Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-16 / 33. szám

ÍH|5 E szak-Afrika sók megpró­báltatást, szenvedést átélt állama Marokkó. Valaha francia gyarmat, az idegen légió egyik fő támaszpontja volt. Itt vívta egyenlőtlen harcát Dávid és Sóliát, vagyis a marokkóiak bá­tor államférfia. And el Krim az állig felfegyverzett francia had­sereggel szemben (1923). Ki hitte volna, hogy a letlport és leigázott gyarmat önállóságának kivívása tömérdek emberéletet, vért, áldo­zatot követel egészen 1956-ig. Csak a Szovjetunió nyomására az ENSZ alapokmányában lefekte­tett elvek segítették függetlensé­gének kivívásában. Megmozdult a fekete Afrika, amely évszázado­kon át csak a rabszolgákat szállí­totta mint áron aluli portékát a fehér uralkodóknak. A közeledő motorcsónak beka­lauzolja hajónkat a kikötőbe. A teherpályaudvar térségében ve­tünk horgonyt. Szemben faipari deszkák, gerendák összerakva vagy szétszórtan hevernek, arra utalva, hogy az emelő precíz vagy siker­telen munkát végzett-e. A betonpályán Volvo autóbu­szok várakoznak. Közeledik az Idegenvezetőnk, fehér tógát visel, fején turbánnal. Bemutatkozik, angol-arab keveréknyelven szói hozzánk, amiből sajnos, mi sem­mit sem értünk. Gyalogosan Indulunk városné­dlnnye, körte, paradicsom és egyéb élelmiszer kapható. Áru van bőségesen, vevő annál keve­sebb. A húsféleségek kilója álta­lában öt dollárba kerül, a család­fő napi keresete 8—10 dollár. Egy kétszobás lakásért havi száz dol­lárt fizetnek. Az adó a kereset 15 százalékát teszi ki. Látható, hogy az életszínvonal az európai átlagot számítva hihetetlenül ala­csony. Gyakran találkozunk fehér, fe­kete fátyollal befedett arcú nők­kel. • Itt többen takarják el arcu­kat, mint Algériában. Az arab fel­iratok alatt csaknem kivétel nél­kül a francia szöveg is látható. Az arabizáció a többi arab lakos­ságú országokhoz viszonyítva csökkenő tendenciát mutat. Ma­rokkó túl közel fekszik a volt anyaországhoz, az idő, 35 év is túl rövid, hogy a gyarmatosítás nyomait eltüntesék. Gazdaságilag is ehhez kötődnek. Az utcán se szeri, se száma a háziipart űző árusoknak. Itt-ott alkalmi bódék­ban ruhákat lenget a szél. Az arab bennszülöttek a moha­medán vallás hívei. Kisebb szám­ban élnek itt európaiak és zsidók is. A családfőnek négy feleséget engedélyez az iszlám'. A nők, a hitvesek „árfolyamát“ teve-valutá­ban számítják, ugyanis a sivatag hajója, a púpos teve 1000 dollár­ba kerül. A lakók minden pénzbeli lehe­/ 1 i# m WMm ■■■■■Imin ■I mim II «if .c •i" t-ívi ^ 4 t: mányzó tisztséget töltötte be Ma­rokkóban. Jelenleg a lovasszobor a francia nagykövetség udvarát díszíti. Az ENSZ tér egyik utcá­jának sarkán áll az ajándékbolt. Hétköznapi apróságokat árulnak itt. Amikor sétánk során a királyi vár bejáratához érünk, az őrség oktatják a nebulókat, s harmadik­tól már franciául is tanulnak. A keresztény lakosság jelenlétét bizonyítja a Notre Dame Mária- teplom. Megkapó az egyszerűsége, amely a belső díszítést jellemzi. A nagy katedrálisokra jellemző misztikus félhomály itt Is hatal­mába keríti a belépőt. Az oldalsó HAJÓNK CASABLANCÁBA ÉRKEZEH zésre Casablancában. A tolmács a nyomunkban van. Virágosbódék következnek, melyek a vásárcsar­nok bejárata felé vezetnek. A szí­nes dísznövények kellemes illatot árasztanak. Egy oszlopos ház előtt elhaladva a háziipar ízlékes termékeit kínálgatja a kosarakat áruló tulajdonos. Portékáját eső- és szélvédett helyen, a boltívek alatt rakta ki. A piac bejáratánál mentaleveleket kínálgat egy őster­melő, aki ügyes üzleti érzékét ka­matoztatja, mielőtt a vevő a nagy csarnokban bevásárolna. A félho­mályban átvezető folyosó két ol­dalán bárány, sertés, baromfi, csi­ga, halak pikkelyesen vagy már megtisztítva; füge, alma, görög tőséget kihasználnak, hogy cse­kély anyagi bevételüket emeljék. Gyakran találkozunk az utcasaron csellengő fiúcskákkal, akik clpő- pucolással Iparkodnak a külföldi kirándulók kegyeibe férkőzni né­mi baksis reményében. A város reprezentatív negyedé­ben találjuk az ENSZ teret. Pom­pás épületek sorakoznak a város nevezetes terén. Az egyik több­szintes épület homlokzatán kitű­nik a Casablanca felirat, ez a vá­ros idegenforgalmát jelképező azonos nevű hotel. Tájékozódunk. Balra a francia követség. Hajda­nában a főtéren állott Lyautey marsall szobra. A tábornok annak Idején hazája megbízásából a kor­az ívben hajló kapu előtt álljt parancsol. Az uralkodó, II. Hasszán király bár hű maradt az arab kö­zösséghez, újabban az Űj Világ fe­lé orientálódik. 1929-ben született. Édesapja,* V. Mohamed a szultáni méltóságból királyi rangra emel­kedett. Az ország fővárosában Ra­batban van a kormány székhelye, itt fogadja II. Hasszán a külföldi vendégeket, a diplomáciai testület tagjait. Ezenkívül meg még nyolc városban található rezidenciája. Az országban napi nyolc óra a munkaidő. A nyári hónapokban kivételesen öt óra, ugyanis a hagy hőség lehetetlenné teszi a pro­duktív munkát. Az alapiskolák el­ső két évfolyamában arab nyelven falakat méternyi magasságban festett üvegekkel díszítik, mintha a rózsaablakok tradícióját követ­nék, újabb korszerűbb változat­ban. Fény hiányában a tárgyak körvonalai elmosódnak, a távoliak a félhomályba vesznek, láthatat­lanná válnak. A szokások és vallásos megkö­töttségek eltérőek. Bizonyos vá­rosrészekben a kimondottan iszlám vendéglátó üzemekben alkohol- tartalmú Italokat, húsételeket nem szolgálnak fel. Az Igazságügyi palotát elhagy­va megtekintjük az Anfa nevű vá­rosnegyed pazar villáit. Az archi­tektúra itt tág teret enged a vá­rakra emlékeztető magánházak építésénél. Távolról néha közép­kori erődre, torony nélküli kasté­lyokra emlékeztetnek. E negyed­ben ült tárgyalóasztalhoz 1943- ban Roosewelt amerikai elnök és Churchill angol miniszterelnök. Elhatározásuk döntő volt: itt kötelezték el magukat a „Harma­dik Birodalom“ és rendszerének a megsemmisítésére, vagyis nem kötnek különbékét a náci Német­országgal. Az elhatározáshoz ké­sőbb a Szovjetunió is csatlakozott. A világ csak több évtized múlva Ismerhette meg a titkos okmány szövegét, amely a háború utáni területi elrendezés alapkövének számított. A házat közben lebon­tották, helyén most korszerű épü­let található. A Casablanca! kikötő 1712-ben gyér forgalmú átrakodóhely voit Ma Afrika legnagyobb modernül felszerelt fontos tengeri gócpont­ja. Szokatlanul rakják be és eme­lik ki az ide érkező faanyagot, konténereket. Az éj sötétjét meg­töri a reflektorok erős fénye, így egyszerre több daru üzemelése válik lehetővé. A késői órákban a város elcsen­desül. A kikötőben mégis zúgnak a motorok, csikorognak a kere­kek, de nem csoda, hiszen a casa- blancal kikötő Marokkó főütőere. A II. világháború idején a Szov­jetunióval szövetséges csapatok fontos utánpótlási támaszpontja volt Marokkó. Ogy érezzük, hogy az ország életében az igazi béke még várat magára. Réső Zoltán A lengyel minisztertanács az év első hat hónapjában az országban kialakult tár­sadalmi és gazdasági hely­zettel foglalkozott. A minisztertanács ülésén leszögezték, hogy az or­szágban folytatódik a stabi­lizáció és a gazdasági élet­ben tapasztalható válságje­lenségek leküzdése. Az első félév gazdasági eredményei­nek legjellemzőbb adata, hogy az ipari termelés nyolc százalékkal emelkedett. Ha­sonlóképpen növekvő ten­denciát mutat a külkereske­delmi forgalom, és megszi­lárdult a piaci gazdálkodás is. A kormány ülésén ugyan­akkor arra is rámutatnak, hogy az említett pozitívu­mok ellenére néhány kedve­zőtlen tendencia is állandó­sult. Továbbra Is rendkívül lassan növekedik a munka termelékenysége, a vállala­tok nem fordítanak kellő fi­gyelmet a minőségré, és a beruházások továbbra is be­fejezetlenek. A kormány in­tézkedéseket hagyott jóvá az említett hiányosságok foko­zatos felszámolása céljából. A minisztertanács annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szejm július végén megtartott két ülé­sén elfogadott törvények megfelelő feltételeket te­remtenek a társadalmi és politikai helyzet további normalizálódásához. Hangsú­lyozta ugyanakkor azt is, hogy megalkuvást nem tűrő harcot folytat Lengyelország ellenfelei ellen az érvényes törvények alapján. Egyperces csenddel, ha­rangszóval és az üzemi, va­lamint hajógyári szirénák megszólaltatásával emlékez­tek meg Nagaszakiban a vá­rost ért amerikai atomtáma­dás 38. évfordulójáról. A bé­keparkban tartott megemlé­kezésen Nagaszakl mintegy 20 ezer lakosa volt jelen. Számos külföldi vendég is megjelent, köztük a város­ban folyó, az atom- és hid­rogénfegyverek betiltását kö­vetelő nemzetközi konferen­cia résztvevői Is. Az 1945. augusztus 9-én helyi idő szerint 11 óra után két perccel történt atom­bomba-robbanás azonnal megölt mintegy 73 ezer em­bert. Azóta a radioaktív su­gárzás következtében több mint 60 ezren haltak meg. Hitosl Motodzsima, a város polgármestere békenyilatko­zatot olvasott tel. Felszólí­totta a nukleáris nagyhatal­makat, hogy mielőbb állít­sák le a nukleáris fegyver­kísérleteket és az atomfegy­verkezést. A Szovjetunió, mint Ismeretes, már számta­lanszor javasolta az atom­fegyver-kísérletek leállítását, a nukleáris fegyverek gyár­tásának beszüntetését, illet­ve az atomfegyver elsökéntl alkalmazásáról való lemon­dást, de az Egyesült Álla­mok nem hajlandó erre. A Nagaszakiban lezajlott nemzetközi konferencia rész­vevői felhívást fogadtak el, melyben javasolják, helyez­zék hatályon kívül a leg­veszélyesebb nukleáris esz­közöket, oszlassák fel a ka­tonai tömböket, tiltsák be az atomfegyverek tovább­fejlesztését és kipróbálá­sát célzó kísérleteket, az atomfegyverek gyártását, telepítését és alkalmaza-át. A washingtoni Fost érte­sülése szerint a Pentagon­ban most folyik azoknak a titkos terveknek az elbí­rálása, amelyek alapján öt új „könnyű“ hadosztály lét­rehozását tervezik. Az em­lített hadosztályok olyan ki­képzésben részesülnek, hogy képesek legyenek hadműve­letek végrehajtására a szov­jet-iráni határ térségéhez hasonlító országokban. A Washington Fost rámutat arra, hogy az említett had­osztályok bevetését „a Per­zsa-öböl olajlelöhelyeinek esetleges fenyegetettsége" Idejére tervezik. A Penta­gon évente kíván megalakí­tani egy-egy könnyűhadosz tályt.

Next

/
Thumbnails
Contents