Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-03-20 / 12. szám

'

XXXII. évfolyam 1984. márc. 29. Ara: 1,— KC*

Varjúk hada röppen fel a határban, ha egy-egy munkagép a közelükbe ér. Aztán újra leszállnak a vetőgép mögé, csipegetik a felszínen maradt szemeket.

— Nem okoznak túl nagy kárt? — kérdezem a sárréti fBlahová) efsz növénytermesztési részlegének vezetőjét, Engler Zoltánt.

— Nem, hiszen a vetőgépet egyéb munkagépek követik. Azok betakarják a magot, a varjak nemigen laknak jól. Inkább az a gondunk, hogy az éjszaka még fagyott, mínusz három fok volt, s így csak kora délelőtt kezdhettünk a vetéshez. Százhatvan hektárnyi területen árpa kerül- a földbe

A dunaszerdahelyi (Dun Streda) járásban a sárrétiek' vonultak ki elsőként a földekre. Március 7-én megkezdték a tavaszi munkálatokat, amelyek most mér egy ideig szombaton is, vasárnap is teljes ütemben zajlanak. Ha az árpa a földbe

kerül, következik a 480 hektá, ros búzatábla, majd a repce vetése.

— Reméljük, a rossz tél után jobb tavasz következik — mondja a tábla szélén Engler Zoltán. — Nagyon kevés volt a csapadék, átlagban kétszáz milliméter nedvesség hiányzik. Most már jó időt: sok napsütést , és sok esőt várunk. De akárhogyan is alakul a helyzet, öntözni mindenképpen kell majd. Persze bízunk abban, hogy a tavalyi száraz esztendőt, most már csapadékdús év. követi.

Közben térül, fordul a vető gép, s tartálya máris jires. A gépkezelők a teli zsákokkal megrakott kocsi mellé állnak, s megtöltik vetőmaggal a tartályt. Indulnak a következő fordulóra. Nyomában hengerek, arrébb pedig műtrágyaszórók dolgoznak.

Gépek a földeken. S ez már a tavasz biztos jele.

— zolczer —

BÉKÉÉRT- -emrég hozták nyilvánosságra azt raj a tanulmányt, amelyet az UNI- CEF (az ENSZ Gyermekalapja) főigazgatója, James P. Grant vezetésével állított össze egy szakértői csoport. A Grant-tanulmány riasztó adatok tömegét sorolja fel a fejlődő országokban élő gyermekek helyzetéről, s arra a megállapításra jut, hogy a világgazdasági válság ezen országok lakosságát sújtja a legkeményebben, mivel az itt élőknek még jobban visz- szaesett az amúgy is alacsony jövedelme és kevesebb a pénz a már korábban kidolgozott egészségügyi, oktatási és ivóvízellátási programok megvalósítására.

A Grant-’jelent’ésből kitűnik, hogy a recesszió miatt megcsappant erőforrások és az UNICEF meglehetősen szűkös költségvetése ellenére van lehetőség a tragikus helyzet enyhítésére, mivel gyermekenként mindössze öt dollárba kerülne a fejlődő világban élő százmillió gyermek beoltása, ami a hat legfőbb ifjúkori fertőző betegség: a kanyaró, a tetanusz, a szamárköhögés, a diftéria, a gyermekbénulás és a tuberkulózis ellen nyújtana védettséget. Napjaink komor valósága ezzel szemben az — állapítja meg a tanulmány hogy az elmúlt évben a legelemibb egészségügyi és higiéniai feltételek hiánya következtében 15 millió Öt éven aluli gyermek halt meg a világon,

< Az UNICEF-tanulmány szerint négy, viszonylag olcsó gazdasági és társadalomszervezési módszerrel 1990-tg felére lehetne leszorítani a jelenleg na* ponta értelmetlenül elpusztuló négy*

venezernyi gyermek számát. E négy módszer a következő: a gyermek általános védőoltásának egyetemes előmozdítása; az úgynevezett orális re- hidrációs terápia, vagyis a hasmené- ses fertőzésben szenvedő csecsemők kiszáradásának megakadályozása; a csecsemők szoptatásának propagálása a cumisüveggel szemben, valamint néhány társadalomszervezési intézkedés ösztönzése.

Äz UNICEF tulajdonképpen,a csecsemők és gyerekek táplálásának megjavítása keretében dolgozta ki az ún. csecsemőszoptatási világkampány tervét. Ennek fontossága azért nőtt meg, mert a tápszerek terjedése a fejlődő országok falvainak és városi nyomor- negyedeinek higiéniai feltételei mellett ijesztő mértékben növelte a csecsemő- halandóságot. Megnövelte az anyatej fontosságát az is, hogy a benne lévő anyagok viszonylag hosszú ideig tér■m

$

E

L

1

Védőoltást fegyverek helyett

mészetes védettséget is biztosítanak.

Az UNICEF szakértői egyértelműen állítják, hogy a gyermekhalandóság leszorítása nem üres jelszó. Azt is leszögezik azonban, hogy a cél elérése önmagában még nem nyújt több éleliúet iVagy munkaalkalmat. Mint annyi más probléma, a családok, az anyák és a gyermekek helyzete csakis a társadalmi reformok megvalósításával javítha tó, amelyek között a legelső helyet foglalja el a leszerelés, az onnan felszabaduló hatalmas összegek egy részének segélyként való felhasználása a világ gondjamak megoldásában. A százmillió gyermek beoltásához mindössze 0,5 milliárd dollár kellene, fegyverekre viszont 1983-ban már több mint 750 milliárd dollárt költött el a világ... Az UNICEF munkatársai azt is kiszámították, hogy mindössze tíz körszerű vadászrepülőgép árából fedezni lehetne a leginkább rászoruló 100 millió gyermek védőoltását.