Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-16 / 33. szám
6 M SPORT ÉS TUDOMÁNY Dr. Dlmitrij Eleknov, a Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagja a kémiai tQChnolögia elméleti szakembere a bolgár műszaki főiskola megalapítója. A most 64 éves tudósnak a közelmúltban a leningrádi egyetem a tiszteletbeli doktori címet adományozta. A professzor Bulgáriában sportemberként is az ismertebbek közé tartozik. 0 honosította meg hazájában a röplabdázást, és 1951-ben mint főedző, ő vitte diadalra a bolgár csapatot, az 6 irányításával lett ezüstérmes a párizsi Európa-bajnok- ságon a bolgár válogatott. A tudós és sportember véleményére volt kíváncsi a lap tudósítója. AEROBIC — Milyen közös vonások fedezhetők fel a tudomány és a port között? — Mind a tudományban, mind a sportban ismeretlen úton kell megközelíteni a sikert. Ez az út a felfedezés útja. Mindkét területre érvényes a megállapítás: aki nem tűz maga elé nagy célt, az nem is tudja azt elérni. — Több tudéstórsa azon a véleményen van, hogy manapság többet beszélnek ós írnak a sportról, mint a tudományról... — Ez inkább csak féltékenység. Akik ilyet állítanak, azok két dolgot kevernek össze. A tudományos munka a legtöbbször csendben folyik. De ne feledjük el, hogy a sportolónak is évekre van szüksége ahhoz, hogy bajnok legyen belőle, csak éppen hétről hétre számot kell adnia a nyilvánosság előtt tudásáról. így tehát a sportoló is hetenként nagy hallgatóság vagy nézőközönség előtt „védi meg“ tudásának minőségét. De az, aki értelmi képességét a sport területén fejti ki, az az élet más területén is megállja a helyét. — A nyugati országokban nemegyszer panaszkodnak amiatt, hogy a versenysport „megnyomorítja“ az ember szellemi fejlődését. Mi erről a vélemánye? — Merő ostobaság. Éppen ßzok, akik a profi sportot dicsőítik, vetik a szemünkre, hogy a szocialista országokban a sport sokszor emberellenes. Az élet éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A sport egészséget, erőt kölcsönöz, és képessé tesz arra, hogy jobban lássuk el mindennapi teendőinket. Egyetlen ember sem viseli el az életet csapások nélkül. A döntő az, hogy miképpen reagál rájuk. Minden sportoló tudja, hogy csak akkor lehet győztes, ha a legközelebbi alkalommal jobban felkészül. — Mindez az ön szájából, nagyon érthetően, sőt, akadémikusán hangzik. De szólna néhány szót arról, hogy — bár már nem tartozik a fiatal korosztályhoz — sportol-e? — Aktív és passzív módon is kiveszem részem a sportéletből. Minden reggel, télen és nyáron is, kerek egy órát töltök a parkban. Gyakran kocogok, néha gyalogolok. Bármennyi dolgom van is, erre a napi egyórás mozgásra mindig szakítok időt. Nagyon szívesen olvasom a sporteseményekről írt beszámolókat is. — Ha most, harminc év távlatából visszagondol sportmúltjára, lát-e hasonlóságot vagy különbséget az akkori és a mai helyzet között? — Elvben nagyon sok a hasonlóság, csak a követelmények nőttek meg igen nagy mértékben. És biztosak lehetünk abban, hogy a követelmények még tovább nőnek. Azt sé felejtsük el, hogy most összehasonlíthatatlanul jobbak a feltételek. Egy azonban biztosan megmarad: a sport iránti szeretet. Ma éppúgy szeretjük a sportot, mint akkor. Keveset sportolunk! A Szövetségi Statisztikai Hivatal népgazdaságunk 1983 első félévi fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről szóló Jelentése mellett nemrég közzétette azt a mérleget is, amelyből kiderül, miképpen gazdálkodnak a csehszlovák állampolgárok a szabad Idejükkel. Az adatokból megtudjuk, hogy átlagosan 9 órát és 4 percet töltünk el munkával, 7 óra és 10 percet alvással és naponta 50 percet fordítunk az étkezésre. A házimunkára a férfiak 5 óra 10 percet, a nők 4 óra 4 percet fordítanak, beleértve ebbe a háztájiban végzett munkát is. Utazás- sai-ingázással a gyári munkások 1 órát, a falusi lakosság 40 percet tölt. Munkanapokon átlagosan 3 óra 20 perc, szabadnapokon 6 óra 30 perc a pihenésre jutó „tiszta“ szabadidő, ami a férfiaknál hetente öászesen 36, a nőknél 29 órát tesz ki. Az elemzés, bői ennek felhasználása is kiderül. Az idő nagy részét a férfiak és a nők egyaránt tévénézéssel és olvasással töltik. Sporttal a férfiak 72 percig, a nők 24 percig foglalkoznak hetente. Mivel a sportolás, a mozgás és az egészség között egyeti^ összefüggés van, a statisztika azt bizonyítja, hogy az egészségünk védelme az, amivel a legkevésbé törődünk. A saját jól felfogott érdekünk, hogy e felismerésből haladéktalanul levonjuk a következtetést. (ki) ISMiT MEGTELNEK AZ ANGOLAI STADIONOK Afrika egyik legfiatalabb állama, az Angolai Népi Köztársaság 1975-ban való függetlenné válása óta a sportélet területén is számos figyelemreméltó eredményt ért el. Az ország vezető ereje, az MPLA — Munkapárt különös gondot fordít a fiatalok testi nevelésére, a sportmozgalom fejlesztésére. A fejlődés egyik mutatója, hogy az utóbbi években sorra alakulnak a szakszövetségek, az utolsó pár évbeli alakult meg a labdarúgók, a kosár-, kézi-, röp- és vízilabdázok szövetsége, de már az atléták, birkó. zók, úszók és teniszezők is saját szövetségük irányításával készülnek a hazai és nemzetközi versenyekre. A tömegsport népszerűsége az évföl évre gyarapodó sportegyesülefeken, városi és helyi sportkörökön is lemérhető. A legjobb angolai sportolók a moszkvai olimpián is szerepeltek, s bár érmet nem sikerült szerezniük, nem keltettek csalódást. Sőt, az ország sportélete további ösztönzést kapott. Az utóbbi időben Angola mind gyakrabban vesz részt a különböző nemzetközi verssnyekeji. tornákon. Legsikeresebben az ifjúsági korárlabdázók szerepeltek, tavaly már másodszor szerezték meg a kontinens- bajnoki címet. Nagyon népszerű a labdarúgás. Kitűnően bevált a 14 csa. patos első osztályú bajnokság, amelyben olyan tehetséges játékosok szerepelnek, mint Jetus Sarmento. Ma minden angolai gyerek e nagyszerű labdarúgóhoz szeretne hasonlítani. Angola legjobb labdarúgói egyébként, nagy becsvággyal készülnek a Kamerun elleni két olimpiai selejtező mérkőzésre. A függetlenség kivívása előtt Angolában csak keveseknek adatott meg a sportolás lehetősége. Napjainkban viszont — a munkaidő befejeztével — megtelnek a stadionok, sportpályák, városi parkok, és munkásfiatalok, diákok, gyerekek élvezik önfe ledten a mozgás örömét. Az afrikai országban. rendkívül büszkék az elért eredményekre, de soha nem felejtik el hangsúlyozni a Szovjetunió, a szocialista országok és a világ más haladó erői által nyúj-' tott hathatós támogatást. Sportiskolák, uszodák épültek külföldi segít séggel, és ma is számos külföldi — elsősorban szocialista országbeli — szakember oktatja a jövő- angolai bajnokokat. ! ' " V' ívti, r lán a testépítéssel, a body bu- ildinggel kezdődött a sportdivatok korszaka. Aztán jött a „fuss az egészségedért“, a kocogás, most pedig — itt az aerobic, a legújabb testépítő technológia, divat — vagy amit akarnak. Az új őrület mibenlétéről, hasznáról és ártalmairól megoszlanak a vélemények, ez azonban mitsem változtat a lényegen; az amerikai űrhajós- és pilótaképző Kenneth Cooper szinműködés. és vérkeringés-javító tréningjét némi dzsessz- baletter és talajtornával fűszerezett gyakorlatrendszer meghódította a világot. Tulajdonképpen tornadlszkónak lehetne nevezni az -új sportot. Lényege a négynegyedes zenére folyamatosan, rendszerszerüen végzett ütemes moz. gás, amely 40—-50 perc alatt megdolgoztatja az egész testet. Az elötor- nász maga is végzi a gyakorlatokat, közben „hajtja“ a csoportot, s a mozgás eredményessé tételében nem kis szerepe van az aeroblctermekben fel. szerelt tükörfalnák, amelyben min- denkl láthatja társait, de főképp saját maga ügyes, kevésbé ügyes vagy eljesen ügyetlen mozgását. Vannak fényszórók, fényorgonák, némelyik szalonban még ködgép Is akad, mint a jobb diszkókban. A felhajtás tehát legalább akkora, mint maga a lényeg, a torna, a mozgás, s persze emögött ott lapul az üzlet is, a nagy üzlet. Egy bécsi bemutató beugrója „potom“ 45 dollár volt, Sydney Rome filmcsillag, aki Münchenben és Bécsben tart fenn aerobicsza lont, 42 dollárt kér egy órányi foglalkozásért. Párizsban háromezer tanfolyam működik, jobb szalonban egy óra díja 40 frank, havi bérletet 430 frankért lehet váltani, már akinek telik rá. Sokan bizonyára éppen az elüzletesedése nűatt marasztalják el az aerobicot, s nekik van igazuk, mert lehet ezt pénz nélkül Is csinálni. Pénz nélkül igen, de orvosi bizony- lat nélkül nem. Legalábbis Párizsban nem,. Mert az aerobic azért nemcsak ritmikus együttlötyögés. A francia orvosok óva intik a laikusokat a „mértéktelen aerobic-fogyasztástól", a meggondolatlan hebehurgyaságtól. Az aerobic kitűnő eszhöz az egészségesek kondíciójának megtartásához, de önmagában nem csodaszer, ki kell egészíteni heti háromszor egy órányi futással, kerékpározással, úszással vagy sízéssel. A gerincbántalmakban, reumás megbetegedésekben szenvedőknek pedig egyenesen árthat az eröltetten lendületes mozgás. Nekik Inkább gyógytornára van szükségük. Nem érdektelen, hogyan vélekedik az aerobicról a budapesti televízió tornagyakorlataiból ismert egykori magyar olimpikon tornásznő, Makray Katalin, aki a margitszigeti Thermal stúdióban vezet aerobiciskolát: „Az aerobic tudományosan összeállított, megállás nélküli testedzés, tornagyakorlat, a diszkózene ütemére végezve. Annyiféle gyakorlati elemből áll, hogy a test minden izmára sor kerül. Ütemesen és folyamatosan dolgozik, fejlődik. Az aerobicban megtaláljuk a futás, a kocogás, az úszás, a gimnasztika és még sok más testgyakorlat minden elemét. Ez akkor derül ki, amikor elkezdjük az aerobicot: akkor vesszük észre, hogy milyen sok „elhanyagolt“ része van izomzatúnknak. A gyakorlatokat csoportosan és folyamatosan végezzük, mintegy 45 percig, tudatosan közbeiktatva lazító és légző szakaszokat. A közös gyakorlás pedig arra való, hogy örömet szerezzen. Az egyattlét segít a fáradségérzet leküzdésében. Né hány másodperc után kialakul a belső „csakazértis“ kényszer, amely máris az akaraterő növekedésének a jele. Ezenkívül adzzük általa szívünket és vérkeringési pályánkat. Segíti az egészséges anyagcserét, a megnövekedett pulzusszám pangó ereinkbe is friss oxigént juttat, teljesítőképes, ségünk jelentősen javul.“ Hirtelen támadt népszerűségét nyilván annak is köszönheti, hogy sokan fogyókúrának tartják. Ezért is hódít elsősorban a gyengébb nem körében, pedig az aerobic a férfiaknak legalább úgy hasznára lehet. Fogyókúra-e valójában? — A testsúly valamelyest csökken, mint minden rendszeres testmozgás következtében — véli Makray Katalin —, de nem fogyókúra. Ennél sokkal fontosabb, hogy átalakul testünk állaga, feszes lesz tartásunk. Az erőteljes munka egészséges izzadást okoz, ezáltal igen sok salakanyag távozik bőrünk pórusain ^át. Több, mint amit vesénk eltávolítani képes. Testünk, akaraterőnk, lelkiállapotunk o. lyan npértékben erősödik, fejlődik, amennyit hajlandók vagyunk törődni vele. Ezt a feladatot mindenki önmaga oldhatja meg Az eredmény: javul az általános közérzet, az önbizalom. Ezt bárminemű sportulássai elérhetjük. Az aerobic előnye csupán az, hogy a módszeresen megválasztott gyakorlatok egyesítik magukban több sportágnak a testre gyakorolt kedvező hatását. • Mint Ilyenek, megkövetelik, hogy ismerjük testünket, tudjuk, mire vagyunk képesek. Ezért fontos az orvosi beleegyezés, illetve csak teljesen makkegészséges ember vállalkozhat minden további nélkül az aerobic á- polására. Fontos tudnivaló — főleg hölgyeknek: aki aerobic.gyakorlaton vesz részt, annak nem szabad sminket használnia, ékszereit !e kell tennie. A gyakorlat napiáu. ne egvék nehéz ételeket, különösen az utolsó négy órában. K. I.
