Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-05 / 27. szám
oldalának. Előbb a Sandiniata Nemzeti Felszabadítás! Front győzelméről szóltak a hírek, utóbb a néphatalom erőinek és a megdöntésükre törekvő ellenforradalmároknak a küzdelméről olvashatott a világ. A fegyverropogásban nemigen hallhattunk meg egy immár vitathatatlan győzelemről beszélő tényt: Nicaraguában négyszázezer ember tanult meg írni és olvasni. Nicaragua népe a majdnem fél évszázadig tartó Somoza-diktatúrától egy kifosztott, lerombolt országot és ijesztő nagyságú adósságot kapott örökségül, amikor végre — hosszú évek áldozatos harca után — 1979. Július 19-én győzött a Sandinista Nemzeti Fel- szabadUási Front vezette népi forradalom. Elképesztő nyomor és rákényszerített szellemi sötétség alól szabadult fel a kis középamerikai ország. A süt£ts£g birodalma Megdöbbentőek azok a számok, ameiyeket Nicaragua oktatási helyzetéről ismerünk a dfkíatúra évtizedeiből, pedig a kutatók szerint még ezeket az adatoKai is erősen szépítette az akkori cenzúra. A vidéki iskolák 81 százalékában egyetlen tanterem s azok többségében fölszerelésként egyetlen falitábla volt. A diákok a földre kuporodva hallgatták a tanítót s csak az ölükben írhattak. Az Iskolák kilenc tizedében egyetlen pedagógus tanította az első három vagy négy osztályt. Kétharmad részüknek nem volt képesítése. Az amúgy is elhanyagolt épületek többségét a háború és a bombázások szinte helyre- hozhatatlanná rombolták, s elpusztultak a különben Is nagyon szegényes berendezések. A lakosságnak 45—50 az ország középső és északi vidékein pedig több mint 70 százaléka analfabéta volt. A városokbán száz gyermek közül csak harmincöt, vidéken pedig csupán öt Iratkozott be a hatodik osztályba. A gyermekek fele a második osztály elvégzése után kimaradt az iskolából: a nyolc-kilenc évesek nagyon sok helyen már kenyér- keresők voltak. Az elszegényedett lakosság számára olykor létkérdés volt, hogy — bármilyen kevés bérért! — a gyermekek Is dolgozzanak kávészedöként, gyapotbetakarítóként az uraságnál cselédként, állatgondozóként stb. A forradalom győzelme utón az volt az egyik legsürgetőbb feladat, hogy megszűntessék az írás- tudatlanságot. A Felszabadítás! Front vezetősége már a háború esztendeiben hozzáfogott a gigászi munka előkészületeihez. A tervek elkészítésekor gondosan tanulmányozták azoknak az országoknak — egyebek között Kubának, Mozambiknak, Bissau-Giu- neának — a tapasztalatait, amelyek már elvégezték e munka dandárját, s tanácsot és szakembereket kértek az ENSZ-től és az Amerikai Államok Szervezetétől. A győzelem utáni 15. napon nyilvánosságra hozták a Felszabadítás! Front országos vezetőségének és a Nemzeti Ojjáépítés Kormányzó Tanácsának az írástudatlanság megszüntetéséről szóló együttes határozatát. A mozgalmat a felszabadító harcokban kalmi néptanítók esküt tettek, hogy feladatukat minden körülmények között végrehajják, hogy harcukat az analfabetizmus teljes legyőzéséig folytatják. Szép számban akadtak nemzetközi brigá- dosok is, nekik nemcsak a nehéz körülményekkel, hanem az ide- genség támasztotta gondokkal is meg kellett küzdeniük. NÉLKÜLÖZÉS £S OROMÜNNEP Az elképesztően szegényes, minden kényelmet nélkülöző életmód és lakóhely, az egyodalú táplálkozás — és nem egyszer mindenfajta élelemnek a hiánya — nagy erőpróba volt. A brlgádosok részt vettek a vidék lakosságának mindennapi munkájában, s közben tanítottak a nap minden szakában lakóházakban és fűszerüzletekben, munkásközpontokban és tornácokon. Sokszor együtt tanult a nagyszülő, a gyermek és a szü lője. Eközben a városiak megismerhették a vidéki lakosság életkörülményeit, munkáját és mindennapi gondjait, s megtanulták elviselni mindazokat a nehézségetében. Hét néptanítót pedig a so- mozista* ellenforradalmárok gyilkoltak meg. Alig öt hónap múltán augusztus 23-án a fővárosban megrendezték az írástudatlanság megszüntetésében részt vevők országos találkozóját. A Július 19 téren félmillió boldog nicaraguaival együtt ünnepel a földrész jó néhány országának képviselője, neves egyházi személyiségek, az ENSZ és az Amerikai Államok Szervezetének számos munkatársa stb. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (az UNESCO) olyan nagyra értékelte a nicaraguaiak munkáját, hogy a mozgalmat Krupszsaja- díjjal tüntette ki. De ezzel még nem fejeződött be a munka! Ahhoz, hogy 1980 művelődési eredményei megmaradjanak, tengernyi feladatot kellett még elvégeznie az országnak. Rendbe kellett hozni a lerombolt és kifosztott Iskolákat, s újakat is kellett építeni. Meg kellett szervezni a gyermekek felügyeletét és rendszeres étkeztetését, hogy a szülők dolgozni mehessenek. Az állam támogatta a szüelesett negyvenezer hősről és mártírról nevezték el. SANDINO UTÓDAI Az ország lakossága vállvetve látott munkához. A tanulni vágyás mély gyökerekből táplálkozott. Augustl César Sandinónak, a nicaragual nép felszabadító hősének tanítása és példája még elevenen élt az emberekben. San- dlno 1926-tól szervezte a felszabadító harcot, hogy kiűzzék Nicaraguából az USA-beli megszállókat. Tisztjeit folytonos tanulásra kötelezte, a közkatonákat pedig írni és olvasni taníttatta a harcok szünetében. A katonai központokban 1928-ban megszervezte az első népiskolákat — ott nemcsak betűvetést, hanem földművelést és katonai Ismereteket is tanítottak. 1934-ben Somoza meggyilkoltatta Sandlnót, de a forradalmár tevékenységének megannyi eredményét nem semmisítheték meg. A haladó szellemű egyetemi ifjúság 1958-ban kivívta az állami egyetem önkormányzati jogát. Ennek óriási fontossága volt a diktatúra éveiben. Az egyetemen nevelődött nagyon sok forradalmár, a Felszabadítás! Front jó néhány vezetője Is. Az 1979. évi országos mozgósítás első mozzanataként egy 80 tagú csoportot készítettek fel. Ök országszerte fölmérték a népesség egészségügyi helyzetét, közlekedési és élelmezési ellátottságát stb. Majd már ők készítették fel a következő. Immár 560 embert számláló csoportot. A pedagógusokon kívül egyetemisták, közép- iskolások, az általános iskola utolsó osztályait végző kisdiákok, orvosok, művészek, papok, hivatalnokok, háziasszonyok is jelentkeztek — szinte mindenki, aki úgy érezte, hogy segíteni tud. Az előkészítő tanfolyamokon nemcsak a betűvetés, az olvasás és a számolás tanításának módjával Ismerkedtek meg, hanem egészségügyi, politikai és más munkák elvégzésére Is útmutatást kaptak a leendő néptanítók. Az írószerek beszerzése elosztása és szétszállítása a tanítók élelmezése, elszállásolása, utazása, egészségügyi ellátása, a kapcsolattartás megszervezése, vidéken a lámpa, a petróleum előteremtése stb., mind-mind nagy szervező munkát és nem kevés anyagi erőt kívánt meg. A végrehajtáshoz szükséges kiadásokat húszmillió dollárra bec.süUék. Az elszegényített or.s7ágban persze képtelenség volt ekkora összeget előteremteni. Segítségért fordultak hát a világhoz. Harminchét ország kormánya és nagyon sok szervezet, intézmény, egyházi egyesület és magánszemély sietett megsegíteni Nicaraguát. Az 1980-as évet az írástudatlanság megszüntetése évének nyilvánították. Március 24-én a managuai Forradalom téren az al................. ké t, amelyeket a helybelieknek évszázadok óta el kellett viselniük. Azok meg megismerhették a forradalom céljait, a jövő reményeit és azokat a gazdasági gondokat, amelyeknek leküzdésében immáron nekik is részt keli venniük. A brigádosok mindezeken kívül számottevő statisztikai felmérő munkát végeztek. Adatokat gyüj töttek a foglalkoztatottságról, a kereskedelmi ellátottságról, az ásványi kincsekről és a régészeti lelőhelyekről, följegyezték a népmeséket, a népdalokat és a forradalmi harc legendáit, összegyűjtötték a tájegységek jellegzetes növényeit és állatait. A tudatlanság elleni küzdelem emberáldozatokkal is járt. ötven- hatan vesztették életüket a rossz táplálkozás, a különféle betegségek, a megfázás stb. következőket abban, hogy gyermekeiknek megvásárolhassák a tanszereket és az iskolai ruházatot. Agrárszakiskolákat Is szerveztek, ezekre különösképpen nagy szükség volt, hiszen Nicaraguában a mezőgazdaságnak sorsdöntő szerepe van a gazdaságban. Megszervezték a felnőttoktatást; az ország valamennyi rádióállomása reggel és este egy-egy órás központi programot sugároz. — ★ — Az ország szárazföldi határait szinte naponként megsértik a klsebb-nagyobb ellenforradalmi csoportok. Azoknak a visszaverése nagyon nagy energiát emészt fel. Mindez tovább növelt azoknak az erőfeszítéseknek az értékét, amelyeket Nicaragua tesz lakóinak szellemi fölemelkedéséért. Az Elet és Tudomány című lap nyomón. dyy tanulást szorgalmazó plakát — az A-tlanti-óceán partvidékén élő indiánok a saját, nyelvükön tanulnak írni és olvasni. Javier Pérez de Cnellar ENSZ-fűtitkár a TASZSZ ta- désítőjának adott nyilatkozatában véleményt mondott arról a szovjet javaslatról, hogy minden nukleáris hatalom tagyassza be atomfegyvereit. Kijelentette: az emberiség előtt álló legnagyobb probléma a lázas fegyverkezés leállítása. Az atomfegyver-kísérletek no- ratórlumára vonatkozó javaslattal kapcsolatban támogatásáról biztosította azokat az intézkedéseket, amelyek megakadályoznák a nukleáris fegyverek tökéletesítését és új típusú eszközök gyártását. A világközvéleményt mélységesen aggasztja a betiltott és káros vegyi anyagok és veszélyes gyógyszeripari készítmények gyártása és forgalmazása a világpiacon, ügy, ahogyan azt a nyugati országok teszik — ez áll az ENSZ-főtltkár jelentésében. Pérez de Cuellar az ügygyei kapcsolatban konzultációkat folytatott az ENSZ tagországaival azokról az intézkedésekről, amelyek megtiltanák az említett anyagok további gyártását és terjesztését. Főleg az Egyesült Államok mammut- vállalatal azok, amelyek az óriási nyeresége.. utáni vágytól hajtva az ember egészségére rendkívül káros anyagokat szállítanak a fejlődő országokba. Vegyi készítmények és orvosságok ezreit szállítják Ázsia, Afrika és Latin-Amerlka országaiba, mivel ezek forgalmazása az USA-ban tilos. „Franciaország képes a neutronbomba sorozatgyártására. A döntés csak tőlem függ“ — jelentette ki Francois Mitterrand francia államfő rádiónyilatkozatában. Ezzel Hernu hadügyminiszter állítását Igazolta, aki a Der Spiegel nyugat-német hetilapnak adott interjújában elmondta: Franciaország kísérleteket végez ezzel a fegyverrel. A hadügyminiszter szerint a kísérletek olyan szakaszba érkeztek, hogy az új fegyver már besorolható Franciaország fegyvertárába. Mitterrand egyórás rádiónyilatkozata mindenekelőtt belpolitikai kérdéseket érintett. Az elnök beismerte, hogy a kormánynak nehéz harcot kell folytatnia, s rámutatott a közvéleményku- kutatások kedvezőtlen eredményeire, s arra, hogy a kormánytöbbség számára a pótválasztások sem hoztak sikert. Elutasította az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy írjanak ki az országban Idő előtti parlamenti választásokat. Aláhúzta, hogy a baloldali francia kormányról objektív ítéletet csak mandátumának lejárta után lehet majd mondani. Az USIA amerikai infor- formációs Ügynökség már több éve megakadályozza, hogy igazi információk kerüljenek ki külföldre az Egyesült Államok helyzetéről. Az egyik különleges osztályának munkatársai minden exportra szánt tudományos-népszerűsítő dokumentum- és Ismeretterjesztő filmet ellenőriznek. Elég, ha az alkotások a legcsekélyebb mértékben Is eltérnek az USIA által megállapított szoros normáktól, s a filmet máris alkalmatlannak nyilvánítják a külföldi forgalmazásra. A washingtoni propagandisták Ily módon eddig száz filmet „temettek el“, köztük van a „Clarence és Angel“, amely két néger fiatalemberről, a New York- 1 Harlem lakóiról szól, továbbá My Lai veteránjaival készült interjú, amely mélységesen elítéli az amerikai hadsereg Vietnamban elkövetett gaztetteit és a környezetvédelemről vagy éppen a környezetszennyezés röl szóló több film is. Ez utóbbiak természetesen nem felelnek meg a vegyipari konszernek érdekeinek. NICARAGUA MÁSIK HARCA
