Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-22 / 47. szám

2 KOMMENTÁRUNK MZ NtlKOl NINCS Bn lyegutóbbi ülésén a Szlovák Nemzeti Tanács a vízgaz­dálkodás eredményeiről és gondjairól tanácskozott. Vla­dimir Margetln erdő- és vízgazdálkodási mlnlsziter szá­molt be a szlovák kormány vízgazdálkodási programjá­nak teljesítéséről. Ismeretes, hogy a szlovák kormány még 1975 júniusában jóváhagyta a vízgazdálkodás hosz- szútávü fejlesztésének elveit. A miniszter adataiból ki­derült, hogy az 5. és 6. ötéves tervidőszakban, vagyis tíz év alatt csaknem húsz százalékkal növekedett a köz­üzemi vízvezetékek útján ivóvízzel ellátott lakosok szá­ma.-Ez a pozitív jelenség annál is inkább értékelendő, hogy a vízművek által szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az idevonatkozó szabványban rögzített fizikai, kémiai és bakteorológial előírásoknak. A vízmüvek gondja és felelőssége tehát növekszik, mivel olyan víz- tisztítási és kezelési technológiákat kell alkalmazniuk, amelyek az eddigieknél jóval bonyolultabbá teszik fel­adatuk végrehajtását. Egyúttal az ivóvíz előállítási árá­ban is kifejeződik a minőségi követelmények teljesítése, ami viszont velejárója a fejlődésnek. Ezzel kapcsolatban Vladimír Margetín leszögezte, hogy meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amely a víz- és a csatomaműveket teljesítményeik és nyereségük ál­landó növelésére kényszeríti, miközben egyre kisebb mértékben gondoskodnak az állóeszközök állapotáról. A karbantartás és a javítómunkák elhanyagolása nagy vízveszteségeket idéz elő, és új víztartalékok létesítését teszi szükségessé. Továbbra is nagy gondot okoz a vízforrások szennye­zettsége, amelyet gyakran a mezőgazdasági és az élel- miszserlpari vállalatok okoznak. Csupán a dunaszerda- helyi járásban 182 vízszennyezőt tartanak nyilván. Du- naszerdahely és Somorja (Dun. Streda, Samorín) cs% tornahálózatából is nem megfelelően tisztított -víz kerül vissza a talajba. Ez a tény ellentétben van a kormány döntésével, amely szerint fokozottan kell ügyelni a számunkra igen értékes csallóközi vízkészlet védelmére. A vízfogyasztás növekedése, illetve a vízgazdálkodási beruházások lassú kivitelezése több járásban feszültsé get okoz az ivóvízellátásban. A helyzetet javítandó, az elmúlt években elkezdtük építeni a vízellátó távveze­tékeket. Ezek segítségével oda viszik a vizet, ahol a helyi készletek nem elegendők az igények kielégítésé­re. Ezért a 8. ötéves tervidőszakra szóló beruházási program tervezetében a kormány előirányozta a Nová Bystrica-I víztárol,ó építésének folytatását, és a Preäo- vot Kassával (KoSice) összekötő ivóvízvezeték építésé nek megkezdését. E két nagyvárost ellátni jó minőségű ivóvízzel már csak távvezetékkel lehetséges. Sajnos, több vízgazdálkodási létesítmény építését kés­lekedve kezdték meg, így nem üzemel több olyan ka­pacitás, amelyekre a népgazdasági tervekben számítot­tunk. A központi szerveknek a beruházások - területén tett erőfeszítései révén 1982-től jayuln! kezdett a hely­zet. Szocialista társadalmunk a vizek tisztán tartására, elsősorban a szennyvíztisztító állomások építésére is jelentős eszközöket fordít. Szlovákiában jelenleg több mint ezer különféle kapacitású szennyvíztisztító műkö­dik. Majdnem mindegyik 1948 feljruárja után épült. A népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődése és az elért életszínvonal megtartása megköveteli, hogy a vízgazdál­kodás fejlesztésének állami koncepciója fokozatosan megvalósuljon. Közhelynek tűnne azt hangsúlyozni, hogy víz nélkül nincs élet. Épp ezért a lakosság hozzájárulá­sa nélkül elképzelhetetlen elérni azokat a célokat, ame­lyeket a Icormány a vízellátásért és a vízvédelemért kitűzött. Strasser György ^ Keressük az újat, a haladót MŰEMLÉKVÉDELEM Csehszlovákia meglehetősen gazdag műemlékek­ben, s ezeket a kormány 1979-ben elfogadott ha­tározata szerint óvják’, ápolják. Most új műemlék- és természetvédelmi törvény előkészítésén dolgoz­nak. A tervek szerint kiépítik a műemlékvédelmet szolgáló tervező és kivitelező kapacitásokat. A he­tedik ötéves terv végéig a nyugatcseh és északcseh, valamint a délmorva kerületekben a műemlékek fölújltását szolgáló, specializált szervezetet hoznak létre. Ezzel egyidejűleg pontosan meghatározzák a szakmai követelményeket, és gondoskodnak a szak­emberek képzéséről. A műemlékvédelmi program jelentős mértékben számít a lakosság önkéntes segítségére. Ez a vá­rakozás korántsem alaptalan, hiszen a prágai vá­rosvédők és -szépitök klubjához hasonlóan, már sok helyütt önkéntes egyesületek működnek. Emellett igyekeznek bevonni a munkába az adott műemlék közelében működő építő-karbantartó egy­ségeket, s ezáltal az ipartelepítési vagy közművesí- tési programok megvalósítása előtt a tervezés fi­gyelembe veszi a műemlékvédelem követelményeit Is. A műemlékvédelmi tervek természetesen nem­csak az épületek, kulturális értékek megőrzésével, hanem mindennapi hasznosításukkal is foglalkoz­nak. Szorgalmazzák a tájékoztatás és a propagan­da bővítését, kiterjednek a kulturális programok szervezésére, például Időszaki kiállítások megnyi­tására a látogatott kastélyokban és várakban, sőt egyes kastélyokban és várakban — azok esztéti­kai és kulturális funkciójának megőrzése mellett — üdülőt rendeznek be. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának lapja, a Pravda interjút készített a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizott­ságának elnökével, Jozef Durica mérnökkel az ifjúság .részvállalásáról a tudományos műszaki fejlesztésben. Mivel a beszélgetés érdekes és fon­tos kérdésekről folyt, elenyésző rövidítéssel közöl­jük. # A munkahelyeket járva időnként azt tapasztaljuk, hogy a vezető gazdasági dolgozók lebecsülik a fiata­lok tudományos és műszaki alkotókészségét, önnek is ez az érzése? — Igen, időnkén* nekem is. # Valóban csak ez az ér­zése, vagy. közelebbről is meghatározhatná a kérdést? — Ez a megállapításom a személyes megfigyelésen és a fiatalokkal, elsősorban a SZISZ-tagokkal folytatott be­szélgetéseken alapszik. Szó­val megerősödött bennem az a tudat, hogy sok vezető gazdasági dolgozó nem ér: tékeli kellőképpen az Ifjú technikusok konstruktőr'k, tervezők, kutatók, a ko'np- lex racionáló brígádoK stb. tagjainak a törekvését. Ere­jüket, lelkesedésüket még ma is Inkább csak a te'me- lési feladatok manuális tel­jesítésére használják. # Szavaiból arra követ­keztetek, hogy az ifjúság fo­kozott bevonása a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésbe a gazdasági szféra megértésén múlik. A tudomány és a technika vívmányainak al­kalmazásában azonban az if­júság is sokban adós ... — Ez bizonyos, éppen ezért már a SZISZ III. kong­resszusának előkészítése Idején nagy figyelmet fordí­tottunk a tanulmányi és munkaaktivitás t ;vábbfej- lesztésére, az Ifjúság aktivi­tásának tokozására a haté­kony és mfnöségi munká­ban, az egész népgazdaság Intenzlílkálásában. Szüntele­nül keressük annak a lehe­tőségét, hogy elmélyítsük a SZISZ részvételét a tudomá­nyos műszaki haladásban. 0 Konkrétan ... — Ezen elsősorban azt ér jük, hogy a funkcioná­rius-aktíva ■ megváltozott szemlélettel kezelje azokat a fiatalokat, akik részt vesz­nek a tudomány és a tech­nika gyakorlati alkalmazá­sában. Mert például a SZISZ járási és üzemi bizottságai­nak tisztségviselői sokszor csak nyilvántartói voltak a fiatalok újítási lavaslatat- nak, a gazdasági haszon nagyságának. Kevésbé segí­tették az újítók és feltalálók munkáját, p;; azok épp elég gonddal küzdenek. E téren szeretnénk elérni p' ö- keres változást, és ez vonat­kozik nemcsak a tisztségvi­selőkre, hanem az Ifjú szak­emberek tanácsaira, ame­lyek eddig jobbára csak a ZENIT-mozgalom bevált ü- gyességi versenyeinek és kiállításainak szervezésére összpontosították a figyel­müket. 0 A Szocialista Ifjúsági Szövetség- védnökséget vál­lalt a robotok és manipulá- ciés berendezések bevezeté­se fölött. Nem túl igényes ez a feladat? — A kezdeményezés a preSovl VŰKOV-ből és a Ke­let-szlovákiai Vasműből in­dult ki. A tudományos-mű­szaki haladás széles skálá­ján kerestünk az ifjúság­nak konkrét feladatot, olyas­valamit, mint a nagy ifjúsá­gi építkezések voltak. Több megfontolásból Is a robo­tokra esett a választás. Azo­kon a munkahelyeken Szlo­vákiában, ahol a lobotokkal kísérleteznek, nagyon sok fiatal dolgozik, és az Hiú­sághoz egyébként is közel áll ez az Izgalmas feladat. 0 Mit jelent tulajdonkép­pen a védnökség a gyakor­latban? — Azt, hogy a fiatalok te­temes részt vállalnak a ro­botok és manipulációs gé­pek kikísérletezéséből és tö­kéletesítéséből. Kiszemelik továbbá azokat a munkahe­lyeket, ahol a robotokat al­kalmazhatják, komplex ra­cionalizáló brigádokat szer­veznek, kioktatják a fiata­lokat a robotok alkalmazá­sára. 0 A tudományos-műszaki haladás elveinek megisme­rése szempontjábúl fontos szerepe van a középiskolá­sok szakmai tevékenységé­nek. — Természetesen, ezért örvendetes, hogy már gyö­keret vert a középiskolák­ban. A mi kötelességünk, hogy javítsuk a színvonalát, és még több szakmunkásta­nulót avassunk bele. 0 S hogyan érvényesül­nek a gyakorlatban a közép­iskolások által megoldott feladatok? — E körül egyelőre még bajok vannak. A kérdést csak úgy oldhatjuk meg, ha a SZISZ-alapszervezetek job­ban együttműködnek a gaz­dasági vezetéssel a 'megol­dásra váró feladatok kitűzé­sében. Nagyobb eréllyel jár­hatnának el a középiskolák alapszervezetei is a megol­dott feladatok érvényesíté­séért. A bíráló bizottságba több gyakorlati szakembert hívhatnának meg. Sajnos, ezek nem rajonganak érte. 0 A főiskolás diákok tu­dományos szakköri munkája körül jobb a helyzet? — Ott is épp elég feladat vár ránk, mindenekelőtt a megoldott feladatok megva­lósításába. A legtovább ju­tottak el e tekintetben a koäicei Műszaki Főiskolán, ahol a diákok a tematikus feladatokat egyenesen az üzemekből kapják. Sajnos, a kész megoldások megvalósí­tása még Itt és így Is ne­hézségbe ütközik. 0 Az év elejétől némely ifjúsági szervezetek „az if­júság kezdeményezésének szómlúja“ elnevezésű moz­galommal kísérletezik. Mi ' ennek a célja? — Erre a kísérletre a baráti Ifjúsági szervezetek jó tapasztalatai alapján szán­tuk el magunkat. Ezzel le­hetővé akarjuk tenni, hogy az alapszervezetek a tudo­mányos-műszaki fejlesztés­ben való részvétel útján pénzeszközökre tegyenek szert. Fő célja a mozgalom­nak, hogy az Ifjúsági szer­vezetek konkrét feladatokat vállaljanak a tudomány és -8 technika alkalmazásában, és a gazdasági haszon öt százalékát a szervezet szám­lájára gyűjtsék. Nagyon jó eredményeket őrnek el a humennél Chemlonban és a bratislaval Dimitrov Vegyi­művekben. Egyelőre kevésbé sikerül a mozgalmat meg­honosítani a főiskolákon. 0 Beszélgetésünk során már többször felmerült, hogy az ifjúság ötleteinek valóra váltása gyakran nehézségbe ütközik. Nem lenne célszerű az üzemekben létrehozni olyan ifjúsági munkacsopor­tokat, amelyek a fiatalok újítási javaslatait, a közép- i^olások és a főiskolások ötleteit megvalósítanák? — Ez végtelenül jó ötlet, ős szerintem az egyetlen módja, hogy a SZISZ fokoz­za részvételét a tudomány és a technika vívmányainak gyakorlati alkalmazásában. Helyességét bizonyltja a Dubnlcal Nehézgépgyár pél­dája, ahol a fiatalok Ifjúsá­gi munkacsoportot és egy if­júsági tervezőirodát hoztak létre, s az ötleteiket ma­guk valósítják meg. beleért­ve a gépek prototípusának elkészítését. 0 Térjünk azonban visi- sza a tisztségviselők szere­pére. Az ifjúsági szervese­tek elnökei rendszerint tag­jai a gazdasági vezetésnek, vagy legalábbis meghívják őket a vezetőségi és terme­lési értekezletekre. Azon­ban az a helyzet, hogy ál­talában nem tudják kellő eréllyel keresztülvinni a fia­talok hasznos ötleteit, kez­deményezését. — Ez így igaz, ezért arra törekszünk, hogy az Ifjúsági szervezetek élőre energikus, határozott fiatalok kerülje­nek, akik képesek megvéde­ni az Ifjúság érdekeit, s kellő tekintélyt szereznek az ifjúsági szövetségnek az üzemekben és a kutatóinté­zetékben. 0 A közelmúltban meg­tartották a SZISZ szlovákiai aktfvaértekezletét, amelyen Jozef lenárt, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZIKP KB első titkára az Ifjúság címére kifejtett néhány megszívlelendő és inspiráló gondolatot. Mit tart ebből döntőnek a SZISZ munkájá­ban a tudományos-műszaki fejlesztés és a népgazdaság intenzitikálásának szempont­jából? — Elsősorban ^rról van szó, hogy az ifjú nemzedék teljes mértékben tudatosít­sa, milyen óriási jelentősé­ge van a tudománynak és a technikának az Intenzifl- kálás folyamatában. Hogy alkotó módon fogjon a nép­gazdasági feladatok megol­dásához, szüntelenül keres­se az újat, a haladót, és szakítson az elavult mód­szerekkel. Ezzel egyidejűleg azon leszünk, hogy a fiata­lok ne hagyják magukat el­rettenteni javaslataik, ötle­teik megvalósításában, s a pártszervezetekkel szorosan együttműködve mélyítsék el a vezető gazdasági dolgo­zókkal való kapcsolatot. (Pravda) KEVESEN, DE LELKESEN Nem nagy létszámú a SZISZ nagyszar­vai (Rohovce) helyi szervezete, de tevé­kenységük semmiben sem marad el a népesebb szervezeteké mögött. A tagságot alkotó huszonöt tiatal mind­egyike főleg szombat-vasárnap gyűlik össze, így a nagyobb méretű rendezvé­nyeik többségét Is a hétvégeken tartják. Persze, azért hétközben sem lustálkod­nak. Legutóbb például hulladékgyűjtést szerveztek, de ugyanígy megemlíthetjük a klubjuk környékének e rendbehozata­lát, vagy a postaépület kerítésének át­festését. Természetesen gondokból Is kijut a szarvai fiataloknak. Hogy mire panasz­kodnak? Amire a faluban a kulturális téren kissé Igényesebb lakosok: a kul- túrház hiányára. Szerencsére már épül, az utóbbi Időben egyre gyorsabb Iram­ban, s ha elkészül, akkor a fiataloknak Is nagyobb hely jut. Ezt különösen a po­litikai, társadalmi események, ünnepsé­gek lebonyolításakor Igényelnék. Kultu­rális munkát, amilyent ök képzelnek, nem végezhetnek; így nincs tánccsoport. évek óta nem tanulhatnak be egyetlen színdarabot, s nem hívhatnak maguk kö­zé vendégeket, művészeket, írókat, köl­tőket, előadókat. A jó elóadóképességű, tehetséges fiata­lok azonban nagyban segítik a helyi nemzeti bizottság mellett működő polgá­ri ügyek testületének a munkéjit. Az esküvők, névadók, idós polgárok köszön­tése ma már elképzelhetetlen a szerep­lésük nélkül. Ott voltak, amikor a nyug­díjasok napján a falu legidősebbjeit kö- szöntöttték A fiatalok tenntakarásának Jö hasznát látják az alapiskola pionírjai Is. Külö­nösen amlöta a nemrég még példás pio­nírként számon tartott Nagy Mónika ke­rült a szervezet élére. A pionírok és a .fiatalok kapcsolata azóta elmélyült, erő­södött. A pionírok versenyeire, körzeti, járási vetélkedőire a SZISZ-tagok kísé­retében ménnek a gyerekek. Minden plo- nlrrajban két SZlSZ-tag a rajinstruktor, rendszeresen kirándulnak, járják a ha­tért, figyelik a természetet. Természet­járásuk során megismerkednek az „Élet­fa“ mozgalom célkitűzéseivel a gyerekek is, s együtt prőbálják védeni a természe­tet, a környezetüket. Rendszeresen gon­dozzák a fácánkertet, s a faluban kiül­tetett facsemeték száma Is az 6 szor­galmuk révén gyarapodott. A legszebb közös ünnepük azonban a gyermeknap és a békeünnepély. A gyer­meknapi rendezvény a SZISZ-esek aján­déka a pioníroknak, s egyben évek öta kötelezettségváHalása. Legutóbb különö­sen Nagy Éva, Nagy Adrianna és Rubllk Oszkár osztozott a szervezésen. A béke- ünnepély különösen azok számára emlé­kezetes, akiket szikrává. Illetve pionír­rá avatnak, ugyanis már hagyományosan ebből az alkalomból tűzik fel a frissen avatott szikrák jelvényét, s kötik a vö- vörös nyakkendőt a pionírok nyakába. A jő kapcsolat persze záloga Is annak, hogy a ma még alapiskolás gyerekek kinőve a plonlrkorból szívesen réazt vál­lalnak a helyi szervezet munkájából. (beiiyákj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents