Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-15 / 46. szám

2 4^ Kommentárunk AZ INNOVACIC A HALADÄS TÉNYEZŐJE A tudomány és technika eredményeinek mielőbbi gya­korlati alkalmazásáTai foglalkozó központi bizottsági ülésen gyakran szóba kerül az innováció kérdése is. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a műszaki-tudomá­nyos haladás gazdasági és társadalmi hatásait alapve­tően az innovációs tevékeaység váltja ki. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert gyakori jelenség, hogy az innovációról szólva nálunk sokan csak a fogyasztási cikkek kisebb-nagyobb felújításával, modernizálásával járó ármódosításokra gondolnak. Például az ingeknél a gallér vagy a manzsetta megváltoztatását már innová­cióként könyvelik el. Ide kívánkoznak Miroslav HruSkoviönak, az SZLKP KB titkárának a bíráló szavai, amelyek félremagyarázhatat- lannl a dolgok lényegére tapintanak: A gyakorlatban inkább a divatos és luxustermékeknek szabnak maga­sabb árat, mint a műszakilag magas színvonalú termé­keknek, illetve nagyon gyakran az egyszerű innová­cióért is nyújtanak árkiegészítést. Amint a gyakorlat bizonyítja, a műszaki haladás érdekében az árképzés nagyobb skáláját kell alkalmazni, vagyis az új termé­kek nagyobb termelési költségeit tükröző ideiglenesen érvényes árakon kívül további formákat is érvényesl teni kell. Az ártámogatást a legprogresszívebb termé­keknél kell alkalmazni, az áraiknak tükrözniük kell, hogy a termékeket milyen hatékonysággal értékesítik a világpiacon.“ Ezt a hosszabb idézetet azért volt szükséges kiemel­ni, mert ha az innováció fogalmát a fogyasztók csak a közhasználati cikkekre szűkítik-, félő, hogy ez a „nép­szerűsítés“ eltereli a figyelmet az innováció igazi lénye­géről. Az Innováció lényege pedig az, hogy segítségével megy végbe a műszaki-tudományos eredmények gazda­sági-társadalmi elsajátítása. Így az innováción a gyárt­mány és a gyártás, vagyis a technológia olyan minőségi fejlesztését értjük, amely gazdasági hasznot hajtó új­szerűségek létrehozását eredményezi. Ez a minőségi fejlesztés egyidejűleg hatja át a kutatást, a fejlesztést, a termelést és a fogyasztást. így az innováció mint összekötő kölcsönhatásokat közvetítő folyamat jelenik meg. amelynek hatásai a kutatás-fejlesztés-termelés- értékesítés folyamat valamennyi láncszemében érezhe­tők. Mint tudjuk, jelenkori világgazdaságunkat az energia- hordozók és nyersanyagok árainak emelkedése és a föld sok részén a piacok szűkülése jellemzi. Így a prob­lémák megoldását mindenki a nagyobb exporttól reméli. Ehhez azonban a korábbiaknál versenyképesebb termé­kekkel és értékesítési feltételekkel kell megjelenni a világpiacon. A legtöbb nyersanyagban szegény országot az teszi versenyképessé, ha a termékeik meghatározott mértékű újdonságot képviselnek. A jelenlegi világgazda­sági értékrend ugyanis a világpiacon megjelenő valódi újdonságot fizeti a legjobban. Ezért téves az a szemlé­let, ha a fejlődésünket csak önmagunkhoz mérjük, ha innovációnkat kizárólag korábbi termékeinkhez viszo- nyitjuk. Termékeinknek a nemzetközi versenyben kell előkelő helyezést elérniük. Másokhoz — a versenytár­sakhoz — viszonyítva kell tehát minőségben és árban helytállni, és még újdonságértékkel is rendelkezni. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ma már kivétel nélkül minden vállalatnak innováció-központúnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy struktúrájának, szervezetének, va­lamint a munkaerő szakképzettségének folyamatos kor­szerűsítése határozza meg céljait, fejlődési irányát és tevékenységi stílusát. Természetesen lehetnek vállalatok, amelyek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az innová­ciónak, mint mások. Am a tevékenységi terület alapve­tően eldönti a vállalat innovációs igényét. Azokban az iparágakban, amelyek kutatásigényesek, és ahol a ter­mékváltás gyors, például az elektrouikában, egy válla­lat egyszerűen nem teheti, hogy nem újítja meg folya­matosan egész struktúráját. Akinél az innováció folya­mata megakad, az rövid időn belül kiszorul a piacok­ról, lemarad. STRASSER GYÖRGY KGST Klímaszekrények Magyarországnak A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának keretén belüli csehszlovák-magyar gazdasági együ.l.iűködés ezernyi megnyilvánulása kö­zött jelentős szerepe van a számítógépek felhasználásá­ban létrejött kapcsolatok­nak. Csehszlovák berendezé­sekkel teremtik meg a ma­gyar sz.ámttógépközpontok Üzemeltetéséhez szükséges megfelelő ílimatlkal körül- mí^iyeket. A rendkívül értékes szá­mítógépek csak pormentes, állandó hőmérsékletű és pá­ratartalmú helyiségekben működhetnek kifogástala­nul. Ha e félté elek vala­melyike hiányzik, kevésbé megbízható a rendszer. A csehszlovák gyártmányú úgy­nevezett komputer-klíma­szekrények folyamatosan ellenőrzik, hogy az említett teltételek megf-' 'nek-e a követelményeknek, s ha va­lamilyen rendellenességet észlelnek, automatikusan szabályozzák a hőmérsékle­tet, a pára- és porfartalmat. Ezt az előre beépített elszí­vó és légkondicionáló be­rendezések végzik el. Egy-egy Ilyen be­rendezés értéke 400 ezer és másfél millió forint között van — a kllmatlzátandó he^' lylség nagyságától függően. E módszer alkalmazásával feleslegessé válik a gépház és a légcsatornák, amelyek a hagyományos kllmatlzálás- hoz nélkülözhetetlenek. Az első Ilyen csehszlo­vák berendezéssel kllmatl- zált számítógép központ a bábolnla IKR gazdaságokban működik, egy másikat pedig most szerelnek a MEDICOR- nál. Az Idén mintegy 50 millió forint értékben szállí­tunk - klímaberendezéseket Magyarországra. (II) etzer korona — öröm dolgozni. Szinte a világ bármely pontját elérhetik ked­vező vételi viszonyok között, és öröm­mel mondhatom, hogy a Déli-sark, illetve az Antarktisz kivételével már a világ összes földrészével létesítet­tünk kapcsolatot. Volt már kapcso­latunk az Északi-sarkkal, Alaszkával, Ausztráliával és más vllágtájakkal. Illetve rádióamatőreikkel. Évente át­lagosan 7—8000 külföldi kapcsolatot létesítünk, és ez már egy Jó rádió- klubra vall. A komáromi rádióklub valóban nem hoz szégyent sem a pionírházra, sem a Honvédelmi Szövetség iérásl bizott­ságára. Rendszerint 40 tagja van, Jön- nek-mennek az emberek. Köztük a „szakma“ olyan kiválóságait tartják nyilván, mint Kalocsányi János, aki csehszlovák válogatott rádiós gyors- távírózásban. És ha már Itt tartunk, hadd mondjam el, hogy a komáro­miak csapata 6. lett a CARTAG-CON- TEST rádiós távgépíró világversenyen. Molnár Béla azonban felvilágosít, Egy mai rádióamatőrnek azonban ki kell magát ismernie a számítástech­nikában, a meteorológiában, hogy tud­ja, mikor milyenek a vételi viszonyok. Rendkívüli módon befolyásolja a vé­telt a napfolttevékenység. Most, hogy csökkent, a magasabb frekvenciákon, vagyis a rövldebb hullámhosszakon rosszabb a vétel. A rádióamatőrizmus­nak ma már amúgy is több válfaja van. Tőle tudom meg, hogy egy mai rá­dióamatőrt már nem is annyira a klasszikus fülhallgató és a távlróbll- lentyű, mint inkább a sokoldalúság jellemzi. A gyorstávirózás, amelyben a klub tagja, Kalocsányi János cseh­szlovák válogatott, csak egyik ága a rádióamatőrizmusnak. Roppant érdek- feszítő például a rőkavadászat, pon­tosabban a rádiós'Iránymérés, amely­ben a versenyzőknek a nehéz terepen elhelyezett adókészülékeket kell be­mérnie és megtalálnia a rádiójelzések alapján minél rövidebb Idő alatt. E számban már Európa-bajnokságot Is A PADLÁSSZOBA TITKA K icsi a Komáromi (Komárno) Já­rási Ifjúsági és Pionírház egyik padlásszobája, de érdekes mó­don az egész világ elfér benne. A fa­lak mentén álló asztalokon minden­féle műszerek, rádió adó- és vevőbe­rendezések. Egy fordítás a kapcsoló- gombon, rövid manipulálás a kereső­gombbal, és máris Jelentkezik egy tá­voli földrész valamelyik országának a hívójele. A falon a világ térképe, színes -gombostűk jelzik rajta, hogy a pionírház, egész pontosan a Honvé­delmi Szövetség rádióklubjának tag­jai a föld melyik pontján élő rádió­amatőrrel teremtettek már kapcsola­tot. A gombostűfejek sűrűn ellepik a Komáromi rádióamatőrök a gyorstáv- írő békeversenyen. térképet. Jelezve, hogy a komáromi rádióamatőrök a hatodik földrész, az Antarktisz kivételével a világ összes földrészével, rádióamatőrök és klu­bok ezreivel létesítettek már kapcso­latot. Ezt egyébként Molnár Béla, a rá­dlóklub megalakltója és vezetője, a rádióamatőrök Járási tanácsának elnö­ke Is tanúsítja. Tizenegy évvel ezelőtt ott állt a klub bölcsőjénél, és azóta is fáradhatatlanul igyekszik beavatni a rádlőamatörlzmus titkaiba az érdek­lődőket, elsősorban a fiatalokat. Ta­núsítja, hogy az OK—33 RJB hlvője- let azóta az egész-vHágea- megismer­ték. Ez ugyanis a komáromi rádióklub hívójele. Kezdetben kis teljesítményű, ki-* mustrált adókkal dolgoztunk, vagy magunk építettük meg a mindenféle úton-módon összegyűjtött alkatrészek­ből a berendezéseket — mondja a klub vezetője. — Ma már egész sor nagy teljesítményű adó-vevőnk van a Honvédelmi Szövetség szerveinek Jóvoltából. Természetesen most is szüntelenül kísérletezünk, és folyton tökéletesítjük a berendezések műsza­ki tulajdonságait, növeljük az adók teljesítményét, hatótávolságát. Ezeken a gépeken — amelyek esetenként már vagyont érnek, mert értékük 40—50 hogy a klub munkájának a célja nem csupán a versengés. — Elsődleges célunk az ifjúság mű­szaki képességeinek a fejlesztése. Igyekszünk kielégíteni és hasznos irányba terelni a fiatalok természe­tes műszaki érdeklődését. Mi bizto­sítjuk a katonaköteles fiatalok rádiós kiképzését, és nagyon Jó kapcsolatot teremtettünk a Járási katonai parancs­noksággal. Kár, hogy ennek ellenére a kör tagjai nfem mindig kerülnek a távközlő műszaki alakulatokhoz. Pe­dig nálunk kellő tudást és gyakorla­tot szereznek, amelyet nagyon Jól hasznosíthatnak a hadseregben, és to­vább tökéletesíthetnék magukat eb­ben a szakmában vagy hobbiban, mert nem is tudom, minek nevezzem. Az érdeklődésből és lelkesedésből ítélve inkább kedvtelés, mert szak­mát nem szoktak ilyen szívvel-lélek- kel űzni. A tanév elején mindig to­borzást szerveznek, de erre nem is lenne szükség, annyi a Jelentkező. Molnár Béla szerint nagyon helyes, hogy legújabban már a tízéves gye­rekekkel is foglalkozhatnak, mert azok ilyen zsenge korban Játszva el­sajátítják az Ismereteket. Az első ki­képzés egy évig tart, és a gyerekek a felnőttek felügyelete és irányítása alatt dolgoznak. A másodfokú Iskolák tanulóinak kiképzése már rövldebb. Minden tanfolyam vizsgával zárul, és a növendék Igazolólapot kap a ké- pességl vizsgáról. Tizenöt éves kortól bárki, aki helytáll a vizsgán, adó-ve- vő engedélyt és Igazolólapot kap ÓR osztályban. Tizennyolc éves kortól a legügyesebbek már egyéni adó-vevő engedélyt kapnak, amelyre a Honvé­delmi Szövetség kerületi bizottságán tett vizsga alapján tarthatnak igényt. Ezzel már otthon is dolgozhatnak. A komáromi Járásban pillanatnyilag 20— 22 rádióamatőrnek van ilyen enge­délye. A legtöbben 10—15 watt telje­sítményű készülékkel kezdik, a tizen­nyolc éven felüllek 200 wattos, sőt “erősebb gépekkel dolgoznak. ETzékkér“ gyakorlatilag a világ bármelyik pont­ja elérhető, vagy ahogy Molnár Béla mondja — ide varázsolható a padlás­szobába, ha a rádiós érti a dolgát Ez azonban nem csupán abból áll, hogy tisztában van a rádiótechnika elveivel. i— Természetesen minden a rádió­technika alapelveire épül, és nálunk is ezzel kezdődik a kiképzés. Itt mű­ködik nálunk a rádiótechnikai kör is. Molnár Béla rendeznek. Van aztán a kozmikus összeköttetés, amely a műsoldak se­gítségével Jön létre. Idén a szocialis­ta országok CARTAG-CONTEST béke­versenyében a komáromi klub tagjai éppen e számban indultak és a 6. he­lyen végeztek. S van még modern többtusa, rádlótávgéplrás és számító­géppel végzett munka. — Hihetetlen, hogy a rádióamatő­rizmus- mekkora fejlődésen ment át röpke pár év alatt — csóválja a fe­jét Molnár Béla, akinek pedig klsuj-. Jában van minden szakmai megoldás. — Míg korábban két álló hétig is szár molgattuk a műholdak pályáját, hogy a lehető legjobb időpontban irányít­suk rájuk az antennát, ma számító­gép segítsrégével- öt p?rc alatt kész vagyunk a művelettel. Ezért is hoztuk létre a számítógépes kört, hogy e kor­szerű technikai vívmány használatá­ra Is kioktassuk a tanulókat. Az ondíejovl csillagvizsgálóból ezen kí­vül hetente kétszer kapunk meteoro­lógiai előrejelzést, híreket a napfolt­tevékenységről és a műholdak pályá­járól. Ez rendkívül megkönnyíti a dolgunkat. Nagy segítségünkre van továbbá az a rádiós központ, amelyet az egyko­ri iskola átépítésével létesítettek Vág- füzesen (Vrbové had Váhom). Hatal­mas irányított antennáival már való­ban elérhető az egész világ minden rádióamatőr állama. PALAGYI LAIOS A fennállásának tizedik jubileumát ünneplő rádióklub tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents