Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-28 / 9. szám
S3! FILMSZEMLE BUDAPESTEN Megkérdeztem néhány rendezőt: miért? A válasz: jobbak a külföl- cft művészek, mint a magyarok. Ezzel az állítással vitába szállhat; nánk, de elég egy tényt remózfiK mind a nemzetközi zsűri, mind a magyar társadalmi bíráló bizottság magyar színészeknek ítélte oda a legjobb alakításért járó díjakat. A szemle fődiját pedig Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek című alkotása kapta, de ez a film kapott egyéb díjakat is. A XVI. magyar játékfilmszemlén bemutatott alkotásokkal most nem tudunk bővebb terjedelemben foglalkozni, annyit azonban elárulhatunk, hogy a Budapesten tartóz» kodó csehszlovák filmes szakemberek szerint a legjobb filmeket megvásároljuk, így rövidesen a hazai közönség is mégtekintheti őket. <~zolczer— L ezajlott Budapesten a XVI. magyar játékfilmszemle, a- melyen huszonkét alkotást mutattak be. A beszámoló elején máris hadd jegyezzem meg: volt több nagyon szépen, jól elkészített film, de igazán nagy horderejű, kimagasló alkotást e szemlén az öt kontinensről összesereglett újságírók, kritikusok, filmes. szakemberek nem láthattak. A magyar filmművészet tartotta a már évek Óta megszokott színvonalat, csak hát amióta Oscar-díjas filmet produkált Szabó István, azóta a nemzetközi nézősereg mintha magasabbra helyezné a mércét a magyar film előtt. Ám Mephisto-hord- ereJŰ film egyetlen ország film- gyárátásban sem születik mindennap. ; Mit láthattunk hát a Vörös Csillag moziban lezajló filmszemle hat napja alatt? Felelevenedett a filmvásznon a múlt, a közelmúlt és a jelen. Volt dokumentumfilm, a dokumentum- és játékfilm ötvözete, és volt játékfilm. Ä’ magyar film hagyományaihoz híven a legnagyobb érdeklődést azok az almegközelítve e kegyetlen témát. Az Átváltozás, ez a dokumentum eszközeivel készített négy és fél órás film a mai magyar valóságot teszi nagyitó alá, az értelmiségi fiatalok szemszögéből nézve. Az Eszkimóasszony fázik mondanivalója a lézengő céltalanság lehetne. A Reformgondolatok magában is kifejezi tartalmát: a rendező mai magyar politikusokat, gazdasági szakembereket szólaltat meg. A Földi paradicsom a kistermelők, a harácsolók életét mutatja be. Mészáros Márta és Bacsó Péter filmje az ötvenes éveket boncolgatja, akárcsak Gazdag Gyula, aki bő humorral, iróniával fűszerezi dalos filmjét. A játékfilmszemlén látott munkákról egyértelműen elmondható ■—< s ezt állapította meg a nemzetközi újságíró- és kritikusgárda is az alkotókkal történt találkozón —, hogy a rendezői filmek helyére mára az operatőri filmek léptek: játszanak az operatőrök a látvánnyal, csodálatos képi világot varázsolnak a vásznakra. Ez lehetne erény is, de mégsem egyCzinkóci Zsuzsa értelműén az, hiszen a látvány miatt a filmek burjánzóan túldi- szítettek, szájbarágók lesznek, túlságosan hangsúlyozzák a nemzeti jellegzetességet. És a szexnek is szinte egyetlen film sem volt híján. És még egy jellemző vonás: egyre több rendező foglalkoztat külföldi színészeket. Vészi János filmjében, A csoda végében láthattuk Dana Medrickát, Vlasta Fa- biánovát, Vlastimil Brodskyt. Máár Gyula Felhőjáték című filmjének Jifí Menzel a főszereplője, de játszik benne Jifí Adamira és Hana Maciuchová is. Mészáros Márta filmjében a lengyel Jan Nowicki, Kardos Ferencnél a Mennyei seregekben Eva Ras, és a sort még folytathatnánk. kotások váltották ki, amelyek a dokumentum eszközeivel elkészített játékfilm kategóriájába sorolhatók. Ezek a filmek az ötvenes évek és napjaink valóságát ábrázolták — könyörtelen igazmondással.. S ez a könyörtelen igazmondás a magyar filmművészet egyik legnagyobb érdeme. Sablonoktól mentesen, valósághűen nyúl a közelmúlthoz — akárcsak a mindennapok égető problémáihoz —, hiszen (vallják a filmgyártóki a közönség már felnőtt arra a szintre, hogy igényli a tényszerű visz- szapillantást, tud és akar js tanulni azokból az ellentmondásokból, amelyek Magyarországon lejátszódtak. Képes a mai magyar valóságot is kritikus szemmel nézni. Ezeket az igényeket kielégítendő, készítette filmjét Gyöngyössy Imre és Kabay Barna (Jób lázadása), Szalai Györgyi és Dárdai István (Átváltozás], Xantus János (Észkimóasszony fázik), Vitézy László f Reformgondolatok), ifj. Schiffer Pál (Földi paradicsom), Bacsó Péter (Te, rongyos élet!), Mészáros Márta (Napló gyermekeimnek), Gazdag Gyula (Bástya- sétány 74) ... A Fób-lázadása című film a háborús évek zsidóíildözésérői szól; árnyaltan, visszafogottan, lírain Szörényi Levente a nagy sikerű István, a király című film zeneszerzője Sára Ber.nadette; színésznővel. mm s A béke fesztiválja A politikai dalok sokolovi fesztiválja nemcsak a SZISZ egyik legnagyobb rendezvénye, hanem minden bizonnyal hazánk békemozgalmának is egyik legjelentősebb megmozdulása. Ezt fejezte ki az idei XII. évfolyam központi jelszava és mottója: Az ifjúság harcban a békéért és a szocializmusért. A fesztivál jelentőségét csak hangsúlyozta az az esemény is, amely a kezdetén zajlott le a közönség előtt. Frantiáek Sádek altábornagy, a Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége Központi Bizottságának alelnöke átadta Josef Piskácnak, a SZISZ Prágai Városi Bizottsága elnökének az Emlékidéző hazafias és internacionalista tettek nemzetközi stafétájának botját. Ezzel hogy a rockegyűttesek gyakran gyengébb színvonalú szövegeket hoztak, vagy ha jó volt is a szöveg, nem találták meg hozzá S megfelelő, rock stílusú zenei formát. Nos, ez az idén megváltozott. A szövegek eszmeileg tartalmasabbak, művészileg színvonalasabbak lettek, a zenekarok többsége megtalálta a szöveg zenei megfelelőjét is. Tehát a rockzene növekvő népszerűségének magyarázatát nem annyira a zenekedvelők ízlésének változásában keli keresnünk, mint inkább a rockzene minőségi javulásában. A zenei értékrendben természetesen a folk is megmaradt a maga' helyén. Ezt talán a legjobban az bizonyítja, hogy a fesztivál első két díját ez a műfaj vitte el, és csak a harmadik hely jutott egy Luscínia, a fesztivál győztese megkezdődött ifjúságunk széles körű aktivitása a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulója tiszteletére. A fesztiválon szereplő együttesek és szólisták gárdája a kerületi versenyek győzteseiből, a martini fesztivál résztvevőiből tevődött össze, és felléptek külföldi vendégek is. A szakértők tüzetes értékelése és elemzése még várat magára, de már ma is le lehet vonni néhány általános tanulságot. Érdekes jelenségnek könyvelték el azt, hogy az előző évfolyamokkal ellentétben, amikor is túlsúlyban voltak a folkegyüttesek és a szólisták, idén- a rockzenekarok tették ki a bemutatkozók többségét. Ebből néhányan azt a következtetést vonták le, hogy ifjúságunkat mind erőteljesebben érdekli a rock Ez azonban csak felületes ítéletnek látszik. A változás nem annyira a hallgatók ízlésében ment1 végre, mint inkább magában a rockzenében. Eddig az volt a vélemény, hogy a háborúellenes, eszmei gondolatisággal telített szövegek főleg az emotiv, érzelmi fekvésekben a leghatásosabbak, legkifejezőbbek. Ezek előadásához viszont a folk stílus és a szólóénekes! előadási mód áll a legközelebb. Ezt a nézetet alátámasztotta az a tény is, rockegyuttesnek, a Bratislava! Ven3 til RG-nek. Az első díjat a Martinban is nagy sikerrel szereplő Luscínia trió nyerte meg Josef Madéra és Václav Slavik szerzőpáros Üzenet a Fehér Házba című dalával. A1 Liptovsk? Mikulás-i folkegyüttes műsora szintén nem mozog a hagyományosan ismert folkzenei stílus keretein belül. Zenéjük sok dzsessz- és rockelemet tartalmaz. Helyenként szünetel a zenei kíséret, és csak a vokális előadás marad. Mindez azt mutatja, hogy a politikai dalok műfaja útkeresésnek indult, s eddig sikeresnek mondhatjuk. A jövő mutatja majd meg, hová vezet ez az út. A számos kiváló külföldi vendég közül (néhányat már Martinban megismerhettünk) a leningrá- di Forum rockegyüttes szereplését lehetne külön megemlíteni. Kétszer léptek közönség elé, és temperamentumos daluk, amely az emberek közti megértésről szólt, mindkétszer énekre késztette a nagyszámú közönséget. Rövid összegezésünket azzal zárhatjuk, hogy a XII. sokolovi politikai dalfesztivál elérte célját, és az eddigi sorozat legjobbjának mondható. i—hr~* A fesztivál fődíját Mészáros Márta rendezőnek Mihályi ’András, a zsűri elnöke adja át.
