Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-03-13 / 11. szám
i?7 IFJÚSÁG 6 \ A reggeli tornától a sparta {(iádig Iskolai testnevelésünk problémái közismertek: az alapiskolák, de meg a kiemelt középiskolák sem rendelkeznek minden esetben olyan feltételekkel és eszközökkel, hogy maradéktalanul teljesíthessék a testnevelési feladatokat. De vannak olyan tanintézetek Is, ahol nagy súlyt helyeznek a testnevelésre. Például a hadseregnek alapvető érdeke, hogy mielőbb megoldja a testnevelési problémákat. S hogy tesznek Is valamit e kérdés megoldásáért, arról megyőződhet- tem a martini katonai szaktan- intézetben tett látogatásomkor Is. Ián Brezina alezredes elmondta, hogy szaktanintézetükben a testnevelési feladatokat három szinten Igyekeznek megoldani. Az első és legfontosabb a harminc perces reggeli torna, amelynek keretében előkészítik a fiatalok szervezetét az egész napi megterhelésre, ' és növelik a fiatalok állóké pességét. A testnevelés további fontos részét a fornaórák képezik. Mint általában minden középiskolában, náluk is heti két tornaóra van a tantervben. A, kötelező tornaórákon a fiatalok elsajátítják a könnyűatlétika a gimnasztika, a sportjátékok, az úszás, a sízés és az önvédelem alapszabályait. A testnevelés harmadik fázisát az egyes sportkörökben folyó munka képezi. Természetesen a legtehetségesebb fiatalok bekapcsolódhatnak — és élnek Is ezzel a lehetőséggel — a civil és a katonpi sport- egyesületek munkájába is. Ezzel egyúttal elérik azt is, hogy a sport kapcsán , a civil lakosa ság egyre jobban megismeri tanulóik életét. A sportkörök munkáját — hangsúlyozta Brezina alezredes — többnyire főiskolai végzettségű testnevelő tanárok, vagy azok a hivatásos katonák Irányítják, akik élsportolók voltak az egyes sportágakban. Amikor az anyagi lehetőségek felől faggattam, elmondotta, hogy két tornatermük van, ebből az egyik labdajátékokra is alkalmas. A másik valamivel kisebb, de azért nagyon jól megfelel céljaiknak. Ebben a tornateremben szauna is működik, amely kitűnő szolgálatot tesz a sportolók szervezetének rehabilttásában. A tornatermeken kívül számos szabadtéri létesítményük is van, úgyhogy a lehetőségekre valóban nincs okuk panaszkodni. Ezenkívül hetente háromszor használhátják a város uszodáját, a téli időszakban pedig sítanfolyamokkal egészítik ki a tevékenységüket. Kissé pesszimistább volt Brezina alezredes, amikor a fiatalok fizikai felkészítéséről kezdtünk beszélgetni. Szavaiból klérezhetö volt, sőt nem is titkolta, hogy a tornatanárok nincsenek megelégedve a hozzájuk kerülő fiatalok előképzésével. Mint mondotta, a felvételi vizsgáknak szerves részét képezi a Jelentkezők fizikai képességeinek megállapítása Is. A tapasztalat: a fiatalok fele nincs olyan színvonalon, ahogy azt szeretnék. Előfordult már olyan eset is, hogy éppen emiatt nem lőhettek fel különben ió kapességű fiatalokat az Iskolájukba. Ezért az Iskola testnevelőinek nagyon sokat kell tenniük a- zért hogy az évek folyamán a fiatalok behozzák a lemaradást, hogy megfeleljenek a hadsereg követelményeinek. A leggyorsabb feilődést azoknál a fiataloknál érik el, akikkel meg tudják értetni, hogy a katonai pályán milyen fontos szerepet Játszik a fizikai fel- készültség. Breztna alezredes az iskola idősebb testnevelő tanárai közé tartozik, gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, így nem véletlen, hogy éppen őt bízták meg azoknak a fiataloknak az előkészítésével, akik az iskolájukat fogják képviselni a spartakiádon. Már gyakorolnak. Minden abad idejüket fel akarták h, Mnl a felkészülésre. A h..c 'g tornászainak bémutai' >indlg érdekes színfoltja a spartakiádoknak. KAMOCSAI, IMRE Bodó Igor, aki az idén a Dukla Treníín színeiben folyt at ja K evés olyan sportegyesülete van Dél-Szlo- vákíának. mint amilyen az SM Gabőíkovo. hiszen az elmúlt év közepén ünnepelte fönnállásának hatvanadik évfordulöját, azaz „nyugdíjkorba“ lépett... Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az egyesület elöregedett, ellenkezőleg, inkább meglfjodott, és még sohasem volt olyan virágzó sportélet a faluban, mint éppen most. Kezdetben — és még jó néhány éven keresztül — a futball jelentette a sportot, manapság pedig már hat szakosztályban folyik rendszeres tevékenység. Közöttük található a birkózószakosztály is, amely szinte az évfordulóra időzítve nyert első országos bajnoki címet, míg a serdülők mindkét kategóriájában szlovákiai csapatbajnoki cím vándorolt ebbe a csallóközi nagyközségbe. i Pedig éppen a birkózósportnak kellett megküzdenie a legtöbb nehézséggel. Korábban jó néhány éven keresztül a birkózás is a sikeres sportágak közé tartozott a faluban, csak éppen anyagiak hiányában 1972- ben kénytelenek voltak — szerencsére ideiglenesen — megszüntetni a szakosztályt. Aztán eltelt szinte egy teljes évtized, és a sportág hívei felélesztették, újra létrehoztak a birkózószakosztályt. Ebben elsősorban az egykori birkózóké a fő érdem: Patassy Mátyás, Koz- mér Zoltán, Brezóczky András. Both László, Nyársik László, Halász Zoltán, Nyá ri Gyula és Brosíek Iván voltak azok, akik Gróf Zoltán szakosztályelnök vezetésével úpraszervezték a birkózást. És természetesen Rákóczi András, aki a birkóEgy község országos sikerei zók főedzői tisztségét vállalta. Róla mindenképpen el kell mondani, hogy munkája, edzői teendői mellett még mindig aktív birkózó. Vezetésével rövid idő alatt várakozáson felüli sikereket ért el az újjászületett birkózás. Ennek ellenére nincs híján a szerénységnek: — Az egykori birkózók megteremtették ugyan a szakmai és erkölcsi lehetőségét annak, hogy elkezdhessük az edzéseket, de ez önmagában nem lett volna elég, ha Kovács Gyula, az állami gazdaság igazgatója és Fekete Zoltán igazgató- helyettes, aki a sportegye siilet elnöki tisztségét is betölti, nem támogatták volna a sportág újjászületésének gondolatát. De nagy érdemei vannak az újrakezdésben a helyi nemzeti bizottság elnökének, Gróf Árpádnak és Miklós Ferenc iskolaigazgatónak is. aki a tornatermi edzések lehetőségét biztosítóba. De szinte a község minden lakosa kö szönetet érdemel, A szülők, akik nem féltették a gyereküket ettől a kemény sportágtól, a pedagógusok, akik biztatták diákjaikat a sportolásra. Amikor a pezsgő birkózóéletet bemutató - fotókat nézegettem. felmerült bennem a kérdés, vajon hogyan lehet megfelelő, a sikereket eleve megalapozó edzéslehetőségeket biztosítani eny- nyi aktív birkózó számára? Szűkén számolva is három korcsoportban érdekelt a birkézószakosztály. Vannak serdülő birkózók, ifjúságiak, felnőttek ... — Hát igen, de emiatt nem bánkódunk. Mintegy hetven gyerek és nagyjából húsz felnőtt versenyzőnk van. De túlzás lenne azt állítani, hogy nálunk igen jők az edzéslehetőségek, s éppen ezért tartom sokra az elért sikereket. Elsősorban a fiúk igyekezetét és áldozatkészségét szeretném kiemelni, mert az edző dolga is sokkal könnyebb, ha nem kell magyarázkodni, könyörögni, hanem azok, akik csinálják, tisztában vannak a nehézségekkel, és annál lelkesebbek, Azt hiszem, sok más sportegyesületben meg épp ez utóbbiért irigyelnek minket. Heti 5—6 őrára vesszük igénybe a tornatet met, a parkban lehet futni, otthon erősíteni... Legalább nem egyhangú .. .1 A dolog, persze, nem ilyen egyszerű, de ennek ellenére minden csapatunk dobogós volt a Szlovák Nemzeti Ligában. Az ifik bronzérmet, a felnőttek ezüstöt szerez tek; mindkét serdülőcsapatunk aranyérmes lett. Ezenkívül arra vagyunk a leg büszkébbek, hogy a hatvanéves sportegyesületnek birkózó szerezte az első országos bajnoki címet, mégpedig a serdülő Horváth Jaro a 32 ■ kilós kategóriában. Figyelembe véve a lehe tőségeket biztatónak ígérke zik a jövő ... — A íiirkózás jövőjét biztosító tömegbázist már megteremtettük, ebb a szem pontból különös* aggodalomra nincs ok. föltételek szempontjáé pedig megvalósulni látszik az egyesület régi terve, hogy felépül a sportcsarnok, akkor pedig egy csapásra megváltozik minden. A sikerekről azonban addig sem akarunk lemondani. Már nemcsak idehaza ismerik az §M GabíCkovo birkózóit ... — Felvettük a kapcsolatot a romániai Székelyudvarhely sportiskolájának,birkózóival. Kavács János igazgató meghívására ősszel elutazunk Székelyudvarhelyre, de mérkőztünk MarosváAz SM Gabőíkovo birkózói: balról az első Rákóczi András, mellette Both László sárhelyen és Zetelakon is. januárban pedig a székely udvarhelyiek jártak nálunk Ök is három mérkőzést vív tak itt, mindháromszor győz tek, ami nem csoda, hiszen a romániai csapatbajnoksag ban általában a harmadik negyedik helyen szoktak vé gezni Sokkal löbbet jelen tett számunkra, hogy együtt edzhettünk, kölcsönösen kicserélhettük tapasztalatain kát, és az ilyen találkozók nagyon jó ösztönzők a fia talok számára. A legkiseb bek aligha felejtik el ezt az utat, meg a kedves vendég lását. Nemcsak a birkózók vendégei voltunk, hanem meehívtak bennnüket az ottani pionirházba is. Egyébként a gyerekek ügy vélekedtek, hogy az lenne a? igazi, ha a látogatásunk so rán megismert barátokká egyszer nagy nemzetköz- versenyen is birkózhatna nak ... Ez utóbbinak számos to vábbi összetevője van, de sor kerülhet rá egyszer. Mindenekelőtt a gyerekeken múlik. A sporegyesüieí fia tál birkózóinak eddigi sike rei azt bizonyítják, hogy nem is olyan lehetetlen ki vánság ez ... MÉSZÁROS JÄNOS A szerző felvételei Az edző és két sikeres tanítványa, Horváth Jaro (32 kg) és Hauer János (35 kg), valamint egy „kosár" érem JELES CSEHSZLOVÁK NAPOK GÖTEBORGBAN Aki azt hiszi, hogy a fedettpályás atlétika az utóbbi évek találmánya, az nagyon téved. Az atléták jóformán attól kezdve versenyeznek fedél alatt, amióta kint a nyílt pályán. A világ első fedettpályás atlétikai bajnokságát, az „Indoormeettnget“ pontosan száz évvel ezelőtt, 1884. március 25-én rendezték Londonban. Aztán Euré pában egy időre feledésbe merült a fedettpályás atlétika, jobbára csak az Egyesült Államokban űz ték. A Millrose Games atlétika1 versenyt az idén 70. alkalomma1 rendezték meg. öt kísérleti évfolyam után 1971 tői azonban minden évben meg rendezik a fedettpályás atlétika Európa-bajnokságot. Érdekes szín foltja ez az atlétikai idénynek jobban mondva idényen kívül „hézagpótló" műsor ez, amely na gyón jó alkalom arra, hogy az at léták ellenőrizzék, hol tartanak ? téli felkészülésben. Á csehszlovák atléták mindig jól szerepeltek a fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságokon, de a legutóbbi göteborgi szereplés a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalta. A göteborgi csarnokban a csehszlovák himnuszt játszották a legtöbbször, pontosan hatszor. Az éremtáblázatban és a nemhivatalos pontversenyben egyaránt Csehszlovákia végzett az első helyen, megelőzve olyan atlétikai nagyhatalmakat, mint a 3zov ietunió vagy az NDK. A siker — a sportolók kimagas- ó képességei mellett — minden bizonnyal a nagy társadalmi gon doskodásnak köszönhető. Kevés országnak van annyi fedett csar aoka az atlétika flzésére, mint ne künk. Csak idő kérdése volt, hogy níkor érik be a gyümölcs. A világ nem győz ámulni a cseh Szlovák sikereken, és akkor méj néhány számban, például a hár masugrásban valóban csak centi méterek választották el Mafine- cet az aranyéremtől vagy Cadot a bronzéremtől Minden elismerést megérdemel Helena Fih*ngerová, aki ezúttal már 7. ferlúttpályás aranyérmét nyerte, és az örökranglistán beérte Borzovot. Hele na ismét bebizonyította, hogy nagj versenyző, amikor az utolsó do Kocembová méltó utóda Krato chvílouának Helexa felvétele básával verekedte fel magát az élre. De kevesen számítottak arra, hogy Leitner győz a távolugrásban vagy Tesácek 3000 méteren. Kratochvílová szinte már menetrendszerűen szállította az aranyérmet a 200 méteres síkfutásban. Ugyancsak csehszlovák siker Született 400 méteren Kocembová és 300 méteren Matéjkovicová jóvoltából. Pedig rendkívül erős mezőny atyűlt össze Göteborgban. A szakértők egybehangzó véleménye sze- ■int minden idők egyik legszínvonalasabb fedettpályás Európa- bajnoksága volt ez a legutóbbi. A rúdugrásban megszületett például minden idők legnagyobb teljesítménye. A francia Vigneron 585 centimétert teljesített, ami fedettpályás világcsúcs és jobb, mint a szabadtéri világcsúcs: Ez már , valóban kozmikus ugrás volt. A rendezőknek is meggyűlt a bajuk, mert nem volt elég a mérőléc, ezért szalaggal kellett lemérni Vigneron ugrásának magasságát. Mindent egybevetve —• jól sikerült, számunkra különösen jól sikerült és a fedettpályás EB. PALÄGYI LAJOS
