Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-15 / 46. szám

VALLÁS ÉS TUDOMÁNY

A BOLDOGSÁG NEM ISTEN

A ma Ifjúsága — nemzetünk jövője. Ifjú ( nemzedékünk oktatása és nevelése, jelle- > mének és erkölcsének formálása, szociális- I ta öntudatának sokoldalú, következetes íej- . lesztése társadalmunk nagy fontosságú ügye.

E bonyolult és igényes feladat egyik területe a világnézeti nevelés, amely többek között magába foglalja a vallásos fiatalok gondolkodásmódjának formálását, a vallásos nézetek, előítéletek leküzdését Is.

A vallásos Ideológia elleni eszmei harc ban nem 'a vallásos fiatalok ellen Irányul, ahogy azt egyesek Igyekeznek elhitetni, hanem éppen értük. Azért, hogy felnyissuk a szemüket, hogy ne kerüljenek lépten-nyo- mon összeütközésbe a körülöttük levő valóság és saját előítéleteik összeegyeztetése miatt

A vaiásos ideológia elleni eszmei harc sokoldalú tárgyi és módszertani felkészültséget, az Iflúság *és természétesen környezetének alapos ismeretét igényli. Fölöttébb káros lehet mindennemű túlbuzgóság, nyers kényszer.

A világnézeti nevelő munka során különös gonddal kell számításba venni a családi körülményeket, a nagyobb családi közösség világnézeti hatását. A szülök, nagyszülők és más hozzátartozók kezdettől fogva közvetlen és állandó, mély érzelmi és értelmi befolyást gyakorolnak a fiatalokra. Ez természetes, hiszen a családi környezetben válik értelmes lénnyé a csecsemő, a szülők tanítják meg beszélni, tőlük kapja az első kedves szót, gondoskodást. Ezért a család világnézeti hatása rendkívül erős minden fiatalnál. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a hatás csökkenő tendenciájú.

A körülmények vizsgálatánál azt is figye- ' lembe kell venni, hogy milyen Intenzív a család és az egyház kapcsolata. Vannak mélyen bigott, vallásos családok, szoros kapcsolatot tartanak fenn ez egyházzal, s világnézetük esetleg reakciós tartalommal is keveredik. Mások, bár hívő emberek, nem tartanak rendszeres kapcsolatot az egyházzal, nem élnek aktív hitéletet, sőt időnként bírálják is az egyházat, és fenntartással fogadnak el bizonyos vallásos tételeket.

A tágabb és szűkebb környezeti hatások mellett az életkor, az általános, a polltikai- -ideolögial felkészültség, a munkaterület, a társadalmi és anyagi helyzet meg sok más körülmény is nagyban befolyásolja a fiatalok gondolkodását, világnézetét.

A szocialista társadalomban az ifjúság a forradalmi átalakulás egyik legfontosabb és legharcosabb osztaga. Mind szélesebb rétege ismeri fel, hogy igazi érdekeinek megfelelő társadalmi programot csak a szocializmus nyújthat. Társadalmunk megteremti mindazokat az anyagi és szellemi feltételeket, amelyek közepette a mi ifjúságunk álmai, vágyai valóra válhatnak. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi körülmények pozitívan hatnak a fiatalolc tudatára, s ezt kell aktív világnézeti nevelő munkával kiegészíteni.

A szocialista társadalom és a fiatalok érdekei azonosak. Mindez kedvező lehetőséget teremt arra, hogy a vallásos fiatalok megszabaduljanak a vallás befolyásától. E feladat rendkívül fontos, mert vallásos világnézettel nem lehet teljesen azonosulni .a szocializmussal. A vallás a hamis tudat egyik formája, amely visszahat az ember tevékenységére, és végső soron zavarja, fékezi a teljes egyéni és közösségi boldogulást.

A közelebbi környezet: a város vagy a falu, az üzem, a szövetkezet, az Iskola, a szélesebb és szűkebb család hatása — mind olyan tényező, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül világnézeti nevelő munkánk

>90rán. Ezek általában ellentmondások. A munkahelyen, az iskolában világnézeti szempontból egyaránt őri a fiatalokat pozitív Ó8 negatív hatás. Az idősebb generáció egy része fiatalkorában olyan társadalmi környezetben nevelődött, amikor a hitoktatás kötelező volt, és a vallásos tanok elfogadása, valamelyik egyházhoz való tartozás társadalmi követelmény volt, mert egyébként súlyos anyagi és erkölcsi következményekkel járt volna. A felnőttek között tehát ma is vannak vallásosak. Ha — éppen a társadalmi változás, valamint a marxista-leninista világnézet térhódításának eredményeképpen — csökkent is túlbuzgóságuk, és megváltozott vallásosságuk tartalma, intenzitása, mégsem tudnak végérvényesen szakítani az előítéletekkel, szokásokkal.

A vallásos emberek döntő többsége nem hívő dolgozótársaival együtt magáénak vallja a szocialista társadalmat, becsületesen részt vesz építésében, sokszor példásan dolgozik. Világnézetük azonban még nem szocialista, és ez zavaróan hat a fiatalokra. De nehezíti a világnézeti nevelő munkát, csökkenti hatásfokát az is. ha a fiatalok olyan környezetben dolgoznak, tanulnak, ahol az ateista felnőttek munkaerkölcse, családi élete nem példamutató.

A világnézeti nevelő munka során nagyon fontos a személyes példamutatás. A sző és a tett egysége nélkül nem lehet ^ eredményesen küzdeni a vallásosság ellen. Hiába leplezzük le az egyházakat, a papokat, és mutatunk rá a vallásos tanok és tettek közötti ellentétre, ha ^ életünkkel, cselekedeteinkkel nem bizonyítjuk eszméink Igazát. A szocialista erkölcs magasabbrendűségét a valláserkölcs felett csak úgy tudjuk bebizonyítani, ha egyéni és közösségi életünk tiszta, ha erkölcsi magatartásunk, életstílusunk, munkaszeretetünk, családi életünk vonzö.

A tudomány fejlődése, a technikai forradalom eredményei, újabb és újabb vívmányai a mi világnézetünk tételeit igazolják. A hit és a tudás közötti ellentmondás napjainkban egyre jobban kiéleződik. Egyre kézzelfoghatóbban bizonyítható — az egyháznak minden Igyekezete és próbálkozása ellenére —, hogy a ' vallás és a tudomány összeférhetetlen. A tudomány szüntelenül fejlődik, a vallás örök eszméket, dogmákat hirdet. A tudomány objektív, a természeti és társadalmi tapasztalatokon alapszik — a vallás szubjektív, az egyén hiszékenységéből áll. Világnézeti propagandamunkánkban bátran használjuk fel elsősorban a természet- és társadalomtudományok eredményeit és világnézeti összefüggéseit.

A tudományos, az értelemre ható világnézeti propaganda mellett fontos felada^ az érzelmi nevelés. Az egyház Is jól tudja

ezt. Épp ezért ott áll az emberi élet minden jelentős fordulójánál: a bölcsőtől a kopor> sóig. A fiatalok nemcsak értelmileg fogékonyak, hanem érzelmi Igényük is rendkívül nagy. A világnézeti nevelő munka során ezzel törődni kell, ezt az igényt nekünkaz ifjúsági szervezetnek és* az ifjúság nevelésével foglalkozó felnőtteknek — kell kielégítenünk. A fiatalok érezzék, hogy . ha öröm vagy •’bánat éri őket, nincsenek egyedül, nincsenek magukra hagyva.

A magány különös érzelmi élmény — legyen az pozitív vagy negatív. Átélése kedvez a misztikumnak. Ilyenkor válik az öröm „isten ajándékává“, a betegség, a szerencsétlenség „isten csapásává“. Éppen ezért a közösséghez tartozás érzése, az öröm megosztása másokkal, vagy a fájdalom elviseléséhez nyújtott baráti, elvtársi segítség fontos lehet a világnézeti nevelés hatékonysága szempontjából is. Vegyük körül gondoskodással fiatal barátunkat, munkatársunkat, ha bánat vagy baj éri. A vigasztaló szó, a magukra maradt fiatalokkal való törődés, . a segítőkész tett azt bizonyítja, hogy a szocialista humanizmus nem frázisokra, szólamokra épül. S ez meggyőző világnézeti propaganda.

A vallásos világnézet ellensúlyozására, leküzdésére Irányuló - ideológiai tevékenység

— melynek csupán néhány összefüggéséről . szóltunk — Igényes, nem könnyű, állandó feladatunk. Az alapos elméleti és ideológiai felkészültség mellett nagy, türelmet, tapin. tatot és szívós következetességet igényel. A marxista-leninista világnézet az élet, a ter- ' mészet és társadalom tudományos megísme- ' résén alapszik. A mi világnézetünk — szemben a vallásos tételekkel — az emberi fej- . lődés gazdag tapasztalataiból merít, .. ;

rendszerezi és emeli tudományos szintre.

Az ifjú nemzedék, amely arra hívatott, hogy építse az emberiség útját, nem nélkülözheti a marxizmus-lenlnizmus igazságainak ismeretét. A vallás csak valamilyen túl- világi boldogság ígéretének jegyében. tud •

— s éppen ezért nem kielégítő —'választ ■ adni az , emberiség nagy kérdéseire. Földi ; — s éppen ezért a biztos jövő megteremtésének útját mutató — választ csak a ml . tudományos világnézetünk ad, amelynek az az alapelve, hogy az embert környező világ és a társadalmi lét fejlődéstörvényei megismerhetők. A tudományos világnézet követi a világ változásait, és hozzáértő cselekvésre késztetve az embert, elő Is segíti a fejlődést. A marxisták-leninisták nem fogadják el azt a definíciót, hogy a világ nem változtatható meg, hanem szüntelenül azon fáradoznak, hogy tudományos eszméik birtokában megteremtsék a felszabadult, boldog emberiség világát.

••i V

A POLITIKAI OKTATÁSHOZ

VALLÁS ÉS POLITIKA

Az utóbbi időben a burzsoá propaganda Ideológiai-politikai eszköztárában a modern formák mellett megjelennek a hagyományos antlkommunista módszerek is, elsősorban a klerikallzmus, amely egyben az imperializmus ideológiai-politikai támasza és fegyvere.

Az antlkommunista erők összehangolt frontális támadást készítenek elő szocialista társadalmi rendszerünk ellen. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a katolikus egyház Jelenlegi feje keresi a kapcsolatokat a csehszlovák klérofasiszta emigrációval. Kinek használ ez a közeledés? Erre a nyugati folyóiratokból is választ kaphatunk. E sajtótermékek ugyanis II. János Pált Reagan első ' számú emberének nevezik. #

A haladás és a kommunista eszme ellen folytatott új keresztes hadjárat a világ minden részén szükségessé teszi, hogy emeljük ideológiai-politikai munkánk színvonalát e munka egyik legbonyolultabb és legfontosabb részterületén: az ateista nevelésben. A CSKP KB beszámolóját 1980. március 25-én Vasll Bllak terjesztette elő, hangsúlyozva, hogy: „Az emberek tudományos világnézetének és szocialista tudatának formálása olyan folyamat, amely csak a különféle előítéletek és csökevények leküzdésével párhuzamosan valósítható meg. A szocialista öntudat fejlődése felszabadítja az ' embert, leküzd! a tudatlanságot és a szellemi elmaradottságot. Az ateista nevelés tehát az ideológiai munka kiemelt feladata, melynek pártunk állandó figyelmet szentel. Ez hosszan tartó folyamat, s e téren minden sietség és hebehurgyaság káros.“

•Az ateista nevelés a párt és a pártszervezetek ideológiai munkájának egyik viszonylag önálló részterülete, amelynek megvannak a maga sajátságos feladatai. Az ideológiai tevékenység gyarapítja társadalmunk szellemi erejét, megszilárdítja az emberek között kifejlődött új, humánus kapcsolatokat, fejleszti a dolgozók alkotó aktivitását. Ezt a folyamatot a szovjet szerzők úgy fogalmazzák meg: „a vallásos világnézet leküzdésének útján az jelenti a legnagyobb akadályt, hogy a hívő ember elszigeteli magát a .társadalom Ideológiai hatásaitól.“ Ez az elszigetelődés hol kisebb, hói nagyobb mértékű, de mindenképpen megakadályozza. hogy a hívő emberre hatást gyakoroljon a vallásos elképzeléseinek ellentmondó hatalmas Információáradat. Hogy a hívő ember tudatára hatni tudjunk, és elfogadtassuk vele az ateista világnézetet, elsősorban ezt az elszigetelődést kell megszüntetnünk.

Á munkásosztály tudományos-materallsta világnézete, a marxizmus-lenlnizmus továbbfejlesztette az elmúlt századok haladó örökségét, a világ ateista értelmezését. A társadalmi élet jelenségeinek idealista megközelítését leküzdve megszüntette azt a történelmi elszigeteltséget, amely lehetetlenné tette a vallás szociális gyökereinek leleplezését.

A tudományos kommunizmus létrejöttével az ateizmus elmélete és gyakorlata Is magasabb fokon realizálódik. A szocialista viszonyok kialakulásával az ateista nevelés és propaganda szociális jelentősége Is mind nagyobb lesz. Országunkban a marxista-le^ nlnista elméletre alapozott ateista világnézetet terjesztve a sokoldalú lenini szellemi örökséget ápoljuk. A világ proletárjainak ' vezetője, Lenin nagy figyelmet szentelt a vallás és az ateizmus kérdésének, alkotó módon gyarapította a marxizmust, az ateizmust, kidolgozta az új típusú párt alapelveit és meghatározta a szovjet állam val- . láshoz való viszonyát. Ki is fejtette ilyen Irányú nézeteit, hangsúlyozva, hogy a kommunisták programja a tudományos, a materialista világnézeten alapul. E program értelmezése tehát elkerülhetetlenül tartalmazza a vallás valódi, történelmi és gazdasági háfterének'feltárását; ez azt jelenti,

, hogy a kommunista propaganda egyben ateista propaganda Is. A pártmunkában, a munkásosztály és a dolgozók közös, a vi- ' lág forradalmi átalakításáért folytatott harcában milyen helyet foglal el az ateista ne- ‘ velés?

Az ateista nevelést és propagandát a két ; legfontosabb feladatnak kell alárendelni:

' ez a kizsákmányoló osztály felszámolása és az új, kommunista társadalom felépítése. Lenin mindig óvott attól, hogy a vallási kérdést előtérbe helyezzük. Arra tanított, hogy tegyünk különbséget a vallás mint a tudományos világnézettől, a marxizmustól Idegen ideológia között és a hívők között, akik még a vallás fogságában vergődnek. Elsősorban a hívő munkásokkal és parasztokkal szemben követett érzékeny és elvtársi magatartást, hogy el ne idegenftsük őket a marxista eszméktől.

Ebből a követelményből kiindulva nem állítjuk, s nem Is fogjuk azt állítani, hogy a vallásos emberek antikommunlsták. A kommunista pártok nem tartják, s a jövőben sem fogják antlkommunistáknak tartani sem a hívőket, sem a papságot. Például: ,,A kapitalista országokban a hívők milliói kapcsolódnak be aktívan a békéért és a szo- , ciális haladásért vívott harcba.“ (Religlja a cerkov v szovremennuju epohu, Miszl, Moszkva 1976, 226. old.).

Vlagyimir Iljics Lenin megkövetelte, hogy . az ateista propagandát a dolgozók társa dalmí viszonyokat átalakító aktív harcá■ nak bázisán fejtsük ki. A dolgozókat be i kell kapcsolni az osztályharcba, a forradalmi aktivitás nemcsak a kapitalista vlszo, nypk között játszik fontos szerepet a nép ateista átnevelésében. Az új, kommunista társadalom építésében való aktív részvétel és a gyakprlatt munka az ateista nevelés alapiskolája a szocialista forradalom győzelmét követő időkben is.

Ez a legfontosabb szempont a munkásosztály szövetségeseinek esetében is. A vallással folytatott ideológiái harcban a hívő és ateista dolgozók egységét kell szem előtt tartanunk, hogy megvalósíthassuk a legfontosabb társadalmi célokat.

' Az, ami az ateista dolgozókkal összeköti

■ a hívőket, az a boldog földi életért folytatott harc, s ez összehasonlíthatatlanul erősebb kapocs annál, ami elválasztja őket. Ma a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hívő és ateista dolgozóit egyetlen cél egyesíti: a fejlett szocialista társadalom felépítése.

Lenin állandóan hangsúlyozta azt a tényt, hogy az ateista nevelés csak úgy lehet sikeres, ha a marxista filozófiára, a természettudományokra, a harcos materialista eszmékre támaszkodik, ha tartalma, módszerei és szervezési formái tudományos szempontból meg vannak alapozva. Ebben rejlik a lenini követelmények lényege.

A fejlett szocialista társadalom építése az ateista nevelésben Is megköveteli a vallásosság elleni munka színvonalának emelését, minőségileg jobb, újabb, időszerűbb elméleti és gyakorlati megoldását. Mélyeb-* ben be keU hatolnunk a tudományos, marxista-leninista világnézet bonyolult folyamatába.

Az ateista nevelésben legfőbb feladat és kötelesség a felnövekvő nemzedékkel szemben, hogy csökkentsük a vallásosság újrater<< meiődésének lehetőségeit. E problémák sikeres megoldása nagyrészt a vallással kapcsolatos marxista-leninista alapelvek alkotó : módon való felhasználásától függ, továbbá ■ a vallásosság és az ateista propaganda je- ' lenlegl állapotának mélyreható elméleti e- ' lemzésétől.

Hazánkban jelentős sikereket értünk el az ateista nevelésben, de nem állíthatjuk, hogy minden problémát megoldottunk, s a lakosság egy részére gyakorolt vallási és valláserkölcsi hatás magától megszűnik. Az ateista neveléssel kapcsolatban mind elmé- ^ letl, mind gyakorlati szempontból számos komoly kérdést meg kell még oldanunk.

A materialista tudományos világnézet terjesztése és elmélyítése a pártpolitikánk fő feladatainak egyike. Ezt erősítette meg az SZLKP 1981-es kongresszusa is: ,,Ma megállapíthatjuk, hogy a haladó materialista világnézet Szlovákiában tömegjelenséggé válik és mindinkább terjed. Az ősrégi vallási türelmetlenség és a megkülönböztetés visszavonhatatlanul a múlté. Szocialista államunk biztosítja állampolgáraink egyenjogúságát, függetlenül a vallás iránti viszonyuktól. Becsüljük a hívők cselekvő részvételét hazánk építésében, amiben népünk közös érdekeinek bizonyítékát látjuk. Dolgozóink gyakorlati tapasztalatokra tettek szert a szocialista társadalom építésében, és a feladatok teljesítésében való cselekvő részvételben. Ezeknek a tapasztalatoknak döntő szerepük volt és van a dolgozók megszabadításában a múlt kizsákmányoló társadalmainak szellemi örökségétől. Tanúi vagyunk a külföldi klerikális antlkommunista központok arra irányuló törekvésének, hogy a hívők vallási érzelmeivel visszaélve, ellenséges tevékenységet fejtsenek ki szocialista hazánkkal szemben. Népünk tapasztalataira, szocialista érdekeire, hazafias érzéseire, összeforrottságára és haladó, békés törekvéseire támaszkodva, határozottan harcolni fogunk az ilyen, nem új keletű aknamunka ellen, bármilyen formát öltsön Is.“

Bohus Kral felvétele