Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-28 / 9. szám
A cseh zene éve A z UNESCO jubileumokat tartalmazó kalendáriumában 1984 a cseh zene éveként van feltüntetve. A több évszázados cseh zenei tradíciót — 1954 és 1974 után —immár harmadszor éri ez a megkülönböztetett kitüntetés abból az alkalomból, hogy idén több neves cseh zeneszerzőnek van jubileuma. Ilyen zenetörténeti jelentőségű jubileuma van idén a 80 éve elhunyt Antonín Dvoráknak, a 160 éve született és 100 éve meghalt BedFich Smeta- nának, a 130 éve született LeoS Janáéeknek, a 110 éve született Jozef Suknak és a 35 éve meghalt Vítézslav Nováknak. Ez az esztendő azonban az említett kerek évfordulókon kívül még egész sor évfordulót tartalmaz, amelyek egymásutánja tulajdonképpen felöleli az egész cseh zenét. Ha ennek az elvnek 3lapján felelevenítjük a .cseh zene rendkívül gazdag történetét, 565 évet kell visszalapozni a múltba, a nevezetes 1419-es évig, amikor a huszitamozgalom kirobbant. Ez az év azonban még csak mindazon névtelenek ■ összességének állít emléket, akiknek az ajkán született és formálódott az a számtalan sok dal, amelyet az elnyomás reakciója hozott napvilágra, ősi és népi dpllamkincse ez egy hősi korszaknak, amelyből évszázadokon át lehetett ihletet meríteni; példa erre Smetana Hazím (Má vlast) című szimfonikus költeményének dallamai. Á névtelenség homályából aztán fokozatosan előlép a személy, a szerző. A 420 éve született pol^icei Kristóf Harant szerzeményei már a cseh reneszánsz kiemelkedő alkotásai. Sajnos, a következő hosszú évtizedek, a vallásháború és a fehérhegyi csata- vesztés utáni komor időszak nem kedvez a múzsáknak, ezért egészen a barokkig kell várni a további jeles egyéniségre. Bohuslav Cernohorsky 300 évvel ezelőtt született. Népi ihletésű dallamai alapján joggal nevezték a cseh zene atyjának. A nála csupán tíz évvel fiatalabb Frantisek Václav Míőa műveiben már fellelhető a szonátaforma kikristályosodásának folyamata. A 260 éve született és 180 éve elhunyt Jozef Benda a berlini porosz királyi zenekar koncertmestereként vívta ki magának az utókor hódolatát. Egy további fél évszázad múlva jelentős és fontos személyiség jelenik meg a cseh zenei életben, mégpedig Václav Ján Tomásek (1774), aki ugyan a jogi pályán indul, de mint Prága legtekintélyesebb zon- gorapedagógusa válik ismertté. Szerzeményei mintegy előkészítői Smetana irányzatának. Smetana színre lépése azonban ötven év múlva következik be, de addig egy roppant érdekes, sőt ellentmondásos folyamat alakul ki a cseh zenetörténetben. Éspedig az, hogy amíg 1800 körül a jól képzett cseh muzsikusok külföldön szereznek maguknak elismerést és érvényesülési lehetőséget, mert Csehországot ekkor már „Európa konzervatóriumának“ tekintik, Prágában meg olasz és más kiíhoni művészek ütik fel tanyájukat, akiknek hatása egyre nagyobb. Ilyen előzmények után és ebbe a szinte elolaszosított környezetbe, politikailag pedig Metternich abszolutizmusának fojtogató légkörébe robban be a cseh zene tulajdonképpeni megteremtője, Bedrich Smetana, jó húsz évvel később pedig színre lép Antonín Dvorák. Zsenialitás és nagyot akarás terén egyek ők Smetanával, csupán más más irányba haladnak. Míg az előbbi alkotásának súlypontja az operaszínpad, addig az utóbbié főleg a hangversenyterem, s így nem csoda, hogy kilenc szimfóniája közül az utolsó négy — az Oj világ szimfónia is — a legnépszerűbbek közé tartozik. A morva Leos Janácek művészetének kibontakozása és jellegzetes hangvételű alkotásainak súlypontja már századunk zenéiét képviseli, a morva népi motívumoknak állít maradandó emléket. VARGA JÓZSEF P éldás Ipolyvarbón fVrbovka) a CSE- MADOK és a SZISZ helyi szervezetének a kapcsolata. Amikor az együttműködés sikerének eredetét firtattam, egyértelműen a CSEMADOK-elnök, Urbán Aladár nevét említették. A köz ügyéért bármikor tenni kész tevékeny pedagógus így magyarázta a gyümölcsöző kapcsolat lényegét: — A mai SZISZ-tagok valamennyien tanítványaim voltak. Már az iskolában a kultúra, az irodalom szeretetét, az anyanyelv ápolásának szükségességét igyekeztem beléjük nevelni. Jóleső érzés, hogy miután szakmát tanultak, elvégezték a közép-, szakközépiskolát vagy szaktanintézetet,, visszatértek a faluba, s hasznos tagjai lettek a CSEMADOK-nak és a SZISZ-szervezetnek is. Külön öröm, hogy nemcsak magukkal törődnek, hanem a falu gondjaival, közösségi életével is, s ennél már csak az biztatóbb, hogy anyagi gyarapodásuk mellett a szellemi gazdagodásra is gondolnak. — Említene néhány kulturális rendezvényt, amelyben a fiatalok részt vettek? — Folklórcsoportunk tízéves. Tagjainak a fele fiatal. Egyik leghíresebb műsorunk a Varbói meny asszony búcsúztató, amellyel több helyi, körzeti, járási rendezvényen felléptünk. Ellátogattunk vele Zselízre, Gombaszögre, Detvára, a közép-szlovákiai folk- lőrfésztiválra, Magyarországon háromszor szerepeltünk. Az eredeti, varbői népszokásokat felelevenítő, a tiszta néphagyomá- nyokból merítő műsornak mindenütt nagy sikere volt. Szerencsére még élnek a faluban néhányan, akik amikor megtudták, mire készülünk, a legapróbb, részleteket is előkeresték emlékezetükből. Később, amikor a Tollfosztót tanultuk be, akkor is szívesen segített Gyüre jánosné, Bagdal Irma, Csóri Mihály. A sikerben részük van azoknak is, akik meséltek nekünk a valamikori lakodalmakról, tollfosztókról,, a falu egykori életéről. Urbán Aladár gyakran összeül, tervezget a SZISZ helyi szervezetének elnökével, Csernyik Tiborral, aki a szövetkezet energetikusa. Az ipolyvarbói, fiatalok rendkívül szór-* galmasak, nem kell őket társadalmi munkára, faluszépítésre, szénakaszálásra stb. nó-< gatni. Amikor a kultúrlráz épült, ebből a munkából is jócskán kivették a részüket, éppen ezért jogosan zúgolódnak, mert úgy, fest, nincs nekik itt helyük. Ha diszkót ren-i deznek, olyan hamar be kell fejezniük, hogy jóformán nem is érdemes belekezdeni. Ez pedig azért van így, mert nincsen gondnok, aki bezárná utánuk a helyiségeket. Ők azonban remélik, hogy ezek csak kezdeti nehézségek, hiszen nemrégtől üzSmel a kultúrház. — Csak azt mondhatom a falu ifjúságáról, hogy öröm velük dolgozni. Magam is meglepődtem, amikor legutóbbi műsorunkat kezdtük próbálni, többen műszakot cseréltek csak azért, hogy itt lehessenek, hogy egyetlen alkalmat se, hagyjanak ki. Pe^ig nem kevés időről volt szó, összeszámoltam, nyolcszáz órát gyakoroltuk, próbáltuk ezt az összeállításunkat. De megérte! Negyvenperces műsort készítettünk Petőfi Sándorról. A faluban kétszer bemutattuk, és a Ma- dách-napokon is felléptünk vele. Az ilyen sikerek aztán feledtetik velünk az időközben felmerült nehézségeket, gondokat, sőt újabb összeállítások, műsorok bemutafásá-< ra ösztönöznek. — Tervek? —Az itteni fiatalok ügyesek, tehetségesek', csak egy kicsit serkenteni kell őket. Legutóbbi Dánóczi Hilda óvónőt biztatgattam, alakítson énekkart, hiszen olyan sok jó hangú fiatal van körünkben. Kicsit ugyan még akadozik a szervezés, de remélem, hamarosan már a CSEMADOK és a SZISZ-szer- vezet közös énekkarát is nyilvántarthatjuk. Ipolyvarbó mindössze 58Q lakosú község, ám az emberek ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, sokat törődnek azzal, hogy a napi munka után közösségi életet éljenek, a tömegszervezetekben kiválóan dolgozzanak. A CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezeteinek tagjai különösen jő példával járnak elöl. BENYÄK MÄRIÄ Közösen, sikeresen A forradalmi munkásmozgalom nemzetközi szervezetének 65. évfordulójára A II. ínternacionálé bukása 1914-ben nehéz csapásként hatott a munkások milliós tömegeire. Az erős nemzetközi szervezetről kialakult illúzió kártyavárként dőlt össze, amikor kiderült, hogy a szociáldemokrata munkásvezérek elsöprő többsége a burzsoá kormányokat támogatva megszavazta az európai parlamentekben a hadihiteleket. Egyetértettek tehát azzal, hogy az általuk képviselt munkások legtöbbjét a frontra küldjék, s hogy saját kizsákmányoló osztályuk érdekeiért harcolva más országok ugyancsak egyenruhába bújtatott munkásait gyilkolják — azokat, akik iránt nem is olyan régen még pártjaik a proletár nemzetköziséget deklarálták. Az első világháború kitörése következtében a szociáldemokrácia mint politikai irányzat súlyos válságba jutott. Árulója lett a proletár szolidaritásnak és nemzetköziségnek. A proletariátus érdekeit alárendelte a burzsoázia osztályérdekeinek, s ebből logikusan következett, hogy nem töltheti be többé a kapitalizmus megdöntéséért és a proletárhatalomért folytatott küzdelmek vezetőjének és szervezőjének szerepét. Lenin, aki a háború kezdete óta svájci emigrációéban tartózkodott, gyakran hangsúlyozta, hogy a munkásosztály .nemzetközi egységét egy új, forradalmi Ínternacionálé létrehozásával vissza kell állítani. Ugyanakkor nagy felelősséggel szervezte a baloldali gondolkodású, háborút ellenző szocialisták találkozóit. A Komintern megalakulása azért is vált szükségszerűvé, mert a háború alkonyán kibontakozó forradalmi hullám ezek legközelebbi feladatukul a proletárdiktatúráért vívandó hatalmi harcot jelölték meg. E harc eredményessége pedig a forradalmi erők szoros nemzetközi együttműködésétől füsgött. A Kommunista ínternacionálé alapító kongresszusa két nemzetközi tanácskozást követve 35 állam képviselőinek részvételével 1919 márciusában zajlott le Moszkvában. A kongresszus egyik fő feladata a polgári ócmokrácia és a proletárdiktatúra közti különbségek megvilágítása volt. A háborút követő időszakban ugyanis a szociáldemokraták a polgári demokráciák idealizálásával próbálták megerősíteni a mögöttük álló munkásokra gyakorolt hatásukat. Ezzel szemben Lenin a háború okait elemezve arra a következtetésre jutott, hog^ veszélyét csak az Imperializmus és annak hordozója, a burzsoázia hatalmának megdöntésével lehet felszámolni. A néptömegeket a háborútól tehát csak a proletárhatalom óvhatja meg. Következésképpen a kommunista program egyik legfontosabb tézise a . proletár- diktatúra deklarálása lett. Az alapító kongresszus behatóan elemezve a nemzetközi kapcsolatokat, valamint a nemzetközi munkásmozgalomban beállt változásokat, megfogalmazta a kommunisták elvi álláspontját a szociáldemokráciával szemben, s rámutatott a szakítás szükségességére. Egyúttal kitűzte a forradalmi munkásmozgalom politikai irányvonalát azokban az országokban, amelyekben még nem volt proletárhatalom. A stratégiai cél a szocialista forradalom győzelemre vitele voltu taktikában pedig három feladatot jelölt meg: felvilágosítani a munkástömegeket a proletár demokrácia lényegéről, létrehozni a munkások, katonák, mezőgazdasági proletárok és szegényparasztok szovjetjeit és végül megszerezni a szovjetekben a kommunista fölényt. A kitűzött politikai irányvonalat a munkásságuk kezdetén álló kommunista pattok nem tudták a forradalmi hullám fennállása idején megvalósítani. Oroszországon kívül több országban vagy nem jött létre, vagy nem bizonyult tartósnak a proletárha- talom. Ezért a Komintern feladata a következőkben az volt, hogy a nemzetközi helyzetnek és a nemzetközi munkásmozgalomban fennálló viszonyoknak megfelelően olyan taktikát dolgozzon ki a kommunista pártok részére, amellyel azok közelebb vihetik az általuk vezetett tömegeket a szocialista forradalomhoz. A Komintern létrehozásának igen nagy volt a történelmi értéke. A forradalmi gondolkodású munkások úgy tekintettek rá, mint a világforradalom agyközpontjára. Olyan szervezet volt, amely által az orosz bolsevik párt közvetíthette tapasztalatait a többi kommunista pártoknak. Maga a Kom- mintern lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az ifjú páTtok kiküszöbölhessék a kis. harci tapasztalataikból eredő hibáikat. Huszonöt évi fennállása alatt (1943-ban szüntette be működését) sok kommunista párt érett meg annyira, hogy az új foradalmi hullám eljövetelekor (a második világháború után) győzelemre vihette a dolgozó tömegek antikapitalista forradalmi hantát, s egy új világot teremtve létrehozta a szocialista világközösséget. KONRÄD inge Októbertől a galántai művelődési otthon eszpresszójában hetente kétszer, kedden és csütörtökön fogadja a fiatalokat a SZISZ városi bizottságának G-klubja. Aki nem restell elmenni a klubba, érdekes és hasznos szórakozásban lehet része, ezenkívül minden alkalommal diszkó és tánc van A G-klub létrejöttéről és működéséről beszélgettünk Juraj Stern klubvezetővel (a képen). % Hogyan jött létre a klub, amely tartalmas időtöltést biztosít a fiataloknak? —• Legalább három évig verekedtünk és ki- Tincseltünk mindenhol, mig a párt és állami szervek támogatásával létrejöhetett a G-klub. Az eszpresszó a Jednota fogyasztási szövetkezet tulajdonában van, amely természetesen először a jövedelmezőséget nézi. Hivatkoztunk azonban a SZISZ Központi Bizottsága és a Jednota Központi Bizottsága közötti egyezségre, mígnem törekvésünket siker koronázta. Létrejött a tizenhárom tagú klubtarrács, amely kidolgozta a munkatervet és irányítja a munkát. Jómagam hivatásként, a többiek társadalmi munkában látják el a feladatukat. A berendezés és a szükséges felszerelés költségeihez a művelődési otthon — mint a helyiség gazdája — és a Jednota járult hozzá. A klub működésével kapcsolatos anyagi kérdések egyelőre tisztázatlanok,- pedig ha színvonalas műsort akarunk szervezni, ehhez pénz is kell. • Ennek ellenére úgy hírlik, hogy a klubban színvonalas munka folyik, és jól szórakoznak a fiatalok. Miből áll tulajdonképpen a G klub munkája? — A működéséről talán annyit, hogy kedden és csütörtökön tizennyolc órától huszonkét óráig tart nyitva a *klub. Kedden komolyabb, tartalmasabb a műsor, csütörtökön inkább szórakoztató, elsősorban diszkó és tánc. A belépés egyelőre díjtalan, és mindenki eljöhet. Csütörtökön jelképesen 5 koroná belépődíjat szedünk. Hadd tegyem még hozzá, hogy a klubban kizárólag alkoholmentes italokat, frissítőket szolgálnak fel. Á munkatervet a városi bizottság hagyta jóvá. Kapásból megemlítek néhány előadást: többek között előadás hangzott el a fiatalkori bűnözésről, a kábítószer-fogyasztás káros hatásáról, a nemzetközi helyzetről, JindFich Plachtáról, a cseh filmművészet kiemelkedő személyiségéről. E helyen jegyzem meg, hogy én vezetem a filmklubot is, és minden előadást vagy beszélgetést filmvetítéssel, audiovizuális eszközökkel is igyekszem érdekesebbé, élvezetesebbé tenni. Ezenkívül szerepelnek még a klub műsorában különféle versenyek, vetélkedők. De találkoztunk már egykori válogatott sportolókkal, mint Ján Capkovié és Ivan Hrdj licka. Január óta még egy érdekes megoldással kísérletezünk. Egy-egy keddi klubestét a város valamelyik SZISZ-alapszerve- zetére bízzuk. Itt találkozhatnak az üzemük vezetésével, és természetesen részt vehetnek az előadáson vagy a szórakoztató műsorban. Sajnos, a szerintem jó ötlet egyelőre nem szerzett elegendő hívet magának, de bízom benne, hogy beválik. A legtöbb üzemben ugyanis nincs megfelelő helyiség, ahol a fiatalok összejöhetnének, itt viszont kulturált körülmények között tölthetik a szabad idejüket, és alkalmasiAt a műsorválasztásba is beleszólhatnak. 9 Mekkora az érdeklődés a klubesték iránt? # — A keddi klubestéken hetven fiatalt fogadhatunk, egyelőre ötven körül mozog a látogatók száma. A diszkón már kétszázan is összegyűlnek. Remélem azonban, hogy a klubesték iránt, ahogy a G-klub egyre jobban bevonul a város ifjúságának tudatába, megnövekszik az érdeklődés. Mi, a klubtanács tagjaival, a SZISZ városi bizottságával mindent megteszünk azért, hogy még színvonalasabban, élvezetesebben tölthessék nálunk idejüket a fiatalok,. Sőt, szeretnénk elérni, hogy a klub a hét öt napján át nyitva legyen. . PALÄGYI LAJOS ESTÉK A G-KLUBBAN
