Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-08 / 45. szám

3

A

z iskola folyosói zajosak. Épp szünet van. Lányok futnak eme- ^ létről le-fol; egyik osztályból a másikba be. Sebői egy fiú. Nem > %soda, bfszen az Úgyallai (Hurbano- To) Pedagógiai Szakközépiskolában, az óvónőképzőben vagyunk, ahol fiú .^ulót még mutatóban sem találni. Mondják is a lányok, hogy nagyon elkelne minden osztályba legalább egy-két srác, akkor bizonyára nem lenne annyira „lányos“ a hangulat, egy csapásra más légkör uralkodna. De hát fiú nincs, és nem Is lesz. A , njolc osztályban van viszont 318 lány,

■ akik a nyugat-szlovákiai kerület déli, járásaiból jöttek Ide tanulni. Az Is- •rkoia tanítási nyelve magyar és szloJÁTSZVA

vák, évente egy magyar és egy szlovák osztály nyílik. Az új iskola, a- mely. eddig mindössze két érettségiző ■ osztályt bocsátott útjára, az egykori gimnázium épületében kapott helyet, s a pedagógusok zöme ts a gimnázium tanári gárdájából került ki. A hiányzó, szaktantárgyakat oktató pedagógusok rdenet közben kerültek az Iskolába, így Szabó Olga igazgatóhelyettes . is, -aki korábban óvodaigazgató volt.

— Az Indulás után sokféle nehézség mutatkozott — mondja Szabó 01£ gá’ —, ám Idővel sikerült őket leküz- denünk. Ma már a tankönyvellátás Is tűrhető, bár a magyar tanítási nyelvű osztályokba még néhány tankönyv hiányzik, egyebek között a bábjátékok oktatásához szükséges könyv is. Így aztán a pedagógusok a szlovák nyelvű, illetve magyarországi tankönyvekből készülnek az órákra, azok alapján tanítanak. Az Illetékesek igé- ' rik, hogy rövidesen ezen a téren Is javulás várható. Időközben kialakult a tanári gárda Is, huszonhármán vagyunk-, s pillanatnyilag mindössze egy magyar ajkú pszichológia szakos pedagógusra lenne szükségünk, akit akár holnaptól Is örömmel üdvözölnénk Iskolánkban.

— A pedagóguspálya, s ezen belül ' iZ óWnBl hivafás szinte minden lány

gyermekkori álma. Milyen az érdeklődés az iskola iránt?

— .Minden évben lényegesen töb ben jelentkeznek, mint amennyit felvehetünk: kétszeres-háromszoros a

i túljelentkezés, tehát alkalmunk van az’ alapos válogatásra. Eddig nem volt probléma a lányok elhelyezkedésével, tudomásunk szerint szükség van szakképzett óvodai tanerőre.

Igen, akárcsak az iskolának is égető szüksége van tornateremre, hiszen az óvónőképzőben az r^egyik fő tantárgy a torna.Az új tornaterem falai ugyan már állnak, de hogy használható állapotba mikor kerül, arra senki sem tud pontos választ adni. A lányok tornaórára e város többi iskoláiba járnak, amelyek meglehetősen távol vannak, így nagy az Idő- veszteség. S egyebek mellett egy-egy nap zsúfoltságát még ez Is növeli. Mert mint azt később néhány harmadikos és negyedikes lány elmondta, csak délután vagy este, négy, öt, hat óra körül .kerülnek ki az iskolából. Valamivel könnyebb azoknak, a- klk helybéliek vagy az Iskola dláka/iííij|

otthonában laknak, mivel nem kell utazniuk. Am aki bejáró, az csak este hatra-nyolcra ér háza.

— Reggel az első tanítási óra hét ötvenötkor kezdődik. A Ijéten egyszer van hat óránk, két nap pedig tíz. Délutánonként zajlik a szakköri tevékenység, ami ugyan nem kötelező, de mégis az, mert nagyon ajánlatos járni. Nem panaszként mondjuk ezt, mert végül is azért jöttünk az iskolába, hogy tanuljunk, hogy minél többet tudjunk, csak hát ennyi elfoglaltság mellett nagyon kevés idő marad a szisz-munkára — vázolja föl a helyzetet Sidó Éva, az Iskola SZISZ- -szervezetének elnöke. — Ami kevés idő mégis marad, azt igyekszünk valóban értelmesen eltölteni: különféle érdekes vetélkedőket, versenyeket,. hasznos, széles érdeklődésre számot tartó előadásokat, beszélgetéseket szervezünk. Ezekre a rendezvényekre nem Is igen kell toborozni a lányokat, szívesen eljönnek.

— Csak a diszkói — sóhajtanak a többiek. Bőgi Adrienne, Szabados Gabriella, Búkor Katalin, Hegedűs Agnes.

— Igen, a diszkó, vagyis a szórakozás — veszi át a szót Anna Rajnla- ková, a szisz-munka irányításával megbízott tanárnő. -— Nos, nincs faég'félelŐ helyiségünk, áhör effajta szórakozásokat szervezhetnénk. Meg aztán, mondjuk meg őszintén, amikor a városi művelődési otthontól kölcsönvett helyiségben ilyesmire sor került, akkor oda beözönlöttek a cigányfiatalok, és a rendezvény verekedéssel, clvakodással végződött. A lányok biztonsága érdekében inkább le kell mondanunk erről.

Mindezt maguk a lányok is belátrrT--vrii-i||j^^i n_f ilWMiij- y ■

11#^

ják, s több klsebb-nagyobb inzultussal párosuló esetet is mesélnek. Beszélgetésünk fonala később újra vlsz- szakanyarodik az Iskolához, a tanuláshoz. Elmondják, hogy az általános tantárgyakon kívül tanulnak 'pedagó giát, pszjcholőgiát, zenét, képzőművé. szetet, testnevelést, didaktikát, bábjátékot, gyermekirodalmat. Ezek a tantárgyak nagyon érdekesek, közkedveltek, s fontosak majdani munkájuk során. Amit viszont mindannyian ,a legjobban szeretnek, az a szakmai gyakorlat, vagyis az óvodában^. a gyerekekkel , végzett konkrét foglalkozás. A harmadikosok hetente három órát, a negyedikesek pedig heti öt órát töltenek az óvodában.

— Minden ilyen órára előkészületet írunk, tehát pontos tanteryet, forgatókönyvet készítünk. Aztán amelyiküket kihívja a tanár, az meg is valósítja az elképzeléseit — mondja Hegedűs Ági.

Majd Búkor Katalin veszi át aszót: — Adódnak ezeken az órákon meglehetősen furcsa, fonák helyzetek. Ugyanis ml a gyerekekkel Igyekszünk minél közvetlenebb, meghittebb viszonyt kialakítani, szülőnek lenni a szülő helyett. Így aztán a gyerekek tegeznék minket, keresztnevünkön szólítanak. Mi ezt természetesnek tartjuk, hiszen ma már a gyerekek tegezik szüleiket, sőt, ml is nagyon sokan a keresztnevükön szólítjuk apukájukat, anyukájukat. De ezt a tegező viszonyt az órákon titkolni kell, mert ha a kicsik „elszólják“ magukat, azt a tanár már rossz pontnak könyveli el...

Bőgi Adrienne Kati szavába vág:

— Ezeken a gyakorlatokon arra is felfigyeltünk, hogy a gyerekeknek az óvodában nagyon kevés Idejük marad a tényleges, önálló játékra. Csak reggel negyed kilencig játszhatnak, amíg a szülők hozzák a gyerekeket az óvodába. Aztán egész nap pontos órarend szerint folyik a foglalkozás. Játékra, szabad foglalkozásra már alig marad néhány valahonnan ellopott perc. Mi úgy érezzük, az ál- lardó kötött foglalkozásokon a gyerekek kifáradnak, nem tudnak odafigyelni, unják a még hasznos dolgokat is. Bár tudjuk, hogy az óvoda már egyfajta iskolai előkészítő, mégis úgy érezzük, s ez sok óvónő Véleménye is, a gyereknek több Játékidőt kéne hagyni. Azt is;’tapestdaltuk, amikor egy-egy tanév végén különféle, óvodákban gyakorlatoztunk, hogy az óvónők „felrúgják“ a tantervet, próbálják a nap menetét a gyerekek igényéhez alakítani, ez viszont ellenkezik az előírásokkal. Szóval, nem értjük, kinek, minek a kedvéért kell mégis csalni.

A lányok véleményeit még hosszan idézhetnénk, hiszen mindannyian lelkesen hozzászóltak a témához, ebből is kitűnik, hogy van egyéni véleményük, elképzelésük. Még akkor is értékelni kell ezt a magatartást, ha véleményünk nem minden esetben megalapozott, elfogadható. Szimpatikus náluk a lelkesedés, hogy próbálnak újítani, javítani, változtatni az eddig elfogadott normákon, hogy érdeklődnek jövendő munkájuk után, hogy vonzalmat éreznek hivatásuk, a gyermekek iránt. Ez talán azért sem véletlen, mivel már korábban, az alapiskolában is eltökélt szándékuk volt mlndannyiuknak: óvónők lesznek. Almuk első lépése valóra vált. S ha elhivatottságuk, lelkesedésük továbbra is megmarad, nagy baj nem érheti őket: óvónők lesznek, akikkel a gyerekek bizonyára jól érzik majd magukat.

ZOLCZER JÁNOS A szerző felvételei

Ahogy telnek-műlnak a hetek, hónapok, s egyre kö-; zelebb kerülünk a naptári' év végéhez, mind gyakrab-. ban ülnek össze,, tanácskoznak a SZISZ nagymagyari (Zlaté Klasy] helyi szervezetének vezetőségi tagjai. A téma pedig, hogy mit sikerült megvalósítaniuk mun- ’ katervükből, s ml az, amit; még a hátralévő Időben fel-s tétlenül teljesíteniük kell.- Gazdag, sokrétű tevékenysé-; get terveztek erre az évre,'- ' kicsit talán merészet Is, de" úgy gondolták, összeszokott; gárda már az övék, Ismerik- egymást, s azt is, mit vár-- - nak tőlük a falu vezetői meg- a SZISZ járási bizottsága.; Külön előnyük, hogy Kvarda József személyében fiatal; hnb-einök került a falu é'-é-i re, aki nemcsak ismeri , a wa-‘ talság problémáit, hanem a; I megoldásukban Is segít, a! ! kulturális-nevelő központ- [ égisze alatt a közelmúltban létrehoztak egy klubot a fa-^ lu clgányflataljal részére. Itt; ; kulturált körülmények kö-, 1 zött szórakozhatnak, ping-- pongasztalok, táncterem áll rendelkezésükre, fllmvetité-; seket, előadásokat rendez-- nek nekik. Egyébként jó né- hányan közülük példamutatóan tevékenykednek a szer-- vezetben, -bekapcsolódnak a társadalmi munkákba,- a fa- luszépltésbe. A szervezet tag-■ jalnak többsége az év eltelt; hónapjaiban lelkiismeretesen dolgozott a faluszépítési és fejlesztési akciókban. Ha-, marosan álad ják a szolgáltatóházat s az előtte lévő: rendezett terep az ő kezük munkáját dicséri, segítettek a temetőt bekeríteni, s a klubjuk környékét Is példásan rendben tartják.

A SZISZ-szervezet 'tagjai büszkeséggel beszélnek a helyi alapiskola pionírjaihoz fűződő jó kapcsolatokról. Már hagyománnyá vált, hogy a gyermeknapi ünnepség megrendezését a SZISZ-ta- gok vállalják.

A nyár másik nagy eseménye a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója alkalmából szervezett találkozó volt a somorjal (Samorlnl gimnázium Igazgafójávat, Nina Lefflerovával, az egykori partizánnal.

Idén nálunk. Nagymagyaron rendezték meg a körzeti ifjúsági találkozót is. Nagy gond hárult ezzel a héttagú vezetőségre. Mivel a község . több faluból áll, úgy döntöttek, hogy mindenhol szerveznek valamilyen programot, így aztán a kultúrmű-; sort, a honvédelmi versenyt, a táncmulatságot Is máshoU rendezték meg, de jóleső' érzéssel vették tudomásul, hogy valamennyi rendez-; vénynek nagy sikere volt a - résztvevők körében. i

Jelentős hangsúlyt kapott munkájukban a politikai ok-, tatás lebonyolítása is. Ezekben sokat segítenek a tömegszervezetek tagjai és a falu kommunistái. Legtöbb-' szőr Bohus Ferenc a fa’u j ; pártszervezetének elnöke és; j Marva Tamás a hnb titkára i i vállalta, hogy átveszik a fia-; i Iáinkkal az egyes témákat. ;

I S hogy kik voltak azok.

akik mindeddig kivették ré- - i szűkét a munkából? Elsősorban dr. Mészáros Valéria, j Csaszny Erzsébet mérnök,; Dávid Éva, Mózes István,!

; Mucska István nevét emllt-^!

: hetjűk. Problémák? Azok is ; vannak. Még mindig nem. j egyformán mindenkinek szív-'

I ügye, hogy a szervezet ki- , váló munkát végezzen. .Msg- í elégszenek az átlaggal, ha'

I kérik őket, s kedvük tartja,

1 eljönnek a rendezvényekre,

: de hiányzik belőlük a lel- ; kesedés, a kezdeményezés.

Banyák Mária