Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-01 / 44. szám

Vörösmarty a MÁTESZ színpadán M iért éppen a Czlllel és a Hunyadiak? — teszi fel a kérdést a MATESZ évadnyitó előadásának műsorfüzeté­ben Kmeczkó Mihály, a színház dramaturg­ja, és azonnal válaszol Is saját kérdésére: — Mert Időszerű dráma. Nagyszerűen ér­zékelteti, hogy vészterhes történelmi szituá­ció súlya alatt hogyan formálód(hat)nak vagy deformálódj hat jnak a Jellemek — az emberek. Elsősorban az emberek (a cse­lekvő emberek) fontosak számunkra, s nem az, milyen méltóságok, címek, rangok kép­viselői ... Ennyi az Idézet, és a bemuta­tott darab téziseként Is elfogadható (lehet­ne), bár a történelmi hűség kedvéért meg kell Jegyezni, hogy pont az ellenkezője volt az Igaz. Nem a veszély hatására kezdődött a főnemesség harca a hatalmi és anyagi koncért,, hanem az oszmán fenyegetés ár­nyékában sem voltak hajlandók lemondani egoista céljaikról, és egyesíteni erejüket a veszélyeztetett ország védelmére. Ez is le­hetne (talán még aktuallzálhatóbb) tézise a színműnek. Két megoldási lehetőség állt tehát a ren­dező és a dramátúrglá rendelkezésére, hogy Vörösmarty Mihály klasszikus művét szín­padra állítsa. Vajon melyiket választotta? A műsorfüzet fenti Idézete ugyan ad(na) erre felvilágosítást, de maga az előadás... Van a darabnak egy szereplője, a. Kém (a dramaturgia kreációja), akinek (körül­belül) ezzel a szövegével zárul a darab: a török szultán azzal a feladattal küldte őt Magyarországra, hogy viszályt szítson az ország vezetésében, gyengítve ezzel eilen- állóképességüket, ám nem akadt semmi munkája, mert helyette elvégezték ezt az ország vezetői. Bár dramaturglallag vitat­ható tehetne a szerep beiktatása (felfogás kérdése), a néző szempontjából szerencse, hogy ^elen van, legalábbis ezzel az utolsó dikciójával, mivel így egyértelműen megtud­hatja, mit Is kellett volna látnia. Sajnos, az előadás nem hozza ki a két tézis egyikét sem, pontosabban semmilyen egységes gondolatot sem sikerült kidombo­rítani. Az eplzódszerűen pergő darab apró, egymástól izolált, sokszor összefüggésüket vesztett mozaikokra töredezett. Nem vitat­ható, hogy az egyes epizódokat önmaguk­ban Jól kidolgozták, amelyek elbírják a srfgorúbb mércét Ts, de a fő gondolat hangsúlyozása egeknek a mozaikoknak’ az „összeillesztésével" nem sikerült. Konrád József érdemes művésztől az elmúlt néhány évadban több kiváló rendezést élvezhet­tünk, Ezek főleg- a humor sajátos eszközei­nek egyéni alkalmazásával váltak sikerda­rabokká. Most a rendező a komoly dráma területére lépett, az eredmény azonban nem tesz eleget maradéktalanul az elvárások­nak. A színészek munkájára is rányomta bé­lyegét a rendezői koncepció lazasága, igye­keztek tudásuk Javát nyújtani (ami nagy részben sikerült is), az egyes részeket-epl- zódokat tekintve teljesítményük minden té­ren elfogadható, azonban Játékuk stlláris többrétegűsége sem segítette (segíthette) kifejezésre Juttatni a színmű alapgondola­tát. Horváth Rezső Ágnes (Kucman Eta) és Czillei Iflrik gróf (Boráros Imre) S zázötven évvel ezelőtt, 1833. október 2l-én született az emberiség egyik legellentmondásosabb szellemi nagy­sága, Alfred Nobel, akit általában a dina­mit feltalálójaként ismer a történelem. Ne­véhez azonban még legalább 350 szabada­lom és találmáity fűződik, s ami még hal­hatatlanabbá tette őt, az az általa .létre­hozott alapítvány, amelyet' Nobel-dIJként ismerünk, és az egyik legrangosabb hem- z.etközl kitüntetési Törékeny, vézna,, beteges ember volt, vi­szont ontotta a tudományos és technikai Ötleteket, pedig főiskolát sem végzett. Te- »tségét nyilván az édesapjától örökölte, Tf.- szintén nem végzett Iskolákat, de há­zakat és fügjfíihiílaltít tervezett, robbanó­szerekkel ktttírietezett, amiért az orosz cár­tól Birodalmi Aranyérmet kapott. A kis Alfred már kilencéves korától két bátyjával együtt apja pétervári üzemében dolgozott, éjjelente pedig olvasott és ké­pezte magát. Tizenhét éves korában már az Egyesült Államokba utazott, hogy Intézze apja üzleti ügyolb Amikor az üzlet rosz- szabbra fordult, a család Alfred és bátyja! nélkül Ismét visszatért Svédországba, és az Ascanio Sobrero olasz vegyész által felfe­dezett nitrogllcerinnel kísérletezett. Ami nem sikerült az apának, sikerült a fiának. Alfred 1863-ban kidolgozta a nltro- gllcerin Ipari gyártásának módszerét. Sőt nemcsak azt, hanem a robbanóanyag má­sodlagos gyújtásának elvét is feltalálta. So-- kan ezt a robbantási elvet tartják Nobel legnagyobb találmányának. A félelmetes robbanóanyaggal azonban számos megrázó baleset történt, Npbel több gyára a leve­gőbe repült, Az egyikben legkisebb öccse is életét vesztette, 'édesapja pedig belerok­kant a tragédiába. A sorozatos balesetek miatt a hatóságok kitiltották Stockholm melletti gyárát min­den lakott területről. Nobel egy bárkát bé­relt, és azon folytatta kísérleteit. Egyre lá­zasabban kutatta, miként, lehetne megfé­kezni ezt a szeszőlyes folyadékot. A vélet­len játszott a kezére. A kovafölddel klbé lelt ládák egvikéiien kilyukadt a nitroglí- cerint tartalmazó kanna, s a krétára emlé­kezte ö kovafi'dt mchíin felitta azt. Nobel rögtön tudta, hegy kezében a megoldás. KRÓNIKA NOBEL Megszületett a dlnamltj amely ugyan a nlt- rogllcerlnnel szemben 25 százalékot veszí­tett hatóerejéből, de még így is magasan túlszárnyalta a hagyományos puskapor ere­jét. Ez történt 1866-ban, és Npbel hamarosan kidolgozta a dlnamlt gyártásának technoló­giáját Is. Életrajziról szerint békés célok­ra szánta, a század nagy építkezéseinek se­gítőjét látta benne. Sajnos, mások a félel­metes harci eszközt fedezték fel benne, és hamarosan megjelent a hadszíntereken, először a francia-porosz háborúban. Nobel még ekkor Is dolgozott tovább. Békés találmányok tucatjait szabadalmaz­tatta, a tökéletesített gázégőtől a vasgyár­tás ÚJ módszeréig. Abba sem törődött be­le, hogy a kovaföld mérsékelte a nltrogll- cerln robbanóerejét. Tudta, hogy kell olyan anyagnak lennie, amely megköt! a nitrogll- cérln pokoli erejét, de a robbanáskor „sza­badjára engedi“. ■ Párizsban lakott és kísérletezett, s egy nap megvágta az ujját. A sebhelyre kolló- diumot tett, amelyet a vegyészek és a féiiy- képészek Jól Ismertek, és a gyógyászatban Is használták.- Éjszaka arra ébredt, hogy a sebe borzasztóan lüktet. Miután nem tu­dott aludni, azon gondolkodott, hogy vajon nem használhatná-e a kollódiumot „Itatós­ként.“ A kísérlet sikerült, megszületett a robbanó zselatin. A kocsonyás anyag rob­banóereje a darabos dinamíthoz képest másfélszeresére növekedett. Nobel elérke­zett sikerei csúcsára. Gyárbirodalma már az egész világot behálózta. De még ez sem volt minden. 1887-berv:: feltalálta a füst nélküli lőport, a ballis-'^ tlte-et, de ezzel már csak az egymással: versengő kormányoknak és hadvezéreknek' szerzett örömet. Jómaga magányos maradt, kerülte az embereket, saját bevallása sze­rint szinte menekült előlük.. Talán érezte is, hogy milyen félelmetes fegyvert adott az emberek kezébe, mert gyáraiba Is csak vasárnapokon ment el, hogy ne' találkozzék senkivel. Természetesen sok ellensége volt. Amikor 1888-ban meghalt a bátyja, a francia újsá­gok tévedésből az ő nevét hozták le a nek­rológban, amelyben ,a „halál ^ke^eskedöJe“ volt a legenyhébb kifejezés. Tudni vélik ró­la, hogy életében talán csak egyszer volt boldog, amikor apróhirdetés útján titkárnőt és házvezetőnőt keresett, és a hirdetésre Bertha von Klnsky grófnő Jelentkezett. A feltaláló szerelemre gerjedt a grófnő Iránt, aki azonban nemsokára elhagyta. Azt mondják, az ő hatására és talán lel­kiismerete megnyugtatására ült egy évvel a halála előtt az íróasztalához és papírra vetette nagyvonalú végrendeletét, amelyben vagyonának évi kamatait azokra hagyta, akik „az emberiségnek a legnagyobb hasz­not hajtották“. Mégpedig a fizika, a vegyé­szet, a fiziológia vagy qrvostan, az iroda­lom és a békeharc területén. Nem kis ösz- szegről, 70 millió svéd koronáról volt szó, amely azóta tovább gyarapodott. 1901 'óta minden évben december 10-én egy napra az egész világ tekintete Stock­holm felé fordul a Nobel-díjak átadása al­kalmából. Amilyen ellentmondásos volt No­bel élete, olyan ellentmondásossá vált az utóbbi 'években a Nobel-díjak odaítélése. Nyilván erre gondolt korábban egy svéd újság, amikor a következőket írta: „Tegye meg a rulettasztalon a lehető Jelöltek ne­vét, aztán pörgesse meg a kereket. S ami­kor megáll, összehasonlíthatja, hogy az ön Javaslatai milyen mértékben egyeznek meg a, bizottság Javaslatával az Idei Nobel-dí- Jakra..." Illetve a Nobel-díjak odaítélése legújab­ban még ennél is eléggé el nem ítélhetöbb módon történik: esetenként sötét politikai üzeimek vezérlik a Svéd Királyi Akadémia bizottságának tagjait. Szegény Nobel, alig­hanem forog a sírjában. PAI.ÄGYI LAJOS GREIZBÖL BRATISLAVÄBA A baráti Német Demokratikus Köztársa­ság államünnepe, az NDK megalakulásának 34. évfordulója alkalmából érdekes és rend­hagyó kiállítás nyílt az NDK bratislavai kultúrközpontjában. A kiállítás képei egy- től-egylk karikatúrák, persziflázsok, és Grelzből kerültek Bratislavába. Ebben a thüringlal, , szép fekvésű városkában van ugyanis az NDK karikatúramúzeuma, s éven- ■ te ott rendezik meg a hazai karikaturisták nagyszabású biennáléját. A most nálunk be­mutatott anyagot a tavalyi biennálé legsi­keresebb, illetve díjnyertes darabjai alkot­ják. S bár a német humorról sokan azt tartják, hogy hiányzik sava-borsa, ez a tár­lat éppen a német humor sokszínűségét bi­zonyítja. Es bizonyítja a humoristák érzé­kenységét, fogékonyságát a világ, a társa­dalom általános problémái Iránt. Különösen felfigyeltetőek a természetvédelem, a kör­nyezetszennyezés témakörének gúnyos-hu­moros feldolgozásai. Humoros formában ugyan, de Itt vannak napjaink másik égető gondjának, a fegyver­kezés, az atomháború fenyegetésének szati­rikus megfogalmazásai. Ezekhez képest derűsebbek — gondolati­ságukban különösen, hiszen mégsem élet­halálharcról szólnak — a munkafegyelmet, a kivagyiságot, a dölyfös, öntelt, úrhatnám emberi tulajdonságokat kipellengérező gúnyképek. Külön csoportosították a keres­kedelem, a szolgáltatások visszásságait ábrá­zoló képeket, a nekünk Is Ismerős kőke­mény zsemle, az álomszuszék elárusítónő kritikáját. S akarva-akaratlan a gúnyrajzok láttán eszünkbe Jut, hogy talán az említett emberi tulajdonságok viselői közül is be­téved Ide egy-egy, s biztosan megérti ezt a. nyelvet, ezt • a kifejezési formát, s meg­érti; azt tSj hogy a legnagyobb emberi ér­ték 8 Jól végzett munka, a becsületes, kö­zösséget szolgáló magatartás. Benyák Mária MADÁCH NAPTÁR 1984 Közeledik ,az év. vége, s Ilyenkor egyéb, teendőink mellett böngésszük a. könyvesbol-. tok kirakatait, a hírlapárusok polcát, ke­ressük á nekünk legjobban tetsző, szerin­tünk legtartalinasabb naptárt.. A kínálat, most egy tartalmas és vonzó hazai magyar kiadvánnyal gazdagodott: a már méltán népszerű, sok hasznos tudnivalót,' érdekes olvasmányt tartalmazó Madách Naptárral, ft kiadvány szlovákiai magyar Jellege már a hagyományos naptárrészben Is szembe­ötlő: valamennyi hónapot hazai magyar festő, grafikus és szobrász egy-egy alkotá­sa vezeti be, tehát tizenkét magyar mű­vésszel, rövid életrajzukkal Ismekedhetünk meg, A Madách Naptár szerkesztői, összeállí­tói, Kulcsár Ferenc és Szllvássy József az anyag összeállításánál gondoltak az olva­sók minden rétegére, fiatalokra. Idősebbek­re egyaránt. A Napjaink rovat időszerű po­litikai-gazdasági cikkeket tartalmaz. A nap­tár irodalmi rovatát az összeállítók igyekez­tek évfordulóhoz kötni. A tudomány vilá­gának legfrissebb érdekességei kapnak he­lyét a Tudomány és Technika rovatban. Néprajzi és kultúrtörténeti írásokat olvas­hatunk a Beszélő múlt fejezetben. Ismét Jelentkezik a Színes szőttes, a Családi kör. A gyermekolvasókról és sportkedvelőkről sem feledkeztek meg a 256 oldalas kiad­ványban. S a Madách Naptár végéről ter­mészetesen nem marad el a humor és a rejtyénycsokor sem. A több mint 38 ezer példányban megjelent Madách Naptárban a család valamennyi tagja talál érdekes, szó­rakoztató igényét kielégítő olvasnivalót. Száraz Pál SZŐTTES a CSEMADOK KB FELLEPESEK: 1983. nov. S. (19.00) 1983. nov. 6. (17.00) 1983. nov. 25. (19.00) 1983. nov. 26. (18.00) 1983. nov. 27. (17.00) 1983. dec.. 9. (19.30) 1983. dec. 10. (19.00). 1983. dec. 11. (18.00) 1983. dec. 27. (19.30) 1983. dee. 28. (19.00) 1983. dec. 29. (19.00) népművészeti csoportja Szögyén — Svodín Muzsla — MuZla Galárita t- Galanta Nagylég — Lehnlce Magyarbél — V. Elei Felsöpatony — H. Potőfi Sökszelőce — Sellce Nagykér — Mllanovce Eperjes — Jahodná Alsöpéted — D. Peter Nagyfödémes — V. Olanv

Next

/
Thumbnails
Contents