Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-09 / 32. szám

fM 5 Az utóbbi évtizedekben epösödótt a víz támadása a szárazföld ellen. Kü­lönösen Jól megfigyelhető ez a fej­lett Iparú országokban, hiszen rend­kívül csábító a hordalékos partsza­kaszok építési célra való felhasználá­sa. Szocsiban például, a harmincas években megépített kikötő utóhatása­ként a víz több mint harminc kilo­méternyi strandszakaszt mosott el. A part védelmének és a strandsza­kasz kiépítésének feladatát Ogyesszá ban, a Krím félsziget déli oldalán és Szocsiban lóazerlve! megoldották, s folyamatban van a rendezés a Balti­szükség van, hiszen nyaranta milliók jönnek Ide üdülni. A köztársaság 306 kilométeres fe­kete-tengeri partszakaszából — mond­ja ArcslI Klknadze, a grúz tenger- partvédelmi egyesülés vezérigazgató­ja — 220 kilométer van kitéve az intenzív alámosásnak és pusztulás­nak. A tenger egyaránt veszélyezteti a már meglevő és a leendő üdülöte- lepüléseket, mint például Kolhldát (a Kolhida és a Rioni folyó torkolat- vidékén található síkság nevej, amelynek egykori mocsaras-lápos földjét virágzó mezőgazdasági terű­AHOL A TENGER PARTOT ÉPÍT kumban, a Kaszpi-tenger partján és a távol keleti körzetekben is. Vsze- volod Zenkovlcs, a neves szovjet őceánkulató szerint Grúzia fekete-ten­geri partvidéke különleges helyzetben van. A víz alatti árkok fokozatosan elnyelik a strandok kavicsát és ho­mokját, ezért a partszakaszok kar­bantartása és helyreállítása Jelentős ráfordításokat Igényel. Erre azonban-'.V ......» '"A . l etté változtatták. Ezért hozott létre a grúz minisztertanács külön tudomá­nyos-termelési egyesülést. A termé­szet törvényszerűségeinek tanulmá­nyozása és az adatok értékelése, va­lamint a tenger és a partvidék il- csönhatásának alapos tanulmányozása eredményeként a grúz tudósok Javas­latokat dolgoznak ki, amelyekben az egész vidék érdekeU figyelembe ve­szik. Külföldi tapasztalatokból tudjuk, hogy egyes Odülőkörzetek virágoz­nak. míg mások — esetleg nem is olyan messze tőlük, ahol nem hozzá­értő módon avatkoznak be a ter­mészet rendjébe — tönkremennek, holott a tenger törvényei mindenütt azonos módon hatnak. A part védel­mének problémáját egyébként sem oldhatjuk meg pusztán a gépek segít­ségével. A huliámtörö berendezések vajmi keveset érnek, ha nem hasz­nú .juk fel magunknak a víztömegek­nek a munkáját, amire egyébként ko­rántsem csak a rombolás a jePemzö. Kirajjtatfék p^lidáuJ, hogy, az Adzsár Autonóm Köztársaságban található Aduja falu közelében a partvonal százötven év alatt ötszáz méternyire húzódott vissza, míg a Batumi-fok- nál éppen ellenkezőleg, kétszázötven méterrel nyomult előre, f Figyelemre méltó, hogy a távolság a két helység között mindössze öt kilométer.) Azt Is kiszámították, hogy bizonyos helyeken a tenger több ezer tonna homokot és kavic'-nt szőr szét a par­ton. A viharok, szelek és fenékáram­Felvételeinken a tengerfenék vizsgálata, a Picunda-foknál: a vihar áltál lerombolt, mafd helyreállított strand a Fekete-tengerbe ömlő Bzib folyó torkolatánál. latok ezt a hatalmas mennyiséget több tucat kilométer távolságra Is képesek szétbordanl, köztük olyan helyekre, amelyek a korszerű tech­nika számára úgyszólván megközelít- hetetlenek. Ily módon a természet segítségével épülnek ki Ismét a Bzib folyó menti strandok, A Garga nevű fürdőhely part menti övezetében a tenger 35—70 méterrel húzódott visz- sza. A part védelmével és a strandok helyreállításával külön gépesített részlegek foglalkoznak, amelyek úszó­darukat, önüritő bárkákat, bulldóze­reket és dömpereket használnak fel. A Jövőben speciális kötélypályákön szállítják majd a begyekből a követ és a földet. Kolkhtdában egy nagy teljesítményű zagyvezeték építését tervezik moszkvai szakemberek se­gítségével. Reméljük, hogy utódainkra olyan tengerpartot hagyunk hátra,, amely­nek helyreállításában a tenger Is sze­repet Játszott. N. BOBROV (A Szovjetunió nyomán) A mire kevesen számítottak bekövetkezett: a Japánok első ízben tettek tanúbi­zonyságot arról, hogy a további robotok bevezetése ellen vannak! Komija Kenlcsl professzor írta az Asahi Simbum című Japán lap hasábjain: „Szép llmom volt. Ne­vezetesen az, hogy egész nap azt csinálhattunk, amit éppen akair- tunk, míg a robotok dolgoztak helyettünk.“ Csakhogy az „Asahi“ több mil­liós olvasótáborának arról Is be­számol, hogy a valóság egészen másként fest: „A robotok elve­szik előlünk a munkahelyeket.“ Tehát nem az életet könnyítik meg, hanem szociális problémá­kat és nélkülözést okoznak. Az ipari körökben mindig is nagy tekintélynek örvendő Yomiurl Simbum című lap szintén figyel­meztet a kialakult helyzetre, ami­kor úgy vélekedett, hogy a ro­botok az ember óriá.si vetélytár- salvá válhatnak. Nos, ezek kétségtelenül szokat­lan szavak azoktól a japánoktól, akiket magával ragadott a fejlett technika varázsa, ahol a világ minden más országánál hango­sabban üdvözölték az ipari fejlő­dés újabb és újabb állomásait. Ügy gondolták, hogy ahol nagy á zaj, kibírhatatlan a hőség, ahol piszok, por van, ott a irobotok dolgoznak majd, és leveszik az ember válláról a nehéz munka terhét. A munkásoknak ezentúl csak az lesz a feladatuk, hogy ügyeljenek a robotok ténykedé­sére. S mindenekelőtt azt gondol­ták, hogy a robotok beállítása újabb munkahelyeket teremt — mert a robotokat Is gyártani kell, és szükség van gondozásukra, ja­vításukra Is. Most már a japánok Is elvesz­tik a szép ÚJ robotvllágba vetett hitüket. Elsősorban a szakszerve­zetek módosítottak álláspontju­kon. Eddig jóváhagyták a robotok kát, amelyek egész robotrendszert alkotnak. A zamal Nlssa-telepen is csaknem valósággá vált a mun­kás nélküli autógyártás: a mun­kák 90 százalékát robotok végzik. Csupán a Nissan Üzemeiben több mint ezer robot vág, hegeszt, fest és csavaroz — a Toyotánál 800, a Hondánál 700. S a tervek a robotok további alkalmazására japAnok A ROBOTOK ELLEN bevezetését, most azonban úgy nyilatkoztak, hogy az idő megé­rett arra, hogy alapvetően meg­változtassuk a robotokról kialakí­tott elképzelésünket. Ezt a Nissan autógyár szakszer vezeti főnöke Siojl Islo mondta s nemcsak azzal Indokolta, hogy csökkent az érdeklődés a Nlssan- márka iránt, hanem azzal Is, hogy idén tavasszal csak feleannyi fia­talnak tudnak munkát adni, mini egy évvel korábban. A Nissan több telepén egyszerűen felesle­gessé váltak a munkások A tokiói üzemben például kilenc olyan ro­bot készíti a March típusú autó­szólnak: a Toyota például az Idén újabb 300 gépet kíván munkába állítani, Sloji hozzátette: „Eddig soha­sem léptünk fel azzal az érvelés­sel, hogy a robotok veszélyezte­tik a munkahelyeket. De meddig hagyhatjuk még figyelmen kívül ezt a tényezőt?“ Kaibara Naote- ke szakszervezeti aktivista: „Ré gebben nem volt okunk az Ide­gességre, csakhogy megváltoztak a körülmények.“ Földünk egyetlen más országá­ban sem siettette az ipar annyi­ra a robotok felhasználását, mint japánban. Ennek jellemzésére e­lég annyit elmondani, hogy csu­pán tavaly annyi új robotot he­lyeztek üzembe Japánban, mint amennyi Jelenleg összesen dolgo­zik a Német Szövetségi Köztársa­ságban: 3500 darabot. A japán üzemek szerelőcsarno­kaiban körülbelül 12 000 robot működik — a nyugati országok­ban alkalmazott robotoknak csak­nem a fele. A japán menedzserek európai és amerikai kollegáiknál Is jobban meg vannak győződve arról, hogy az automatizálás elő­nyöket hoz nekik a világpiacon. Csupán az elmúlt hat hónapban hivatalos adatok szerint — 2,1 százalékról 2,5 százalékra nőtt a munkanélküliek száma. A munka­ügyi minisztérium, foglalkoztatási politikával megbízott részlegének vezetője Tadasi Nakumura sze­rint: „Japán viszonyok között ez rendkívül magas arány.“ A szak­értők azonban úgy vélik, hogy a gyakorlati munkanélküliség ma már öt százalék körül lehet, mert a hivatalos statisztikák nem tün­tetik fel munkanélkülinek azt az embert, aki egyetlen órát is dol­gozik egy héten. Ä gazdasági tervező hivatalban kiderítették, hogy a tőzsdén jegy­zett vállalatok 80 százaléka a kö­zeljövőben drasztikusan — 13 százalékkal — akarja csökkente­ni a munkások létszámát. (A dol­gozók többségén nem vagy alig segít az a szerződés, amelyet pél­dául most a Nissannál kötöttek, s amely szerint a robotok nem vezethetnek elbocsátásokhoz, bér­csökkentéshez.), Szpirosz Klpriann eiprasi elnök Nicoslöban tagadta Miroslav Stepánt, a Nemzet' közi Diákszövetsóg elnökót, aki átadta a ciprusi állam- tőnek az NDSZ titkárának levelét. A levél szerzői ag­godalmukat fejezték ki Földközi-tenger térségében kialakult veszélyes helyzet miatt, aminek oka az, hogy az USA növeli katonai Jelen­létét a térségben. A Földközi-tenger béke­övezetté nyilvánításáról ciprusi fővárosban nemzet­közi konferencia kezdődött, amelyet a Nemzetközt Diák- szövetség a ciprusi diákok és a fiatal tudósok szerve­zetével közösen rendez. A tanácskozáson a Földközi- tenger térségéből és a Kö­zel-Keletről több mint 25 diákszervezet képviselői vet­tek részt. Ezenkívül több nemzetközi szervezet és dél­európai békemozgalom is képviselteti magát. A nem­zetközi diákfórumon a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség küldöttsége Is részt vett. Az indiai fővárosban, hét dél-ázsiai ország kiil- iigyminiszteri konferenciá­ján új regionális tömörülést hoztak létre Dél-ázsiai E- gyiittműködési Szervezet (SARC) néven. Az erről sző' 16 nyilatkozat, amelyet Bang­lades, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka külügyminisztere írt alá, tartalmazza az új szervezet céljait és alapél veit. Ezek szerint a SARC az aláíró országok gazdasé gí, szociális és kulturális fej­lesztésének meggyorsítását hivatott elősegíteni. Támo gatja és erősíti a dél-ázsiai országok kollektív önellátá sát, a kölcsönös bizalom és megértés kialakítását, az ak. tlv együttműködést, a köl­csönös segítségnyújtást más fejlődő országokkal, nemzet közi és regioinális szerveze­tekkel folytatott együttmű­ködés fejlesztését stb. A kiadott közös közlemény szintén hangsúlyozza, hegy az aláíró országok együtt­működnek a mezőgazdaság, a vidék fejlesztése, a mefeo rolőgla, a távközlési rend­szerek, a tudományos tech­nika, az egészségügy és a közlekedés terén. A közle­mény számol azzal, hogy a tagországok külügyminiszte­rei évente találkoznak. „Bologna nem feleli!" — ilyen és ehhez hasonló fel iratok olvashatók az olasz város ntcáin. Most múlt há­rom éve annak, hogy a bo­lognai pályaudvaron az dj fasiszták véres bombame­rényletet követtek el, mely­nek során 85 személy meg­halt, 200 pedig megsebesült. A három év alatt az ése­tet négy bíró is vizsgálta Az eredmény: egyetlenegy olyan személyre sem bizo­nyították rá, hogy újfasisz- ta, akikről egyébként koráb­ban már ezt megállapítot­ták. Így a gyilkosok és a- zok, akik a merényletet ki­agyalták, gondtalanul élhe­tik életüket. A hónapok, az évek fut­nak, és ez az újfasiszták malmára hajtja a vizet. Az újfasiszta mészárlások áldo­zatainak hozzátartozói fel­szólítottak minden olasz ál­lampolgárt, járuljanak hoz­zá az igazság feltárásához, és segítsék az Igazságszol­gáltatás munkáját. Ismét durván beavatkozott Lengyelország belUgyeibe Ronald Reagan amerikai el­nök az európai biztonsági és egyOttműködésl értekezlet Záróokmánya aláírásának 8. évfordulóla alkalmából mon­dott beszédében — hangsú­lyozza a PAP lengyel hír­ügynökség nyilatkozata. Reagan elnök aggódik a történelmi Jelentőségű kon­ferencia pozitív eredményei­nek megőrzése és szllárdf- tása miatt. De beszédét át­hatották a Lengyelország és más szocialista országok cí­mére Intézett koholmányok, amelyek ellentétesek a Záró­okmány szellemével.

Next

/
Thumbnails
Contents