Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-12-06 / 49. szám

6 LOS ANGELES A POKOL VÁROSA Az olimpiai városok általában ' mindig az érdeklődés középpontjában vannak. Nem kivétel Los Angeles sem, amely mint ismeretes, alig néhány hónap múlva a XXlll. nyári olimpia házigazdája lesz. Sót, a kaliforniai vá­ros minden korábbi olimpiát színhelynél többet szere­pel a világsajtóban, sajnos, jobbára baljós összefüggés­ben. Teljes gőzzel dolgozik termésielesen a hírhedt ame­rikai reklámgépezet is, amely „a legamerikaibb város­ként“ tünteti fel Los Angelest. Sajnos, ezúttal ez így szó szerint igaz, nincs benne szemernyi eltúlzott rek­lámfogás sem. Los Angeles valóban töröl metszett ame­rikai város. Amerikaiabbat már el sem lehetne képzel­ni. íme: Az ‘Egyesült Államok összes városa közül itt a leg­több öngyilkos és az alkoholista. „Előkelő“ helyen áll a gyilkosságok számát tekintve is. Tavaly a városban és környékén 2500 gyilkosság történt. A várost rendőr­parancsnok nyilatkozata szerint vezetnek a pisztollyal elkövetett emberölések. Ez is amerikai „népi szokás“. A legveszélyeztetettebb korosztály a 25—44 éves fér­fiaké. A gyilkosok között igen magas a 18—20 év kö­zötti fiatalok száma, akik kilátástalan helyzetük hatása alatt követik el szörnyű tettüket. Sok közöttük a mun­kanélküli, akik néhány dollárért mindenre kaphatók, még gyilkosságra is. Vannak úgynevezett „kedvenc he­lyek“ is a gyilkosok számára. Ilyen például az egyik útelágazás a város szélén, ahol 50 gyilkosság történt a múlt évben. Vannak ugyancsak különösen veszélyez­tetett kerületek. Ezek között elsőként a néger gettót kell említeni. Második helyen az úgynevezett szabad mű­vészek kerülete áll. Ez a narkósok centruma is. A fia­talabbak a marihuánát kedvelik, az Idősebbek a kokain rabjai. jelenleg mintegy háromszáz szervezett gengszterban­dáról tud a Los Angeles-i rendőrség, de valószínű, hogy számuk sokkal magasabb. A bandáknak 20—30 tagja van. Hatvan százalékuk már büntetett előéletű, s fele részüknek már minden mindegy. Azt mondják, nem véletlen, hogy Los Angelesre, il­letve Kaliforniára koncentrálódik az amerikai bűnözés. Összefügg ez azzal a ténnyel, hogy itt összpontosul a hadiipar, amelyet nem sújt .válság, amely képes fel­szippantani minden munkaerőt, még a bűnözőket is. Je­lenleg a Pentagon rendeléseinek 22 százalékát Kalifor­niában teljesítik. A következő öt évben ezt az arányt 30 százalékra kívánják növelni, jelenleg csaknem min­den második munkás Kaliforniában a hadiiparban dol­gozik. Négy gyilkosság, harminc rablás, többszáz verekedés, öt nemi erőszak — ez egy átlagos Los Angeles-i éjsza­ka mérlege a bűnügyi nyilvántartóban. Szép kis cir­kusznak néznek elébe az olimpia résztvevői és vendé­gel. (palágyi) TÓNI, A KAPUS Már a kezdet kezdetén gondot okozott, ki álljon a ka­puba. Egyik csehszlovákiai magyar újságfrö sem szível­te ezt a fontos posztot. A hőskorban azért, mert min­denki gólt szeretett volna lőni, később meg annak okán, hogy ha már i'igysem sikerül az ellenfél kapuját beven­ni, legalább az a szégyen ne érjen senkit, hogy mást sem csinál, mint klszedegeti hálónkból a labdákat. Az idén tízéves újságíró futballcsapatnak sokáig nem volt megbízható kapuvédője, s ez az áldatlan állapot egészen addig tartott, amíg a somorjai (Samorín) szü­letésű és lakhelyű Fehér Antal be nem került a csa­patba. Azóta mérkőzéseink után gyakran megkérdezik: Ki ez a kapus? Melyik lapnál dolgozik ez a Jókötésű, remek újságíró? Tartozunk annyival az Igazságnak, hogy jubileumunk alkalmából ■ ország-világ előtt kikürtöljük; Fehér Antal az a bizonyos kivétel, aki erősíti a szabályt. Tóni, ez a nyurga, önfeláldozó és kitűnő kapuvédő, aki maholnap a harmincötödik évét tapossa, nem glosz- szákat, riportokat, interjúkat ír, hanem a bratlslaval Slovnaft n. v. egyik karbantartója, egy ezüstérmes szo­cialista munkabrigád tagja, két gyermek édesapja, négy fiútestvér közül a báty'. Fehér Antal, azaz Tóni a sze­rény emberek közül való, ezért szeretik, csapattársai különösképpen; nemcsak megbízható védései miatt, ha­nem emberségéért is. Kapusunk ma már egy szép csa­ládi házban él, amely szívós munkájának a gyümölcse. A Slovrtaftban megbecsülik, családja pedig megbocsátja, ha a hétvégek szabad óráiból elcsen valamicskét, hogy szenvedélyének, a focinak hódoljon. De három öccse sem tudja elképzelni életét sport nélkül, egyikük például az Ifjú vívókat oktatja Somorján. Ebben az idényben gyakran csóválta fejét,hitetlen- kedve a kapunkban: négyszer is megesett, hogy mi rúg­tunk többet, mint az ellenfél. (batta) A Csehszlovák-Szovjet Barátság-csúcson. a könyv a Katonai Könyv­kiadó gondozásában jelent meg. — Pályafutás során csak szovjet alpinistákkal került kapcsolatba? — Nem. Azt is mondhat nám, hogy a világ minden sarkában van egy-egy jó ba­rátom, akikkel a hegymá­szás hozott össze. Nagyon emlékezetesek számomra a- zok a nemzetközi túrák, a- melyeken a csehszlovák és a szovjet alpinistákon kívül kapitalista országok hegy­mászói is részt vettek. Ezek­nek a táboroknak a légköre valahányszor kifejezte azt a békevágyat, a népek közti egyetértést, amiért napjaink­ban oly intenzív harcot kell vívni. — ön már néhány éve a Magas-Tétrában él. Mennyi­re tartja megfelelőnek az It­teni lehetőségeket a na­gyobb túrákra -való felké­szüléshez? — A Magas-Tátra nagyon alkalmas arra, hogy a na­gyobb expedíciókra felké­szüljünk. Főleg a magyar kollégáink, de más országok hegymászói Is nagyobb tú­rák előtt itt kezdik a felké­szülést. Természeteden a Ma- gas-Tátrában nincsenek o- lyan hatalmas csúcsok, mint a világ nagy hegységeiben, de azért a technika elsajá­títására, az egyes csoportos műveletek begyakorlására kitűnőek a feltételek, külö­ressük, a lankásabb hegyvi­dékek is kitűnőek arra, hogy felüldüljünk. Talán furcsán hangzik, de amikor az emlí­tett ,,névtelen“ csúcs meg­hódítására készültünk, Kro- mérii környékén ütöttük fel a t$borunkat, ahol a legma­gasabb „csúcsok“ sem ha­ladják meg a 600—700 mé- teytj mégis nagyszerűen fel tudtunk készülni erre az egyedülálló vállakózásra. Ez­zel csak azt akartam bizo­nyítani, hogy aki szereti a természetet, az mindenütt felfedezni annak szépségeit, és megtalálja kedvteléseihez a feltételeket. A bátrabbak néhány óra alatt felutazhat­nak a Magas-Tátrába, és ott Is próbára tehetik képessé­geiket. Viszont mindenkinek melegen ajánlom, hogy az Igényesebb túrákra tökélete­sen készüljenek fel, s ha le­het, szakképzett hegymászók kíséretében vágjanak csak neki a magasabb csúcsok­nak, — ön szerint egy jó hegy­mászónak milyen tulajdon­ságokkal kell rendelkeznie? — Fontos recept nem lé­tezik, de egy biztos, a hegy­mászás is olyan, mint álta­lában az életben előforduló problémák megoldása: egye­dül sohasem boldogulhat az ember. Minden nagyobb tel­jesítmény egy adott kollek­tíva összmunkájának az e- redménye. A hegymászás kl­Gergely Báiint felvétele Kevés olyan megkapó e- gyéniségü emberrel találkoz­tam eddig, mint amilyen Ml- loslav MaiaSák vezérkari ez­redes. Délceg termet, maga­biztos fellépés, kispoptolt al­kat mind arra vallanak, hogy nem mindennapi em,- bert takar az egyenruha. Annak ellenére, hogy ezt tudtam is róla, találkozá­sunk első pillanatai .örökre emlékezetesek maradnak szá­momra. Pontosan Ilyennek képzeltem el öt, mert egy katonatiszt, aki ráadásul vi­lághírű hegymászó is, csak­is ilyen megjelenésű lehet. Nem tudom, hogy a hegy- ,(t mászók Ismérvei közé tarto­zik-e, hogy százszor Is meg- gondoljá'k, mire vállalkoz­nak, de ha már vállalnak valamit, akkor azt szívvel- lélekkel, tudásuk legjavát nyújtva véghezviszik; Mafa- Sák ezredes minden bizony­nyal ilyen ember. Csak nagy nehezen tpdtam rávenni egy rövid beszélgetésre — ter­mészetesen elsősorban al al­pinista élményei érdekeltek —, de amikor már kötélnek álit, olyan lenyűgözően nyi­latkozott kedvte^Jéséről, ,any- nyira átadta magát az éimé- nveinek, hogy a végén az Ígért fél órácskából majd­nem kétóral beszélgetés lett. — A hegymászással még egészen kiskoromban kap­csolatba kerültem. Gyermek­éveimet Kysuca és Orava környékén töltöttem, s ez a vidék nagyon megszerettet­te velem a természetet. En­nek hasznát vettem akkor is, amikor már hivatásos kato­na lettem, jól _ Ismertem a hegyvidéket, részt vettem néhány szaktanfolyamon, dolgoztam felderítőként, egy­szóval minden feltételem megvolt ahhoz, hogv hegy­mászó váljék belőlem. Saj­nos, mint hivatásos katona­tisztnek' kevés szabadidőm volt, így eleinte csak a sza­badságom alatt hódolhattam ennek a nagyon szép sport ágnak. 1964-ben adódott az első nagy lehetőség; bekerültem a Csehszlovák Hegymászók Egyesületébe, és 1975-ben A barátság hegycsácsain már részt vehettem egy pa- mírl expedícióban, hogy meg- másszuk a 7006 méter ma­gas Lenin-csúcsot. Az expe­dícióban való részvétel és a csúcs megmászása során nagyon jó alkalom nyílt szá- momra, hogy felmérjem fi­zikai és lelki képességeimet, mert ezekkel minden hegy­mászónak pontosan tisztá­ban kell lennie. Tulajdonkéjipen azután nyílt meg az út előttem az alpi- nlzmus világába. A követke­ző évben újabb expedíció­ban vettem részt. Szovjet al­pinistákkal megmásztuk a Szovjetunió legmagasabb csú­csát, a Kommunizmus-csú­csot. Ez a túra nagyon gyö­nyörű volt. Prágából Indul­tunk, Lenlngrádon keresztül jutottunk el Üzbegisztánba. Felejthetetlen élmény volt számomra, amikor kitűztük a vörös lobogót a 7495 mé­ter magas csúcsra. Ezután, még megmásztunk néhány '7000 méternél magasabb csú­csot. de számomra a legem­lékezetesebb túra mégis a ,,Névtelen“ csúcs megmászá- sa volt, amely először a mi expedícióknak sikerült, s ezután kapta csak a Cseh­szlovák-Szovjet Barátság- csúcs'nevet. Eztán a Szovjet Hegymászók Szövetsége le­hetővé vette számunkra a Kaukázus legmagasabb csú­csainak megmászását is. — Ehhez azonban sokat kellett utaznia. Hivatása nem akadályozta ebben? — Amikor már felküzdöt­tem magam a legjobb hegy­mászók közé, minden "'ámo- gatást megkaptam sikeres pályafutásomhoz. Még sze­rencse, hogy a hegymászás mellett a másik kedvtelésem az utazás. Az útjaimról né­hány filmet Is ké.szítettem, és egy szép, gazdagon Il­lusztrált útleírásban foglal­tam össze élményeimet. Ez nősen a téli felkészülésre nagyon alkalmas terep. — ön a Magas-Tátra sze­relmese. Érzésem szerint el sem tudná képzelni az éle­tét máshol. — Ebben sok Igazság van, de azért nem vagyok meg- rögzödött lokálpatrióta. Sze rintem ' Szlovákiának, sőt Csehszlovákiának a Magas- Tátrán kívül Is vannak na­gyon szép tájai, amelyek számtalan kitűnő lehetősé­get nyújtanak a turistáknak. Nem fontos, hogy mindig a legmfivasahh csúcsokat ke­tűnő sport arra, hogy fel­mérjük képességeinket, hogy megtanuljunk megbirkózni a legnehezebb feladatokkal Is. A hegymászó nem lehet ön­ző, hiszen sok esetben az élete függ attól, hogy mi­lyen segítséget nyújt társai­nak, akikben feltétel nélkül bíznia kell, mert ahogy ml magunk között mondjuk: egy kötél, egy cél köt össze bennünket. Valahogy ígydtel- lene lenni ennek a minden­napi életben is. KAMOCSAf íMRP A hegymászó magányossága. Az 1984-es téli ollippla színhelyén az elkövetkező napokban mér üzembe he­lyezik a nagy esemény léte­sítményeit. Először a bob- és szánkó­pályák „Jegesltésére“ kerül sor, és december elején a Szarajevó Kupéért verse­nyeznek a meghívottak. Az új olimpiacsarnok lesz u színhelye december 15-t61 egy jégkorongtornának, a- melyen a házigazdák mellett Lengyelország, Svájc és a Szovjetunió megfiatalított válogatottja vész részt. De­cember közepére készül el a gyorskorcsolyapálya jege, SZARAJEVÓ KÉSZÜL és ekkor már a sisáncok is a sportolók rendélkezésére áll­nak. A létesítményeket a ju­goszláv bajnokság alkalmá­val tesztelik, ez jelenti az olimpiai főpróbát. Sportvezetők és az olim­pia rendezői a következőket mondták az előkészületek­ről: MARC HODLER, a Nemzet közi Síszövetség (FIS) el­nöke: — A sípályák, amelyeket megtekintettem, csodálatosak és gyönyörű környezetben vannak, A rendezők a tech­nika vívmányát felvonultat­ják, és garantált a verse nyék sima lebonyolítása. A jövőben itt Világ Kupa-futa- 'mokat is rendezhetnek majd. TORBEN IGGESSET, a FIS síugró bizottságának elnöke; — El vagyok ragadtatva a sisáncok állapotától. A 90 és 70 méteres .sáncok a ver­senyzőket magas színvona­lon tudják kiszolgálni. PAVLE LÜKAC, a szervező bizottság sajtóattaséja: — A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Is dicsérte már fel­készültségünket, és ez köte­lez minket. Az olimpiáig hátralévő időt minél jobban igyekszünk kihasználni, hogy a versenyek alatt gördülé­kenyen tudjuk ellátni felada­tunkat. Meg akarjuk mut.rt- nl, méltóak vagyunk ilyen rangos találkozó megrende­zésére. Egyébként 25 or­szágból 28 televíziós- és rá- díótársaság közvetít az első olyan téli olimpiáról, ama lyet szoi-ifillsta országban rendeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents