Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-30 / 35. szám
2 AZ oktatAs fejlődése Aligha túlzás azt állítani, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés kulcskérdése; miként sikerül a népesség általános és szakmai műveltségének színvonalát növelni, alkotóképességét a kor követelményeinek megfelelően fejleszteni. Hazánkban az 1980 novemberében tartott népszámlálás adatai érdekes képet mutatnak az ifjabb nemzedék képzettségének gyarapodásáról. Az 1970—1980 közötti Időszakra vonatkozó számok azt mutatják, hogy gyakorlatilag valamennyi gyermek 15 éves koráig elvégzi az általános iskolát. A népszámlálás idején a 15—34 év közötti népesség száma meghaladta a 4 millió 700 ezret. E korcsoportban a népesség 75,4 százalékának volt középT- és felsőfokú képzettsége, csaknem 24 százalékának megvolt az általános iskolai végzettsége, csupán a maradék volt képzetlen. Tíz évvel ezelőtt ugyanebben a korosztályban még csak 63 százalékának volt közép- és felsőfokú végzettsége, és 36 százalékának alapiskolája. A magasabb színvonalú oktatás iránti igény növekedéséről ad hiteles képet e tíz év oktatási adatainak változása. A kört némileg leszűkítve a 15—24 év közötti népesség iskoláztatását vizsgálva kiderül, hogy a kétéves, érettségit nem nyújtó szakiskolákba járók aránya 3 százalékról 0,5 százalékra, a középfokú szakiskolásoké 72,1-ről 70,2 százalékra csökkent, viszont a felsőfokú intézmények hallgatóinak aránya a 24,9 százalékról 29,3-ra nőtt. Azt is figyelembe kell venni, hogy nemcsak az iskolázottak száma, hanem a szerzett ismeretek minősége is döntő tényezője a gazdasági-társadalmi haladásnak. Bízvást elmondhatjuk, hogy társadalmunk nagy gonddal készíti fel a fiatal nemzedéket a sokasodó feladatok megoldására. Hajókirándulás pioníroknak A SZISZ 15. számú alapszervezete a komáromi hajógyár legaktívabb ifjúsági szervezetei közé tartozik. Tagjai azonban nemcsak a munkában járnak az élen, hanem a legifjabb nemzedékkel, a pionírokkal is foglalkoznak. A gondoskodás nyáron sem szünetel, sőt bizonyos mértékben még élénkebb is, mint az iskolaév alatt. E nyáron például üzemlátogatást szerveztek a Munka utcai alapfokú Természetszeretők iskola pionírjai számára a hajógyárba, elvitték őket a nyugdíjasok otthonába, diszkóba, és egy kellemes estét töltöttek velük a szamovár mellett. A vakáció fénypontja és emlékezetes eseménye azonban a Lodlar vontatóhajóval tett kirándulás volt. A kellemes Időtöltés közben megismerkedhettek a hajó személyzetének a munkájával is. Szlovákiában nem is olyan régen még többszáz kilométer hosszúságú keskenyvágányú kisvasút üzemelt, elsősorban az erdőgazdaságokban. Tavaly decemberben azonban végiggördült az utolsó szerelvény a még egyetlen fennmaradt 21 kilométer hosszú keskenyvágányú szárnyvasúton Hronec és Cierny Balog között, és úgy tűnt, hogy örQkre feledésbe merül a vasúti közlekedésnek ez az érdekes kortörténeti színfoltja. Időközben azonban valóságos hadjárat indult a Cierny Baloig-1 kisvasút megmentésére. Műemlékvédők, a gőzvasút javíthatatlan szerelmesei, hagyományápolók emelték fel a szavukat a kisvasút védelmében, mígnem a Banská Bystrica-1 URBION SZISZ-alapszervezetének tagjai konkrét javaslattal is előálltak. Diák építőtábort szerveztek a kisvasút felújítására. Az ötlet értelmi szerzői: KLÄRA KUBiCKOVA és VLADIMÍR PASKO mérnökök — az utóbbival ^ beszélgettünk a tábor lefolyásáról. kormányhivatalában, megkaptuk a a kisvasút, és mi les* vele a továb- beleegyezést a diák építőtábor meg- biakban? — Természetesen az idő rövidsége miatt csak a legszükségesebbeket végeztük el, de azt hiszem, hogy a kisvasút a legrosszabbtól már megmenekült. Jövőre pedig újra eljövünk. S reméljük, hogy addigra gazdája is akad, akivel aztán megvitathatjuk a további teendőket. Kár lenne, ha ágy ilyen ipartörténeti emlék elpusztulfia. Szerintem idegenforgalmi látványosságként is nagyon jó szolgálatot tehetne. * Hogyan indul e nemes vállalkozás? —• Aggódva figyeltük a kisvasút pusztulását, amely mégiscsak egy része volt a hazai vasúti közlekedés történetének. Tudtuk, ha nem jön gyors segítség, menthetetlenül elpusztul. Ezért alapszervezetünkben elhatároztuk, hogy mozgalmat indítunk a megmentésére. Kezdeményezésünkre a SZISZ Banská Bystrica-1 Járási Bizottsága felhívással fordult az ország ifjúságához, majd miután tárgyalásokat folytattunk a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságán és az SZSZK Azt hiszem derekas munkát végeztünk. * Milyen állapotban van jelenleg építőtábor a kisvasűton szervezésére. Az ország különböző részeiből mintegy ötszázan jelentkeztek, és július 4-én megnyithattuk a tábort. A nyolc egyenként egyhetes turnusban majdnem ugyanennyi fiatal dolgozott a kisvasút helyreállításán. Többnyire diákok, a természetvédelmi szövetség tagjai, a vasút szerelmesei. Voltak olyanok is, akik a rendes évi szabadságukról mondtak le, hogy segítsék az ügyet. Az ötven- tagú tábort két részre osztottuk. A lakók fele a közeli mezőgazdasági üzemekben vállalt'munkát, hogy pénzt keressenek a többiek ellátására, akik addig a kisvasút helyreállításán dolgoztak. # Mit végeztek valójában a kisvas- útón? — A pályaszakaszt tisztogattuk, helyreállítottuk az alámosott vasúti töltést, a váltókat és a fennmaradt mozdonyokat, személyvagonokat és teherkocsikat konzerváltuk. Köztük van egy olyan vasúti történeti aggastyán is, mint a győri Rába-gyárban 1896- ban készült kis gőzmozdony. Lekapartuk róla a rozsdát, átfestettük őket, hogy az enyészet ne fogjon rajtuk. • No.sztaIgiahuIlám? Az is. de tBbb is annál. Évekkel ezelőtt a Felső-Ga- ram menti munkásak is ezeken a vonatokon jártak be a podbrezovái. breznói. a piesoki és a hroneci gyárba. Közben országutak épültek a begyek között, és ma autóbuszokkal utaznak, esetenként 36 kilométeres kerülőt is téve. A szakemberek kiszámították, hogy évente 120 ezer liter gázolajat lehetne megtakarítani, ha csupán a Cierny Balog és Hronec közötti 17,6 kilométeres pólyaszakaszlon újra beindítanák a kisvasút munkásjáratait. (11) A bajcsí (BajŐ) vadászegylet tagjai a legjobbak közé tartoznak a komé- rolni (Komárno) Járásban. Nemcsak kiváló vadászok, hanem a társadalmi tevékenységben is élen járnak. Többek között vállalták, hogy ledolgoznak 150 órát az óvoda építésén. Még Tízéves barátság Éppen tíz éve tart a komáromi és la csehországi blanskói járás mindkét fél számára gyümölcsöző barátsága. A gazdasági együttműködésen kívül, amely aratáskor a korabájnosok cseréjében nyilvánul meg, sokoldalú kapcsolat fűzi egymáshoz a két járást az egészségügy, a kultúra és a sport területén. A blanskói járás dolgozói több váltásban a páti termálfürdőben ennél is dicséretre méltóbb az ifjúság körében végzett felvilágosító munka. Filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartanak a fiataloknak a természet és az élőlények védelmének Jelentőségéről üdülnek. Cserébe a komáromi 'Járásból' a légzőszerv! megbetegedésben szenvedő gyermekek a blanskói barlangokban folyó gyógykezelésre járnak. A jubileum alkalmából Komáromban találkoztak a két járás legmagasabb képviselői, hogy megvitassák a további együttműködés lehetőségeit. 1. S. Szakmai gyakorlaton építőtáborban A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nyári építőtáborok nagyon jó alkalmat nyújtanak a szakmai ismeretek elsajátítására, ha a diákok és a tanulók a leendő szakmájuknak, hivatásuknak megfelelő munkahelyen dolgoznak. E felismerés alapján szervezték meg a tanulók nyári aktivitását a Somorjai (Samorín) Vendéglátóipart Középfokú Szaktantntézetben is. Júliusban 44 leendő szakács és pincér dolgozott a dunaszerdahelyl (Duna jská Streda) járás vendéglátóipari üzemeiben, augusztusban további 27- en léptek munkába. Vannak, akik az eéész vakációt munkával töltik. Ilyen a harmadikos Major Vallka, aki először a bősi étteremben, most pedig a \ dunaszerdahelyl nappali bárban ismerkedik a szakma rejtelmeivel: Legtöbb idejét azzal tölti, hogy igyekszik ellesni az idősebb tapasztalt szakácsok fogásait. Kitettek magukért Derekas munkát végeztek KoSicé- ben, és környékén a központi nemzetközi diáképítőtábor lakói. Az első turnusban 700, a másodikban 460 hazai és külföldi egyetemista és főls- koíás dolgozott a különböző munkahelyeken. Csupán a magasépítő vállalatban 2,5 millió korona értékű munkát végeztek. Nagy segítséget nyújtottak többek között a Dargói Hősök lakótelepén az óvoda, valamint a főiskolai Interná- tus építése során és a terepmunkákban az egész városban. Néhányan a Kohóipari Épitövállalat kötelékében a Kelet-szlovákiai Vasmű építésén dolgoztak, mások pedig a nováőanyi és bídovcei szövetkezetben. A nemzet közi építőtábort a szovjet és az NDK -beli ifjúsági szövetségek tapasztala tai szerint szervezték, és a jelek sze rint bevált. P. Z*. Szlovákia fővárosáért Lassan egy éve, hogy Bratislava ligetfalui (PetrZalka) lakótelepének környezetfejlesztését Ifjúsági építkezéssé nyilvánították. A vállalkozás megvalósításához az elmúlt napokban nagy segítséget nyújtottak a nyári építőtáborok lakói is, akik kétmillió «00 ezer korona értékű munkát végeztek. Többek között lerakták 6,5 kilométer hosszúságú járdaszegélyt, megépítettek 7,5 kilométer járdát, 7400 négyzetméter közutat és közteret, kiültettek kétezer díszcserjét. EMLÉKEZÉS EGY ANTIFASISZTA TÜNTETÉSRE Sok idős kommunistával beszéltem már, többek között Poszpis Józseffel, a vágtornócl (Trno- vec nad Váhom] kommunista bíróval, a CSKP egyik alapító tagjával. Bizonyára meglepődne, ha most hősnek nevezném, pedig nyugodtan megtehetném, mert tetteivel rászolgált erre. Már nincs az élűk sorában, de míg köztünk volt, több alkalommal találkoztam vele, életét szinte betéve tudom. Nagyon szerette a fiatalokat. Nehéz volt az élete, tele törődéssel, aggodalommal, rettegéssel, a társadalom érdekében kifejtett áldozatos tevékenységgel. Az egykori cukorgyári mezőgazdasági munkás visszaemlékezése szerint a kommunisták sok sztrájkot szerveztek és vezettek. Emlékezett győzelmes sztrájkokra és olyanokra Is, amelyek kudarcba fulladtak. A vágtornócl pártszervezet első elnöke volt. A kétszáznyi tagot számláló szervezet munkájában nagyon sokat segítettek FrantlSek KubaC, Major István, Steiner Gábor, Frantláek Zupka elvtársak: A vágtornócl kommunista pártszervezet erejét bizonyltja egyebek között az Is, hogy kilenc éven át kommunista bíró állt a község élén Poszpis József személyében, aki a legnehezebb Időkben töltötte be e tisztet; akkor, amikor előkészitették és megrendezték a dél- « -szlovákiai dolgozók emlékezetes 1938. szeptember 4-1 nagygyűlését. A galántai járásban sok antifasiszta tüntetés és gyűlés zajlott le, de 8 legemlékezetesebb ez a szeptember 4-1 volt, amelyet a müncheni árulás előestéjén tartottak, az akkor még a vágsellyel (Sala) járáshoz tartozó Vágtornócon. Poszpis József a tüntetés engedélyezése ügyében még augusztus 12-én kérelepimel fordult az egykori vágsellyel hivatalhoz, amelyben ez állt: „Alulírott csehszlovák állampolgárok a kommunista párt nevében jelentjük, hogy 1938. szeptember 4-én Vágtornócon megrendezzük a dél-szlovákiai demokratikus érzelmű lakosság nagygyűlését. A népgyűlés programja a következő: 08.00 órakor a vendégek fogadása a pályaudvaron 09.00 órakor a résztvevők gyülekezése a sportpályán 10.00 órakor a résztvevők felvonulása zárt sorokban fúvószenekar kíséretével a főtérre. A résztvevők zászlókat és Ilyen jelmondatos táblákat fognak vinni: A köztársaság és demokrácia védelméérti Az Itt élő népek barátságáért! A nagygyűlés után kivonulás a Vág partjára, ahol kulturális műsor lesz. A szónokok csehszlovák állampolgárok lesznek: Major István, Ladislav Novomesky, Ján Ponlöan, Lőrlncz Gyula, Gustáv Husák és Marie Pujmanová. Szlovák, magyar és német nyelvű beszédek hangzanak el. Kérem, vegyék tudomásul kérésünket. Aláírások: Poszpis József, Ember Bálint, Készéi! Géza, FrantlSek Ambro.“ Poszpis József mint a nagygyűlés főrendezője nagy nehezen megkapta a járási hivatal elnökségének beleegyezését, de az engedélyezés ellenére Is a helyi hatóságok akadályokat gördítettek a szervezők útjába. Nem engedték az eredeti röplapok terjesztését, hanem csak cenzúrázott változatát. Ezrek jöttek össze a vágtornócl nagygyűlésre. Poszpis elvtárs szaval szerint mintegy 15 ezren lehettek. Jöttek Ide gyalog, kocsikon és kerékpáron az akkori vágsellyel, galántai, érsekújvári (Nővé Zámky), komárnól, lévai (Levlce) nagyszombati (Trnava), galgócl (Hlo- hovec) és más Járásokból. A komáromi járásból Gúláról (Kolárovo) sokan a Vágón csónakon érkeztek Tornőcra. Voltak itt szlovákok, csehek, magyarok és Pozsonyllgetfaluból (Petr- üalka) németek Is jöttek. A résztvevők többsége azonban dél-szlovákiai magyar volt. A béketüntetésnek az volt a fő célja, hogy megmutassa a dolgozók erejét. — Miért éppen Vágtornócon tartották ezt a nagygyűlést? — kérdeztem Poszpis Józseftől. — Elsősorban azért, mert Itt erős pártszervezet volt. Közlekedés szempontjából is kedvező fekvésű község a Stúrovo — Bratislava — Praha fővasütvonal mentén fekszik, s több oldalról. Nyílra, Galgóc, Galánta és Érsekújvár felől országúton is megközelíthető. A fő szónok Major István kommunista képviselő volt. Részletesen elemezte a nemzetközt helyzetet. Hangoztatta, hogy a fasiszta Németország célja a csehszlovák Ipar, a termékeny szántóföldek megszerzése. A továbbiakban a belpolitikai helyzetről beszélt, és tüzetesen elemezte az itteni nép küldetését és feladatait a köztársaság védelmében. A cseh kommunisták nevében Mikullíek szenátor üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Gustáv Husák szólalt lel, A szlovákiai kulturális dolgozók nevében dr. Ján PonICan, a haladó szellemű magyar értelmiség nevében Lőrlncz Gyula beszélt. Krelblch szenátor a német kisebbség nevében szólalt fel, és élesen elítélte a fasizmust. A nagygyűlés végén felolvasták azt a táviratot, amelyet elküldték dr. Eduard Benes köz- társasági elnöknek. A táviratban egyebek között ezt írták: „Ml nem hátrálunk, és követeljük, hogy kormányunk ne adjon fel olyan pozíciókat az ellenség kezére, amelyekből zavargás keletkezhetne a köztársaságban. Minden jogot a népnek, semmilyen jogot az ellenségnek.“ A nagygyűlést a köztársaság minden részéből számos üdvözlő távirattal köszöntötték. A nagygyűlés utkn a résztvevők a Vág partjára vonultak, ahol a diószegi (SládkovlCovoJ műked-_ velők bemutatták Arany János Toldijának szín-' padi változatát. A műsorban további magyar és szlovák együttesek szerepeltek dallal, tánccal. A Vág partján munkásbált Is tartottak, és forradalmi dalokat énekeltek. A nagygyűlésnek, amely méltán mondható sikeresnek, nagy visszhangja volt Magyarországon Is. Azóta 45 év telt el. A résztvevők közül már csak néhányan élnek. Elhunyt az egykori kommunista bíró, Poszpis József Is. Legyen ez az írás, amelyben visszaidéztük az 6 szavalt Is, emlékezés a vágtornócl béketüntetésre s egyben őrá. SZÁRAZ PAL Kiemeltük Szocialista fegyelemmel A szocialista társadalom jellegének az öntudatos fegyelem felel meg, amelynek eredménye a jó, lelkiismeretes munka. A fegyelem szilárdítására tett felhívást azonban sok helyen csak úgy vették, hogy adminisztratív módon, fáradhatatlanul ellenőrzik mindenki jelenlétét a munkahelyén, ,,ettől eddig“. Bizonyára erre Is felügyelni kell és meg kell büntetni a tá- volmaradókat. De valami másra Is godnolnt kell. Ugyanis arra, hogy mit fog az ember csinálni a munkahelyén „ettől eddig“, mennyire fárad el, hogyan birkózik meg feladataival, megteremtették-e számára a produktív munka kellő feltételeit. Ezzel távolról sem foglalkoztak mindenütt, pedig ezek döntő kérdések. A szocialista fegyelem lényege az, hogy min denkl teljes értékű munkát végezzen munkahe lyén. Ez a helyzet nehezebben elérhető, köny nyebb a késlekedőket a folyosón rajta kapni Pedig éppen ez lenne a fő és az alapvető. Tar mészetesen sok múlik a jól szervezett Ideoló glal és politikai nevelő munkán. Ennek a te vékenységnek azonban határozottan a korsze rű munkaszervezésen, az emberek ésszerű el osztásán, a pontos anyagi-műszaki ellátáson az erkölcsi és az anyagi ösztönzés sokoldalú formálnak és eszközeinek tökéletesítésén kell alapulnia. Röviden, amint már mondottam, csak a szellemi, az anyagi és a szervezési tényezők egy bekapcsolása hozhatja meg a munka nagy fo kü kultúráltságát, amely a termelésben a rend nek és a fegyelemnek a legmegbízhatóbb garanciája. (Jurlj Andropuvnak, az S2KP KB főtitkárának beszédéből a veterán kommunisták találkozóján I
