delmi miniszter vezetése alatt. A lengyel katonai küldött­séget Dmítrij Usztyinov mar­sall, az SZKP KB PB tagja,, szovjet honvédelmi minisz­ter fogadta. A nicaraguai ellenforra­dalmi egységek hondurasi és Costa Rica-i bázisaikról tovább folytatják támadásai­kat Nicaragua ellen. A ma— naguai honvédelmi minisz­térium közölte, hogy a san­dinista népi hadsereg egy­ségei az elmúlt napok so­rán jinotega északi tarto­mányban 34 zsoldost tettek ártalmatlanná, és eredmé­nyesen verik vissza az el­lenforradalmárok azon kí­sérleteit, hogy megvessék lábukat nicaraguai terüle­ten. A Reuter hírügynökség szerint ezt beismerte az ún. Nicaraguai Demokratikus Erő (FDN) nevű ellenfor­radalmi szervezet egyik kép­viselője is. A hágai nemzetközi bíró­ság zárt ajtók mögött kezd­te meg a nicaraguai kikö­tők elaknásítása és más ag­resszív akciók ügyében az Egyesült Államok ellen emelt managuai panasz tár­gyalását. A nicaraguai kor­mány egy héttel ezelőtt kér­te az ENSZ szervét, hogy vizsgálja ki az USA Nica­ragua elleni különböző ag­resszív cselekményeit. Az ezzel kapcsolatos managuai dokumentum leszögezi, hogy a támadások már több mint 300 ember életét követel­ték. s Nicaragua anyagi ká­ra meghaladja az 1 milliárd dollárt. Washington ugyan már előre közölte, hogy a hágai nemzetközi bíróságot nem tartja illetékesnek az ügy­ben, és semmilyen döntését nem tartja magára nézve kötelezőnek, mégis elküldte Hágába képviselőjét Davis Robinson személyében. Neki azonban nem feladata a ni­caraguai vádakkal kapcso­latos amerikai álláspont ki­fejezése, csupán arra kell kísérletet tennie, hogy „be­bizonyítsa“, hogy a hágai bíróság ebben nem illeté­kes. A Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front (FMLN) egységei a hét ele­jén San Vicente tartomány­ban a pánamerikai autópá­lyán megtámadták a kor­mány hadseregének egyik katonai konvojét. A partizá­nok 37 kormánykatonát ár­talmatlanná tettek, 14-et megsebesítettek, több gép­kocsit megsemmisítettek, és nagy mennyiségű gyalogsá­gi fegyvert és lőszert zsák­mányoltak. A veszteségeket beismerte a kormánycsapa­tok képviselője is. A hazafiak megrongálták az ország keleti részében húzódó magas feszültségű vezeték néhány tartóoszlo­pát, s ennek következtében több tartomány áram nél­kül maradt. Heves harcokról érkeztek jelentések Salvador keleti és északi részéből. A Radio Venceremos a salvadori konfliktusba való amerikai katonai beavatkozás fokozá­sával kapcsolatban megálla­pította, hogy februárban legalább 300 esetben vettek részt amerikai repülőgépek a partizánok által ellenőr­zött területeken polgári lé­tesítmények bombázásában. /

Next

/
Thumbnails
Contents