Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-22 / 47. szám

/□ XXSI. STfoiTain 1983. nov. 22. Ara; 1,— KCs ASZISZESAKULTŰRA A CSKP XVI. kongresszusa feladatként szab­ta a szocialista kultúra kibontakoztatását és eimélyítését, poigáraink alkotókészségének felkarolását a szocialista társadalom tovább­fejlesztésének érdekében. Kiemelte az_új mű­vészeti alkotások feladatait, és rámutátött a kulturális nevelő munka szükségességére. A kultúrára való nevelés hovatovább a szocia­lista életmód alkotó elemévé válik, sokolda­lúan fejlesztve polgáraink alkotókészségét. , Társadalmunk és tagjainak fejlődésében a kultúra szerepe sokoldalú és mással nem he­lyettesíthető. Ezért törődni kell a kultúrával, mert felvirágoztatása az egész társadalom ügye. ­A SZISZ mint az ifjú nemzedék szervezete és képviselője fontos szerepet játszik a kul­turális nevelésben. Részt vállal a szocialista kultúra megteremtéséből és a kulturális neve­lésből, közreműködik fiataljaink kulturális igényeinek a kielégítésében. A fiatalok kö­rében végzett kulturális-népművelő tevékeny­sége munkájának kiemelkedő része. Tevékenysége természetesen nemcsak a mű­vészeti kultúra terjesztésére korlátozódik, ha­nem átfogja az egész kulturális életet. Ilyen például az öntevékeny művészeti mozgalom, az iskolánkívüli művelődés, a környezet vé­delme és alakítása, de beszélhetünk a kultu­rális pihenésről vagy a kulturált szórakozás­ról is. A kulturális nevelés fontos helyet foglal el a fiatal nemzedékünk nevelési rendszerében. Ez többek között azzal függ össze, hogy a fia^ talok élétében egyre nagyobb szerepet játszik a szabadidő. A kulturális tevékenység viszont a szabadidő eltöltésének fontos és nevelő’ ha­tású tényezője, ezenkívül fiataljainknak vá­laszt ad az élet alapvető kérdéseire. Birtok­ba véve a kultúrát, a korszerű technikát és tudományt, behatolva a művészet végtelen bl: rodalmába jobban megértjük korunkat, meg­nyílik az út a saját alkotáshoz, és egyénisé­günk kialakításához. A művészetben mások érzelmein és sorsán keresztül Ismerhetjük meg legjobban önmagunkat. A művészetnek ezenkívül erkölcsi ereje is van, hiszen aki megszereti, magáévá teszi a szépet, annak tiszteletben kell tartania az igazságot és a jóságot, mert e három kultu­rális érték elválaszthatatlan egymástól. Fon­tos szerepe van a kultúrának a múlt haladó hagyományainak megismerésében is. A múlt nélkül viszont nem tudjuk megérteni a mát, elképzelni jövőnket. Mindezt pedig szükséges különösen most tudatosítani a SZISZ-szervezetekben, amikor a hosszú téli esték jó lehetőséget nyújtanak a közös kulturális munkára. HORVÁTH REZSŐ ÉVADKEZDÉS UTÁN AZ IFJÚ szívekben Az idén immár husznnkilencedik évadját kezdte el félhivatásos együt­tesünk, az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes. Ebből az alkalomból kértünk rövid-tájékoztatást dr. Kulcsár Tibor igazgatótól. — Mielőtt az új évad célkitűzései­ről beszélnénk, tekintsünk vissza az elmúlt szezonra. Mit tart az elmúlt évad legkiemelkedőbb eredményének? — Kétségkívül Kodály-hangverse- nyünket. Az 1980-as ének-zenekari be­mutató, majd az 1981-es Bartók-hang- verseny után sokan úgy vélték, hogy az együttes erejét meghaladó feladat­ra vállalkozik a Kodály-hangverseny- nyel, amelyben olyan művek is szere­peltek, mint a Kállai kettős vagy a Háry János és főleg a Székely fonó részletei. Köztudott, hogy Kodály e két színpadi művét annak idején a budapesti operaházban mutatták be, operatársulatokon kívül csupán a Ma­gyar Állami Népi Együttes tanulta be több mint húsz évvel ezelőtt. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy nem hivatásos énekesek, zenészek számá­ra valóban rendkívül nagy erőpróba volt ez a hangverseny. Rég tapasztal­tam tagjainknál annyi lelkesedést, mint e hangverseny előkészületei so­rán. A bemutató sikere, úgy érzem, nemcsak azt a nagy akaratot, de együttesünk művészi érettségét is bi­zonyítja. A sajtóban összesen hét mél­tatás jelent meg a hangversenyről, ezek közül különösen a szlovák saj­tóban közölt kritikáknak örültünk. — Hol rendezte az együttes hagyo­mányos nyári körútját? — Csehországban vendégszerepel­tünk. Augusztudban egy hétig, az együttes történetében immár negyed­szer, a Csehszlovák Allapil Dal- és Táncegyüttes meghívására Prágában léptünk fel Hazai tájakon című mű­sorunkkal nagyszámú, s nagyrészt 'külföldi közönség előtt, majd egy hét­tel később Tflnecben és Cesky Té- áínben a kerületi békeünnepélyen. — Az új idény az Ifjú Szivekben egyben a tagfelvétel időszaka is. Hogy sikerült, az idén áz egyes művészi resziegekbcn? — A múlt évad végén különböző okokból több tagunktól kellett meg­válnunk, mint az előzó években. Oj jelentkezőkből számszerűen sohasem volt hiány, de ami -az idén külön ör­vendetes: több olyan tag jelentkezett együttesünkbe, aki már valahol tán­colt vagy énekelt, illetve zenei isme­retekkel rendelkezik. Néhány jó han­gú énekes fiú jelentkezését viszont még most is ' szívesen fogadnánk. Rendkívül jelentős' eseménynek tar­tom, hogy sokéves próbálkozás után hivatásos művészi dolgozóink számát is gyaraplthattuk: ez év szeptember 1-től mint dramaturg és -koreográfus együttesünkben dolgozik Katona Ist­ván, akit, úgy hiszem, a néptánc iránt érdeklődőknek < s a lap olvasóinak sem kell külön bemutatnom. Tevé­kenységéhez nagy reményeket és jo­gos elvárásokat fűzünk. — Mi újat terveznek ebben az évad­ban? — Az 1983—84-es évadban, az elő­zőektől eltérően, nem tartunk bemu­tatót. Ez az évad a felkészülés idő­szaka lesz, hiszen 1985 tavaszán az együttes harmincéves fennállása al­kalmából két új műsor bemutatására készülünk. Emellett, hogy ne csak művészi vonatkozású kérdésekről szóljunk, fenntartó szervünk, a Kul­turális Minisztérium hathatós anyagi támogatásával megtettük az első lépé­seket az együttes állandó székházá­nak létrehozásához. Nem szeretnék panaszkodni, hiszen a közönséget el­sősorban a színpadon nyújtott telje­sítmény érdekli, de jelenlegi munka- körülményeink, működési feltételeink olyanok, hogy az együttes egyes rész­legei a főváros öt különböző pontján, nem megfelelő, vagy csak szükség­képpen használható termekben, helyi­ségekben megtűrt albérlők. Egy-egy új műsor összjátékára, főpróbájára valamelyik kultúrotthon színpadát kell kibérelnünk. — Mindez azt jelenti, hogy az em­lített előkészületi időszakban a kö­zönség nem láthatja az együttest? — Ilyesmiről szó sem leheti Mint minden állami intézmény, ml is terv- gazdálkodást folytatunk, s ennek szer­ves része a fellépési és a bevételi terv is. Ez azt jelenti, hogy a; idei évadban is, mint általában az utóbbi tíz év folyamán, 65—70 alkalommal láthatja a ^ közönség együttesünket. Repertoárunkban három egész estét betöltő összeállítást tartunk; Hazai tá­jakon című „nagyműsorunkat“, ének- -zenekari hangversenyünket és az Ide jöttüiik muzsikálni című kamaraműso­runkat. Az új műsor betanulására te­hát az együttes teljes „üzemeltetése“ közben kerül sor. — A fellépésekhez és az új műsor előkészületeihez sok alkotó kedvet, töretlen lelkesedést kíván az Ifjú Szí­veknek, s a beszélgetést köszöni CSIKMAK IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents