Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-03-20 / 12. szám
V ÜJ IFJÚSÁG 6 Érdekességek a szorítóból VIZSGÁLJÁK MEG PÉLDÁUL NIXONT Muhammad Ali nevét lassan már el is felejtjük, pedig valamikor ő volt a hivatásos szorító koronázatlan királya, és csak alig két éve annak, hogy 1981. december 1-én megvívta pályafutása utolsó mérkőzését. Los Angelesben él harmadik feléségével és két gyermekükkel. — Ha olykoV megjelenek mai csillagok világbajnoki mérkőzésén, a szurkolók jobban ünnepelnek, mint a főszereplőket — nyilatkozta a nagy Ali. — Vagyis nem felejtettek el, s ezen nem is csodálkozom. Amíg lesz ökölvívás, én leszek a legnagyobb, ez vitathatatlan. Időm van, elmélkedem az eltelt éveken, és csak egy dolgot sajnálok: nem kellett volna 1981 decemberében még egyszer nekilódulni és célba venni a világbajnoki címet a Bahama- szigeteken levő Nassauban, nem kellett volna mérkőzni a kanadai Trevor Barbick ellen. Ügy látszik, szerénységből még mindig nem vizsgázhatna sikerrel. Nem titkolja viszont, hogy dühösen olvasgatja a különböző bulvárlapokat, amelyek előszeretettel foglalkoznak vele — negatív értelemben. Olyanokat írnak, hogy teljesen leromlott az egészsége, összeveszett a harmadik feleségével is, gazdag barátai elhagyták, dadog, úgy megy, mintha pítyókás lenne, s úgy mozog, mint egy kilencven éves banya. — Nincs semmi károsodásom, csak egy bajom van, hogy a fehér Amerikában fekete létemre voltam és maradtam ünnepelt csillag — mondta. — A bokszot is azért támadják, mert fekete bőrű társaim a főszereplők. Voltak, akik addig merészkedtek, hogy agyvizsgálatnak akartak alávetni. Válaszoltam nekik: ha 10 millió dollárt fizetnek, alávetem magam a vizsgálatnak. Csak azt nem értem, ez a vizsgálat miért velem kapcsolat- ban érdekes. Miért nem hívnak egy fehéret, például Richard Nixont, a korábbi államelnököt, ő épp elég okot adott erre. >. NEM VAGYOK VERHETETLEN Ami Ali volt a hivatásos ökölvívás világában, az most Teofilo Stevenson az amatőrök között. Ez a nehézsúlyú kubai ökölvívó három olimpiai és két világbajnokságot nyert. Az utóbbi időben azonban a világsajtó arról cikkezik, hogy csillaga leáldozóban van. Saját hazájában legyőzte egy nem is különösebben rangsorolt szovjet ökölvívó. Ott lesz Stevenkon a Los Angeles-i olimpián? — Indulok Los Angelesben — mondta határozottan a kubai sportoló. — Nem teltek szerencsésen az utóbbi esztendők, gépkocsibaleset és egyebek hátráltattak. Ökölvívásban egyébként soha senki nem mehet biztósra, én, háromszoros olimpiai bajnokként sem vagyok verhetetlen, ha nem készültem fel tökéletesen. Mit vár Los Angelestől? — Negyedik olimpiám, hiszem, hogy a negyedik olimpiai diadalmat hozza. Felkészülök úgy, mint eddig még sohasem, s visz- szaverem a trónkövetelők támadásait. Hogy mi lesz Los Angeles után? Ez egyelőre nem foglalkoztat, csak a nagy cél lebeg előttem. Ha sikerül győznie, akkor az érmek számét illetően túlszárnyalja a legendás Papp Lászlót. AZ ÖKÖLVÍVÓK védelméért ' Az ökölvívást már sok elmarasztalás érte, hogy brutális sport, amelyben túl sok a veszélyes, nemegyszer halálos sérülés. 1945-től valóban 300 köklvívó vesztette életét a szorítóban, bár ez még nem bizonyítja egyértelműen, hogy az ökölvívás veszélyesebb lenne az egészségre nézve, mint némely más sportág. Mindenesetre a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség már meghozta a várva várt döntést a sportolók érdekében, amelyről még csak kevesen tudnak. A szövetség ugyanis bevezette a védősisakok használatát, amely egyelőre nem kötelező, de lehetséges, hogy már az olimpián kötelezővé teszik, utána azonban egészen bizonyosan. A fej és a szemöldök védése sisakkal jelentős lépés az ökölvívás humanizálása felé. A pánamerikai játékokon használták először, s nem fordult elő egyetlen szemöldöksérülés sem. A bőrsisak felfogja és eléggé letompítja a fejre mért ütéseket. A sisak bevezetésével visszatér majd a technikás ökölvívás. Az ökölvívók tudván, hogy nem lehet a szemöldököt és az állkapcsot püfölni, nagyobb súlyt helyeznek majd a technikára. A bírák is változtatnak az elbírálás módján, s előnyben részesítik a technikás „verekedést“, s kidomborodik az ökölvívás minden szépsége. A sisak megvéd a sérülésektől, a nem éppen veszélytelen agyrázkódástól, s valószínűleg felbátorítja majd a fiatalokat, hogy elsajátítsák az ökölvívás elemeit és félelem nélkül lépjenek a szorítőba. M. I, N égymilió dolláros ajánlat. Kevesen utasítanának vissza ilyen mesés összeget, ha pedig az Is kiderül, hogy az alapösszegen kívül havi 200—200 ezer nyugatnémet márkának megfelelő fizetés járna — mint Torvillék esetében — méginkább kapva kapnának a lehetőség után. Vajon a brit jégtánckettősnek miért nem kell a hatalmas vagyon? Hisz amatörpályafutásukat a most kezdődő ottawai világbajnokság után befejezik, s mellesleg eddig háromszor nyerték el a világ legjobbjainak cfmét. A magunk urai akarunk lenni, nem szeretnénk, ha mások ugráltatnának — ad nyílt és egyértelmű választ Christopher Dean. Saját jégrevüt alapítunk, már hét hónapja szervezzük, az általunk kialakított stábbal, műsorral járjuk majd a világot. Hogy kik lesznek a show tagjai, azt nem árulja el a 26 éves sportoló. Nyilván jól meggondolt üzleti indok miatt. Vitathatatlan: amit pályafutásuk során produkáltak, az minden képzeletet felülmúl. Korcsolyázásuk a sport és a művészet legmagasabb szintű ötvözete. Senki sem hazudik, ha azt állítja: a Boleró zenéjére futott kűrjü- ket napokig is elnézné. Egyszerűen csodálatos. Tavaly március óta gyakoroljuk a Boleró számot — mondja Jayne Torvill. — A budapesti EB-re és az olimpiára készítettük. iayne kitartott Mikor 1975-ben elkezdtek együtt korcsolyázni, még aligha gondolták, hogy világsztárok lesznek. — A kezdet kezdetén még külön sportoltunk — világosít fel Dean. — Jayne párosban versenyzett Michael Hutchinsonnal, én pedig jégtáncban Sandra Eissonn,al. Hogy 1975-ben összekerültünk, az egy veszekedés eredménye volt.- Sandrával nem jöttünk ki, elváltak útjaink, s Jayne a hívó szóra igent mondott. A huszonhét éves, bájos hölgy még ma is mosolyogva emlékezik az első Időkre. Eleinte nem emlékezett minden tánclépésre, kevert^ azokat nehéz volt a páros korcsolyázásról átállnia. Egy esztendő elteltével azonban már nem voltak gátlásai, a Torvill, Dean kettős a * ____________ A JÉGTÁNC MŰVÉSZEI Davies, Buxton és a Hayes, Simpson kettős előtt megnyerte a Sheffield Trophy-t. Torvillék Janet Sawbrldge edző utasításai alapján készültek a versenyekre — nagy akarattal s szorgalommal. Látszott rajtuk, hogy sokr3 vihetik, az élet azonban kegyetlen nehézséget állított útjukba. — Mint az angol hobbyk egyikét Nottinghamból Dish- forthba vezényeltek — emlékezik Dean. — Messze voltunk egymástól, közös gyakorlásról szó sem lehetett. Tíz héten át mondtam partnernőmnek, hogy keressen más társat magának, de ő nem volt hajlandó váltani. Egyedül gyakorolt, s várt a jószerencsére, ami végül meg is érkezett. Visszakerültem szülővárosunkba, s az 1977-es brit bajnokságon érmet is szereztünk, harmadikok lettünk. Vendégségben a királynőnél Strasbourg, 1978. Az első Európa-bajnokság, amelyen Torvillék részt vettek. Akkor a Mojszejeva, Mtnyenkov kettős volt a sztár, ámulva nézték tudásukat. — Kilencedikek lettünk az EB-n, nem sokkal később pedig az ottawai VB-n tizenegyedikek — meséli Jayne. — Kanadában már új edzőnk, Betty Callaway irányításával szerepeltünk, aki azóta is a mesterünk. Kemény edzések következtek, ennek eredményeként az 1979-es és az 1980-as világversenyeken már érem- közeibe kerültek Torvillék. A Lake Placid-i olimpia éve határkövet jelentett a jégtánckettős pályafutásában. Dean ekkor hagyta ott a rendőrséget, s már csak a korcsolyázásra összpontosított. — Hat év után yáltam meg az egyenruhától, ami rendkívül furcsa volt — magyarázza. Hirtelen azt sem tudtam, mi lesz, állás nélkül maradtam. Az első munka- nélküli télen 8000 font segélyt kaptunk, • de nekünk legalább 13—14 ezer kellett ahhoz, hogy korcsolyázhassunk. Különböző szervezetekhez jártunk segítséget • kérni, s végül sikerült összeszedni a pénzt. A befektetés senkinek sem volt hiábavaló, jöttek a győzelmek: innsbrucki EB, hartfordi VB-, lyoni EB-, koppenhágai VB-elsőség. A királynő fogadást adott tiszteletükre. Thatcher asszony a Dowing Street 10-be invitálta őket, a BBC jégcsarnokká változtatta egyik hatalmas stúdióját, hogy önálló show-t készítsen velük, filmszerepeket kaptak, nem kisebb egyéniségeket alakítottak a jégen, mint Fred Astaire és Ginger Rogers. — Mikor a balett-teremben néha órákon át egy azonos mozdulatot gyakoroltunk a tükör előtt, a pokolba kívántam a korcsolyázást, de amikor a sikert kellett learatni, valahogy más érzés lett úrrá bennem — elmélkedik Dean. Kilenc hatos Amilyen fényes volt 1981 és 1982, olyan szomörúan indult az új év. Jayne súlyosan megsérült, kétséges volt, hogy korcsolyázhat-e tovább. — Teljesen tehetetlen voltam, sajgott a vállam, alig tudtam a kezemet felemelni, a kínok kínját álltam ki minden lépésnél. Chris sokat segített akkor, mindig mellettem volt, teát főzött, ápolt. Nagy szerencse, hogy viszonylag gyorsan felgyógyultam, köszönet érte dr. Hans Rohde orvosnak és Klaus Behke fizikoterápikus- nak. A sérülés miatt a dortmundi EB-t kénytelenek voltak lemondani, de a helsinki VB-n már ott lehettek, s fergeteges sikert arattak. A művészi hatást kilenc hatos pontszámmal, míg a tartalmat kilenc 5.9-es pontszámúiéi jutalmazták. A budapesti EB-n piég csak szintén hat pontozó adott maximumot a művészi kivitelezésre. A szarajevói olimpián azonban már minden pontozóbíró hatos számot húzott elő. Sőt, hárman a tartalmat is tökéletesnek minősítették. Ezt sem szárnyalják egyhamar túl. A PUSKÁS AMAZON K arcsú, nyurga lány. Burís Katalinnak hívják, Ioámban (Dolinka), lakik, de az Ipolynyéki (Vi- nica) Alapiskola nyolcadikos pajtása. A suli egyik legbtztosabban célzó lövésze, bizony sokszor még a fiúkat is lepipálja. Melánia, a nővére már tagja volt az iskola lövészkörének, amikor úgy hozta a véletlen, hogy a foglalkozást épp szerdára tette Tóth Mihály tanító. Azokon a napokon viszont Melinek Ipolyságra fSahy) meg Kékkőbe (Modry Kamen) kellett zeneórákra járnia, ezért elküdte maga helyett a húgát. Kati gyakorolt már odahaza eleget, nem ijedt hát meg, amikor a vezető a lőállásba szólította. Lövései rendre a kör közepébe találtak, örült is a pedagógus: — Ügyes lány vagy, igazi „telitalálat“ számunkra. Ötödikes volt Kati ekkor. Attól kezdve rendszeresen látogatta a szakkör edzéseit.' És természetesen odahaza is szorgalmasan gyakorolt Melániával a csűrajtóra szögezett céltáblán. Kati sikeres bemutatkozása után pár héttel élete első lövészversenyén is rajthoz állhatott. Nem hozott társaira és vezetőjére szégyent, hiszen vele a csapat a járási bajnokság II. helyén végzett. A sikerben oroszlán- része volt az inámi lánynak. — Remek voltál Katii Köszl — gratuláltak a többiek. Azóta évről évre á dobogó valamelyik fokán végez a csapat A lövészet Kati hobbija. Kitűnő tanuló. Szeret sportolni. Az iskola énekkörének is tagja. A Tavaszi szélei, járási döntőjében egy alkalommal második lett. A Klement Gottwald Píonfrcsapat példás pajtása. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvétele 3 0 ? 0
