Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-26 / 30. szám
A dunaszerdahelyi (D. Streda) Slovlik-ban már javában folyik az idénymunka. — A tavalyi évhez viszonyítva idén egy héttel korábban kezd tünk — mondja Gaál Dezső mér nők, a konzervgyár közgazdásza — Zöldborsóval kezdtünk, s a tér vezett 460 tonna helyett 558 ton nát dolgoztunk föl. Majd követ kezelt a cseresznye és a meggy Pillanatnyilag a gyár állandó és Idénymunkásai a sárgabarack, uborka tartósítását végzik. Sajnos, az öreg gyárban a munka meglehetősen mostoha körülmények között folyik, hiszen például a barackot egyenként, késsel vágják ketté a lányok, asszonyok. — A barack feldolgozására helyezzük a fő hangsúlyt — folytatja Gaál Dezső —, mivel uborkából a tavaly gyártott készletnek közel a fele még mindig raktáron van. Annak ellenére is, hogy az uborka árát már leszállították, s a négyliteres üveg ára huszonegy koronáról tizenötre csökkent. A barackból viszont tavaly sem volt Baríalos Katalin a kész terméket ellenőrzi. LÁNYOK AZ ÜZEMBEN Wiedermann Zsuzsa már. a kapuban mintát vesz a beérkeiő 'áruból.. kimondottan Jó termés, az Idén még gyengébb, így igyekszünk minden szemet feldolgozni. Százhúsz tonna a tervünk. Ha továbbra is az eddigi ütemben folyik a felvásárlás, gyártás, talán sikerül teljesítenünk. A konzervgyárak, gyümölcsfeldolgozó üzemek mindenütt az Idénymunkásokból „élnek“. Nincs ez másképpen a Slovlikban sem. Az üzem elsősorban a bratlslaval Komensk^ Egyetem Bölcsészkarának hallgatóira számít. Az egyetemmel már tíz éve kitűnő a gyár együttműködése. Idén Is száznegyven főiskolás dolgozik a gyárban. Rajtuk kívül még érkeznek középiskolások is; a helyi szlovák és magyar tanítási nyelvű gimnáziumból, akárcsak a mezőgazdasági szakközépiskolából, összesen száztlzenöten. Persze munkaerőre kora ősszel Is szükség lesz, így a főiskolások még szeptemberben, októberben Is dolgoznak majd a Slovlikban. — Jelenleg elégedettek vagyunk a felvásárolt termény minőségével — mondja végezetül Gaál Dezső. — Jó munkatempóban dolgozunk, kielégítő a helyzet mind a gyártás, mind az értékesítés területén. Jó hangulatban zajlik nálunk az élet. Zolczer János Szűcs Brigitta a baracktöltő szalagon dolgozik. A szabadidő, a szórakozás, a sz'óra- koztatás napjainknak már-már agyonbeszélt Jogalmai. Ennek ellenére ezeket a fogalmakat még nem tisztázták megnyugtatóan. Persze mi sem vállalkozunk arra, hogy a Jent em lített kifejezések tartalmát tisztázzuk, megmagyarázzuk, mivel nincs egészen eldöntve, mi számít szabadidőnek, milyen tevékenység nevezhető szabadidősnek és mi nem. S ha számolunk az ifjúság életkorából, élethelyzietéböl eredő különbözőségekkel is, bonyolult képlet -alakul ki. Más az elképzelése a falun élő fiatalnak és más a városban lakó ifjúnak, más a 15 vagy a 20 évesnek, és még azt is bátran megemlítjük,- hogy a lányok és fiúk is sok esetben különbözőképpen képzelik el szabadidejük eltöltését. A szabadidő eltöltésével kapcsolatban már nemzetközi konferenciát is szerveztek, és az ott elhangzott előadás sok, valamint a hozzászólások is azt bizonyították, hogy külföldön sem köny- nyebb a fiatalok szabadidejét jól megszervezni, az tfjűságot a szabadidő hasznos, változatos eltöltési módjaira sarkallni, a szükséges és megfelelő eszközrendszert kialakítani, mint nálunk. Nem magánügy, hogy fiataljaink miképpen töltik ■ szabadidejüket, mert ez Sz a bad - e a szab a d i d o IS a teljes emberi élet része. Nem ment- • hetjük fel azokat, akik álközösségekben önmagukat rekeszük ki az értelmes ' élet örömeiből, küzdelmeiből, s mindab ból, ami emberi. ' 'A Szocialista Ifjúsági Szövetség szer vei már többször foglalkoztak az ifjú Ság szórakozásával, és hoztak határo . zatot róla, s az ennek egyik alternatívájáí jelentő amatőr művészeti mozgalomról. Mindnyájunk célja az, hogy minél több valódi, társasági — közösségi élményt nyújtó öntevékeny csoport alakuljon az ifjúsági klubok, az ifjúsági és művelődési házak vagy az iskolák égisze alatt. Sajnos, maguk az alapszervezetek is nehezen találnak rá a korszerű kulturális metódusra. 'A szabadidő eltöltésének klasszikus és egyébként jó módjai is csekély számban jelentkeznek. Kevesen mennek közösen kirándulni, moziba, színházba. A „közösségi“ megmozdulásnak szinte kizárólagos kerete a diszkó, amely köztudottan sok esetben tartalmatlan és mindenre jó, csak arra nem, hogy értékes embert kapcsolatok teremtődjenek; beszélgessenek, megvitassák a fiatalok közös ügyeiket, közös problémáikat. A diszkóban a fiatalok mest- sze kerülnek egymástól. Véleményünk szerint az amatőr művészeti mozgalmak adta lehetőségek, az amatőr művészeti munka, ennek játékos formái lehetnének az alapszervezetek kulturális munkájának, a szabadidő eltöltésének egyik legjobb eszközei. Persze nehéz olyan képletet alkotni, amelybe minden tevékenység behelyettesíthető, és nem lehet eléggé hangsúlyozni a helyi elgondolások fontosságát. Születhetnek a legjobb központi határozatok a szabadidő eltöltésével kapcsolatban, ha nem tudják a helyi viszonyokra, a helyi lehetőségekhez alkalmazni, akkor azok fabatkát sem érnek. Mind az ifjúsági mozgalomnak, mind az illetékes állami és társaddlmi szerveknek sokat kell még tenniük azért, hogy a szabadidő a fiatalok egyre nagyobb tömegei számára ne elfecsérelhető órák sokasága, hanem az érdeklődésnek megfelelő hasznos időtöltés legyen, mely egyaránt szolgálja az egyén és a társadalom érdekelt. CSIKMAK IMRE
