Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-10 / 15. szám

Ú'J IFJÚSÁG 2 KOMMENTÁRUNK Érvényben az új oktatási törvény Két hete, hogy a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az új oktatási törvényt, és ennek végrehajtásához most a Szlovák Nemzeti Tanács is megszavazta az iskolákat és oktatási intézményeket irányító törvényt, Juraj Busa professzor, az SZSZK oktatásügyi minisztere írta ezzel kapcsolatban, hogy az említett törvények nem csupán a pedagógusok és oktatási dolgozók, hanem a szülők, társadalmi szervezetek és tudományos intézmények ér­deklődésének is homlokterébe kerültek. Ez egyértel­műen igazolja — írja a miniszter —, hogy az ifjú nemzedék oktatása és nevelése valóban közügy, és a szocialista társadalom tisztában van azzal, hogy milyen szerep hárul az ifjúságra a fejlett szocialista társada­lom építésében. Az új törvények összhangban vannak a CSKP KB El­nökségének az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről szóló, nyolc évvel ezelőtt született határozatával. Az el­múlt nyolc esztendő gyakorlata bizonyítja, hogy a hatá­rozat elvei kiállták a próbát. Mint ismeretes, az alap­iskola tartalmi átalakítása befejezéséhez közeledik, a középiskoláké pedig intenzíven folyik. Megkülönbözte­tett figyelmet szentel iskolaügyünk a szakmunkásfiata­lok felkészítésének. A párt oktatáspolitikai határoza­tainak valóra váltása eredményeként a szakmunkáskép­ző intézetek közelebb kerülnek a többi középiskola- típushoz, ami megmutatkozik abban is, hogy diákjai alaposabb elméleti tudást szerezhetnek. Az ipari ta­nulók így jobban tudnak alkalmazkodni az újhoz, szé­lesedik eszmei, politikai, kulturális látókörük. Ezek az intézetek segítik elő leginkább azt, hogy eleget tehes­sünk a tizenhat éves korig tartó tankötelezettségnek. Az új törvény hangsúlyozza: a nemzetiségi tanulók­nak joga van az anyanyelvű művelődéshez. Ez az elv megfelel a nemzetiségi kérdés marxista-leninista elve­ken alapuló megoldásának hazánkban. A törvény rög­zíti, hogy a nemzetiségi iskolákban (osztályokban) a tanítás nyelve az anyanyelv. Természetesen nagy hang­súlyt kell helyezni a nemzetiségi iskolákban a szlovák, illetőleg Csehországban a cseh nyelv oktatására, hogy az általános iskola végzőseinek pályaválasztásakor ne legyenek nyelvi nehézségei. A középiskolákban pedig előtérbe kerül a világnyelvek oktatásának kérdése. Igen fontos az orosz nyelv tökéletes ismerete. jelenleg kiváló szakmai és elméleti tudással felvér­tezett szakmunkásokra van szükség. Ez a társadalmi igény tükröződik a tizennégy évesek elhelyezését meg­szabó irányelvekben. A népgazdaság tényleges igényei­nek megfelelően a jövőben is a tanulók közel hatvan százalékát szakmunkásképző intézetekben, huszonhá­rom százalékát szakközépiskolákban, tizenöt százalékát pedig gimnáziumokban fogják elhelyezni. Hangsúlyozni kell azt is, hogy ezek az iskolatípusok az új törvény szerint egyenrangúak, ezért nem indokolt, hogy a szak- középiskolákba aránytalanul nagy legyen a túljelentke. zés a szakintézetek rovására. Az új törvény életbe lépése után is pályaválasztási kérdésekben szükség van az iskola és a szülők együtt­működésére. A szülőket ezért állandóan tájékoztatni kell a lehetőségekről, hogy az objektív tények ismere­tében igyekezzenek gyermekeiknek pályát választani. Viszont ártalmas, ha csak az iskola vagy csak a szülő szól bele ebbe a kérdésbe. Minden esetben szükség van a gyermekek képességeinek megalapozott elbírálására, hagy aztán a döntés leginkább megfeleljen a lehető­ségeknek. STRASSER GYÖRGY Elfüstölt egészség Szlovákia 15 éven felüli lakosságának több mint a fele dohányzik vagy dohányzott. Ezt állapították meg Bratislavában az Egészségügyi Nevelés Intézetének dol­gozói. Az intézet „A dohányzás szociológiai vonatko­zásai“ elnevezéssel nagyszabású kutatást végzett, s en­nek során megállapították, hogy legtöbb a dohányos, a lakosság 65 százaléka a 25 és 34 év közötti korcso­portban. Az idősebb korban a dohányzók aránya csök­ken. Sajnos, nagyon elterjedt a dohányzás a diákok és a szakmunkástanulók körében. Meglepő, de már az 5—6 évesek is próbálkoznak a dohányzás utánzásával. A fiatalok elsősorban a felnőt­teket, a rokonokat, a népszerű színészeket, énekeseket és az ismerősöket utánozzák. Kamaszkorban viszont úgy vélik, hogy a dohányzás a férfiasság, a lányok esetében a modern nő megnyilvánulása. E hamis felfogás ellen hatásosabb felvilágosító munkával kell harcolni. Az intézet felmérése éppen avégett készült, hogy ho­gyan tehetjük eredményesebbé a dohányzás elleni fel­világosító munkát. Bebizonyosodott többek között, hogy rendkívül hatásos a felvilágosító munkában a dohány­zás egészségügyi és anyagi hátrányaira hivatkozni. A hulladék nem szemét Nyersanyagszegény világunkban egyre inkább elő­térbe kerül a hulladék hasznosítása, amelyet éppen ezért másodlagos nyersanyagnak is nevezünk. E fölöt­tébb időszerű feladat fontosságáról tettek többek között tanúbizonyságot a nitrai Plastika üzemben. Eddig itt a szilárd műanyag cikkek gyártásánál évente többezer tonna hulladék maradt vissza, amelyet ko­rábban kidobtak a szemétdombra, vagy megsemmisítet­ték. Tavaly azonban kidolgozták a hulladék felhaszná­lásának technológiáját, s mindjárt az első évben 2B18 tonnát dolgoztak fel, ami a kitermelt mennyiség 4,4 százaléka. A hulladékot az eljárással újra granulálták. Egy ré­szét ilyen állapotban értékesítették, némely esetben külföldön, a másik részéből pedig ismét teljes értékű műanyagcsöveket és fóliát gyártottak. A nitrai Plasti- káhan ezzel megoldották a hulladékmentes gyártástech­nológiát. Követésre méltó kezdeményezés. Cerovsky József mérnök H arminckilenc alap- szervazet 3197 SZISZ- tagjának munkájáról adtak számot az ifjúsági szövetség dunaszerdahelyi (Dun. Streda) városi kon­ferenciáján. Ahány szerve­zet, jóformán annyiféle tí­pus. Bármennyire tekintetbe veszik is e tényezőt, nehéz ilyen körülmények között összehangolni a munkát. S még nehezebb, állapította meg beszámolójában a vá­rosi bizottság elnöke, Ce­rovsky József mérnök, ha még a plénum tagjai is meglehetősen passzívan vi­szonyulnak a munkához. Persze vannak azért fi­gyelemreméltó eredmények is. Ezek között említették főleg a városi művelődési házzal folyó együttműkö­dést, a közös színház- és mozilátogatásokat, a közér­dekű előadásokat és nem utolsósorban a diszkókat. Szép sikereket értek el a jogi propagandában, a jogi tudat formálásában. Egész sor előadást szerveztek a bíróság,' az ügyészség és a közbiztonsági szervek dol­gozóival. Rendszeresen láto­gatják a nyilvános bírósági tárgyalásokat, de mindenek­előtt olyan esetekben, ami­kor a vádlott fiatal, hogy a gyakorlati példákon, okulva harcoljanak a fiatalkori bű­nözés ellen. Ezt a bevált gyakorlatot az idei mun­katervben is kiemelt hs- lyen tüntették fel. Említést érdemei még a városi szervezet testnevelé­si és honvédelmi munkája, amely honvédelmi verse­nyek és menetgyakorlatok, üzemi tornák szervezésében nyilvánul meg. Vannak üze­mek, mint például a Mező- gazdasági Építővállalat, a Nehézgépipari Üzem vagy a Tesla, ahol a honvédelmi versenyeknek már gazdag hagyománya van. Idén a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulóját használják fel a honvédelmi versenyek mozgósítására. A menetgya­korlatokat beszélgetésekkel kötik össze, amikor a fia­talok találkoznak a felke­lés és hazánk felszabadítá­sának közvetlen résztvevői­vel és a népgazdaság tag­jaival. Ezekkel az akciókkal szeretnének bekapcsolódni az EMLÉKIDÉZŰ hazafias és internacionalista tettek nem­zetközi stafétájába. Nagy figyelmet szentel­nek még az újító- és felta­láló-mozgalomnak. Többek között ezekről a kérdések­ről beszélt vitafelszólalásá­ban Kulcsár Rudolf mérnök, a Nehézgépipari Üzem és Németh Tibor, a Tesla dol­gozója. Ismertették a moz­Dr. Potách Attila galomban szerzett tapaszta­lataikat, és követésükre szó­lították fel a termelésben dolgozó többi fiatalt. Cerovsky József, akt el­foglaltsága miatt megvált az elnöki tisztségtől, leszö­gezte még, hogy a legköze­lebbi időszakban a passzi­vitásból át kell tárni az alkotó aktivitásba, s ezt mindjárt a plénumban kell elkezdeni. Annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy flz új plénum képes lesz erre. A városi bizott­ság új elnökévé dr. Potács Attilát választották. Kép és szöveg: PALÄGYI LAJOS A csehszlovák élelmiszeripar korszerűsítése A csehszlovák gazdaságpolitika egyik fontgs feladatának tekinti az önellátás javítását az élelmiszer-termelésben. En­nek végrehajtása keretében meggyorsul az élelmiszeripar át­térése az intenzív fejlődésre. A keresletnek megfelelően t'á- valy sikerült növelni számos fontos élelmiszer termelését. Minthogy a hetedik ötéves terv időszakában Csehszlová­kiában kisebb a beruházások aránya a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásában, az élelmiszeriparban is a gép­park felújítása, a már meglevő üzemek rekonstrukciója és korszerűsítése, az energiaigényes élelmiszeripari termelés csökkentese került a figyelem középpontjába. Ugyanakkor meggyorsítják az elhúzódó beruházások befejezésével kap­csolatos munkálatokat. Oj beruházásokra csak a tej-, az olajiparban és a malátagyártásban kerül sor. A csehszlovák élelmiszeripar távlati korszerűsítési prog­ramjának egyik fontos célja az expostkapacltás növelése. E feladat végrehajtásában pedig szerepet játszik a maláta- gyártás*. Az előző ötéves terv időszakában Csehországban két korszerű malátagyár épült, 1981-ben Nymburkban kezdték njeg egy újabb malátagyár építését. A tervezett kapacitás 50 ezer tonna. A legfontosabb beruházások mellett számos, kisebbre Is sor kerül, többek között a hús-, "á tej-, a hüt$- és a malom­iparban. Ezzel párhuzamosan folyik a régi üzemek felújítása és korszerűsítése. A tejiparban kondenzálttejet gyártő gép­sorokat helyeznek üzembe: az édesipari* berendezések kor­szerűsítésével bővítik a termelőkapacitást, miközben kisebb Jász a termelés energiaigényessége. (Svít hospodárství) Az űrhajózás napjára Kitárult a kozmosz kapuja 1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin, a civi­lizáció első képviselője kijutott a világűrbe, ennek a tiszteletére ünnepeljük minden évben az űrhajózás nap­ját. Gagarin űrutazásával — a bátor úttörő meg nem ért 50. születésnapja alkalmából — a közelmúltban fog­lalkoztunk, most egy kicsit visszapergetjük az idő ke­rekét. Három és fél évvel korábban bocsátották fel az el­ső, szintéh szovjet mesterséges holdat, a történelmi nevezetességű Szputnyik 1-et. Bizonyára sokan emlékez­nek még arra a napra, amikor a rádióban megszólalt egy különös cirpelő hang: bip, bip, bip. Ember alkotta szerkezet, a 83,6 kilós fémgömb bolygónk körül ke­ringve küldte jeleit a földre, 1957. október 4. az űr­korszak nyitánya, ekkor dőlt el végérvényesen, hogy a fantasztikusnak tűnő elképzelés mégis csak célba, ve­zet: az űrrepülés ősi vágya mégsem üres ábránd, ha­nem valóság. Volt időszak, amikor kinevették azokat, akik az űr­hajózás gondolatával foglalkoztak. Pedig Ciolkovszkij, a nagy orosz tüdős már a múlt 9eázad végén matemati­kailag bebizonyította, hogy az űrhajózás lehetséges. A cári bürókrácia azonban évtizedeken át mellőzte és kigúnyolta a merész kutatót. Robert H. Goddard ame­rikai fizikus 1919-ben cikket írt arról, hogyan lehetne rakétákkal a Holdra utazni. Az olvasók jót nevettek rajta,. Aztán mégiscsak eljött az ég ostromának ideje. A szovjet tudósok, akik az új „égitestet“ adományozták a világnak, elégtételül kapták, hogy minden úgy folyt le, ahogy azt számításaikban előirányozták. A Föld első mesterséges holdjának megjelenését nagy lelkesedéssel, ujjongással, csodálattal, örömmel és új reménységekkel fogadták az egész világon. Az első szputnyik 1367-szer kerülte meg a Földet, és mintegy ötven millió kilomé­ternyi utat repült be. 1958. január 3—4-én érte utol az elkerülhetetlen szputnyik-halál: lesüllyedt a sűrűbb lég­rétegekbe, és ott elégett. Aztán következett Gagarin űrutazása, a csoportos űr­utazások, Leonov elhagyta az űrhajót, és szabadon le­begett az űrben, s az ember megtette az első lépéseket a Holdon, majd megjelentek az orbitális űrállomások, amelyek lehetővé tették a világűrben való hosszabb tartózkodást és a többszöri használatot. Berezovoj és Lebegyev egyhuzamban 211 napig tartózkodott a Szal- jut 7 fedélzetén, bizonyítván, hogy az ember képes hosszabb időt az űrben tölteni. Teherűrhajók közleked­nek a Föld és az űrállomások között, hogy élelmet és egyéb szükséges eszközt vigyenek az űrhajósoknak. Mindez a szovjet tudomány nagy eredménye. A tudo­mánynak e világraszóló sikerei között kissé hamisan cseng ki az amerikai vállalkozás a többször használ­ható űrrepülőgéppel, amely többnyire katonai progra­mot teljesít, és azt a tébolyult amerikai elképzelést hi­vatott megvalósítani, hogy a világűrt is hadszíntérré változtassák. Végül megszületett az Interkozraosz, a szocialista or­szágok közös űrvállalkozása, amely kizárólag tudomá­nyos kutatásokat szolgál- így járhatott a világűrben először nem szovjet vagy amerikai állartfpolgár, hanem hazánk szülötte, Vlagyimir Remek. Ezzel kapcsolatban merül fel az űrhajózás hasznának megkérdőjelezése, mert sokan hajlamosak arra, hogy költséges, haszon­talan kísérleteknek tekintsék. Vég nélkül lehetne sorol­ni, hogy az űrkutatás mivel járult hozzá az emberiség fejlődéséhez. A sok közül azonban vegyünk néhány kézzelfogható példát. Űrhajósok felfedeztek már világ­szerte számos nagy ásványi lelőhelyet, az űrhajóknak kö­szönhetjük, hogy a televízió közvetítésével egyidöben láthatunk közérdekű eseményeket bárhol a világon. Űr­hajók segítenek a végveszélybe került tengeri hajók felkutatásában, előrejelzik a nagy természeti katasztró­fákat. Minden este a saját szemünkkel láthatjuk a tévé képernyőjén a felhők mozgását, s ebből — nem kell hozzá meteorológusnak lenni— akár magunk is teljes bizonyossággal következtethetünk arra, hogy milyen lesz másnap az időjárás, nem szólva a bonyolult fizikai fiziológiai és biológiai kísérletekről. Végül és nem utolsósorban nagy szerepet játszik az ember örökös „tudományos“ kíváncsisága, amellyel szé­lesre tárta a kozmosz’ kapuját, s amely mögött még bizonyára számos érdekes és megoldásra váró rejtély van. n. m. A világsajtó Gagarin űrutazásáról. BEKAPCSOLÓDNAK M [MlEKiZÖ MOZGALOMBA

Next

/
Thumbnails
Contents