Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-11-08 / 45. szám
2 ÜJ TÖRVÍNYEK A TUDOMÁNYOS £S MŰSZAKI FEJIESZTŰSIBT Köztársaságunk legfelsőbb államhatalmi szerve, a Népi Kamarát és a Nemzetek Kamaráját tömörítő Szövetségi Gyűlés október végi tanácskozása belpolitikai életünk kiemelkedő eseménye volt. A kétnapos ülés eredményeképp ÚJ törvénye'ket szavazott meg, és tekintélyének teljes súlyával hallatta hangját a béke megóvása és hazánk biztonsága szilárdításnak ügyében Is. Ennek érdekében felhívást Intézett az európai országok parlamentjeihez és képviselőihez. Foglalkozott a legfelsőbb törvényhozó testület, a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének módjaival. Rudolf Rohlíöek miniszterelnák-helyettes előadói beszédében abból a tényből Indult ki, hogy a külkereskedelmen keresztül teremtjük meg évi nemzeti jövedelmünk több mint 30 százalékát. Mivel hazánk nem gazdag természeti erőforr^okban, csak a feldolgozóipar termékeivel biztosíthatjuk a szükséges nyersanyagokat, félkészárukat, terményeket. Tudni kelt azt is, hogy a külkereskedelem ma már nemcsak az árucsere hagyományos formált foglalja magába, hanem érinti a tudományt, technikát, szolgáltatásokat, sőt még a turizmust Is. Külgazdasági kapcsolataink zömét a KGST-együttmű- ködés képezi. Első helyén a Szovjetuniót kell említeni, mert kölcsönös árucsere-forgalmunk egész külkereskedelmünk 42 százalékát tette ki, és az idén már meghaladja a 10 milliárd rubelt. Biztató eredményeket könyvelhet el külkereskedelmünk az év első kilenc hónapjában. Lényegében sikerült tervezett elképzeléseinket valóra váltani. Bár látni kell azt Is, mint azt a miniszterelnök-helyettes Is megállapította: „A globális eredmények mögött számos fogyatékosság is megbújik, amelyeket fel kell számolnunk.“ A kormány javaslatára a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényt fogadott el egy tudományos-műszaki és beruházásfejlesztési állami bizottság létesítésére, és ezzel az eddigi műszaki fejlesztési és beruházási minisztérium megszüntetésére. Az olvasó joggal teszi fel a kérdést, mi a különbség, ha eddig minisztérium, most pedig állami bizottság Irányítja majd a tudományos és műszaki fejlesztés kérdéseit. A változás lényege abban van, hogy most egy kollektív szerv és nem resszort irányítja majd ezt az igen fontos ágazatot. Egy olyan szerv, amelyben a tudományos fejlesztést tervező. Irányító és végrehajtó ágazatok vezetői lesznek majd képviselve. A teljesség Igénye nélkül sorolhatnám az állami tervhivatalt, a szakminisztériumokat, a tudományos akadémiát, egyetemeket és a kutatóintézeteket. Az állami bizottság döntései az említett Intézmények számára kötelező érvényűek, ellentétben az eddigi minisztériummal, amelynek természetesen Ilyen jogköre nem lehetett. Tekintettel a tudomány gyakorlati érvényesítésének szükségességére, ez mindenképp hasznos lehet, hiszen Csehszlovákia azok közé az államok közé tartozik, ame- Jyek nagy követelményekkel lépnek. fel a kutatótevékenység kiterjedésének, valamint struktúráinak vonatkozásában, s ebből a szempontból nézve a tudományos kutatói alap még jelentős gyengéket mutathat fel. Módosította parlamentünk a szociális biztosítási törvényt is. Ennek a kérdésnek a magyarázata külön cikket érdemelne, s ezért most hadd említsünk csak any- nylt, hogy a lakossági szolgáltatások rugalmasabb ellátását célozza. Mint ez Ismeretes, a nemzeti bizottságok már eddig is adtak kl engedélyeket háztartásban dolgozó nőknek, nyugdíjasoknak, csökkent munkaképességű személyeknek szolgáltatási tevékenység folytatására. Később a rendeletek lehetővé tették, hogy kellő képesítés birtokában az állampolgár Iparengedélyt kérjen olyan szakterületre, ahol a szolgáltatások megszervezésének szokásos módja nem felel meg a gazdaságosság követelményeinek. Most a törvény ezek számára rendezi és kiszélesíti a szociális biztosítás jogát is. így ők Is jogosultak táppénzre, gyermekgondozási segélyre, gyógykezelésre és nyugdíjbiztosításra. Az új törvények alaposabb megismerése Igen hasznos lenne mindenki számára. STRASSER GYÖRGY A GÄZLÄMPÄKTÖL A NEONFENYIG Több mint negyedszázada annak, hogy Komárom (Komár- no) utcáin végleg kialudtak a gázlámpák. Többé nem világították meg pislákoló gyér fényükkel az utat a haza sle- tőknek, vagy éppen azoknak, akik munkába Igyekeztek. Múlté már az Is, hogy az utolsó „mohikánok“, Ján Bllko és Eudovlt Fraáek lámpagyújtogatók az este baköszOntével járták a város utcáit kétméteres gyújtórúdjukfcal, hogy lám^ pától lámpáig haladva a spiritusszal és petrólRimmal átitatott égő kanóccal világosságot teremtsenek. Ma már neon- fényben úsznak a város utcái. — Nemcsak e téren tett sokat a városért a komáromi gázgyár — mondta az Igazgató, Vojtech Jasovsky. — Fő küldetésünk az, hogy biztosítsuk a lakosság folyamatos földgáz- és propán-butángáz-ellátását. A járás határain túl, a lévai (Levlcej, a nltral (Nltra), a topofCanyl, az érsekújvári (Nővé Zámky] járásban Is Ismerik a munkánkat, de ml látjuk el gázzal Losonc (Luöenec), Zvolen, Rimaszombat (Rl- mavská Sobota), Nagykürtös (Vefkjl KrtíS) lakosságát Is. A gázgyár 1901-től létezik Komáromban, s kezdetben csak vllágitógázt termelt. Azután, hogy felépült a távolsági gázvezeték, és a áafa — komáromi ágon Ide is ára’mllk a Szovjetunióból a földgáz, a gyár rohamos, fejlődésnek Indult. Jelenleg a komáromi járás évente 8,5 mllllő köbméter földgázzal gazdálkodhat. ^ A gyárban kibontakozott a szocialista munkamozgalom: van egy komplex-ésszerüsitő és négy szocialista munkabrigádjuk. Dolgozóik átlagéletkora harminc éven alul van, kiváló az együttműködésük az üzemi 'szakszervezeti bizottsággal és más társadalmi szervezetekkel, kiveszik részüket a SZISZ munkájából. A gyár térségében új Irodaépület áll, s a további terveik közt Is szerepel a korszerűsítés; automatizálják a propán-butánpalackok töltését, bevezetik a palackok paletlzálását, szállftólapokon való elrendezésüket. Legnagyobb büszkeségük azonban mégis az a magasnyomású gázvezeték, amely Komárom és Bratislava között húzódik, s amely a Komáromi lárásl Nemzeti Bizottság, a bra- tlslaval Staving és a Nyugat-szlováklal Gázművek között kötött megegyezés eredményeképpen jött létre. Stanislav Illés AZ IFJÜSAG VIIÁGNÉZETÉNEK FORMAlASA RORPARANCS A többiekkel együtt a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban Is elkezdődött a SZISZ-alapszervezetekben a politikai oktatás. Az ezzel összefüggő kérdésekről, tapasztalatokról beszélgettünk VARGA TIBORRAL (a képen), a SZISZ járási bizottságának elnökével. * Az eszmei-politikai nevelés a SZISZ-tagok, az ifjúság mekkora ré- tojgére gerjed ki? — Az előző évfolyamban a 6717 SZISZ-tag közül 5320 kapcsolődott be a politikai körök munkájába. Az idén is körülbelül Ilyen lesz a részvétel, Ebből persze könnyen arra a véle ményre jutnánk, hogy a politikai ne velés nem terjed kl az összes SZISZ tagra, és elég sokan maradnak távol. De ez nem felel meg a valóságnak, mert sok fiatal szakszervezeti vagy pártoktatásban részesül, és ezek teszik kl azt a párszáz tagot, akik nem vesznek részt , a körök munkájában. Viszont bevonunk sok szervezeten kívül álló fiatalt Is, mert az a véleroé’- nyünk, hogy bonyolult világunkban nem engedhetjük meg, hogy akár egyetlen fiatal Is az ellenséges ideológia befolyása alá kerüljön, vagy csak úgy a saját észjárására legyen utalva, * A számbeli részvétel még nem sokat jelent, ha nem párosul kellő színvonallal. Mit tettek vagy tesznek a politikai oktatás színvonalának emelése érdekében? Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy már harmadik éve dolgozik a járási pártbizottság Politikai Nevelés Házában a gyermek- és ifjúsági mozgalom kérdéseivel foglalkozó lektorcsoport. Vezetője Paulicky Péter, aki kiváló politikai tudással rendelkező szakember, és jelenleg 35 tagja van. A lektorcsoport munkája nagyon szépen megmutatkozik az eszmei-politikai nevelés színvonalán. Rendszeresebbé vált az oktatás, megnőtt az érdeklődés az érdekes és élvezetes előadások és szemináriumok iránt. Ahová csak tehetjük, elküldjük a lektorcsoport tagját. Egy kicsit bosszankodtunk is rajta, hogy néhol nem igényelték a munkájukat. Ezt a közelmúltban lezajlott járási Ideolö- giai konferencián Is említettem, és felszólítottam az alapszervezetek tisztségviselőit, hogy Igényeljék rendszeresebben 8 testület tagjainak munkáját. Ugyancsak nemrég levélben fordultunk minden alapszervezet vezetőségéhez, amelyben feltüntettük a lektorcsoport tagjainak névsorát aszerint, hogy ki milyen tematikával foglalkozik. Az alapszervezetekben tehát már most eldönthetik, hogy kire és mikor tartanak Igényt, s remélem, hogy élnek a lehetőséggel. Persze a- hová nem jutnak el a csoport tagjai, ott ts igyekszünk javítani az oktatás színvonalát. Legtöbb esetben az isko- lákről van szó, ahol a pedagógusok adják elő a témákat vagy vezetik a szemináriumokat. Nagyon sok segítséget kapunk a pártalapszervezetek tagjaltől is, akik propagandistaként dolgoznak az alapszervezetekben. A színvonal javulása megmutatkozott abban is, hogy egyre többen szóltak hozzá nyíltan és bátran a kérdésekhez. * Mi a további tennivaló? — Mindenekelőtt le kell vonni a következtetéseket azokban az alap- szervezetekben, ahol nem sikerült kellő színvonalú politikai nevelést biztosítani. A járási bizottság ügyel arra, hogy ne csak megállapítsák a hibákat, hanem okuljanak is belőlük. Arra törekszünk továbbá a politikai oktatás legújabb elveivel összhangban, hogy a körök rugalmasabban reagáljanak napjaink Időszerű kérdéseire. Erre kellő biztosíték egyébként éppen a lektorcsoport politikai felkészültsége. Nyugodtan állíthatom, hogy a csoport tagjai bármikor képesek kellő színvonalon előadni a világban felmerülő bármilyen új jelenségről, és azt megvitatni. Felhívtuk az alapszervezetek figyelmét arra Is, hogy bátrabban alkalmazzák a nem szokványos formákat. Hívjanak meg a politikai kör foglalkozására Idősebb párttagokat, tapasztalt kommunistákat, látogassanak el a témákkal összefüggő filmelöadásokra, színházba, a forradalmi emlékszobákba, haladó hagyományaink emlékezetes helyeire. Ez csak érdekesebbé és vonzóbbá teszi a politikai oktatást, és több fiatal figyelmét köti le. Nagy hasznát vettük továbbá a Smenában, és nálunk különösen az Oj Ifjúságban közölt segédanyagoknak. falagyi LAJOS A JÖVÖ SZAKEMBEREIT OKTATJÄK A mezőgazdaság gépesítése, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megteremtése szükségessé tette a szakmunkásoktatás korszerűsítését is. Az Úgyallal (Hurbanovo] Mezőgazdasági Kdzéptokú Szaktanlntézetben 1981-ben tértek át az új oktatási tormára. A tapasztalatokról HOMOLA JÖZSEF mérnökkel, az Iskola Igazgatójával beszélgettem. — Iskolánknak gazdag hagyományai vannak — mondotta az Igazgató. — Már harminchárom éve képezünk mezőgazdasági szakembereket gépjavító, valamint a traktoros és gépesítő szakmákban. Az 1981-es év jelentős határkő iskolánk életében. Ebben az évben lett középfokú szakmunkásképző, ami többek között azzal járt, hogy további nagyon fontos szakmák oktatására Is lehetőségünk nyílt. Az új szakmák közül a mechanikus és gépjavltö, az állattenyésztésben alkalmazott gépek és berendezések mechanikusa és gépjavítöja, valamint a növénytermesztési gépész szakmát említeném meg. Ezek a szakmák kivétel nélkül gépészeti Irányzatúak, s a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek és berendezések kezelésére, javítására, karbantartására tanítjuk a tanulókat. — Ebben az Iskolában tudomásom szerint két nyelven folyik az oktatás. — Igen. Párhuzamos szlovák és magyar tanítási nyelvű osztályaink vannak. A fű hangsúlyt a szaktantárgyak oktatására és a szakmai nevelésre helyezzük. Az új oktatási forma, az említett irányzatok bevezetése szükségessé tette Iskolánk dinamikus fejlesztését és korszerűsítését. Az új tantárgyak oktatásához meg kellett teremteni az anyagi feltételeket és biztosítani kellett a szakkádereket Is. Természetesen nagyobbak lettek a követelmények a tanulókkal szemben Is, akiknek az eddiginél magasabb színvonalon kell elsajátítaniuk az elméleti és a gyakorlati ismereteket. — Mit tettek ennek érdekében? — Ogy érzem, nagyon sokat tettünk. Pedagógusaink kilencven százaléka már az előirt szakképesítéssel rendelkezik, s ezzel az első helyen vagyunk a nyugat-szlovákiai kerületben. De nem feledkeztünk meg műhelyeink és a szak- tantermek korszerűsítéséről sem. Jelenleg pedig egy új diákotthon építésén fáradozunk, amely szintén elősegíti majd a nevelő munkák színvonalának emelését. — A tanulók toborzása nem okoz gondot? — Négy járésböl, a komáromi [Komár- no), a dunaszerddahelyl [Dun. Streda], az érsekújvárl (Nővé Zámky) és a lévai (Levice) járásból toborozzuk a tanulókat. De az állattenyésztésben alkalmazott gépek és berendezések mechanl- . kusa és gépjavítója Irányzatra egész Szlovákláből jelentkezhetnek a fiatalok, így lesz ez a hűtőberendezések mechanikusa Irányzaton Is, amely a közeljövőben nyílik. Általában a toborzás körül nincsenek problémáink. Leszámítva az Idei évet eddig még mindig volt kellő számú Jelentkező. Reméljük ez a megtorpanás csak átmeneti. — Önök bizonyára figyelik azt Is, hogy tanulóik hogyan állják meg a helyüket az életben. Milyenek a visszajelzések? — Természetesen vannak Információink arról, hogyan állják meg a helyüket volt növendékeink a mezőgazdasági üzemekben. örömmel tölt el bennünket, hogy általában jó értékeléseket kapunk rájuk. Meggyőződésem, ez annak köszönhető, hogy nálunk a tanulók nemcsak kellő szakismeretekre tesznek szert, hanem megtanulják becsülni Is a munkát. És ez nagyon lontos, mert csakis az lehet jő szakember, aki szereti munkáját. Az új oktatási formával kapcsolatban még nincsenek konkrét visszajelzéseink, de reméljük, hogy az Iskolánk hírnevén a jövőben sem esik csorba. — Mondotta, hogy Idén problémáik voltak a toborzással. Mit akarnak tenni, hogy ez a jövőben ne Ismétlődjék még? — Ml Is bízunk abban, hogy az idei problémák már nem ismétlődnek meg. Mindenesetre okultunk a tapasztalatokból, és intézkedéseket tettünk a hibák orvoslására. A jövőben hatékonyabban szeretnénk tájékoztatni a szülőket ős az iskolákat azokról a lehetőségekről, amelyeket nyújtani tudunk a fiataloknak. Minden alkalmat megragadunk törekvéseink propagálására Is. Azt akarjulf. hogy a fiatalok megismerjék és bátran vállalják azokat a szakmákat, amelyeket ml tanítunk, mert ezekre nagy szüksége van a szocialista mezőgazdaságnak. Kamocsai Inra AKADÉMIÁK EGYÜTTMÜKÖDESE A szocialista közösség országainak együttműködése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsán belül a tudományos akadémiák között Is szépen fejlődik. Az akadémiák vezetői még 1971-ben egyezményt írtak alá arról, hogy kiszélesítik a szocialista országok tudományos együttműködését a kutatási célok közös meghatározásával és az együttes kutatásokkal. A kooperáclö keretében — úgynevezett nemzetközi problémablzott- ságok Irányításával — 24 komplex téma kutatásán dolgoznak a természet- és a társadalomtudományok területén. Az érintett Intézmények képviselői kétévente más-más országban üléseznek. Legutóbb Budapesten tartották meg a 13. értekezletet, amelyen az európai szocialista országokon kívül a Koreai NDK, Kuba, Mongólia és Vietnam küldöttsége Is részt vett. Megvitatták a 12. értekezleten hozott ajánlások végrehajtásáról, valamint a szocialista országok tudományos akadémiát többoldalú együttműködésének eredményeiről szőlő jelentéseket. A többoldalú együttműködés az utóbbi két esztendőben tovább bővült — állapította meg a beszámoló. Az együttes kutatások hatékonyságának növelése érdekében az előző értekezlet ajánlotta a bázislaboratörlumok hálózatának bővítését, a különleges tudományos műszerek, mintadarabok és anyagok cseréjében rejlő lehetőségek bázislaboratóriumok száma tavaly 25- ről 39-re emelkedett, s a különleges műszerek közös használata, kölc6í)n?é- SB terén Is mutatkoznak már -eredmények. Érdekes előadást tartott a szőmltás- technlka társadalmi jelentőségéről Jev-i genytj Vellhov, a Szovjetunió. Tudományos Akadémiájának alelnöke. Hangsúlyozta: napjainkra számos területen ' a társadalmi tevékenység hatékonyságának meghatározó elemévé vált a számítástechnika. A Magyar Tudományos Akadémia a plenáris ülésen javasolta a 13. értekezlet részvevőinek, hogy az aka-i démlák segítsék elő a kémiai és b'iolö- glal kutatásokhoz szükséges, különleges tisztaságú vegyszerek és anyagok cseréjét. H. Gy.
