Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-17 / 16. szám

ÚJ IFJÚSÁG 3 Ä CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1969. ÁPRILIS 17-1 ÜLÉSÉNEK JELENTŐSÉGE ÄZ IFJÜSÄG ÉLETÉBEN Pártunk programja ­létbiztonságunk záloga T izenöt évvel ezelőtt, 1969. április 17-én a CSKP Köz­ponti Bizottsága megválasz­totta a párt új vezetőségét Gustáv Husák elvtárssal az élén. Az új pártvezetés olyan bonyolult poli­tikai és gazdasági helyzetben vet­te át az ország irányítását, amely társadalmi életünk minden terü­letét érintette. A párt és a társadalom életé­ben bekövetkezett válságos évek f—i 1968-69 :— rendkívül fájdalma­san érintették a haladó gyermek- és ifjúsági mozgalmat is. Az ,,új szemléletek“, amelyek beszivárog­tak a gyermekek és az ifjúság ak­kori szervezetének, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek a legfel­sőbb szerveibe, elavultnak, hala­dásellenesnek, merevnek és nem eléggé vonzónak stb. mondták ki a szervezetet, megbontva ezzel annak alapelveit. Az egységes if­júsági szervezet meggyöngült és végül felbomlott. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a CSISZ akkori funkcionáriusai közül sokan nem értettek egyet az egységes szer­vezet szétverésével. Szlovákia Gyermek- és Ifjúsági Szervezetei Társulásának számos járási bi­zottsága, a járási pártbizottságok támogatásával továbbra is egysé­ges ifjúsági szervezetként dolgo­zott, munkájában a marxizmus- leninizmusra támaszkodva. A CSKP KB 1969. évi áprilisi plénumát joggal tekintjük jelentős­nek, sőt történelminek az ifjúsági mozgalom életében is. Ezzel kez­dődött el az az időszak, amely kivezette társadalmunkat a mély válságból, s amelyet úgy jelle­mezhetnénk mint a párt marxis­ta-leninista jellegéért folytatott küzdelem és az állam konszoli­dálásának korszakát. A Gustáv Hu­sák vezette központi bizottság elvszerű marxista-leninista politi­kája mintegy jel volt a gyermek- és ifjúsági mozgalom helyzetének megoldására. Ez azonban nem volt. egyszerű folyamat. Számolni kellett azzal, hogy sok fiatal elhitte az „emberarcú szo­cializmusról“ hirdetett hamis jel­szavakat és ifjúságunknak, illet­ve szervezetének a szocialista tár­sadalom építésében betöltött sze­repéről hirdetett hamis elmélete­ket. E ténnyel az újonnan meg­alakult egységes ifjúsági szerve­zet vezetősége is számolt. A SZISZ első kongresszusáig (1972) terje­dő időszakot a forradalmiság, egészséges lelkesedés és az új szervezet építésében a marxista elvek következetes megtartása jel­lemezte. A gyermek- és ifjúsági mozgalom marxista jellegéért ví­vott küzdelem első két évében há­romnegyed millió fiatal vallotta magáénak programját. A SZISZ tagállománya gyorsan bővült. A SZISZ I. kongresszusáig, de Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára a fiatalok körében a SZISZ országos alakuló konferenciáján 1970. november 9-én. főleg a két kongresszus között el­telt időszak, a frontális fellépés időszaka volt az ifjúság megnye­réséért, a CSKP politikájának tá­mogatására, a fejlett szocialista társadalom felépítésére. A SZISZ Központi Bizottsága, a párt és fő­leg Husák elvtárs gondoskodásá­nak köszönhetően megoldotta a szervezet további fejlesztésének néhány alapvető tartalmi kérdé­sét. A SZISZ-nek ebben á munká­jában nagy segítségére volt a le­nini Komszomol, valamint a szo­cialista országok testvéri ifjúsági szervezetei is. A fiatalok szocialista gondol­kodásmódjának szocialista tettekben kell megnyilvá­nulnia. A mai fiatal nemzedék magáénak vallja a CSKP és XVI. kongresszusának programját, mert boldog jelenének és jövőjének biztosítékát látja benne. A párt politikájának elismerését tükrö­zi, hogy az ifjú nemzedék az élet minden részén aktívan igyekszik azt megvalósítani. Nincs a társa­dalom életének olyan területe, ahol ne tevékenykednének a fia­talok, a SZISZ tagjai. Az ifjú nem­zedék részvállalása a fejlett szo­cialista társadalom építésében a párt és az ifjúság összeforrottsá- gát bizonyítja. „A Szocialista Ifjúsági Szövetség a fiatal nemzedék elismert képvi­selője, a párt közeli harcostársa. A párt szerveinek és szervezetei­nek gondoskodása kell, hogy kí­sérje a jövőben is a SZISZ és Pionírszervezetének munkáját. Azt akarjuk, hogy ifjúságunk egészsé­ges, művelt az életre jól felké­szült legyen, elsajátítsa mindazt, ami népünkben bölcs, nemes, be­csületes és szép, s az emberiség által alkotott minden haladó ér­ték felé orientálódjék“ — mon­dotta Gustáv Husák a CSKP XVI. kongresszusán. Naponta tanúi vagyunk annak a hősies munkának, amelyet fiatal­jaink az ötéves terv igényes fel­adatainak megvalósításáért vé­geznek. A párt és szocialista tár­sadalmunk ezt az igyekezetét már nemegyszer értékelte. Elismerés számunkra, SZISZ-tagok számára már az is, hogy a- párt tagjai le­hetünk. Minden előfeltétel túeg1 van ahhoz, hogy á SzociáliSta If­júsági Szövetség a CSKP oldalán ezután is minden erejével kive­gye részét a fejlett szocialista tár­sadalom építéséből. VIllHŰ KEI GYŐZTESSEL A közelmúltban megrendezték az Ipolysági (Sahy) Magyar Taní­tási Nyelvű Gimnáziumban is a középiskolások szakköri munkája (SOC) elnevezésű tanulmányi ver­seny iskolai fordulóját. Más gim­náziumokhoz hasonlóan néhány évvel ezelőtt itt is bevezették a választható szaktantárgyak okta­tását. Három ilyen tárgyat tanul­hatnak az ipolysági gimnazisták: a mezőgazdasági termelés alapjai, az üzemgazdálkodás alapjai és a gépészet alapjai tantárgyakat. A diákok mindhárom tantárgyat igen megkedvelték, hiszen aki ezek va­lamelyikéből érettségi- vizsgát tesz, annak az érettségi bizonyít­ványa azonos értékű lesz a szak- középiskolában szerzett bizonyít­vánnyal. Ha pedig a végzősök nem kívánják tanulmányaikat fő­iskolán folytatni, szakképzett kö­zépkáderekként állhatnak mun­kába. v Az ipolysági gimnáziumban ép­pen ezért a választható szaktan­tárgyak máris nagy népszerűség­nek örvendenek, amit az is bizo­nyít, hogy az iskolai SZISZ-szer- vezet védnöksége alatt megrende­zet tanulmányi versenyre huszon- ketten jelentkeztek. Alkalmunk nyílt elbeszélgetni e tanulmányi verseny két győztesé­vel. Az üzemgazdálkodás alapjai tantárgy témakörei közül a győz­tes, Zsigó Erika IV. A osztályos tanuló „A szarvasmarhatenyésztés ökonómiai mutatói az ipolysági Vörös Lobogó Egységes Földmű­vesszövetkezetben“ című témát választotta. Szakdolgozatával e tantárgy témaköreiben az első helyen végzett. Ö maga így kom­mentálta győzelmét: — Az üzemgazdálkodás alapjai elnevezésű tantárgyat igen hasz­nosnak tartom. Az új iskolareform is a fiatalok sokoldalú képzettsé­gét tartja szem előtt. Nos, én úgy gondolom, hogy ezek a tantár­gyak, tehát az üzemgazdálkodás alapjai is nagy mértékben hozzá­járulnak e sokoldalúság kialakí­tásához. Én például a bratislavai Közgazdasági Főiskolán szeret­ném folytatni tanulmányaimat. Ott az üzemgazdálkodással kapcsola­tos ökonómiai ismeretekre és a szlovák nyelvre is nagy szüksé­gem lesz. Ezt a tantárgyat szlo­vák nyelven tanuljuk, általa tehát nemcsak ökonómiából, hanem szlovák nyelvből is gyarapodnak az ismereteink. Nagy kedvvel lát­tam hozzá szakdolgozatom meg­írásához, és megörültem, amikor benevezve a tanulmányi verseny­be, azt meg is nyertem. A sikert tanáraimnak, Laczkó Lászlóné és Löwy János mérnököknek is kö­szönhetem, akik sokat fáradoznak azért, hogy ezt a tantárgyat jól elsajátítsuk és a szükséges szak­terminológiát nemcsak szlovák, hanem magyar nyelven is ismer­jük. A mezőgazdasági termelés alap­jai tantárgyból a tanulmányi ver­senyben olyan lány került a má­sodik helyre — Danis Erzsébet, IV. A osztályos tanuló —, aki fő­iskolai tanulmányai során közvet­lenül nem fogja érvényesíteni e tantárgy nyújtotta ismereteket. — A Komensky Egyetem Böl­csészettudományi Karán magyar és szlovák nyelvet szeretnék ta­nulni. A mezőgazdasági termelés alapjai tantárgyat igen megked­veltem. A mezőgazdaság össze­függ a természettel, és én nagyon szeretem a természetet, meg aztán a tantárgy tanulása közben min­dig arra gondolok, hogy ha a nap­jainkban annyira hangoztatott sokoldalúságot megkövetelik a diákoktól is, mennyivel sok­oldalúbbnak kell lennie annak a pedagógusnak, aki ezeket a fia­talokat neVeli. Ezért úgy gondo­lom, hogy a mezőgazdaságról szerzett ismereteimet pedagógus­ként is hasznosíthatom majd. A sokoldalúságot itt nem szerény­telenségből vagy véletlenül emle­getem, de hogy mi mindenről ta­nulunk e tantárgy keretében, azt jól bizonyítja az én szakdolgoza­tom is, amely a virágkötés (Ike­bana ) különféle módjairól szól. Igen megörültem, amikor a zsűri a második díjjal jutalmazta szak- dolgozatomat. Sági Tóth Tibor HOSSZABB LETT AZ AUTÓPÁLYA T avaly decemberben átadták a forgalomnak az autópálya Lip- tovsk^ Ján—Liptovsk^ Hráduk közötti szakaszát. A Szlovák Szocia­lista Köztársaság eddigi 143 kilomé-' teres autópálya-hálózata ezzel 5,1 ki­lométerrel lett hosszabb., így az ösz- szefüggő D l-es autópálya Ivachnová és Liptovskji Hrádok között — mely­nek hossza ma már 26, 552 km — jó utazási-közjekedési feltételeket* te­remt, összeköti hazánk leglátogatot­tabb üdülőközpontjait, a Magas- és Alacsony-Tátrát. Egyúttal hozzájárul a környezet javításához, és kedvezőb-i bek lesznek a feltételek Tátraalja gazdasági fejlődéséhez. Az említett útszakasz hazánk egyik’ legszebb területén halad át, kapu a Magas- és Alacsony-Tátrába. Egy ki­lométeren itt van a legtöbb híd (11), és a leghosszabb autópáyahíd, amely a Podtureií nevet viseli. Az egy ki­lométerre eső beruházás is itt, érte el a maximumot; 103 985 000 koroná­ba került a megépítése. A maga nemében hazánkban szinte egyedülálló a Podtureií völgyhíd: 1038 méter hosszú, 17 részből áll, amelyek hossza 30,58 — 78 méter, a tartó­pillérek magassága 12 és 33 méter, A viadukt vízszintesen és függőle­gesen is változtatja irányát és á négysávos autópályának része, ame­lyekből jelenleg csupán két sáv áll az utazóközönség rendelkezésére. A' munkálatok befejezésére és a teljes híd átadására 1985 decemberében ke­rül majd sor. A völgyhíd építése során számos régészeti leletet is feltártak a szak­emberek. így sikerült a Velínok-dom- bon feltárni az időszámításunk előtti III—I. századból származó erődítményt. Az előzetes kutatásokat a Szlovák Tudományos Akadémia Ré­gészeti Intézete expedíciójának tagjai végezték 1975-ben. A három egymás-, h^z közel fekvő domb, Velínok, Bás­tya és Varta már az 1870-es években felkeltette a régészek érdeklődését, így > sok értékes lelet került Bécsbe és Budapestre. A „megmentő“ kuta­tások fő célja 1975-ben Velínokon feltárt erődítmény maradványai vol­tak. Megállapították, hogy a dombot csak keleti oldalról lehetett megkö­zelíteni. Itt az erődítmény hatalmas kapuval és kőbálványokkal volt véd­ve. A kapu előtti vizesárköt fahíd szelte át, amelynek maradványai ma is láthatók. Figyelemreméltó lelet a három 150 méter hosszú párhuzamos árokból álló védelmi rendszer. Az ár­kok fölött egy kőút vezetett. A kuta­tások bebizonyították, hogy az egész védelmi rendszer i. e. a III. században épült, akkor, amikor a kelták behatol­tak Észak-Szlovákiába. Feltételezhető, hogy az erődítmények mint ellenőrző pontok szerepeltek a hosszú Vág tnenti úton, és egyben védték a Lip­tói-katlan keleti bejáratát. Az erődít­ményt i. e. az I. században rombolták le, ezt bizonyítják az égett falmarad- ványok, nyílhegyek és a harcok más nyomai. A Podtureií melletti kutatá­sok eredményeinek nagy jelentősége van Szlovákia múltjának megismeré­sében. E rövid történelmi kitérő után tér­jünk még vissza egy kicsit az autó­pályához. Tartozik hozzá egy kis pi­henő is, amely Podtureií falu mellett, a Velinok-dombon van. Szép látvány nyílik innen a Magas- és Alacsony- -Tátrára, a Liptói-katlanra és LiptQV- skly Mikulásra. • TAKÄCS ÉVA nUBHBI ■HMM MÜHMMMMM Zsigó Erika 'Danis Erzsébet '&

Next

/
Thumbnails
Contents