Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-03-27 / 13. szám
ÜrJ IFJÚSÁG 2 KOMMENTÁRUNK Számítástechnika a haladás szolgálatában Érdekes szemináriumot rendezett az SZLKP Központi Bizottsága a számítástechnika és az automata berendezések hatékonyabb alkalmazásáról. A szeminárium jelentőségét bizonyítja az a tény is, hogy részt vett rajta Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára, Miloslav Hruskovic, a KB titkára és további személyiségek. A szeminárium egyik előadója volt Borisz Naumov szovjet akadémikus, a KGST-tagországok kiskomputerrendszeré- nek főkonstruktőre. Ismeretes, hogy az egyre terjedő elektronika igen jelentős szerepet tölt be népgazdaságunkban. A mikroelektronika robotok felhasználásával lehetővé teszi a termelés úgyszólván teljes automatizálását, amely nemcsak árban, hanem minőségben is javulást eredményez. Az irodai automaták beállítása szintén a termelés és a termelékenység növekedését hozza magával. A mikroprocesszort alkalmazzák a termelésben és a termékben egyaránt, és így rendkívüli mértékben érintik a technikát és az egész emberi életet. Eddig viszonylag nagy figyelmet fordítottunk a számítógépekre és a számítástechnikára, de nagyszámítógépeket alkalmaztunk. Viszont a fejlődés jelenlegi szakaszában a hangsúly eltolódik a mikroprocesszor irányába. A modern ipar elektronizálása, az új technológia bevezetése nélkül egy országnak sincs reménye arra. hogy nemzetközi szintű termékeket tudjon világpiaci áron előállítani. Az is világos, hogy az országnak rendelkeznie kell olyan képességgel, amely lehetővé teszi az új technológiák bevezetését, ugyanakkor nem gondolhatunk arra, hogy ebben az évente sok-sok milliót felhasználó ágazatban — kis országként — vezető helyet töltsünk be. Ezért fontos, hogy gyors haladást szavatoló külföldi partnerekkel, elsősorban a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal közösen fejlesz- szük számítógépes rendszerünket. A mikroprocesszorok megjelenése nemcsak gyakorlati jelentőségű, hanem az eddigi szabályozástechnika tulajdonképpeni újraszervezéséről és -felállításáról beszélhetünk. A becslések szerint 1988 végére már 30 millió számítógép lesz üzemben világszerte. Ebből a mennyiségből körülbelül 10 millió a lakásokban és személyi használatra fog működni. Ezen a téren nálunk még igen sok a teendő, de a Tesla üzem már idén megkezdi a saját rendszerű személyi számítógépek gyártását. Ebből is látni, hogy a jövőben ott is alkalmazni fogják a számítástechnikát, ahol ez eddig nem volt szokásban. Az integrált áramkör által lehetővé tett fejlődésnek még nem láthatók a határai, de világos, hogy a termelékenység az adatfeldolgozás, a technológia, a hírközlés előretörésének hatalmas következményei lesznek, és ez a változás magával hozza a termelékenység növekedését. Jozef Lenárt elvtárs az említett szeminá- , riumon hangsúlyozta, hogy az elektronika felhasználásának egyre nagyobb mértékben hozzá kell járulnia a nemzeti jövedelem növekedéséhez, a minőség javulásához és az életszínvonal kedvező szerkezeti változásaihoz. Ez tömören kifejezve a lényege az elektronika bevezetése jelentőségének, a- mely népgazdaságunkban ma stratégiai követelmény. STRASSER GYÖRGY Üjító SZÍSZ-tagok Tavaly mintegy 43 millió koronával gyarapodott a minőség és hatékonyság ifjúsági számlája a 7. ötéves tervnek a nyugat- -szlovákiai kerületben.. Ennyi annak a 2209 újítási javaslatnak a haszna, amelyet a nyugat-szlovákiai fiatalok megvalósítottak, örvendetes jelenség, hogy fokozódott az újítási javaslatok kihasználása. A benyújtott ötletek fele megvalósult. Legnagyobb érdemük van ebben a nitraí, a trenííni és az érsekújvári (Nővé Zámky) járásoknak, a- melyekben a 985 alkalmazott újítási javaslat 18,6 millió korona hasznot hozott népgazdaságunknak. A végsellyei (Sala) Duslóban például Hrub? mérnök és Vaga javaslata révén üzemanyag- és energia-megtakarítást érnek el, csökken az exhalátumok mennyisége. Ez a javaslat 530 ezer korona megtakarítást hozott a gyárnak. A Nafta Gbely kőolajbánya két dolgozója, Bolebruch és Vyskoíil SZISZ-tagok hazai berendezéssel pótolták az eddig az Egyesült Államokból behozott szűrőberendezést, ami 252 ezer devizakorona megtakarítást jelent. * ELSŐ A TANULÁS Sonleitner Gabriella, aki „felhozta“ a szervezetet. A Dunaszerdahelyí (Dunajská Streda) Egészségügyi Szakközépiskola SZISZ- -szervezete két-három évvel ezelőtt még a járás legrosszabb szervezetei közé tartozott. Tavaly viszont a szerteágazó munka összevetéséből az derült ki, hogy a harmadik helyre került. Többek között ezt hangsúlyozta a szervezet iskolai konferenciáján elhangzott vitafelszólalásban Csiba András, a SZISZ járási bizottságának képviselője. A hirtelen ugrás kétségkívül a vezetőség, elsősorban az elnök, Sonleitner Gabriella jó munkájának az eredménye. Az elnöknő beszámolójában ennek ellenére eléggé bíráló hangnemet ütött meg. Többek között elmondta, hogy nem mindenki egyformán kapcsolódik be a mozgalmi munkába. A kétségtelen siker maroknyi ember érdeme, mások teljesen közönyösen szemlélik az eseményeket. Többek között ennek tulajdonítható, hogy nem teljesítették az évi munkaterv egyes feladatait. Vállalták például, hogy minden egyes tag összegyűjt 5 kiló papírt, de sokan adósok maradtak, s az egész szervezet sem teljesítette e feladatot. Viszont nagyon jó az együttműködés a vöröskereszt szervezettel, amelynek az iskola jellegéből kifolyólag majdnem minden tanuló tagja. Közösen összegyűjtöttek 48 mázsa gyógynövényt, a- melyért 24 ezer koronát kaptak. A pénzt kirándulásra, színház, mozilátogatásra és egyéb érdekes, hasznos szórakozásra fordítják. Sok szó esett a tanulók magaviseletéről, a hiányzásokról és az előmenetelről. Az új mozgalmi évben komolyabban foglalkoznak a tagok viselkedésével és beszédkultúrájával, s a kirívó esetek akár a faliújságra Is felkerülhetnek. Az első félévben egy tanulóra majdnem 23 óra hiányzás esett átlagban. De voltak kirívóbb esetek is. A harmadik gyermeknővér osztály tanulói például 31 órát, a negyedik egészségügyi nővér osztály növendékei pedig 44 és fél órát hiányoztak átlagban. A jövőben akár az Ifjúsági Fényszóró őrjáratának segítségét is igénybe veszik, hogy felülvizsgálják a mulasztások jogos voltét. Többen szóltak a tanulótársak lelkiismeretéhez, hogy hidegben öltözzenek fel jobban, s ezzel is kerüljék a megbetegedést. Legtöbbet foglalkoztak a tanulással annál az egyszerű oknál fogva, hogy egy középiskolás elsőrendű kötelessége a tanulás. A 2,36-os tanulmányi átlag rossz, s mint azt a vitában László Viola megállapította, nem mindenki tartja regioni, osa'ob teendőjének a tanulást. Tóth Oszkár igazgatóhelyettes, aki a beszámoló szerint nagy segítségére volt mindig az ifjúsági szervezetnek, többek között megállapította: nehogy azt gondolja valaki, hogy ha 2,36-os átlaggal átcsúszik az érettségin, akkor már tökéletesen alkalmas a hivatására, és a munkahelyen tárt karokkal és magas fizetéssel várják. Ellenkezőleg, aki rosszul tanul, magának árt. A mozgalmi év egyik legfontosabb feladatának a tanulmányi átlag javítását tartják. Szeretnék 2,20 alá szorítani az átlagot, a- mit tanulópárosok kialakításával, személyes példamutatással akarnak elérni. Az előmenetel javulását figyeli majd a fényszóró őrjárata is, amely ezenkívül az iskolai vagyon védelmét és a villanyenergiával való takarékoskodást tartja legfontosabb feladatának. Elhatározták, hogy létrehozzák az Ifjúsági Fényszóró faliújságát, amelyen a jó példákat kiemelik és megdicsérik, a rosz- szakat kipellengérezik. A munkaterv újfent megszabja, hogy minden SZISZ-tag összegyűjt 5 kilő papírt és szerez egy-egy önkéntes véradót. Általában olyan sokrétű és gazdag mozgalmi munkát irányoz elő, a- melyben mindenki megleli a kedvtelését. Az iskolai konferencia egyhangúlag megszavazta, hogy László Violát kiváló munkájáért szovjetunióbeli kirándulással jutalmazza. Tisztújításra Is sor került. A szervezet vezetését Sonleitner Gabriella helyett, aki fellendítette a mozgalmi munkát, de most már inkább az érettségire kell összpontosítania a figyelmét, Székely Ildikó vette át. Kép és szöveg: PALÁGYI LAJOS Gondok, örömök f öl emlékszem, az ipolybalogi (Balog nad Ipl'om) SZISZ-alapszervezet min- w dig helyiséggondokkal küzdött. Nincs ez másként most sem. Sajnos. Panaszkodik is Dobos Árpád (a képen) elnök: — Régebben hatvan-hetven tagja volt a szervezetnek, tavaly viszont már csak tizenhatan jártak összejöveteleinkre. A helyi nemzeti bizottság támogat minket, termet is biztosított számunkra, de mivel a régi, öreg boltot lebontották, hogy helyére újat emeljenek, az üzlet jobb híján mihozzánk költözött. Pedig de sokat dolgoztunk, míg rendbe tettük, kicsinosítottuk klubunkatl Most tulajdonképpen „hontalanok“ a ba- logi fiatalok. A sportegyesület „mindenes“ nagytermét „bérlik“ hétvégeken, de a csarnoknyi helyiséget pár fiatal kedvéért nem fűtik ki péntek, szombat és vasárnap estére. S tegyem hozzá mindjárt, nem is érdemes. A rozoga pingpongasztalon játszhat, aki egyéb szórakozás hiányában betéved ide, vagy körülülhetik a lányok, fiúk a jéghideg vaskályhát — egy kis csevegés végett. Nem vendégmarasztaló látvány, az egyszer bizonyos. Az esztendők során számos otthona volt a szervezetnek. Tárgyi értékeik, a televízió, a magnó, a társasjátékok az állandó költözködésben elkoptak, tönkrementek. 1980-ban, amikor a saját maguk átalakította szobákban munkálkodhattak, eredményes évet zártak. Mintegy harminc tagjuk volt ekkor, nem jártak el a fiatalok a szomszédos községekbe szórakozni. Nagysikerű kultúrműsort adtak elő Török Gábor tanító vezetésével, dolgoztak a szövetkezet földjein, s a munkájukért kapott bérből balatoni kirándulást szerveztek. Most úgy tűnik, megint magukra találtak. Hadd ragadjak ki néhány gondolatot a közelmúltban lezajlott évzáró gyűlés elnöki számolójából. „Segítettünk az efsz-nek a cukorrépa kapálásában, a szénabetakarításban, az aratási munkálatokban. Papp Eszter, Varga Béla, Ferencz Sándor, Villant Antal és Cseri Gábor külön is dicséretet érdemel. Ismét harmincra emelkedett taglétszámunk, s lövészcsapatunk szép eredményeket ér el a különböző versenyeken. Csak lenne már végre ismét otthonunk, képletesen szólva lenne hol laknunk!“ Hát igen! A közeli jövő képe biztató. Nyár elején átadják az üzletházat, s a fiatalok visszakapják klubhelyiségeiket. Idei terveik gazdag szervezeti életet sejtetnek. Nem hiányoznak majd a sport- és kulturális rendezvények, fejtörők, író-olvasó találkozók, kirándulások, teaestek sem. Továbbá 2500 óra társadalmi munka ledolgozására kötelezték magukat. A taggyűlés ismét Dobos Árpádnak szavazott bizalmat, ő lett továbbra is az ipolybalogi alapszervezet elnöke. Zolczer László A szerző felvétele Példás pionírvezetők kollektívája N éhány évvel ezelőtt a SZISZ Pionírszervezetének Szlovákiai Központi Tanácsa úgy határozott, hogy rendszeresen értékeli és kitüntetésben részesíti a legjobban dolgozó, a gyerekekért, a pionírszervezet célkitűzéseiért legtöbbet tevő kollektívákat. Azóta már több magyar tanítási nyelvű alapiskola pionírcsapata kapta meg ezt az elismerést. Legutóbb a nagyszarva- iak (Rohovce) is átvehették dr. Anna Krau- sovátől, a SZISZ SZKB titkárától, a Központi Pionírtanács elnökétől e megtisztelő kitüntetést. Az ünnepségen Czére Gabriella pionírvezető, Cserge Teréz igazgatóhelyettes és Varga Béláné rajvezető vettek részt. Kívülük azonban még sokan, nagyon sokan részesei a pionírcsapat nagyszerű tevékenységének és egyben a sikernek is — felnőttek és fiatalok, a tömegszervezetek tagjai, a szülők. Mindazok, akik segédraj- vezetőként, rajvezetőként, szakkörvezetőként együtt dolgoznak a pionírokkal. E megtisztelő cím elnyerésének ugyanis egyik feltétele, hogy az élet különböző területén dolgozó embereket megnyerjék a pionírmozgalom ügyének. Miként sikerült ez a nagyszarvaiaknak? A kérdésre Czére Gabriella pionírvezető adta meg a választ: — Nem könnyen, kitartó igyekezettel sikerült csak sok-sok, nem pedagógiai végzettségű embert bevonni munkánkba. Tudjuk, hogy a gyerekek délutánjainak nagy része foglalt, az emberek többsége is eljár a faluból, későn végeznek a munkahelyeken, így bizony nehéz volt úgy egyeztetni a szakkörök és rajgyűlések, foglalkozások időpontját, hogy az mindenkinek megfeleljen. Közös igyekezettel azonban sikerült legyőzni minden akadályt, megoldani ezeket a gondokat. A közép- és szakközépiskolákban, szaktanintézetekben tanuló SZISZ-tagok késő délutánonként járnak el a gyerekek közé, a felnőttek, a falun kívül dolgozók pedig legfőképpen a szombatonként szervezett akciókban segítik csapatunk munkáját. Majd Nagy Éva és Ambrus Zoltán nevét említette, akik már évek óta részt vesznek a szikra- és pionírjelöltek avatás előtti felkészítésében. Reisz Árpád és Széllé Gyula a Honvédelmi Szövetség tagjaiként a honvédelmi versenyekre készülő gyerekekkel foglalkozik. Varga Béla, az állami gazdaság dolgozója az ifjú tűzoltók szakkörét vezeti, Méry Lajos és Kulcsár János az ifjú határőröket oktatja. — Nem feledkezhetem meg azonban a pedagógusok helytállásáról sem, hiszen több szép eredménynek, csapatunk sok sikerének ők a kovácsai. A nyelvszakosok a magyar, szlovák, orosz nyelvű szavalóversenyekre, a matematika, biológia, kémia szakosok az egyes olimpiákra készítik fel a diákokat. Ezeken a rendezvényeken mindig jó helyezéseket érnek el tanulóink — mondta a pionírvezető. E tényeket figyelembe véve ítélték oda a Nagyszarvai Alapiskola Element Gottwald Pionírcsapatának, munkaközösségének a „Kiváló pionírvezetők kollektívája“ kitüntetést. Az elismerésnek rendkívül örültek, ám a közösség egyetlen tagja sem gondolja, hogy munkájuk ezzel befejeződött. Sőt, újabb meg újabb rendezvényeket terveznek. Hiszen ők, akik már évek óta a gyerekek, a pionírok jó barátai, érzik, tudják, hogy ez állandó feladat és kötelesség számukra. Benyák Mária i l
