Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-15 / 46. szám

VALLÁS ÉS TUDOMÁNY A BOLDOGSÁG NEM ISTEN A ma Ifjúsága — nemzetünk jövője. Ifjú ( nemzedékünk oktatása és nevelése, jelle- > mének és erkölcsének formálása, szociális- I ta öntudatának sokoldalú, következetes íej- . lesztése társadalmunk nagy fontosságú ügye. E bonyolult és igényes feladat egyik terü­lete a világnézeti nevelés, amely többek között magába foglalja a vallásos fiatalok gondolkodásmódjának formálását, a vallá­sos nézetek, előítéletek leküzdését Is. A vallásos Ideológia elleni eszmei harc ban nem 'a vallásos fiatalok ellen Irányul, ahogy azt egyesek Igyekeznek elhitetni, ha­nem éppen értük. Azért, hogy felnyissuk a szemüket, hogy ne kerüljenek lépten-nyo- mon összeütközésbe a körülöttük levő va­lóság és saját előítéleteik összeegyeztetése miatt A vaiásos ideológia elleni eszmei harc sokoldalú tárgyi és módszertani felkészült­séget, az Iflúság *és természétesen környe­zetének alapos ismeretét igényli. Fölöttébb káros lehet mindennemű túlbuzgóság, nyers kényszer. A világnézeti nevelő munka során külö­nös gonddal kell számításba venni a csa­ládi körülményeket, a nagyobb családi kö­zösség világnézeti hatását. A szülök, nagy­szülők és más hozzátartozók kezdettől fog­va közvetlen és állandó, mély érzelmi és értelmi befolyást gyakorolnak a fiatalokra. Ez természetes, hiszen a családi környe­zetben válik értelmes lénnyé a csecsemő, a szülők tanítják meg beszélni, tőlük kapja az első kedves szót, gondoskodást. Ezért a család világnézeti hatása rendkívül erős minden fiatalnál. Meg kell azonban jegyez­ni, hogy ez a hatás csökkenő tendenciájú. A körülmények vizsgálatánál azt is figye- ' lembe kell venni, hogy milyen Intenzív a család és az egyház kapcsolata. Vannak mé­lyen bigott, vallásos családok, szoros kap­csolatot tartanak fenn ez egyházzal, s vi­lágnézetük esetleg reakciós tartalommal is keveredik. Mások, bár hívő emberek, nem tartanak rendszeres kapcsolatot az egyház­zal, nem élnek aktív hitéletet, sőt időn­ként bírálják is az egyházat, és fenntartás­sal fogadnak el bizonyos vallásos tételeket. A tágabb és szűkebb környezeti hatások mellett az életkor, az általános, a polltikai- -ideolögial felkészültség, a munkaterület, a társadalmi és anyagi helyzet meg sok más körülmény is nagyban befolyásolja a fiata­lok gondolkodását, világnézetét. A szocialista társadalomban az ifjúság a forradalmi átalakulás egyik legfontosabb és legharcosabb osztaga. Mind szélesebb réte­ge ismeri fel, hogy igazi érdekeinek meg­felelő társadalmi programot csak a szocia­lizmus nyújthat. Társadalmunk megteremti mindazokat az anyagi és szellemi feltétele­ket, amelyek közepette a mi ifjúságunk ál­mai, vágyai valóra válhatnak. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi körülmények pozitívan hatnak a fiatalolc tudatára, s ezt kell aktív világnézeti nevelő munkával kiegészíteni. A szocialista társadalom és a fiatalok ér­dekei azonosak. Mindez kedvező lehetőséget teremt arra, hogy a vallásos fiatalok meg­szabaduljanak a vallás befolyásától. E fel­adat rendkívül fontos, mert vallásos világ­nézettel nem lehet teljesen azonosulni .a szocializmussal. A vallás a hamis tudat egyik formája, amely visszahat az ember tevékenységére, és végső soron zavarja, fé­kezi a teljes egyéni és közösségi boldogu­lást. A közelebbi környezet: a város vagy a falu, az üzem, a szövetkezet, az Iskola, a szélesebb és szűkebb család hatása — mind olyan tényező, amelyet nem hagyhatunk fi­gyelmen kívül világnézeti nevelő munkánk >90rán. Ezek általában ellentmondások. A munkahelyen, az iskolában világnézeti szem­pontból egyaránt őri a fiatalokat pozitív Ó8 negatív hatás. Az idősebb generáció egy része fiatalkorában olyan társadalmi kör­nyezetben nevelődött, amikor a hitoktatás kötelező volt, és a vallásos tanok elfogadá­sa, valamelyik egyházhoz való tartozás tár­sadalmi követelmény volt, mert egyébként súlyos anyagi és erkölcsi következmények­kel járt volna. A felnőttek között tehát ma is vannak vallásosak. Ha — éppen a társa­dalmi változás, valamint a marxista-leninis­ta világnézet térhódításának eredményekép­pen — csökkent is túlbuzgóságuk, és meg­változott vallásosságuk tartalma, intenzitá­sa, mégsem tudnak végérvényesen szakítani az előítéletekkel, szokásokkal. A vallásos emberek döntő többsége nem hívő dolgozótársaival együtt magáénak vall­ja a szocialista társadalmat, becsületesen részt vesz építésében, sokszor példásan dol­gozik. Világnézetük azonban még nem szo­cialista, és ez zavaróan hat a fiatalokra. De nehezíti a világnézeti nevelő munkát, csök­kenti hatásfokát az is. ha a fiatalok olyan környezetben dolgoznak, tanulnak, ahol az ateista felnőttek munkaerkölcse, családi élete nem példamutató. A világnézeti nevelő munka során nagyon fontos a személyes példamutatás. A sző és a tett egysége nélkül nem lehet ^ eredmé­nyesen küzdeni a vallásosság ellen. Hiába leplezzük le az egyházakat, a papokat, és mutatunk rá a vallásos tanok és tettek kö­zötti ellentétre, ha ^ életünkkel, cselekede­teinkkel nem bizonyítjuk eszméink Igazát. A szocialista erkölcs magasabbrendűségét a valláserkölcs felett csak úgy tudjuk bebizo­nyítani, ha egyéni és közösségi életünk tisz­ta, ha erkölcsi magatartásunk, életstílusunk, munkaszeretetünk, családi életünk vonzö. A tudomány fejlődése, a technikai forra­dalom eredményei, újabb és újabb vívmá­nyai a mi világnézetünk tételeit igazolják. A hit és a tudás közötti ellentmondás nap­jainkban egyre jobban kiéleződik. Egyre kézzelfoghatóbban bizonyítható — az egy­háznak minden Igyekezete és próbálkozá­sa ellenére —, hogy a ' vallás és a tudo­mány összeférhetetlen. A tudomány szünte­lenül fejlődik, a vallás örök eszméket, dog­mákat hirdet. A tudomány objektív, a ter­mészeti és társadalmi tapasztalatokon alap­szik — a vallás szubjektív, az egyén hiszé­kenységéből áll. Világnézeti propagandamun­kánkban bátran használjuk fel elsősorban a természet- és társadalomtudományok ered­ményeit és világnézeti összefüggéseit. A tudományos, az értelemre ható világ­nézeti propaganda mellett fontos felada^ az érzelmi nevelés. Az egyház Is jól tudja ezt. Épp ezért ott áll az emberi élet minden jelentős fordulójánál: a bölcsőtől a kopor> sóig. A fiatalok nemcsak értelmileg fogé­konyak, hanem érzelmi Igényük is rendkí­vül nagy. A világnézeti nevelő munka so­rán ezzel törődni kell, ezt az igényt ne­künkaz ifjúsági szervezetnek és* az ifjú­ság nevelésével foglalkozó felnőtteknek — kell kielégítenünk. A fiatalok érezzék, hogy . ha öröm vagy •’bánat éri őket, nincsenek egyedül, nincsenek magukra hagyva. A magány különös érzelmi élmény — le­gyen az pozitív vagy negatív. Átélése ked­vez a misztikumnak. Ilyenkor válik az öröm „isten ajándékává“, a betegség, a szeren­csétlenség „isten csapásává“. Éppen ezért a közösséghez tartozás érzése, az öröm megosztása másokkal, vagy a fájdalom el­viseléséhez nyújtott baráti, elvtársi segítség fontos lehet a világnézeti nevelés hatékony­sága szempontjából is. Vegyük körül gon­doskodással fiatal barátunkat, munkatársun­kat, ha bánat vagy baj éri. A vigasztaló szó, a magukra maradt fiatalokkal való törődés, . a segítőkész tett azt bizonyítja, hogy a szo­cialista humanizmus nem frázisokra, szóla­mokra épül. S ez meggyőző világnézeti pro­paganda. A vallásos világnézet ellensúlyozására, le­küzdésére Irányuló - ideológiai tevékenység — melynek csupán néhány összefüggéséről . szóltunk — Igényes, nem könnyű, állandó feladatunk. Az alapos elméleti és ideológiai felkészültség mellett nagy, türelmet, tapin­. tatot és szívós következetességet igényel. A marxista-leninista világnézet az élet, a ter- ' mészet és társadalom tudományos megísme- ' résén alapszik. A mi világnézetünk — szem­ben a vallásos tételekkel — az emberi fej- . lődés gazdag tapasztalataiból merít, .. ; rendszerezi és emeli tudományos szintre. Az ifjú nemzedék, amely arra hívatott, hogy építse az emberiség útját, nem nélkü­lözheti a marxizmus-lenlnizmus igazságai­nak ismeretét. A vallás csak valamilyen túl- világi boldogság ígéretének jegyében. tud • — s éppen ezért nem kielégítő —'választ ■ adni az , emberiség nagy kérdéseire. Földi ; — s éppen ezért a biztos jövő megterem­tésének útját mutató — választ csak a ml . tudományos világnézetünk ad, amelynek az az alapelve, hogy az embert környező vi­lág és a társadalmi lét fejlődéstörvényei megismerhetők. A tudományos világnézet követi a világ változásait, és hozzáértő cse­lekvésre késztetve az embert, elő Is segíti a fejlődést. A marxisták-leninisták nem fo­gadják el azt a definíciót, hogy a világ nem változtatható meg, hanem szüntelenül azon fáradoznak, hogy tudományos eszméik bir­tokában megteremtsék a felszabadult, bol­dog emberiség világát. ••i V A POLITIKAI OKTATÁSHOZ VALLÁS ÉS POLITIKA Az utóbbi időben a burzsoá propaganda Ideológiai-politikai eszköztárában a modern formák mellett megjelennek a hagyományos antlkommunista módszerek is, elsősorban a klerikallzmus, amely egyben az imperia­lizmus ideológiai-politikai támasza és fegy­vere. Az antlkommunista erők összehangolt fron­tális támadást készítenek elő szocialista tár­sadalmi rendszerünk ellen. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a katolikus egyház Jelen­legi feje keresi a kapcsolatokat a csehszlo­vák klérofasiszta emigrációval. Kinek hasz­nál ez a közeledés? Erre a nyugati folyó­iratokból is választ kaphatunk. E sajtóter­mékek ugyanis II. János Pált Reagan első ' számú emberének nevezik. # A haladás és a kommunista eszme ellen folytatott új keresztes hadjárat a világ min­den részén szükségessé teszi, hogy emel­jük ideológiai-politikai munkánk színvona­lát e munka egyik legbonyolultabb és leg­fontosabb részterületén: az ateista nevelés­ben. A CSKP KB beszámolóját 1980. március 25-én Vasll Bllak terjesztette elő, hangsú­lyozva, hogy: „Az emberek tudományos vi­lágnézetének és szocialista tudatának formá­lása olyan folyamat, amely csak a különfé­le előítéletek és csökevények leküzdésével párhuzamosan valósítható meg. A szocialis­ta öntudat fejlődése felszabadítja az ' em­bert, leküzd! a tudatlanságot és a szellemi elmaradottságot. Az ateista nevelés tehát az ideológiai munka kiemelt feladata, mely­nek pártunk állandó figyelmet szentel. Ez hosszan tartó folyamat, s e téren minden sietség és hebehurgyaság káros.“ •Az ateista nevelés a párt és a pártszerve­zetek ideológiai munkájának egyik viszony­lag önálló részterülete, amelynek megvan­nak a maga sajátságos feladatai. Az ideoló­giai tevékenység gyarapítja társadalmunk szellemi erejét, megszilárdítja az emberek között kifejlődött új, humánus kapcsolato­kat, fejleszti a dolgozók alkotó aktivitását. Ezt a folyamatot a szovjet szerzők úgy fo­galmazzák meg: „a vallásos világnézet le­küzdésének útján az jelenti a legnagyobb akadályt, hogy a hívő ember elszigeteli ma­gát a .társadalom Ideológiai hatásaitól.“ Ez az elszigetelődés hol kisebb, hói nagyobb mértékű, de mindenképpen megakadályoz­za. hogy a hívő emberre hatást gyakoroljon a vallásos elképzeléseinek ellentmondó ha­talmas Információáradat. Hogy a hívő ember tudatára hatni tudjunk, és elfogadtassuk vele az ateista világnézetet, elsősorban ezt az elszigetelődést kell megszüntetnünk. Á munkásosztály tudományos-materallsta világnézete, a marxizmus-lenlnizmus tovább­fejlesztette az elmúlt századok haladó örök­ségét, a világ ateista értelmezését. A tár­sadalmi élet jelenségeinek idealista megkö­zelítését leküzdve megszüntette azt a törté­nelmi elszigeteltséget, amely lehetetlenné tette a vallás szociális gyökereinek leleple­zését. A tudományos kommunizmus létrejöttével az ateizmus elmélete és gyakorlata Is ma­gasabb fokon realizálódik. A szocialista vi­szonyok kialakulásával az ateista nevelés és propaganda szociális jelentősége Is mind nagyobb lesz. Országunkban a marxista-le^ nlnista elméletre alapozott ateista világné­zetet terjesztve a sokoldalú lenini szellemi örökséget ápoljuk. A világ proletárjainak ' vezetője, Lenin nagy figyelmet szentelt a vallás és az ateizmus kérdésének, alkotó módon gyarapította a marxizmust, az ateiz­must, kidolgozta az új típusú párt alapel­veit és meghatározta a szovjet állam val- . láshoz való viszonyát. Ki is fejtette ilyen Irányú nézeteit, hangsúlyozva, hogy a kom­munisták programja a tudományos, a ma­terialista világnézeten alapul. E program értelmezése tehát elkerülhetetlenül tartal­mazza a vallás valódi, történelmi és gaz­dasági háfterének'feltárását; ez azt jelenti, , hogy a kommunista propaganda egyben ateista propaganda Is. A pártmunkában, a munkásosztály és a dolgozók közös, a vi- ' lág forradalmi átalakításáért folytatott har­cában milyen helyet foglal el az ateista ne- ‘ velés? Az ateista nevelést és propagandát a két ; legfontosabb feladatnak kell alárendelni: ' ez a kizsákmányoló osztály felszámolása és az új, kommunista társadalom felépíté­se. Lenin mindig óvott attól, hogy a vallási kérdést előtérbe helyezzük. Arra tanított, hogy tegyünk különbséget a vallás mint a tudományos világnézettől, a marxizmustól Idegen ideológia között és a hívők között, akik még a vallás fogságában vergődnek. Elsősorban a hívő munkásokkal és parasz­tokkal szemben követett érzékeny és elv­társi magatartást, hogy el ne idegenftsük őket a marxista eszméktől. Ebből a követelményből kiindulva nem ál­lítjuk, s nem Is fogjuk azt állítani, hogy a vallásos emberek antikommunlsták. A kom­munista pártok nem tartják, s a jövőben sem fogják antlkommunistáknak tartani sem a hívőket, sem a papságot. Például: ,,A kapitalista országokban a hívők milliói kap­csolódnak be aktívan a békéért és a szo- , ciális haladásért vívott harcba.“ (Religlja a cerkov v szovremennuju epohu, Miszl, Moszkva 1976, 226. old.). Vlagyimir Iljics Lenin megkövetelte, hogy . az ateista propagandát a dolgozók társa dalmí viszonyokat átalakító aktív harcá­■ nak bázisán fejtsük ki. A dolgozókat be i kell kapcsolni az osztályharcba, a forradal­mi aktivitás nemcsak a kapitalista vlszo­, nypk között játszik fontos szerepet a nép ateista átnevelésében. Az új, kommunista társadalom építésében való aktív részvé­tel és a gyakprlatt munka az ateista neve­lés alapiskolája a szocialista forradalom győzelmét követő időkben is. Ez a legfontosabb szempont a munkásosz­tály szövetségeseinek esetében is. A val­lással folytatott ideológiái harcban a hívő és ateista dolgozók egységét kell szem előtt tartanunk, hogy megvalósíthassuk a legfon­tosabb társadalmi célokat. ' Az, ami az ateista dolgozókkal összeköti ■ a hívőket, az a boldog földi életért folyta­tott harc, s ez összehasonlíthatatlanul erő­sebb kapocs annál, ami elválasztja őket. Ma a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hívő és ateista dolgozóit egyetlen cél egyesíti: a fejlett szocialista társadalom felépítése. Lenin állandóan hangsúlyozta azt a tényt, hogy az ateista nevelés csak úgy lehet si­keres, ha a marxista filozófiára, a termé­szettudományokra, a harcos materialista esz­mékre támaszkodik, ha tartalma, módsze­rei és szervezési formái tudományos szem­pontból meg vannak alapozva. Ebben rejlik a lenini követelmények lényege. A fejlett szocialista társadalom építése az ateista nevelésben Is megköveteli a vallá­sosság elleni munka színvonalának emelé­sét, minőségileg jobb, újabb, időszerűbb el­méleti és gyakorlati megoldását. Mélyeb-* ben be keU hatolnunk a tudományos, mar­xista-leninista világnézet bonyolult folyama­tába. Az ateista nevelésben legfőbb feladat és kötelesség a felnövekvő nemzedékkel szem­ben, hogy csökkentsük a vallásosság újrater<< meiődésének lehetőségeit. E problémák si­keres megoldása nagyrészt a vallással kap­csolatos marxista-leninista alapelvek alkotó : módon való felhasználásától függ, továbbá ■ a vallásosság és az ateista propaganda je- ' lenlegl állapotának mélyreható elméleti e- ' lemzésétől. Hazánkban jelentős sikereket értünk el az ateista nevelésben, de nem állíthatjuk, hogy minden problémát megoldottunk, s a lakosság egy részére gyakorolt vallási és valláserkölcsi hatás magától megszűnik. Az ateista neveléssel kapcsolatban mind elmé- ^ letl, mind gyakorlati szempontból számos komoly kérdést meg kell még oldanunk. A materialista tudományos világnézet ter­jesztése és elmélyítése a pártpolitikánk fő feladatainak egyike. Ezt erősítette meg az SZLKP 1981-es kongresszusa is: ,,Ma meg­állapíthatjuk, hogy a haladó materialista világnézet Szlovákiában tömegjelenséggé válik és mindinkább terjed. Az ősrégi val­lási türelmetlenség és a megkülönböztetés visszavonhatatlanul a múlté. Szocialista ál­lamunk biztosítja állampolgáraink egyenjo­gúságát, függetlenül a vallás iránti viszo­nyuktól. Becsüljük a hívők cselekvő rész­vételét hazánk építésében, amiben népünk közös érdekeinek bizonyítékát látjuk. Dol­gozóink gyakorlati tapasztalatokra tettek szert a szocialista társadalom építésében, és a feladatok teljesítésében való cselekvő részvételben. Ezeknek a tapasztalatoknak döntő szerepük volt és van a dolgozók meg­szabadításában a múlt kizsákmányoló társa­dalmainak szellemi örökségétől. Tanúi va­gyunk a külföldi klerikális antlkommunista központok arra irányuló törekvésének, hogy a hívők vallási érzelmeivel visszaélve, ellenséges tevékenységet fejtsenek ki szo­cialista hazánkkal szemben. Népünk ta­pasztalataira, szocialista érdekeire, hazafias érzéseire, összeforrottságára és haladó, bé­kés törekvéseire támaszkodva, határozottan harcolni fogunk az ilyen, nem új keletű aknamunka ellen, bármilyen formát öltsön Is.“ Bohus Kral felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents