Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-19 / 29. szám
‘ DM SPORIOlÖK A BEKEIAIÄIKOZÖN I>RAGAS3 A 132 országból érkezett közel négyezer részvevő között hetven versenyző, edző és vezető volt jelen a világ sportjának képviseletében a közelmúltban Prágában rendezett nagyszabású béketa- lálkozőn. A sport képviselőt természetesen tevékeny részt vállaltak a találkozó sikeréből, s a tanácskozások befejeztével Antonín Hi'nl, a Csehszlovák Olimpiai Bizottság elnöke külön fogadást adott a Prágába érkezett sportemberek tiszteletére. A jelenlevők soraiban ott volt Günther Sabetzkl, a Nemzetközi Jégkorongszövetség nyugatnémet elnöke, továbbá Curt Berglund, a Svéd Jégkorongszövetség elnöke, Elli Kahila, a finn munkás sportszövetség, a TÚL titkára, valamint sok más ismert sportember, mint például Irina Rodnyina, a páros műkorcsolyázás utolérhetetlen szovjet bajnoknője, Ryszard Szurkowski, a kerékpáros Béke-versenyek egykori lengyel hőse, Ludvík Danék csehszlovák olimpiai bajnok diszkoszvető és nem utolsósorban Anatollj Karpov, a sakkozás szovjet világbajnoka, aki a béketalálkozó Idején még szimultánt ts játszott a prágai gyermekváros ifjú lakóival. A megjelentek a fogadás során kedves, megható történeteket elevenítettek fel a hazájukban folyó aktív, gyakran áldozatokat is vállaló küzdelemről a békéért, az atomháború kirobbanásának megakadályozásáért. A Sportolók a bombák ellen szervezetet például Cole Sumer testnevelő tanár alapította Winnipegben. Az ismert sportolók közreműködésével sikerült olyannyira kiterjeszteni a szervezet tevékenységét, hogy a június 11-én szervezett békemeneten már a lakosság csaknem ötven százaléka vett részt. • Az egyik, magát félelemből megnevezni nem óhajtó Los Angelesből érkezett sportember pedig azzal a gondolattal jelentkezett, hogy a jövő évben, a kaliforniai városban rendezendő olimpiai játékok alatt az egyik napot a béke napjává kellene nyilvánítani, hogy ennek révén az egész világ számára bizonyossá váljék az olimpia és a béke elválaszthatatlan kapcsolata. lAMBRAKISZ ÉS FIA Görögországban fáén ts megrendezték a hagyományos békemenetet a történelmi emlékű Marathon- tól az athéni Syntagma térig. A 42 kilométeres utat Gunhild Hoffmeister, az NDK kitűnő középtávfutója is megtette. ^ Még egyetlen versenyem előtt sem ébresztettek ilyen korán. Gépkocsink hajnali 5 óra 15 perckor elindult Athénból, nehogy lekéssünk az indulásról Marathonban. „ Népemmel együtt menetelek!“ — jelentette ki büszkén Mikisz Teodorakisz. Én is jó társaságban lépegettem, egyik oldalamon a szovjet Jelena Petuskova, az 1972-es olimpia díjlovagló versenyének aranyérmese, a másikon pedig a bolgár Szofka Popova fedettpályás Európa- -bajnoknö haladt, de egyébként sem éreztem egyedül magam. Mélyen meghatott valamennyiünket a S3 éves Koszta Lambrev jelenléte. A Bolgár Népköz- társaság első görögországi nagykövete nagyszerűen bírta a fáradságot, és többször elmondta a körülötte levőknek, mennyire örül Papandreu görög miniszterelnök követelésének, hogy az egész Balkánt tegyék atommentes övezetté. Marathont elhagyva a környező falvakból is egyre többen csatlakoztak a menethez. Az idei békemenetnek különleges jelentőséget adott Grigorisz Lambrakisz halálának évfordulója. A tizenkétszeres Balkán-bajnok atlétából lett orvos és parlamenti képviselő húsz évvel ezelőtt a menetben „Béke“ feliratú transzparenst emelt a magasba, amikor orvul dörrent a lövés, így az utcán érte a halál. Húsz évvel ezelőtt még álig néhány tucatnyi társa tüntetett a béke mellett, most pedig legalább százezer ajak visszhangozta Lambrakiszék két évtizeddel ezelőtti követelését; békét a vtlágnakl Hadart felé tériünk ki. Hz NDK béketarCácsának és békemozgalmának az üdvözletét tolmácsoltam a helybelieknek, és megkoszorúztuk az egykori koncentrációs tábor emlékművét, ahol német fasiszták kínozták és ölték meg a görög hazafiakat. % menet este nyolc óra felé érkezett 'Athénba, a Syntagma térre. Az ötágú csillag alakú tér bizony ez alkalommal szűknek bizonyult. A szónokok a jelenlevők egyetértő tüntetése mellett követelték Görögország kilépését a NAT@-ból, a balkáni atommentes övezetet és a Görögországban létesített amerikai katonai támaszpontok megszüntetését. Közben a fényszórók egy férfi alakját világították meg, aki — úgy, mint húsz évvel ezelőtt — „Béke“ feliratú transzparenst emelt a magasba. A megvilágított férfi Grigorisz Lambrakisz fia volt, de most már legalább százezer ember állt az oldalán. Nagyüzem a világ atlétikai pályáin Jt esemény, az atléták elad vl- >■7 légbajnoki küzdelemsorozata Helsinkiben még egy kicsit messze van, de már azt is minden kockázat nélkül megjósolhatjuk, hogy nagyszerű döntök tanúi . lehetünk majd. A sok kiemelkedő szám közül is megkülönböztetett érdeklődés előzi meg a 100 és a 200 méteres női síkfutás végküzdelmét: Evelyn Ashford?... Az NDK'beliek? ... És ha dk, akkor Marita Koch vagy a világ- csúcstartó Marlies Göhr nyeri az aranyat? ... Vagy talán Kratochvílová is közbeszól? Amikor a közelmúltban a berlini Frledrlch-Ludwig Jahn sportpályán a jénai Marlies Göhr 10,81 mp-re javította a női 100 m-es síkfutás — a női atlétika legrégibb — világcsúcsát, és ennél alig gyengébb Idővel (10,83) Marita Koch második lett, sok férfi atléta ereiben megfagyott a vér. Az Idet évad tizedik atlétikai világcsúcsa még jobban megközelítette a férfi százasok világcsúcsát. Az addig érvényes világcsúcsot 1977. július 1-én ugyanő állítota fel 10.88 másodperces idejével. Előtte egy évvel, a montreali olimpián még az NSZK-beli Annegret Richter tartotta a világcsúcsot (11,01), s Richter azt gondolta, ö lesz az első futónö a világon, akinek 11 mp-en belül sikerül célba érnie. Nem így történt, mert Marlies öelsner — akkor még leánykori nevén versenyzett — 1977-ben 1J,88 mp- re javította a világcsúcsot. Marlies Göhr hat éve a világ leggyorsabb futónőíe. leanaevobb versenvein azonAKIK ÄTIRJÄK a világcsúcslistát ban nem tudott győzni. A Világ Kupán 1979-,ben és 1981-ben is kikapott. Előbb nagy amerikai vetélytárs- nőjétől, Evelyn Ashfordtól, majd 1981-ben a szovjet Ludmilla Kondra- tyevától. Senki sem csodálkozik azon, hogy Marlies Göhr most ég a vágytól, hogy a helsinki atlétikai világbajnokságon győzzön. Ha rajtja ugyanolyan jól sikerül, mint a vllág- csúcsjavító versenyen, akkor — Marlies Göhr pedig biztos ebben —, megnyeri a világbajnokságot. A világrekordot hozó verseny után megkérdezték Ed Gordon amerikai atlétikai szakértőt, hogy Göhr jobb-e, mint Ashford. A szakember válasza így hangzott: „Ma tgen, lehet, de Helsinkiben nem lesz jobb.“ Az amerikai Evelyn Ashford, az NDK-beli Marlies Göhr és Marita Koch mellett a világ leggyorsabb vág- tázónöje. Edzönöje, Pat Conolly, a francia sportláp munkatársának a következőképpen nyilatkozott Ashford felkészüléséről és világbajnoki esélyeiről: — Evelyn Ashford jó formában van, bár még nem érte el idei csúcsformáját. Az Idényben eddig keveset A két újdonsült vllágcsúcstartó, Ashford a verseny "után. és Smith sugárzik a boldogságlui A CSTK felvétele versenyzett. Legutóbb elindult az amerikai bajnokságon, és a 100, valamint a 200 m-es síkfutást ts megnyerte, de az elég kellemetlen, hű- yös időben nem Is erőltette egyik távon sem a világraszóló eredmény elérését. Ashford tdel felkészülésének középpontjában a helsinki atlétika!, világbajnokság áll. Ott akar aranyérmet szerezni — mindkét verseny- számban. őszinte csodálattal szólt arról a nagy versenyről, amelyet legutóbb Marlies Göhr és Marita Koch vívott egymással, és amelynek eredményeként Marlies Göhr a 100 m-es síkfutásban új világcsúcsot állított fel. Lélektani szempontból Ashford Jobban tart a 200 m-es versenytől, mint a 100 méterestől. A 100 méteren ugyanis Marlies Göhr már több nagy viadalon legyőzte, míg Marita Kochnak nagyon megfelel a 200 méter, Marita Koch különben is minden Idők egyik legnagyobb atlétanöje, akt bámulatosan tud versenyezni, ö képes arra is, hogy 21,50 alatt fussa meg a 200 métert. Ez volt akkor. Lapzártakor azonban Colorado Springsben a nemzeti sport- fesztivál elnevezésű amerikai atlétikai versenyen Ashford alaposan rácáfolt edzönöje szavaira. A kiváló atlétanö 10,79 mp-es időt ért el s ez 2 századdal jobb Marlies Göhr világcsúcsánál. Lehet, hogy Ed Gordonnak lesz Igaza? Colorado Springsben világcsúcs- fesztivál volt a legrövidebb vágtázó számban. A férfiaknál Calvin Smith 9,93 mp-es eredménnyel győzött, tehát 2 századdal megjavította az ugyancsak amerikai Jim Hlnes 9,95 mp-es világcsúcsát, amelyet az utóbbi hetekben a világ legjobb férfi vág- tázója, Carl Lewis ostromolt eredménytelenül. A két villámember vlllámnylla.tk.a- zata: Smith: „Vetélytársara, Carl Lewis távollétében nem is akartam rajthoz állni, de a beugrást természetesen nem bántam meg. A világcsúcsnak annál jobban örülök, mert fel sem villant bennem, hogy Hines rekordját megdönthetem.“ Ashford: „A siker ellenére sem vagyok a világ leggyorsabb futónője. Ezt a címet a világbajnokság győztesének kell fenntartani.“ Szerénységből jeles. (pi) Gyorsul a játék Nagy veszteség érte a nemzetközi labdarúgást: meghalt Hennes Weisweiler, a világ egyik legjobb edzője. Az alábbi kis interjúval adózunk a kiváló mester emlékének. — A jelek szerint az ifjúsági játékosok technikai képzése nem megfelelő ... — Nekem, az első csapat edzőjének az a kötelessé gém, hogy csupán a finomságok csiszolásával foglalkozzam. A technika elsajátításánál, a labdaérzék fejlesztésénél a kilenc és tizenkét év közötti Időszak a legdöntőbb. — Sokan állítják: a legjobb edzőket a fiatalokhoz kellene szerződtetni... — Így igaz. De nálunk nagy a hiány az egészen fiatalok tanítgatására alkalmas edzőkben, gyakorlatvezetőkben. Olyan utánpótlásedzőkre lenne szükségünk, akik ki tudják javítani a gyerekek hibáit. De e'-"es edzők még maguk sem tudják 8 labdát kezelni. A gyerekek pedig nagyon fogékonyak, ha valamit megmutat nak nekik, azonnal megértik és helyesen utánuk csinálják. A fiatal gyerekeknek ez még könnyen megy. — A korszerű labdarúgásban mi jobb: a „szakosított“ vagy a sokoldalú labdarúgó? — A jó értelemben vett szakosítás híve vagyok. Természetesen nem elég, ha egy-egy játékos csak a különleges, egy szerepkör betöltésére szakosított tudását csillogtatja, ezenkívül más feladatokat is el kell látnia. De mi hasznút veszem az olyan sokoldalú labdarúgónak, aki mindenütt ott van, és még sincs sehol, aki elöl képtelen egy gólt összehozni, a védelemben pedig nem tud egv támadót leszerelni. A szakosí■ tott labdarúgó szerintem Gerd Müller lehetett. Őrzője ritkán mehetett el mellőle, Így mindig lekötötte az ellenfél egyik játékosát. Gyakran mondom csatáraimnak: ha olyan veszélyesek lesztek, mint ahogy szeretném, akkor sohasem kell mások után loholnotok. — Wolfgang Overath a tértölelő hosszú átadásaival Igazi játékmester volt. Ez a szerepkör már a múlté? — Játékmestei i . ma is szükség van. Amíg régen a hosszú átadások mestere szépen és pontosan továbbította a labdát, de azután csaknem kivált a játékból, addig a mai középpályásnak bele kell vetnie magát a tá madás sűrűjébe. Gólokat kell lőnie, vagy legalábbis előkészítenie. A mai középpályásnak éppen úgy ott a helye a büntetőterületen belül, mint a csatárnak. — Váltuzott-e a labdarúgók edzése? —Ma sokkal átfogóbban, a mérkőzésen előforduló helyzetek gyakorlásával folyik az edzés. Az c..,'-cr ember elleni küzdelem iskolázásának megnőtt a jelentősége. Ehhez megfelc'ő gyakorlatokat kell alkalmazni. Az Igazán jó gyakorlatok során a játékosok már edzés közben kénytelenek keresni a párharcot, s ezzel közelebb kerülnek a mérkőzésszerű küzdelemhez. A labdarúgók ma már naponta edzenek, a gyakorlásnak azonban nem szabad egyhangúságba fulladnia. Én például a védőjátékosokat edzés közben mindig bevonom a különféle változatok gyakorlásába, mert elsajátítják a támadójáték elemeit. Napi edzésmunkám fontos része az emberfogás és a területvédés gyakorlása. — Lehet-e még a korszerű labdarúgásban különféle játékrendszerről beszélni? — A taktika, és Ide tartozik a különféle játékrendszerek kérdése is, nem más, mint az erők szervezet! rendje. Nem a taktika a döntö, hanem a játékos. A taktika csak támpont, segítség lehet a játékos számára. Az a fontos, hogy a pályán mit valósit meg a játékos a taktikából. Ami a játékrendszert illeti a 4—3 —3-as felállás helyett a 4-^ 4—2-t részesítjük előnyben, vagyis a középpálya megerősítését, és három csatár helyett két ékként szereplő támadó csatasorba állítását, miközben a középen játszó mezőnyjátékos nyomul előre csatárként. — Mindig a nagy iramú játék hive volt, egyik tanítványa, Günter Netzer viszont az iram adagolása mellett szállt síkra. Mi a véleménye ma az egykori vitáikréi? — Günter Netzer meggyőzött! Egy mérkőzésen lehet 90 percen keresztül teljes erővel hajtani, de az egé.sz Idényben ez elképzelhetetlen. Az iram adagolása sok veszélyt Is rejt magában: ha az iramot akkor csökkentik, amikor a csapat jól áll, ezzel esetleg ismét játékba lendítik az ellenfelet. Rendkívül nehéz az iramot csökkenteni, majd a kellő pillanatban ismét felgyorsítani. Erre csak egész, különleges tudású csapatok képesek. A Bunriesllgában ma nincs Ilyen csapat.
