Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-28 / 9. szám

A cseh zene éve A z UNESCO jubileumokat tartalmazó kalendáriumában 1984 a cseh zene éveként van feltüntetve. A több év­százados cseh zenei tradíciót — 1954 és 1974 után —immár harmadszor éri ez a megkülönböztetett kitüntetés abból az alka­lomból, hogy idén több neves cseh zene­szerzőnek van jubileuma. Ilyen zenetörté­neti jelentőségű jubileuma van idén a 80 éve elhunyt Antonín Dvoráknak, a 160 éve szü­letett és 100 éve meghalt BedFich Smeta- nának, a 130 éve született LeoS Janáéeknek, a 110 éve született Jozef Suknak és a 35 éve meghalt Vítézslav Nováknak. Ez az esztendő azonban az említett ke­rek évfordulókon kívül még egész sor év­fordulót tartalmaz, amelyek egymásutánja tulajdonképpen felöleli az egész cseh zenét. Ha ennek az elvnek 3lapján felelevenítjük a .cseh zene rendkívül gazdag történetét, 565 évet kell visszalapozni a múltba, a neve­zetes 1419-es évig, amikor a huszitamozga­lom kirobbant. Ez az év azonban még csak mindazon névtelenek ■ összességének állít emléket, akiknek az ajkán született és for­málódott az a számtalan sok dal, amelyet az elnyomás reakciója hozott napvilágra, ősi és népi dpllamkincse ez egy hősi kor­szaknak, amelyből évszázadokon át lehetett ihletet meríteni; példa erre Smetana Hazím (Má vlast) című szimfonikus költeményének dallamai. Á névtelenség homályából aztán fokoza­tosan előlép a személy, a szerző. A 420 éve született pol^icei Kristóf Harant szerzemé­nyei már a cseh reneszánsz kiemelkedő al­kotásai. Sajnos, a következő hosszú évtize­dek, a vallásháború és a fehérhegyi csata- vesztés utáni komor időszak nem kedvez a múzsáknak, ezért egészen a barokkig kell várni a további jeles egyéniségre. Bohuslav Cernohorsky 300 évvel ezelőtt született. Né­pi ihletésű dallamai alapján joggal nevezték a cseh zene atyjának. A nála csupán tíz év­vel fiatalabb Frantisek Václav Míőa mű­veiben már fellelhető a szonátaforma ki­kristályosodásának folyamata. A 260 éve született és 180 éve elhunyt Jozef Benda a berlini porosz királyi zenekar koncertmes­tereként vívta ki magának az utókor hódo­latát. Egy további fél évszázad múlva je­lentős és fontos személyiség jelenik meg a cseh zenei életben, mégpedig Václav Ján Tomásek (1774), aki ugyan a jogi pályán indul, de mint Prága legtekintélyesebb zon- gorapedagógusa válik ismertté. Szerzemé­nyei mintegy előkészítői Smetana irányza­tának. Smetana színre lépése azonban ötven év múlva következik be, de addig egy roppant érdekes, sőt ellentmondásos folyamat ala­kul ki a cseh zenetörténetben. Éspedig az, hogy amíg 1800 körül a jól képzett cseh muzsikusok külföldön szereznek maguknak elismerést és érvényesülési lehetőséget, mert Csehországot ekkor már „Európa kon­zervatóriumának“ tekintik, Prágában meg olasz és más kiíhoni művészek ütik fel ta­nyájukat, akiknek hatása egyre nagyobb. Ilyen előzmények után és ebbe a szinte elolaszosított környezetbe, politikailag pedig Metternich abszolutizmusának fojtogató lég­körébe robban be a cseh zene tulajdonkép­peni megteremtője, Bedrich Smetana, jó húsz évvel később pedig színre lép Antonín Dvorák. Zsenialitás és nagyot akarás terén egyek ők Smetanával, csupán más más irány­ba haladnak. Míg az előbbi alkotásának súlypontja az operaszínpad, addig az utób­bié főleg a hangversenyterem, s így nem csoda, hogy kilenc szimfóniája közül az utolsó négy — az Oj világ szimfónia is — a legnépszerűbbek közé tartozik. A morva Leos Janácek művészetének ki­bontakozása és jellegzetes hangvételű alko­tásainak súlypontja már századunk zenéiét képviseli, a morva népi motívumoknak ál­lít maradandó emléket. VARGA JÓZSEF P éldás Ipolyvarbón fVrbovka) a CSE- MADOK és a SZISZ helyi szervezeté­nek a kapcsolata. Amikor az együtt­működés sikerének eredetét firtattam, egy­értelműen a CSEMADOK-elnök, Urbán Ala­dár nevét említették. A köz ügyéért bármi­kor tenni kész tevékeny pedagógus így ma­gyarázta a gyümölcsöző kapcsolat lénye­gét: — A mai SZISZ-tagok valamennyien ta­nítványaim voltak. Már az iskolában a kul­túra, az irodalom szeretetét, az anyanyelv ápolásának szükségességét igyekeztem belé­jük nevelni. Jóleső érzés, hogy miután szak­mát tanultak, elvégezték a közép-, szakkö­zépiskolát vagy szaktanintézetet,, visszatér­tek a faluba, s hasznos tagjai lettek a CSEMADOK-nak és a SZISZ-szervezetnek is. Külön öröm, hogy nemcsak magukkal tö­rődnek, hanem a falu gondjaival, közösségi életével is, s ennél már csak az biztatóbb, hogy anyagi gyarapodásuk mellett a szel­lemi gazdagodásra is gondolnak. — Említene néhány kulturális rendez­vényt, amelyben a fiatalok részt vettek? — Folklórcsoportunk tízéves. Tagjainak a fele fiatal. Egyik leghíresebb műsorunk a Varbói meny asszony búcsúztató, amellyel több helyi, körzeti, járási rendezvényen fel­léptünk. Ellátogattunk vele Zselízre, Gom­baszögre, Detvára, a közép-szlovákiai folk- lőrfésztiválra, Magyarországon háromszor szerepeltünk. Az eredeti, varbői népszoká­sokat felelevenítő, a tiszta néphagyomá- nyokból merítő műsornak mindenütt nagy sikere volt. Szerencsére még élnek a falu­ban néhányan, akik amikor megtudták, mi­re készülünk, a legapróbb, részleteket is elő­keresték emlékezetükből. Később, amikor a Tollfosztót tanultuk be, akkor is szívesen segített Gyüre jánosné, Bagdal Irma, Csóri Mihály. A sikerben részük van azoknak is, akik meséltek nekünk a valamikori lako­dalmakról, tollfosztókról,, a falu egykori életéről. Urbán Aladár gyakran összeül, tervezget a SZISZ helyi szervezetének elnökével, Cser­nyik Tiborral, aki a szövetkezet energeti­kusa. Az ipolyvarbói, fiatalok rendkívül szór-* galmasak, nem kell őket társadalmi munká­ra, faluszépítésre, szénakaszálásra stb. nó-< gatni. Amikor a kultúrlráz épült, ebből a munkából is jócskán kivették a részüket, éppen ezért jogosan zúgolódnak, mert úgy, fest, nincs nekik itt helyük. Ha diszkót ren-i deznek, olyan hamar be kell fejezniük, hogy jóformán nem is érdemes belekezdeni. Ez pedig azért van így, mert nincsen gondnok, aki bezárná utánuk a helyiségeket. Ők azon­ban remélik, hogy ezek csak kezdeti nehéz­ségek, hiszen nemrégtől üzSmel a kultúrház. — Csak azt mondhatom a falu ifjúságáról, hogy öröm velük dolgozni. Magam is meg­lepődtem, amikor legutóbbi műsorunkat kezdtük próbálni, többen műszakot cserél­tek csak azért, hogy itt lehessenek, hogy egyetlen alkalmat se, hagyjanak ki. Pe^ig nem kevés időről volt szó, összeszámoltam, nyolcszáz órát gyakoroltuk, próbáltuk ezt az összeállításunkat. De megérte! Negyven­perces műsort készítettünk Petőfi Sándor­ról. A faluban kétszer bemutattuk, és a Ma- dách-napokon is felléptünk vele. Az ilyen sikerek aztán feledtetik velünk az időköz­ben felmerült nehézségeket, gondokat, sőt újabb összeállítások, műsorok bemutafásá-< ra ösztönöznek. — Tervek? —Az itteni fiatalok ügyesek, tehetségesek', csak egy kicsit serkenteni kell őket. Leg­utóbbi Dánóczi Hilda óvónőt biztatgattam, alakítson énekkart, hiszen olyan sok jó hangú fiatal van körünkben. Kicsit ugyan még akadozik a szervezés, de remélem, ha­marosan már a CSEMADOK és a SZISZ-szer- vezet közös énekkarát is nyilvántarthatjuk. Ipolyvarbó mindössze 58Q lakosú község, ám az emberek ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, sokat törődnek azzal, hogy a napi munka után közösségi életet éljenek, a tömegszervezetekben kiválóan dolgozza­nak. A CSEMADOK és a SZISZ helyi szerve­zeteinek tagjai különösen jő példával jár­nak elöl. BENYÄK MÄRIÄ Közösen, sikeresen A forradalmi munkásmozgalom nemzetközi szervezetének 65. évfordulójára A II. ínternacionálé bukása 1914-ben nehéz csapásként hatott a munkások milliós tömegeire. Az erős nemzetkö­zi szervezetről kialakult illúzió kártyavár­ként dőlt össze, amikor kiderült, hogy a szociáldemokrata munkásvezérek elsöprő többsége a burzsoá kormányokat támogatva megszavazta az európai parlamentekben a hadihiteleket. Egyetértettek tehát azzal, hogy az általuk képviselt munkások leg­többjét a frontra küldjék, s hogy saját ki­zsákmányoló osztályuk érdekeiért harcolva más országok ugyancsak egyenruhába búj­tatott munkásait gyilkolják — azokat, akik iránt nem is olyan régen még pártjaik a proletár nemzetköziséget deklarálták. Az első világháború kitörése következté­ben a szociáldemokrácia mint politikai irányzat súlyos válságba jutott. Árulója lett a proletár szolidaritásnak és nemzetközi­ségnek. A proletariátus érdekeit alárendel­te a burzsoázia osztályérdekeinek, s ebből logikusan következett, hogy nem töltheti be többé a kapitalizmus megdöntéséért és a proletárhatalomért folytatott küzdelmek vezetőjének és szervezőjének szerepét. Lenin, aki a háború kezdete óta svájci emigrációéban tartózkodott, gyakran hang­súlyozta, hogy a munkásosztály .nemzetközi egységét egy új, forradalmi Ínternacionálé létrehozásával vissza kell állítani. Ugyan­akkor nagy felelősséggel szervezte a balol­dali gondolkodású, háborút ellenző szocia­listák találkozóit. A Komintern megalakulá­sa azért is vált szükségszerűvé, mert a há­ború alkonyán kibontakozó forradalmi hul­lám ezek legközelebbi feladatukul a prole­tárdiktatúráért vívandó hatalmi harcot je­lölték meg. E harc eredményessége pedig a forradalmi erők szoros nemzetközi együtt­működésétől füsgött. A Kommunista ínternacionálé alapító kongresszusa két nemzetközi tanácskozást követve 35 állam képviselőinek részvételé­vel 1919 márciusában zajlott le Moszkvában. A kongresszus egyik fő feladata a polgári ócmokrácia és a proletárdiktatúra közti kü­lönbségek megvilágítása volt. A háborút követő időszakban ugyanis a szociáldemok­raták a polgári demokráciák idealizálásával próbálták megerősíteni a mögöttük álló munkásokra gyakorolt hatásukat. Ezzel szem­ben Lenin a háború okait elemezve arra a következtetésre jutott, hog^ veszélyét csak az Imperializmus és annak hordozója, a burzsoázia hatalmának megdöntésével le­het felszámolni. A néptömegeket a hábo­rútól tehát csak a proletárhatalom óvhatja meg. Következésképpen a kommunista prog­ram egyik legfontosabb tézise a . proletár- diktatúra deklarálása lett. Az alapító kongresszus behatóan elemez­ve a nemzetközi kapcsolatokat, valamint a nemzetközi munkásmozgalomban beállt vál­tozásokat, megfogalmazta a kommunisták elvi álláspontját a szociáldemokráciával szemben, s rámutatott a szakítás szüksé­gességére. Egyúttal kitűzte a forradalmi munkásmozgalom politikai irányvonalát azokban az országokban, amelyekben még nem volt proletárhatalom. A stratégiai cél a szocialista forradalom győzelemre vitele voltu taktikában pedig három feladatot je­lölt meg: felvilágosítani a munkástömegeket a proletár demokrácia lényegéről, létrehoz­ni a munkások, katonák, mezőgazdasági proletárok és szegényparasztok szovjetjeit és végül megszerezni a szovjetekben a kom­munista fölényt. A kitűzött politikai irányvonalat a mun­kásságuk kezdetén álló kommunista pat­tok nem tudták a forradalmi hullám fenn­állása idején megvalósítani. Oroszországon kívül több országban vagy nem jött létre, vagy nem bizonyult tartósnak a proletárha- talom. Ezért a Komintern feladata a kö­vetkezőkben az volt, hogy a nemzetközi helyzetnek és a nemzetközi munkásmozga­lomban fennálló viszonyoknak megfelelően olyan taktikát dolgozzon ki a kommunista pártok részére, amellyel azok közelebb vi­hetik az általuk vezetett tömegeket a szo­cialista forradalomhoz. A Komintern létrehozásának igen nagy volt a történelmi értéke. A forradalmi gon­dolkodású munkások úgy tekintettek rá, mint a világforradalom agyközpontjára. Olyan szervezet volt, amely által az orosz bolsevik párt közvetíthette tapasztalatait a többi kommunista pártoknak. Maga a Kom- mintern lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az ifjú páTtok kiküszöbölhessék a kis. harci tapasztalataikból eredő hibáikat. Huszonöt évi fennállása alatt (1943-ban szüntette be működését) sok kommunista párt érett meg annyira, hogy az új foradalmi hullám eljö­vetelekor (a második világháború után) győzelemre vihette a dolgozó tömegek anti­kapitalista forradalmi hantát, s egy új vi­lágot teremtve létrehozta a szocialista vi­lágközösséget. KONRÄD inge Októbertől a galántai művelődési otthon eszpresszójában hetente kétszer, ked­den és csütörtökön fogadja a fiatalokat a SZISZ városi bizottságának G-klubja. Aki nem restell elmenni a klubba, érde­kes és hasznos szórakozásban lehet ré­sze, ezenkívül minden alkalommal disz­kó és tánc van A G-klub létrejöttéről és működéséről beszélgettünk Juraj Stern klubvezetővel (a képen). % Hogyan jött létre a klub, amely tar­talmas időtöltést biztosít a fiataloknak? —• Legalább három évig verekedtünk és ki- Tincseltünk mindenhol, mig a párt és ál­lami szervek támogatásával létrejöhetett a G-klub. Az eszpresszó a Jednota fogyasztási szövetkezet tulajdonában van, amely ter­mészetesen először a jövedelmezőséget nézi. Hivatkoztunk azonban a SZISZ Köz­ponti Bizottsága és a Jednota Központi Bi­zottsága közötti egyezségre, mígnem törek­vésünket siker koronázta. Létrejött a tizen­három tagú klubtarrács, amely kidolgozta a munkatervet és irányítja a munkát. Jó­magam hivatásként, a többiek társadalmi munkában látják el a feladatukat. A be­rendezés és a szükséges felszerelés költsé­geihez a művelődési otthon — mint a he­lyiség gazdája — és a Jednota járult hoz­zá. A klub működésével kapcsolatos anyagi kérdések egyelőre tisztázatlanok,- pedig ha színvonalas műsort akarunk szervezni, eh­hez pénz is kell. • Ennek ellenére úgy hírlik, hogy a klubban színvonalas munka folyik, és jól szórakoznak a fiatalok. Miből áll tulajdon­képpen a G klub munkája? — A működéséről talán annyit, hogy ked­den és csütörtökön tizennyolc órától hu­szonkét óráig tart nyitva a *klub. Kedden komolyabb, tartalmasabb a műsor, csütörtö­kön inkább szórakoztató, elsősorban diszkó és tánc. A belépés egyelőre díjtalan, és mindenki eljöhet. Csütörtökön jelképesen 5 koroná belépődíjat szedünk. Hadd tegyem még hozzá, hogy a klubban kizárólag al­koholmentes italokat, frissítőket szolgálnak fel. Á munkatervet a városi bizottság hagy­ta jóvá. Kapásból megemlítek néhány elő­adást: többek között előadás hangzott el a fiatalkori bűnözésről, a kábítószer-fogyasz­tás káros hatásáról, a nemzetközi helyzet­ről, JindFich Plachtáról, a cseh filmművé­szet kiemelkedő személyiségéről. E helyen jegyzem meg, hogy én vezetem a filmklubot is, és minden előadást vagy beszélgetést filmvetítéssel, audiovizuális eszközökkel is igyekszem érdekesebbé, élvezetesebbé ten­ni. Ezenkívül szerepelnek még a klub mű­sorában különféle versenyek, vetélkedők. De találkoztunk már egykori válogatott spor­tolókkal, mint Ján Capkovié és Ivan Hrdj licka. Január óta még egy érdekes meg­oldással kísérletezünk. Egy-egy keddi klub­estét a város valamelyik SZISZ-alapszerve- zetére bízzuk. Itt találkozhatnak az üzemük vezetésével, és természetesen részt vehet­nek az előadáson vagy a szórakoztató mű­sorban. Sajnos, a szerintem jó ötlet egyelő­re nem szerzett elegendő hívet magának, de bízom benne, hogy beválik. A legtöbb üzemben ugyanis nincs megfelelő helyiség, ahol a fiatalok összejöhetnének, itt viszont kulturált körülmények között tölthetik a szabad idejüket, és alkalmasiAt a műsorvá­lasztásba is beleszólhatnak. 9 Mekkora az érdeklődés a klubesték iránt? # — A keddi klubestéken hetven fiatalt fo­gadhatunk, egyelőre ötven körül mozog a látogatók száma. A diszkón már kétszázan is összegyűlnek. Remélem azonban, hogy a klubesték iránt, ahogy a G-klub egyre job­ban bevonul a város ifjúságának tudatába, megnövekszik az érdeklődés. Mi, a klubta­nács tagjaival, a SZISZ városi bizottságával mindent megteszünk azért, hogy még szín­vonalasabban, élvezetesebben tölthessék ná­lunk idejüket a fiatalok,. Sőt, szeretnénk el­érni, hogy a klub a hét öt napján át nyitva legyen. . PALÄGYI LAJOS ESTÉK A G-KLUBBAN

Next

/
Thumbnails
Contents