Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-12-06 / 49. szám

ieili 5 A Komszomol Moszkvában tartott XIX. kongresszusán elhangzott az az adat, hogy napjainkban több mint 2 millió Komszoinol-tag tölt be vezető tisztséget a szakszervezeti munkában, és 500 ezret választottak meg az ál­lamhatalmi szervekbe. Már ez a két szám Is mutatja, mi­lyen helyet foglalnak el napjainkban a szovjet fiatalok az ország közéleté­ben. E helynek megvan a maga törté­nelmi „alapja“: a Bolsevik Párt VI. kongresszusán részt vevő küldö‘ttek átlagéletkora, akik 1917-ben határo­zatot hoztak a burzsoá kormány el­leni fegyveres felkelésre, vagyis az Oroszországi Szocialista Forradalom megkezdésére — 28 év volt. Lenin már a szovjethatalom első éveiben állandóan hangsúlyozta an­nak fontosságát, hogy lehetőleg mi­nél szélesebb körben vonják be a fia­talokat az ÚJ államapparátus irányí­tásába, a közéleti ügyekbe. Ma e jo­got törvény szavatolja többek között a legnagyobb létszámú és legbefolyá­sosabb ■ szovjet ifjúsági szervezet, a Komszomol számára is. A szovjet al­kotmány 7. cikkelye kimondja, hogy a Komszomol feladata „részt vepni az állami és társadalmi ügyek irányításá­ban, politikai, gazdasági és társadal­mi-kulturális kérdések megoldásában“. E jog van „lebontva“ a különböző törvényekben és állami dokumentu­mokban. amelyek biztosítják megva­lósítását. Így például a Szovjetunióban a tör­vény viszonylag alacsony korhatárt állhpít meg a szovjet politikai rend­szer alapját képező tanácsszervekbe történő megválasztáshoz. A helyi ha­talmi szervekbe, valamint a szövetsé­ges és autonóm köztársaságok legfel­sőbb tanácsaiba 18 éves kortól, a leg­felsőbb államhatalmi szervekbe, a Szovjetu'nió Legfelsőbb Tanácsába 21 éves kortól választhatók az állam­polgárok, A 30 éven aluli fiatalok ará­nya a helyi tanácsokban 33,3 . száza­lék, 8 Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csában 22,1 százalék. Érvényben van egy olyan rendelke­zés is, amelynek megfelelően a Kom­szomol képviselői részt vesznek a kü­lönböző minisztériumok és ágazati irányító szervek munkájában, külö­nösen azokéiban, amelyek tevékeny­sége szorosan összefügg a fiatalok érdekeivel. Ilyen mindenekelőtt a Mű­velődésügyi Minisztérium, hiszen a 41 millió 700 ezer komszomollstának közel a fele diák és egyetemi hall­gató. A Komszomolban igen sok ipa­ri munkás, építőipari munkás és me­zőgazdasági dO'lgoző van. Arról, hogy milyen minőségben és hogyan járul­nak hozzá ezek a fiatalok ágazatuk munkájához, abból fogalmat alkotha­tunk, hogy az elmúlt, 1976—1980-as ötéves tervben több ezer fiút és lányt jutalmaztak különböző állami kitün­tetésekkel. A fiatal szovjet nemzedék politikai aktivitásáról alkotott képünk nem lenne teljes, ha nem említenénk más fontos társadalmi tevékenységüket is. Mindenekelőtt a törvényhozásra gon­dolok. A szovjet alkotmány értelmében a Komszomol Központi Bizottságának joga van törvényjavaslatot tenni, te­hát felhatalmazást kapott, hogy a leg­felsőbb államhatalmi szervekhez olyan törvénytervezetet terjesszen be, amely elősegíti az ifjúság valamely problé­májának megoldását.x A Komszomol XVIII. és XIX. kongresszusa között el­telt 4 év alatt a Komszomol Központi Bizottsága több mint 20 alkalommal élt e jogával. Gyakorlatilag csaknem valamennyi javaslatát jóváhagyták az államhatalmi szervek: többségüket törvényerőre emelték. Ez nemcsak a Komszomol tekintélyét bizonyltja újó­lag, de mutatja az ország ifjú nem­zedékének állampolgári és politikai érettségét is. A Komszomol-szervezeteknek széles körben megvannak a lehetőségeik az ifjúsági törvényben biztosított jogaik érvényesülésének ellenőrzésére. A Komszomol-szervezetek ezt az ifjúsá­gi állandó bizottságokkal közösen végzik, amelyeket minden szintű ál­lamhatalmi szerv mellett megszervez­tek. E bizottságokban több mint 80 ezer választott képviselő, tanácstag vesz részt, nagyobb részük fiatal. E bizottságokat egyébként a Komszomol KB javaslatára alakították meg. Végül az Ifjúság nemcsak az állam- hatalmi szervekben és különböző ál­lami intézményekben dolgozó képvi­selőin keresztül „csinálja a politikát“. A fiatalok azonban felhasználnak más demokratikus formákat is. Példaként említsük meg az egyik legegyszerűb­bet, a taggyűléseket. Ogy tűnhetne, hogy a Komszomol-gyüléseken első­sorban olyan kérdések szerepelnek, amelyek az azonos korú és az egy helyen dolgozó fiatal embereket ér­dekük. Hadd említsek egy teljesen más jellegű példát. Néhány évvel ez­előtt az egyik moldvai gyár komszo- molistái taggyűlésükön elmondották: szeretnék, ha a köztársaság főyáro- sában ifjúsági központ létesülne. Ez a hatalmas ifjúsági palota azóta már felépült. Az Ifjúság aktíván részt vesz azok­ban az össznépi vitákban, amelyeken^ a hagyományoknak megfelelően meg­vitatják a legfontosabb állami doku­mentumtervezeteket. így a „Szovjetu­nió gazdasági és társadalmi fejleszté­sének tő irányai az 1981—1985 évek­re és az 1990-ig terjedő időszakra“ című dokumentum vitájában közel 2 millió javaslat hangzott el. Ezek egy- harmadát fiatalok tették. A szovjet állam fontos feladatának tekinti a fiatalok társadalmi aktivitá­sának ösztönzését. Ez konkrét célt szolgál: Először is fontos a fiatalság rész­vétele az irányításban a szovjet tár­sadalom életének valamennyi szférá­jában, a demokrácia további szélesí­tése érdekében. Másodszor — ha sza­bad így mondanunk — sajátos „tarta­lék“ ez a jövőre, hiszen napjaink fia­taljainak kell megoldani a holnap feladaTalt. ALEKSZANDR KOLJAKIN Beszélgetés a nemzetiségi Hogyan „csinálja a politikát" a szovjet ifíúság? Az Orosz Szovjet Szocialista Szövet­ségi Köztársaság a Szovjetunió iegkiter- jedtebb, legnagyobb népességű és legje­lentősebb gazdasági potenciállal rendel­kező köztársasága. Az Orosz Föderáció 16 autonóm köztársaságot és 6 utonóm területet foglal magába, de népeinek és nemzetiségeinek száma több mint száz. Melyek azok a legfontosabb elvek, a- melyek szerint egy Ilyen soknemzetiségű köztársaság iskolarendszerét alakítják? Hogyan lehet Ilyen körülmények között megőrizni a tanterv egységét? Hány nyelven folytatják az oktatást? Ezekre ,és még egyéb kérdésekre — amelyeket •Valéria Prut (APN) tett fel — válaszol az OSZSZSZK oktatási minisztere. — Egyértelműen felelni Igen nehéz — mondja a miniszter. — Köztársaságunk­ban 32 nyelven folyik az oktatás, és to­vábbi 39 nyelvet tantárgyként adunk elő, de számuk még tovább növekszik. Egyelőre még nem minden. nemzetisé­gi iskolában tudjuk biztosítani a teljes középfokú oktatást. Baskirlában és Ta­tárföldön már vaü tízosztályos nemze­tiségi iskola, de Dagesztánban például csak az első három osztályban oktatnak anyanyelven, később a tanítás oroszul folyik. Ami a tantervet Illeti; egységes a Szovjetunió egész területén. — A nemzetiségi Iskolákban tehát ele­ve három nyelvet tanulnak: az anya­nyelvűket, az oroszt és egy Idegent. Nem túl nagy követelmény ez? — Az általános tízosztályos kötelező oktatás azt jelenti, hogy a Szovjetunió minden gyerekének egyforma tudásml- nlmumot kell elsajátítania. A nemzeti­ségi Iskolák nehezebb, többet kívánó programja nem állít túlzottan magas mércét a tanulók elé, hisz a gyerekek általában többnyelvű közegből mennek Iskolába. Míg egy orosz Iskolába járó diák egy évi képzése 200 rubelbe kerül, addig egy nemzetiségi Iskola tanulójának oktatása háromszorosa-négyszerese ' ennek ez ösz- szegnek. A gyéren lakott területeken a gyerekek bentlakásos iskolákban tanul­nak. Tizenegyezer moszkvai fia­tal tartott háborúellenes nagygyűlést a Luzsnyikt Sportpalotában. A lányok és a fiúk tiltakoztak az ameri­kai atomrakéták nyugat-eu­rópai telepítése és a lázas fegyverkezés ellen. A nagy­gyűlésen Viktor Misin, a Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára mon­dott beszédet, diákok, mun­kások és háborús veteránok is felszólaltak. Több mint 40 millió már­ka költséggel elkezdik a Wiesbaden közelében lévő amerikai légitámaszpont kor­szerűsítését, jelentette be az NSZK hadügyminisztériumá­nak szóvivője. A támaszponton egyebe­ken kívül vasbeton bunke­rek építését tervezik a nuk­leáris fegyvereket hordozó repülőgépek számára, továb­bá meghosszabbítják a ne­hézbombázok kifutópályáit. A nyugat-törökországi Cor- lu városka közelében az a- merikaiak további NATO-lé- gltámaszpont építését terve­zik, közölte a New York Ti­mes hivatalos török forrá­sokra hivatkozva. Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítás! Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke nyilatkozatot adott ki a palesztin néppel való nem­zetközi szolidaritási nap al­kalmából, amelyet a KUNA kuvaiti hírügynökség tett közzé. A nyilatkozat hang,- súlyozza, hogy az Egyesült Államok és a nemzetközi cio­nizmus mindörökre meg a- karja fosztani a palesztino­kat jogaiktól. Arafat meg­erősítette, hogy a Közel-Ke­leten elképzelhetetlen a tar­tós béke a palesztin nép ön­álló állam alapítására való jogának biztosítása nélkül. Hangsúlyozta, a palesztinok nem engedik meg a PFSZ- nek, a palesztinok egyetlen törvényes képviselőjének fel oszlatását és harcolni fog­nak egységéért. Az ENSZ New York-1 szék­helyén kiállítás nyílt, „A pa­lesztin népnek jogai van­nak“ címmel. A kiállítást Fa­ruk Kaddumi, a PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának tagja nyitotta meg. Ez alkalomból mondott beszédében hang­súlyozta, hogy a PFSZ har­ca szerves része az arab nemzeti felszabadító mozga­lomnak. A szervezet céljai azonosak mindazon arab or­szágok érdekeiért folytatott harc céljaival, amelyek biz­tonságuk megszilárdítására törekednek az izraeli agresz- szor és szövetségesük, az USA fenyegetéseivel szem­ben. Moszkvában tárgyalásokat tartottak a csehszlovák­szovjet kölcsönös együttmű­ködésről . az atomerőművek Csehszlovákiában való közös építése terén. A csehszlovák tárgyaló küldöttséget Ladi- slav Gerle, a szövetségi kor­mány alelnöke, a szovjet kül­döttséget Alekszej Antonov, a minisztertanács alelnöke vezette. A küldöttségek meg­vitatták a kétoldalú együtt­működés továbbterjesztésé­nek perspektíváját és irány­vonalát a korszerű energeti­kának ezen a fontos terüle­tén, továbbá a szovjet rész­vétellel Csehszlovákiában é- pülő atomenergetikai objek­tumok programjának teljesí­tését is. Raul Afonslnt, a Radikális Polgári Szövetség elnökét választották meg formálisan argentin államfővé. Alelnök- ké Victor Martinezt, ugyan­csak ennek az október 30-1 választásokon győzelmet ara­tott pártnak a tagját válasz-. tották meg. Az érvényes argentin vá­lasztási rendszer értelmé­ben az államfőt közvetve vá­lasztják meg a választókol­légiumok, amelyek összeté­teléről az ' október végi vá­lasztások eredményei dön­töttek.

Next

/
Thumbnails
Contents