Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-22 / 47. szám

IM 5 A Ígért« a francia gyarmatok lán­colatába tartozott. Az anyaor­szág közelsége, a sok francia telepes, a kinevezett guvernérok a leigázott színes bőrű lakosságot, a fe­ketéket igyekeztek a végletekig rab­szolgasorban tartani. Fordulat csupán a második világháború után követke­zett be. Az ENSZ alapokmánya lefek­tette, hogy a leigázott népek vissza­nyerhessék önállóságukat, szuvereni­tásukat, s ebben a Szovjetunió nem kötött senkivel kompromisszumot. Megkülönböztetés nélkül támogatta és támogatja a világ népeinek egyen­jogúságát. A gyarmati status quo év­századokig tartott. Gondoljunk csak a Franciaország által finanszírozott és fenntartott hadseregre, amelybe nem­zetiség, vallás és faji megkülönbözte­tés nélkül toborozták a „Kanonen fut- ter“ anyagot az egész világból. Ide­genlégiónak nevezték. E két egysze­rű szóban benne foglaltatott az a szi­gorúság, kemény katonaélet, fegyelem, szeklrozás és kfméletldnség, amelyet valaha is embertől követeltek. Száz évig tartott. A gyarmatosítók mint ol­csó, védtelen élő anyaghoz ragasz­kodtak, hogy ott, Algériában és az anyaországban mesébe Illő életszín­vonalat biztosítsanak maguknak. A nagy fordulat De Gaulle szemé­lyéhez fűződik, akit 1958-ban válasz­tottak meg a miniszterelnöki tisztség­re. Abban az évben az állam első em­bereként a köztársasági elnöki funk­ciót Is betöltötte. Megválasztása előtt ígéretet tett a népnek, hogy Algériát önálló államnak ismeri el. Közben, megindultak a tárgyalások előbb dip­lomáciai csatornákon, később nyilvá­nosan. Az önálló állam létrejötte az 1962-es eviani szerződésekkel lezá­rult. A tárgyalásokat Ben Bella ve­zette. A francia nagytőke képviselői finanszírozták az OAS nevű fegyve­res alakulatot Sálán, Massu és Zel­ler vezetésével. Az utolsó kísérlet « francia gyarmatok megtartására te kudarcot szenvedett. Az állam első elnöke Ferhat Abbas lett, akitől 1965- ben Bumedien ezredes, a felszabadítá­st h^erö főparancsnoka vette át a hatalmat, A sok évig francia börtö­nökben sínylődő Ben Bellát kizárták az állam irányításából. Bumedien fog­ságba ejtette, s csak az új elnök, Bendzsadid Sadll amnesztiarendelete révén nyerte vissza a szabadságát. ■ E ' töTtén'einjr'beVézetö Után pedig nézzük, milyen' is a mai Algéria. Közeledünk a főváros, Algír kikötő­jéhez. A városnak a peremrészekkel együtt 3,4 millió akosa van. A hajóra fellépnek a vámőrök, majd az ál­lami bank képviselői. Péntek lévén, amely a mohamedánok vasárnapja, ün­nepelnek. Szünetel a munka a gyá­rakban, hivatalokban. Az üzletek zár­va tartanak, úgy tűnik, mintha e na­pon leállt volna az élet. Buszunk las­san halad a város felé. A tenger mentén húződik a Che Gevara nevű bulvár, amely árkádszerű épületeivel, néhány száz méter hosszú üzletsorá­val, állami hivatalaival első pillantás­ra elárulja rendeltetését. A hipermo­dern villák — valaha a volt francia gyarmattartók érdekeltségei — lassan átkerültek a honi lakosság tulajdoná­ba. A feliratok, üzletek cégtáblái arab betűkkel Jelzik az arabizácló gyors elterjedését. A francia feliratok és szövegek fokozatosan a háttérbe szo­rulnak. Az utca népe az arab és a francia nyelvet beszéli. Európai szem­nek szokatlan az átmenet az iszlám merev dogmatikus rendszere, a lefá­tyolozott nők és a fiatalság között. Általában a fátylat már csak az Idő­sebbek viselik. Gyakori kép a villa­mosmegállóknál, hogy egy korosabb fehér ruhás, lefátyolozott anya a leg­újabb divat szerint öltözött lányaival várakozik. Afrika a kontrasztok föld­része. Járművünk megáll a botanikus kert előtt, melyet 1900-ban alapítottak. A pálmákkal szegélyezett Járdán átha­ladva alagútszerű, vastagabb vísszők- ből futtatott 200 éves sétány fogad. Kényelmesen sétálunk az eukaliptu­szok és pinusz fák alatt. Távolabb rendezett park vonja magára a figyel­met. A pálmák között japán bárso­nyos aranysárga levelűt pillantok meg. Százötven méter magas dombon a függetlenséget Jelképezi egy tizen­öt méteres emlékmű. Győzelmi emlék­műnek nevezik, amelyet 1980. Július 5-én lepleztek le. A három levél há­rom irányelvet szimbolizál: a múvelt­álá csellengő fiúk alumínium dobo­zokban kínálgatják a dohányt, mivel a cigaretta költséges szenvedély, a fizetésekhez mérten drága. Tovább haladva városnéző sétán­kon, más kép is fogad. Az autók sű­rűn száguldoznak az utcákon. A fel­ső tízezer itt Is a többiek rovására gyarapodik. Pénznemük a dirham. Az üzletekben, kirakatokban közepps, az átlagos szintet alig megközelítő árut kínálnak. A népesedés növekvő ten­denciát mutat: a családokban öt-hat gyereket tartanak számon. Az Itt élők mohamedán vallásúak. Közeledünk a Mártírok teréhez. A négyszögletes terecskén kisebb újsá­gos- és dohánybódék találhatók. A tengerpart közelében a „Halászok“ mecsetje áll. A török uralom alatt épí­tették 1608-ban. Egy közeli utcában, a Rue de Marlne-ben fátható a Nagy Mecset, DJema el keblr, amelynek alapjait a XI. században fektették le. A város lüktető üteme ma kivételesen szünetel, mert mint azt már említet­tük, péntek Iszlám ünnep. A mecset­be a kíváncsiskodó turisták csak a bejáratig Juthatnak el, itt pedig csak A SZABAD ALGÉRIA séget, a földreformot és az ország iparosítását. A szobor köré nagyobb rendezett térséget terveznek. Elhúzunk az elnöki palota előtt, amelyben az államelnök és hivatala működik. Kissé távolabb a főposta épülete látható. Valaha mohamedán mecset céljait szolgálta. Az architek­túrája, az oszlopokon álló, félkör ala­kú boltozatával messziről elárulja, hogy átalakított építmény. A házak ablakai keskenyek, hosszúkásak és kék színűek, ami szintén nemzeti ha­gyomány. Az ablakokon Itt-ott zsalu- gátereket látni. A szokványos városi házak közül reprezentatív külsejével kitűnik a volt -francia kormányzó re­zidenciája. Városnézésünket, szemlé­lődésünket tovább már sétálva foly­tatjuk. A település legrégibb része a Kas­ba. Megannyi lépcsőn haladunk lefe­lé. A házak és bejárataik alacsonyak, szűk kapun lehet beljebb térni. A fel­jegyzések szerint berberek idejéből származó erődítmény. A XVI. század­ban került török fennhatóság alá, a törökök pedig citadellának alakították át. A keskeny lépcsőlejáratok manap­ság az Iskolás gyerekek, óvodások és a még kisebbek birodalma. A kopott lépcsőkön kört alakítva kártyáznak vagy golyókkal szórakoznak. Ruhájuk alaposan megviselt, rongyos. A lépcső­kön szétszórva szemét, dobozok, papí­rok. A Kasbál nyomornegyednek is nevezhetnénk. Az jjjcasarkon fel és egymás mellé rakott cipőket találnak. Utunk a Mártírok terétől az árká­dokkal szegélyezett üzletek felé ve­zet. A XO—12 méter magas kupolasze­rű folyosó oszlopai alatt elegánsan öltözött turisták sürgölődnek, közöt­tük — kontrasztként ■— borotválatlan, mankóval alig Járó rokkant betegek csoszognak. Ok az igazi szegények. Szokatlan látvány^z szemünknek. A kirakatok alaposan biztosított kockás rácsai mögött mindennapi ruházati cikkek, élelmiszerek láthatók, és ma­gas árak. Az utcasarkon saját készíté­sű kis zacskókban suhancok kínálgat­ják a földimogyorót. Távolabb piaci fényképész régimódi gépével készít fényképmásolatokat. Egy kávéház elé érünk. A teraszos építmény alatt fiatalok népes serege sörözget. A berendezés megüti az eu­rópai szintet, nagy a sürgés-forgás, s alig akad valaki, aki a vendégre ud­variasságot „pazarolna“. A város korszerű átépítése a máso­dik világháború után, új negyedek tervezése és kivitelezése a neves francia építész, Corbusier nevéhez fű­ződik. Algéria a szocialista építés útján halad. Az ország újjáépítésében pedig mindenkor számíthat a testvérorszá­gok önzetlen segítségére. . RfiSŰ ZOLTÁN A szerző felvételei A moszkvai katonai kSnyv- kiadá a napokban jelentette meg a Ki ellenzi a leszere­lést című kiadványt, amely­nek egyik része megállapí­totta, hogy az európai biz­tonság szavatolásának döntő tényezője egyfelől a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok, másfelől a Varsói Szer­ződés és a NATO tagállamai között meglevő Jelenlegi hoz­závetőleges katonai egyen­súly. A brosúra a továbbiakban rámutat arra, hogy a Varsói Szerződés tagországai nem törekednek a stratégiai fö­lény megszerzésére, viszont azt sem engedik meg, hogy a másik fél fölényre tegyen szert velük szemben. A NATO nukleáris „pót­fegyverkezése“ miatt rendkí­vül kiéleződött helyzetben az európai katonai szemben­állás szintjének a csökken­tése annyira időszerű kér­dés és olyannyira érinti va­lamennyi európai nemzet ér­dekelt, hogy megoldása az európai biztonsági konferen­cián részt vevő tagállamok erőfeszítéseinek egyesítését teszi szükségessé. A kiadvány szerzői a to­vábbiakban annak a körül­ménynek szentelnek figyel­met, hogy a közelmúltban befejeződött madridi találko­zón döntés született a biza­lomerősítő leszerelést intéz­kedésekről tárgyaló stock­holmi konferencia összehí­vásáról, és megállapítják, hogy ez a tanácskozás Je­lentős mértékben hozzájá­rulhat a katonai konfrontá­ció csökkentéséhez földré­szünkön. A Szovjetunió a helsinki záróokmány alapelveihez hí­ven kész arra, hogy a többi tagállammal közösen új, ha­tékony és konkrét akciók megvalósítására törekedjék, amelyek fokoznák a kölcsö­nös bizalmat és elősegítenék a leszerelést. A kiadvány idézi Jurlj Andropov legfelsőbb szovjet vezető kijelentését, hogy a Szovjetunió elegendő jóaka­rattal és elszántsággal leú- delkezik ahhoz, hogy lépés­ről lépésre fokozatosan meg­szilárduljon az európai biz­tonság, és javuljon a világ­politikai légkör — szögezi le a TASZSZ hírügynökség, az említett kiadványt ismer­tetve. Az új argentin kormány tekintet nélkül az ideológiá­ra, bővíteni fogja külföldi kapcsolatait — hangsúlyoz­ta a Prensa Latina hírügy­nökségnek adott interjújá­ban Dante Caputo kinevezett külügyminiszter. Caputo le­szögezte, hogy országa ki­egyensúlyozott kapcsolato­kat akar fenntartani a szo­cialista országokkal. Az in­terjúban helyeselte a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvét, és ez­zel kapcsolatosan elítélte az Egyesült Államok közép- amerikai beavatkozását, a Grenada elleni amerikai in­tervenciót, és slkrasz'",t La- tln-Amerlka függetlenségé­nek megerősítése mjllett. A külügyi tárca vezetésé­vel megbízott miniszter meg­erősítette, hogy az október 30-án megtartott parlamen­ti választásokon győztes kor­mányzó párt, a Polgári' Ra­dikális Szövetség offenzív külpolitikát kíván folytatni annak érdekében, hogy erő­sítse az ország függetlensé gét és aktívan részt vegyen az el nem kötelezettek moz­galmában. A brit jelenlétet a Malvln- szlgeteken az Imperializmus és gyarmatosítás jelképének minősítette, és hozzáfűzte, hogy a Jövő hőnapban be­iktatandó kormány e viszály diplomáciai úton történő rendezése mellett száll sík­ra. A brit hadügyminiszter bejelentette, hogy a londoni kormány egy különlegc., 5 ezer főt számláló ejtőernyős osztagot hoz létre gyors külföldi bevetés céljából, „Nagy-Britannla létérdekei védelmére.“

Next

/
Thumbnails
Contents